Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-01 / 75. szám
f?6f. április t. punontatt cioüio • Paneluzem helyett házgyár A lakásépítés nagy- íizemileg iparosított módszereivel kapcsolatban az utóbbi időben fellángolt a vita, hogy a továbbiakban is új házgyárakkal vagy a kevesebb beruházást igénylő kisebb panelüzemekkel hozzák-e létre a lakásépítő bázisokat. Részletes felmérések, gazdasági számítások és elemző munkák alapján az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium javaslatára a Gazdasági Bizottság továbbra is a házgyárak mellett foglalt állást. A házgyárban előirányzott 350—400 helyett már 300 munkaóra alatt készül el egy-egy lakás összes faleleme. A házgyári komplett falelemekkel 15—20 százalékkal termelékenyebb a munka, mint a kisebb panelüzemek egyszerűbb termékeivel. A kis panelüzemek évente 200— 400 lakáshoz gyártanak falelemeket, de termelésük idényjellegű, télen nem dolgoznak. A gazdaságosságnak pedig fontos feltétele a folyamatos termelés, s ha a kis panelüzemet téli munkára is berendezik, akkor a lakásonkénti fajlagos beruházási költség már kedvezőtlenebb lenne, mint a házgyár esetében. A házgyár mellett szól, hogy a nagy sorozat teszi lehetővé az épületválaszték gazdaságos bővítését — az uniformizá- lódás megszüntetését — az elemsablonok gyakori cseréjével, változtatásával. Budapest harmadik házgyára már a termelés megkezdésekor tíz, később pedig tizenöt féle lakóházhoz készít paneleket, s az elemsablonok elhasználódásának megfelelően két-négy évenként bocsájthat ki újabb épülettípusokat. A kis panelüzem viszont tönkremenne, ha ilyen rövid idő alatt kellene kicserélni alig használt sablonkészletét. A házgyári termelés, tehát a nagyüzem fölénye ezúttal is érvényesül a kisüzem fölött. A házgyár gazdaságos munkájának természetesen fontos feltétele, hogy a szállítási körzetében tervezett új lakótelepek hosszú időre ellássák munkával, egyszóval termékeinek elhelyezésében ne legyen fennakadás. A negyedik ötéves tervben telepszerűen felépítendő 200 ezer lakás erre lehetőséget nyújt. — Űjabb jelentős hozzájárulás a gazdaságossághoz a házgyáripanelek vasúti szállításának megoldása. Az országban jelenleg öt házgyár dolgozik és három — Budapesten, Debrecenben, Szegeden — épül. Pécsett és Dunaújvárosban egy-egy panelgyár működik, és Békéscsabán, Szolnokon a megyei építőipari vállalatok kisebb panelüzemet rendeznek be. Budapesten a következő ötéves tervben sor kerül a negyedik házgyár építésére is Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium véleménye szerint további három új házgyárral már hosszú távlatban biztosítani lehet a tömeges lakásépítési feladatok gazdaságos teljesítéséi, évente ösz- szesen 35—40 ezer korszerű otthon épületelemeinek gyártását, míg ugyanekkor a kapacitás kialakítása sok kis panelüzemmel nem adna, korszerű, megnyugtató megoldást > Tízemeletes épület tizennyolc nap alatt A századik panel 3360 panellakás van már Pécsett — Költözködés április végén A délelőtti műszaki átadás — hasonlóan az előzőkhöz — zajlott le: megjelent a beruházó, a KÖJÁL, a DÉDÁSZ, a gázmű, a vízmű, tűzoltóság, a PIK, és e szervek képviselői a kulcslyuktól az ablakkilincsig mindent átvizsgáltak. Ez a tíz emeletes lakóház itt Üjmecsekalján a 181. építési számot viseli, éppen a Tüzér utcai pálya mentén. Különben ez a 100. panelház, amelyet a III. főépítésvezetőség III./2. építésvezetősége produkált. — És melyik volt az első? — A Bolgárkertben a 142. számú — mondja Wolf István építésvezető — 1962. szeptember 18-án kezdődött el az alagsori földmunka. Százharminc fővel kezdtek, ma a létszám, megközelíti a négyszázai;. Az első panelház szerelésén már ott volt Van- czel Béni brigádja, aztán Sá- rosi István kőműves brigádja, Gombár Ottó kőműves, Arnold József ács és a többiek. Ma is itt dolgoznak a „há- rom-per-ketteseknél”. — Már az indulás után nem sokkal baj történt. Robbant a salakdomb, megrongálódott a panel-gyártó berendezés, hosz- szú időre szünetelt a panelszállítás — mondja az építésvezető. Az első panelházak átadását 1963-tól lehet számítani: 225 lakást, majd 1964-ben 360 lakást adtak át a panelesek. A fejlődés érzékeltetésére elég annyi, hogy 1968-ban már ezer lakást építettek, és most, a 100. épület átadásával az építésvezetőség összesített lakásszáma: 3360. — Pénzben is szép érték lehet ... Alaga Zoltán, az építésvezető helyettese — rövid számítás után — hozzávetőleges összeget mond: 620 millió forint. — De ez csak az épületek értéke, a külső közművesítésen, parkosításon, egyebeken kívül. — Ma már bizonyára rövi- debb egy épület átfutási ideje, mint az elsőké? VASSZERKEZETI LAKATOS SZAKMÁBAN ipari tanulókat felvesz az Epítőgépgyártő V. 7. sz. Gyára Pécs, Vasút u. 2. | Ezen vita támad. Nyilván- ! való. hogy jelentős gyakorlat- j ra tettek szert az építők, de sok függ az épületek típusától, a talajviszonyoktól, a gépek műszaki állagától, szállítástól, s a jó ég tudja még mitől? — Például ez a századik rekordidő alatt készült: 18 nap alatt zajlott le az épület szerelése. tehát 55 műszak alatt. De volt olyan, amelyik százöt, vagy száznegyven műszakot is igénybe vett. Érdekes, hogy a négyemeletes panelházak szerelése — viszonylag tovább tart. Ennek az az oka, hogy amíg a tíz emeletes paneligénye 860 elem (kevesebb válaszfal miatt például) a 4 emeletes lakóházakba 960 elemet építenek be. Gyorsította a munkát viszont az, hogy két éve megszűnt az órabéres rendszer. Azóta egy épületre — mondjuk tíz emeletes házra — egyösszegben adják a 42 ezer forintot. A normaidő 4351 óra. Ha előbb felépítik, az összeg akkor sem változik, tehát túlteljesítik a normát, következésképpen növekszik a brigádok keresete. — Egy daruval kezdtük, később kaptunk még egyet. Ma három lengyel és egy szovjet darunk van, sőt, még ebben a hónapban megkapjuk az ötödiket is. — Az elmúlt években módosult-e a technológia? — Sokat! Hosszú ideig nem tudtuk megoldani az épületek szigetelését. Később hazai, de főleg külföldi szigetelőanyagot alkalmaztunk. A tervezők megváltoztatták az érintkezési csomópontokat is. Jelen pillanatban nem fordulnak elő beázások, bár ... majd az idő mond ítéletet. A panelházak tökéletes szigetelése a nyu- ratnémeteknél, svédeknél is gond ma még, pedig komoly kísérleteket végeznek. — Mi az, amit ma sem lehetett megoldani, ennyi éves tapasztalatok után? Egyszerre mondják mindketten: — A nyílászárók ... örökké visszatérő témája, nemcsak a lakóknak, az építőknek is. Túlzottan nyers fából készülnek az ajtók, ablakok, a zárak sem éppen „tökéletesek”, így aztán a szerkezeten hézagok keletkeznek. De ez már anyagellátási probléma, amely meghaladja a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat hatáskörét. — Általános vélemény, hogy Űjmecsekalja meglehetősen egyhangú... — Lehet. Van Is benen valami. De amikor szinte „szalagon” állítjuk elő a lakóházakat, akkor a típusok között sok variációs lehetőség nincs. Hiszen már maga az elemek gyártása is szalagon történik és ott gyakran változtatni csak magas költségtöbblettel lehet. Egyébként pedig a tervező kezét, nyilván az építőét is, megköti az egy lakásra eső költség. Kétszáznegyveh-két- százhatvanezer forintból villa- lakásokat nem lehet építeni, főként nagytömegben nem! No, de ne legyünk ünnep- rontok: a 100. panelház műszaki átadása megtörtént, ezután elvégzik a hiánypótlási munkálatokat és ha minden jól megy, még e hónap végén a lakók birtokukba vehetik. R. F. A századik panelház Tíz éve még javában folyt itt az építkezés Eser ember otthona A lakók zöme fiatal és jól keres Szakkörök, előadások, sportlehetőségek Milyen is ez a munkásszálló? Külsőre impozáns. Tíz évvel ezelőtt még javában folyt itt az építkezés, ma pedig annyira hozzátartozik Üjme- csekalja városképéhez, mint az előtte lévő Olimpia, vagy a hatalmas hétemeletesek. — Ezer ember lakja általában, s falai között sokféle ember fordult meg egy évtized alatt. Többségük becsületes, dolgos ember, de van egy kisebbség, amely miatt időről időre ráirányul a figyelem a Mecseki Ércbányászati Vállalat munkásszállójára. Ezért vetődik fel gyakran a kérdés: milyen is ez a munkásszálló? Nemrégiben kérdőíveket osztottak ki a szálló lakói között. 531-en töltötték ki, tehát a szállólakók mintegy felére vonatkozóan kaptak nagyon érdekes képet. Lássunk néhány jellemző adatot! ' A megkérdezettek közül 426 18—30 éves; három éve, vagy annál rövidebb idő óta lakik a szállóban 406 (nyolc évnél régebben lakik itt 23!), nőtlen 364; A megyei döntő A KISZ Központi Bizottság Kulturális Osztálya, a Magyar Rádió Zenei Főosztálya és a KISZ Nógrád megyei Bizottsága 1969. április 25—27-e között rendezi meg Salgótarjánban a IV. országos amatőr könnyűzenei fesztivált. A rendező szervek a versenyt 4 kategóriában hirdették meg: dzsessz, hagyományos tánczene, beat és pol-beat. Baranya megyében és Pécsett márciusban tartották a KISZ városi és járási bizottságai a színvonalversenyeket, amelyeknek eredményei alapján a legjobbak kerültek be a március 39-án Komlón a Zrínyi Művelődési Házban tartott megyei döntőbe. A zenekarok közül arany oklevéllel tüntették ki az Orvostudományi Egyetem Medicina együttesét, továbbá a komlói Lyra együttest. Bronz oklevelet kapott a kővágószol- lósi „Hoko-Boko” és a sásdi Titanic együttes. A pol-beat kategóriában arany oklevéllel jutalmazták az Orvostudományi Egyetem Triceps együttesét, míg bronz oklevelet kapott Bíró Károly, a Pedagógiai Főiskola hallgatója. tisztán kereseti lehetőség miatt van itt 271, letelepedési szándéka van 361-nek; 1600—3000 forint jövedelemmel rendelkezik 400; két vagy több szobás lakásra jelentett be igényt 267 (ebből szolgálati lakást kér 223!) Fizetéséből 500—1000 forintot küld a családnak 178, nem ad haza semmit 209. A Medicina Együtte* Az énekesek kategóriájában két arany oklevelet osztottak ki, az egyiket Gyenese Béla, a másikat a Csonka Anna— Tóth Mária duó kapta. Ezüst oklevelet szerzett Bagoly Károly, Csonka Ánna és Pálmai Ibolya, bronz oklevelet Ka- lapáti Margit és Szalái Erzsébet. Az arany oklevéllel kitüntetettek közül az Országos Rendező Bizottság hívja meg azokat akik részt vesznek a salgótarjáni fesztiválon. A zenekarok közül a Medicina együttes kétségtelenül a legjobb teljesítményt nyújtotta. Nemcsak azért, mert jól adták elő számaikat, hanem azért is. mert műsorukat sok egyéni ötlettel állították ösz- sze. Az Orosz népdalfeldolgozások váltakozó ritmusaival, különösen sikeres volt. De igen nagy sikert ért el a többi számuk is. A komlói Lyra zenekar műsorában érdekes volt. hogy beat zenével. szólaltatták meg pozánt és trombitát A pol-beat kategóriában a Triceps együttes zeneileg jól megkomponált számokat adott elő, és méltán kapták az arany oklevelet Az énekesek közül a két arany oklevéllel kitüntetett a többi versenyzőkhöz viszonyítva messze a legjobb teljesítményt nyújtotta. Lezajlottak tehát az „elő- I csatározások”, következük a salgótarjáni döntő. I És egy másik adat: 1968- ban 27 személyi tulajdon elleni bűncselekményt követtek el a munkásszállón. A károkozás 26 418 forint volt, amiből megtérült 18 598 forint. Először akkor kapta szárnyra a hír a munkásszállót, amikor 1966 júliusában Török Péter és Boros Gábor párszáz forintért megölt egy taxisofőrt. Később Molnár József és galerije hívta fel a figyelmet garázda tevékenységével a szállóra. A szálló lakói sajnos nagy gyorsasággal cserélődnek. A lakóknak mintegy fele tekinthető stabilnak, a másik felénél aggasztó a cserélődés. Ez pedig már nemcsan szállóprobléma, hanem elsősorban vállalati munkaerőprobléma. Az ország minden részéből jönnek munkavállalók, köztük nagyon sok a kétes elem. Ezek okozzák legtöbbször a bajokat, s a bajcsinálás után gyorsan odébbállnak. — Ilyen körülmények között nem tudják megismerni az embereket, nem tudják, kiben mi lakik. Mire pedig megtudják, addigra — túl sokat is tudnak. * Nagy gondot okoz ez a vállalatnak, amely érthetően szeretné végre elérni, hogy nyu- j is kielégítheti, godt, biztonságos otthont tudjon nyújtani becsületes dolgozóinak. De ez természetesen nemcsak szándék. A közelmúltban kemény kézzel nyúltak a dolgokhoz, s ennek egyik legfontosabb tényezője az volt, hogy kiterjesztették a vezető gondnok hatáskörét, amit már az új kollektív szerződésben is rögzítettek. Az ő egyszemélyi elbírálására bízzák ezután aa oda nem való lakók kitiltását a szállóról. Ezelőtt úgyszólván csak javaslatot tehetett az eltávolításra, hiszen hol itt, hol ott talált pártfogóra a kitiltott személy, s mire a gondnokság felocsúdott, az illető ismét teljesjogú szállólakó volt. Ez bizony nem nagyon növelte a gondnokság tekintélyét. A hatáskör kiterjesztésének eredménye viszont máris érezteti a hatását. Január—februárban különböző cselekmények miatt mintegy 25 főt távolítottak el a szállóról. Ilyesmire még nem volt példa, s a tisztességes lakók teljes egyetértésével találkoztak minden esetben az intézkedések. Megszigorították” a kártérítési eljárásokat is. Kemény kézzel járnak el a károkozók ellen, s a rendész gondoskodik róla, hogy a szálló berendezésein esett rongálásokat minden esetben megtérítsék a vétkesek. A korábbi házirendet is felcserélték egy lényegesen szigorúbbal. A vezetőség erőfeszítéseket tesz, hogy a szállólakók otthonra találjanak itt. Különböző szakköröket szerveznek, ismeretterjesztő előadásokat rendeznek, játék- és sportlehetőségeket teremtenek. — S mindezeken felül van egy jól felszerelt — mintegy 8000 kötetes könyvtár. Ennek viszont van egy nagy baja. — Nincs szem előtt. A középső épület legfelső emeletén helyezték el és egy tavalyi statisztika szerint az olvasóknak több, mint fele éppen ebből az épületből verbuválódott. Központibb helyre kellene tenni a könyvtárat! Erre egyébként már hozott határozatot a szakszervezet is, de ennek mid ez ideig nem sikerült érvényt szerezni. Sörö- zési hajlamát a szállólakó ma már nemcsak a földszinti büfében, hanem az étteremben Ilyen ez a munkásszálló! Külsőre impozáns, de a falak problémákat takarnak. Meg- oldhatatlanok? Nem hisszük. A vállalat is így gondolja, és ez is biztosíték arra, hogy a szálló előbb utóbb ezer embernek nemcsak szállása, de otthona is lesz. Hársfai Irtván •• Ünnepekre minőségi palackozott korokat az ^UTASELLÁTÓD -‘ói \ í
