Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

9969. április 12. Dtinontaif navia A Megyei Idegenforgalmi Hivatal programja Harkányi nyár Üdülőfalvak — Gyümölcsös kempingek Ab all get, Harkány, Pécsvá- rad, Siklós, Sikonda és Sziget­vár — a történelmi neveze­tességű helységek már önma­gukban vonzók. És a termé­szet szépségeivel bőségesen megáldott kiránduló, pihenő­helyek csábítják is a honi és külföldi turistákat. A mai állapotokig hosszú úton jutottak és temérdek pénzt fordítottak az irányító és gondozó szervek, hivatalok. Tizenkét év számadatai alap­ján értékelte a Baranya me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága tegnapi ülésén a Me­gyei Idegenforgalmi Hivatal munkáját, nevezetesen a te­vékenységében lévő gazdasá­gossági szemléletet és a fej­lesztés lehetőségeit. 1957-től napjainkig az ide­genforgalmi helyek felújításá­ra 26 és fél millió forintot, a beruházásokra 9,5 milliót és egyebekre 9 milliót költött a Megyei Idegenforgalmi Hiva­tal. A szigetvári várat telje­sen helyreállították, az abali- geti üdülőtelepet kialakították és a barlangot járhatóvá tet­ték, kivilágították, megépült a sikondai turistaszállás, Har­kányban a camping és motel mellett ez évben 120 vendég részére korszerű turistaszállás biztosít helyet „Minden idegenforgalmi szol­gáltatást értékének megfele­lően adja, azaz dotáció nél­küli tisztességes haszon elvei­vel összeegyeztető szolgálta­tást kíván nyújtani.” Ezt elv­ként tartja szemelőtt a Hiva­tal. Programja széles skálán mozog. Ebből néhányat ki­emelünk. Ez évben negyven különjáratot indítanak rész­ben Baranya megye, részben az ország területére. A me­gyei programban a Baranyai Vasárnapok rendezvényein kí­vül Siklós, Harkány, Sziget­vár, Ibafa-Sellye, a villányi szüret, a Keleti Mecsek szere­pel. Különös figyelmet fordíta­nak a rendezvényekre és kongresszusokra, mert erre Siklós és Harkány környékén minden lehetőség adott. Nem­csak megyénk jó hírnevét nö­velik, de a gazdasági eredmé­nyek javulását is szolgálják az ilyen rendezvények. Már egyezséget kötöttek az OKISZ -*-KIOSZ Pécsi Spartacus ter­mészetjáró háromnapos talál­kozóra, ahol több mint félezer turista vesz részt. Baranyában rendezik a villamosipari or­szágos találkozót, a III. ma­gyar nemzeti camping rallyt, mely egyúttal a KISZ I. or­szágos tábora. A siklósi vár­ban nemzetközi konferenciát tartanak. Idén első ízben, ugyancsak a siklósi várhoz kapcsolódóan a kerámia mű­vészek „Népek barátsága” nyári alkotótábor is itt üt ta­nyát. Harkány országosan is je­lentős gyógyfürdő. Ismert, hogy a korszerű világítás le­hetővé tette az esti fürdőzés bevezetését, ezzel nívója nö­vekedett. Mind jobban növek­vő vonzása igényli a szállo­dák, éttermek és turistaszál­lások építését. A munkálatok folynak, a szezonban — tehát a közeljövőben — már üze­melnek is. Ez évben elsőízben „Harkányi nyár” megjelöléssel kulturális progra íot tervez­nek, a hangulat növelésére szórakoztató fúvószenei hang­versenyt adnak. Siklóson júniusban befeje­ződik a rekonstrukció. Tizen­hét szállodai szoba áll a ven­dégek rendelkezésére. Elkészül a tolmácsberendezéssel felsze­relt tanácsterem és a korszerű pinceétterem. A végrehajtó bizottsági ülé­sen szóbakerült a Zselicség, valamint a Keleti Mecsek el­hagyott vagy kihalófélben le­vő falvainak idegenforgalmi hasznosítása. A kis falvak la­kói a városba kívánkoznak. A városok középkorú, vagy idő­sebb lakosai viszont a vidéki csendre vágynak. Ez a rövidí­tett munkaidő bevezetésével fokozódó igény lesz. Az elha­gyott házakból a termelőszö­vetkezetek kis befektetéssel kellemes pihenőhelyet alakít­hatnak. A Zseiicség és Keleti Mecsek területe hegyes-völ- gyes, táji szépsége, csendje, romantikája kiválóan alkal­massá teszi pihenésre, kikap­csolódásra. A terület ilyenirá­nyú fejlesztése idegenforgalmi feladat A végrehajtó bizottság a Megyei Idegenforgalmi Hiva­tal munkája gazdaságosságá­ról szóló jelentést elfogadta. Feladatul jelölte meg: tovább kell kutatni olyan új idegen- forgalmi szolgáltatások nyúj­tásának lehetőségét, mint üdülőfalvak létesítése, haszno­sítása a termelőszövetkezettel, gyümölcsös kempingek létesí­tése az állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel kar­öltve, a szabad szombatok ki­használása, a tsz-tagok város­ba, kiránduló-, üdülőhelyekre, fürdőhelyekre, budapesti szín­házakba történő utaztatása, gyógyhely, valamint az aba- ligeti asztma-gyógyhely pro­pagálása. Nagy István Világszínvonalon álló új termékek A Pécsi Bőrgyár termékeivel ismerkednek a bőrfeldolgozó ipar képviselői Bemutató • •• senki többet harmadszor Bűnjel­árverés Pécsi professzorok előadásai Budapesten A Tanácsköztársaság kikiál­tása 50. évfordulójának tisz­teletére pénteken kétnapos tu­dományos ülésszak' kezdődötf az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen a budapesti, a pé­csi, a szegedi egyetem állam- és jogtudományi kara, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi In­tézete és a Magyar Jogász Szövetség rendezésében. Dr. Bihari Ottó pécsi egyetemi ta­nár Alkotmány és állami szer­vek a Tanácsköztársaságban, dr. Pap Tibor pécsi egyetemi tanár A családi jogviszonyok első szocialista rendezése Ma­gyarországon — a Magyar Ta­nácsköztársaság családjogi jog­alkotása címmel tartott elő­adást. a bíróságon Anna néni Birjánból jött be azzal a feltett szándékkal, hogy az 50 filléres juhászbotot — kerül, amibe kerül — meg­veszi magának. Nem rajta ... azaz, hogy nagyon is rajta múlt, hogy ez nem sikerült Sok kést vásárolt össze az elején és a botra már nem futotta. Pedig takaros jószág volt. Leszámítva, hogy vala­kit jól fejbevertek vele egy­kor, még „divatos” dísztárgy is lehet belőle a szerencsés vevő lakásában. A húszast megérte. * A juhászbot is bűnjel volt a többi néhányszáz darab kö­zött, amit tegnap délután ár­vereztek el a megyei bírósá­gon. Egyik földszinti tárgya­lóterem hosszú asztalán rak­ták ki közszemlére az utób­bi évek lezárult bűnügyeiből összegyűlt különféle tárgya­kat. Kések, balták sorakoztak egymás mellett Némelyiken vérfolt Egy masszív csont- nyelű bicska markolatig vé­res. Vajon ki veszi meg, mi­hez kezd vele? Ócska ruha­neműk, amikre azt hinné az ember, senkinek sem kelle­nek. Vásári bizsuk, a kivég­zett sofőrgyilkos „hagyatéká­ból” származó pulóver, sző­lőkaró ... * Meglepőek az árak. Itt van például egy tiltott határátlé­pési kísérlet „emléke”. Négy szótár, két autóstérkép és egy vérek között is 350 forintot ér a kollekció. Kikiáltási ára 30 forint, s egy fiatalember 90-ért vitte el. Más: egy zacs­kóban 276 sörtikett, licitálás nélkül vitte el egy másik fia­talember 276 forintért. A kö­rülöttem állók szerint ez a legragyogóbb üzlet, hiszen szezonban 6—7 forintért lehet értékesíteni. Elhiszem, csak azt nem értem, hogy a sör­gyárnak miért nem érte meg visszaváltani ennyiért. Más: egy zsák különböző villamos- sági cikk, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncse­lekményből, tehát garantáltan új áru. Egy ötvenesből meg­úszta a vevő, pedig ötször iránytű tokban. Üj áron test- ennyiért is olcsó lett volna. pénteken délelőtt W őre •* pár perc. Az égbolt tiszta kék, a nap ragyogóan süt, a szélsebesség 5 méter másodpercenként. Ideális re- pülöző idő kivált kezdő vi­torlázók számára, de tíz mé­teres szélsebességnél is nyu­godtan landolhatnak a moto­ros műtrágyaszóró gépek. Magassy Ottó reptérparancs­nok helyettes fülkéjéből néz­ve a hosszú télen át oly ki­halt pécsi repülőtér most igen mozgalmas képet mutat. A Vízügy kis sárga motorosgépe startolt pár perce Somogy megye irányában. A főépület előtt épp most készülődik fel­szálláshoz egy olajzöld heli­kopter. A nagy sárga AN-2-M növényvédő repülőgép pedig ebben a pillanatban száll le tizedszer reggel óta a tér jobb sarkán, hogy tankoljon. — Üzemanyagot óránként, mű­trágyát — ami ezúttal Linzi só — 15 percenként töltenek a fürge gépbe, benzinből 200 liter, műtrágyából 15 mázsa nem mind Pogányból száll fér bele egy-egy töltésre. Túl j fel, mert ezek a megbízható a reptér baloldalán vitorlázó fürge szovjet gépek nem repülök köröznek a magas- j igénylik a repülőteret, bár­ban, egy-egy felszállás öt per- mely sima terepen, lucernás­éig tart a kétkormányos ok- \ ban vagy legelőn is fel tud- tatógépeken. Két nappal ez nak szállni. Hajdú László a előtt nyílott meg itt az MHSZ gép pilótája, aki tavaly 16 tamsei vitorlázó repülő tábo- I ezer holdon végzett porozást, Nagy üzent a repülőiében ra, s kihasználva a húsvéti iskolai szünetet, pécsi és ba­ranyai diákok készülnek itt a B vizsgára, A reptér ma legalább olyan forgalmas, mint a MALÉV idejében volt. Annyi a kü­lönbség, hogy a MALÉV piló­tái helyett most sportrepülők, a vízügyi és mezőgazdasági repülők vették birtokukba a teret. Különösen az utóbbiak száma gyarapodik évről évre, hisz a mezőgazdaság egyre jobban igényli a növényvédő repülőgépeket. Nyíregyházán a közelmúltban speciálisan me­zőgazdasági célú pilótaiskolát indítottak. A szolgálat gép­parkja is bővült 15 új len­gyel növényvédő repülőgép­pel. Baranyában ezekben a na­pokban több gép is dolgozik, 1 permetezést a Villányi Álla­mi Gazdaságban, most itt a reptér környékén dolgozik a pogányi és a szalántai tsz-ek- ben. Lenkei Imre, a pogányi tsz főagronómusa kiszámítot­ta, hogy évente 15 vagon ter­ményt takarítanak meg az­zal, hogy a földi gépek he­lyett repülőt használnak, eny- nyi tiprási kárt okoznak a traktorral vontatott növény­védő és műtrágyaszóró gé­pek. Amellett a repülőgép gyorsan dolgozik, s időben el­végzi a munkákat akkor is, ha még sáros a föld. Érthető a pilóta türelmet­lensége, hisz normára dolgo­zik, másrészt a gép kihasz­náltsága is gyengébb. A fel­szállástól számítva 5—6 per­cen belül megfordul, ebből a szórási idő mindössze másfél perc, a rakodásra — pedig végtelen szalag is van — mégis 10—12 percet kell vár­nia. Gyakorlott ügyes pilóta, kilenc éve dolgozik mezőgaz­dasági repülőn, s néháhy éve csak Baranyában jár. Az egyik GÖBÉ-nak — így hívják az új magyar gyárt­mányú R—26-os vitorlázó gé­peket — kidurrant a kereke, a fiatalok futva hozzák Za­pót­— A műtrágyát 15 méter magasról szórom, ha permete- j lavári hangármesterhez, zek, akkor két méter magasra ' kell megközelítenem a nö­vényzetet. Az AN-2-M igen jó gép, jól viseli a sok felszál­lást és leszállást, mert bi­zony ha a berakodás gyors, naponta 40—50-szer is felszál­lók. Sajnos, itt nem túl gyors a rakodás, tegnap csak har- mincháromszor tudtam for­dulni. Most Szalántának dol­gozom a tsz női rakodó bri­gádot küldött mondván, hogy ez van. kerék nincs, de a gyors ra­gasztás segít. Máris folytatód­hat a vitorlázás. A hangár­mester dicséri a fiúkat, ügye­sek, kár, hogy olyan kevesen érdeklődnek ma közülük a vi­torlázó repülés iránt. A han­gárban fehér huzatokba búj­tatva tíz frissen levizsgázta­tott GÓBÉ várja még érin­tetlenül a repülni vágyó bá­tor, pécsi és baranyai fiatalo­Vagy a legnagyobb kollekció: az ezernél több, különféle ba- záráru egy üzérkedési ügy vé­gén a pont. Egy viszonteladó vette meg 3C00 forintért, de óvatos becslések szerint is ki­árul belőle tizenötezret. * Mi az, ami idekerül? Mind­az, amit nem lehet visszaszár­maztatni a sértetthez, vagy amit nem vesz át a bűnjelek legnagyobb vásárlója, a Bi­zományi. A java ugyanis oda­kerül, s ezek legtöbbször de­viza-bűncselekményekből szár maznak. Erre az árverésre tehát csak a maradék kerül, nagy csomó ócskaság, ami­nek jelentős értéke nincs már (eltekintve a kivételektől). S talán ezért is vannak az el­képesztően alacsony, szinte csak jelképesnek mondható árak. * Aztán itt van még a nagy kérdés: tudja-e a vevő, hogy mit vesz meg? Pontosabban azt, hogy mi van a megvá­sárolt holmi mögött. A bíró­sági gyakorlat szerint az ár­verésre kerülő tárgy bűnügyi jellege már megszűnt. A lici­tálókkal nem közlik az ügy történetét. De sokszor nem is kell. A késeken, fejszéken ott vannak az árulkodó vér­nyomok. S azok bizony em­bertől származnak. Mi erről a j véleménye annak, aki / ilyen kést vesz meg például? Egy asz- szony két ilyen szerszámot is vásárolt. Az egyik a már em­lített csontnyelű bicska, a má­sik egy csorba konyhakés. Mielőtt felmutatta volna a! végrehajtó, diszkréten megpró., bálta ledörzsölni a vérnyomo­kat, persze kevés sikerrel. Az asszony pedig vállát rándí­totta, amikor kérdeztem. „Nem érdekel az engem — mondta. — Jó kis kés. Lesi­kálom, aztán nincs is semmi ■ baja.” Egy fiatalember két baltát vett meg. Mit csinál '■ vele? „Nekem nem kell. oda­adom egy haveromnak.” Fur­a Bőrgyárban kát. j csa ajándék, bár — igaz — R-né I nem drága. H. L ■wp Az ötven gyárból idesereg- lett szakemberek be sem vár­ták, hogy Bérei Pál, a Pécsi Bőrgyár igazgatója megnyis­sa a termékbemutatót Kö­rülállták a bőrökkel dúsaB terített hosszú asztalt és csak a bőrökre koncentrál­tak: milyen a fogásuk, meg­felelő-e a színük, igényes-e kikészítési módjuk. A kiállítási asztalon ott so­rakozott a gyár új termékei­nek színejava. Négy színben pompáztak a sertés ruházati bőrök. Ez a víztaszító fajta rövid idő alatt igen keresetté vált nyugaton. Újdonság a ci­pőkészítés céljaira igen al­kalmas sertésnubuk. Érdekes­sége, hogy egyáltalán nem le­het felismerni, hogy sertés­bőrből készült. Ebből a fajtá­ból a színskála minden ár­nyalata megtalálható. Üj ter­mék a bélésbőröknek az a fajtája, melynél a sertéskeze­lés hiányosságai miatt fel­lépő borhibákat teljesen ki­küszöbölték, mert a húsoldalt készítették ki. Talán a be­mutató legszebb darabjai a lakkbőrök. Egyelőre még csak a mintadarabokat csodálhat­ták meg a szakemberek. A lakktermékeknek öt fajtáját vonultatták fel: a feketét, a színes lakkokat, melyek szín- orgiája káprázatos, az anali- nes kiképzésű fajtát, melynek bőrszerűsége jobban hangsú­lyozott, a fémes csillogású lakkfantázia termékeket, és a diszkrét, előkelő színhatású füstszínű, szürke lakkokat. — Sztár volt az úgynevezett diana nyakbőr is A marha­bőr nyakrészéből készített faj­ta a borjúbőr pótlására igen alkalmas. ^ A madraszi Bőrkutató In­tézet osztályvezetője V. V. Subramanian úr Indiából ér' kezett a magyar cipőipari se­gédanyagok tanulmányozásá­ra. Ellátogatott a bemutatóra is. — Legjobban a hasítékok­ból készült bélésújdonságok nyerték el tetszésemet. — — mondja — melyek mind esztétikailag, mind minőségi­leg kifogástalanok. Fischer Sándor, a Divatter­vező Vállalat osztályvezetője: — A lakkgyártmányok vi­lágszínvonalon állanak nem­csak minőség, hanem színvá­laszték szempontjából is. A pécsi gyár nagyban elősegíti új termékeivel az új di,vatirá- nyok betörését. Bencsik Lajos, a Szombat- helyi Cipőgyár osztályvezető­je: — A sertés nubukot együtt kísérleteztük ki a pécsiekkel és mi vezettük be a francia piacra, így érthető az a ked­vencem! Várkonyi Imre, a Pécsi Kossuth Cipész Ktsz műszaki vezetője: — Állandó megrendelői va­gyunk a gyárnak. Számomra a legimponálóbbak a diána nyakbőrök. —mécs— I A 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom