Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-08 / 56. szám
Dunanfttii nao'° 1969. fflAretm «i Úton — sok ezer évig Ff U ra utomatá k Több mint egymillió alkatrész — Lehet-e ötven km-ről eltalálni egy hat milliméteres céltáblát? mutat. Ha az irányzó készüléküket parányi tükörnek képzeljük, akkor e tükörben mindig ugyanaz a „vezéresil- lag’’ látszana. A világűrben egy rakétaszonda ívmásodperc pontossággal figyeli az égbolt negyvenmilliomod részét. Ez pontosan annyi, mintha a már említett képzeletbeli gépkocsiból egy ceruzabél vékonyságú fénysugárral folytonosan eltalálnánk egy 5 filléres átmérőjű céltáblát, amely 30— 35 méterre van az úttest mellett. Több ezer év Az űrkutatás tudománya és technikája olyan eszközöket teremtett, amelyek messze túl- : élik alkotóikat. Már az űr- I korszak kezdetén felbocsátottak olyan mesterséges holdakat, amelyek várható élettartama több ezer év. Az egyenlítő felett keringő szinkron holdak — bár hallgatagon — még tízmillió év múlva is létezni fognak! (A későbbi, fejlett űrkorszakban meg is lehet majd javítani ezeket!) A Nap körüli pályára vezérelt mesterséges bolygók passzív élettartama csak százmillió vagy milliárd években mérhető s ez összevethető a ter- j mészetes égitestek korával í A mai átlagos mesterséges : holdak aktív élettartama el- j érheti az egy évet, de nem ritka az, amely 4—5 évig funkcionál. A fejlődést a mes- j terséges bolygók élettartama ; vetíti elénk a legjobban. A Luna—1 csak egy hétig mű- j ködött, majd 540 000 kilomé- j térré a Földtől örökre elhallgatott. A Vénusz—1, az első Vénusz rakéta, három hét után, 12 millió kilométer távolságból „felelt” utoljára. — Az 1962. évi Mars—1 bolygóközi állomással 103 millió kilométer távolságig tartották a rádiókapcsolatot. A legpontosabb célzás Az 1964/65. esztendők meghozták a jól megalapozott sikert. Két olyan űrautomatát indítottak, amelyek teljesen megkerülték a Napot és még több év múltán is működtek. Az egyik a Mariner—4 amerikai Mars-rakéta volt, amely I 21 fényképfelvételt sugárzott a Mars közeléből, a másik a Zond—3 szovjet űrállomás, amely kiváló képeket készített a Hold túloldaláról. — Az űrkorszak eddigi legpontosabban irányított automatája a Vénusz—4 űrállomás volt, amely 300 millió kilométeres utazás után pontosan megtalálta a célját, 1 majd fékezés után leszállt rá Ennek megfelelő pontosságú földi célzás nem is létezik: olyan pontosság ez, mint a Földön 50 kilométerről eltalálni egy 6 milliméter (!) átmérőjű céltáblát. A jövő évtizedekre már olyan mesterséges égitestek konstruálása várható, amelyek aktív élettartama meghaladja a 10—100 évet. Ezek az űrszondák megkezdik majd az óriásbolygók (Jupiter, Sa- turnus) felderítését. A mai űrautomaták — a nagy távolság miatt — még a célbaérés előtt elnémulnának. A harmadik évezredben talán elindítják majd az első intersztelláris automatákat a szomszédos csillagok felderítésére. Ezek több ezer évig lesznek majd úton. A Magyar Kábelmüvek zománchuzal gyárának megbízása alapján a Műszaki Egyetem íolyamatszab ályozusi tanszéke kifejlesztette és elkészítette a szigetelés-vastagság és hibahely ellenőrző berendezést. Ez a műszercsoport negyven gép munkájára felügyel. Meőzza a szigetelés vastagságát, jelzi és szalagon rögzíti a hibahelyek számát. így a negyven gép bármelyik tekercsén előforduló hibát a gyártási ellenőr azonnal korrigáltathatja. Japán lett a hajóépítés karmestere Tengeri góliútoh 1300 millió dollárba került a francia Magdala Üjsághfr : »Nagyszabású új kikötőlétesítményeket épfte- nek Marseille-ben. Az új létesítmények alkalmasak lesznek arra, hogy mellettük akár' félmillió tonna űrtartalmú, 50—60 méter mély járatú köolajszállító tankhajók is horgonyt vessenek. Elsősorban ezzel akarják ismét fellendíteni a francia hatóságok a város kikötőjének forgalmát, amely az elmúlt években főként a Szuezi-csatorna lezárása miatt jelentősen visszaesett.” A világtengerek hullámait szelő kereskedelmi hajók építésében az 1968-as esztendő újabb, elképesztő rekordokat hozott Az egymást követő meglepetések már mintegy tíz év óta ejtik bámulatba a világot, s ezzel még nem mondhatjuk lezártnak a fejlesztési tendeciát. 1885-ben a világ legnagyobb tartályhajója 3 ezer tonna teherbírású volt 1940-ben egy 24 ezer tonnás „óriást” bocsátottak vízre Panamában, a szakemberek legnagyobb csodálatára. 1962-ben nem kisebb feltűnést keltett az amerikai 107 ezer tonnás „Manhattan” megkeresztelése sem. Ezt követően a japánok vették át a „karmester” szerepét a hajóépítésben s előbb egy 130 ezer, majd 20® ezer tonnás tengeri góliátot építettek. Idő- I közben a nyugatnémetek is I „betörtek” a legnagyobbak í közé 190 ezer tonnás tartály- > hajójukkal. Néhány hónappal ezelőtt újabb „tengeri szörny” meg- j jelenésének híre járta be a világsajtót. A francia „Mag- | dala” nevű hajó elkészültéről | van szó, amelynek gyomrában kereken 250 ezer tonna olaj kaphat helyet (ezzel a meny- nyiséggel 25 ezer darab 10 tonnás vasúti tartálykocsit lehetne megtölteni!). A hajó 325 méter hosszú (fedélzetén kerékpáron közlekednek), mindössze 27 fős személyzet teljesít szolgálatot, tíz tiszt, tizenegy matróz és hat felügyelő, 30 ezer lóerős motorjai óránként 30 kilométeres sebességgel Viszik célja felé az acélkolosszust. A „Magdala” építése mintegy 1,3 milliárd dollárba került. Joggal vetődik fel a kérdés, vajon kifizetődő-e az ilyen tartály ha jó-óriások készítése és forgalomban tartása? A számítások azt mutatják, hogy az olaj tonnánkénti szállítási költsége így csak mintegy fele annyiba kerül, mint a közepes méretű hajókkal való fuvarozásnál. Ezt már évtizedek óta tudják a szakemberek, de a hajók méretének növelését sokáig technikai akadályok korlátozták. A ma rendelkezésre álló anyagokból, az időközben kialakított építési technológiák segítségével viszont még a jelenleginél nagyobb hajók építése sem elképzelhetetlen. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a 250 ezer tonnás tartályhajók rövidesen általánosakká válnak, hiszen kanadai, angol, japán, amerikai stb. hajózási társaságok egymás után rendelik meg e nagyméretű hajókat. A franciák a „Magdala” után máris hozzákezdtek egy újabb óriás építéséhez, mely egy 500 ezer tonnás olajszállító tartályhajó lesz. A japánok sem akarnak lemaradni a nagy versenyben, már elkészítették 800 ezer tonnás hajójuk terveit s rövedesen az építéshez is hozzákezdenek. Ám még ez is eltörpül a szinte hihetetlenül merész norvég terv mellett: 1969-ben egy egymillió 300 ezer tonnás olajszállító hajó építéséhez fognak hozzá az északi hajós nép szakemberei. A Szuezi-csatorna immár hosszabb ideje való zárva tartása kétségtelenül siettette a hajóméretek növekedését. A Közel- és Távol-Keletről Európába tartó hajóknak ugyanis ma éppúgy meg kell kerül- niök Afrikát, mint száz évvel ezelőtt, s különösen ilyen nagy távolságon gazdaságosak a szupertankhajók. Egyébként ezek az óriások már el sem férnének a Szuezi-csatornában, de a Panama-csatorna szűk zsilip-rendszerén sem tudnak áthaladni. Ám e hajóóriások alkalmazásának korlátái is vannak. A 100 ezer tonnánál nagyobb j „szuperek” ugyanis ma még [ csak a világ 17 kikötőjébe hajózhatnak be, olyan nagy a merülésük. Az 500 ezer tonnásokat és az azon felülieket pedig legfeljebb egy-két olajkikötő tudná fogadni a világon. E probléma megoldására két1 változat kínálkozik: vagy megfelelő mélységűre kell kotorni a kikötők egy-egy dokkját, vagy pedig lefejtő állomást kell létesíteni a nyílt tenger partközeli részein, megfelelő kapacitású csőrendszerrel kapcsolva össze a szárazfölddel. A jövő nagy ígérete a hajózásban is az atomenergia. Ma még csak két kisebb kereskedelmi hajó (egy amerikai és egy nyugatnémet), valamint a szovjet „Lenin” jégtörő atomhajtású a polgári rendeltetésű hajók közül. Rak- területük 18—20 százalékkal nagyobb, mint az azonos nagyságú hagyományos hajtású hajóké. Nincs messze az idő, amidőn a tengeri góliá- tokat is ezzel a korszerű energiaforrással fogják ellátni. Nem luxus többé a fényképezés A fényképészeti és mozitechnikai ipar termékeinek legnagyobb felvevői ma már nem az amatőrfényképészek, hanem a professzionisták. A világforgalom 55%-a a szaklektorra esik. A foto- és mozitechnikai cikkek több mint felét — tehát beleértve a fényképészeti vegyszereket és filmanyagokat is — az ipariján, a gazdasági- és tudományos élet számos területén, £i sajtó, film és televízió munkájában és nem utolsó sorban a reklámozás és az orvostudomány terén használják fel. Korunk számos olyan technikai vívmánya, amely köny- nyebbé és kellemesebbé teszi mindennapi életünket, elképzelhetetlen lenne a fotóipar és i nozitechnika minőségi és mennyiségi síkon elért teljesítményei nélkül. Ez különösképpen az orvostudományra vonatkozik, ahol az újonnan kikísérletezett röntgenfilm előhívórendszer segítségével már másfél perccel a felvétel után sor kerülhet az orva» diagnózisára. Még ennél szükség. A tudakozóhivatal telefonos kisasszonyának nem kell többé a nehézkes fólián- sokkal bajlódni: egy speciális leolvasó készülék segítségével a kívánt telefonszámot pillanatok alatt meg lehet találni. A fotográfiái eljárás alkalmazásával a nyomdaiparban két- százszor gyorsabban készülnek el a könyvek. Egy nagyméretű elektronikus számológép (Computer) összeállítja és egy mágneses szalagra viszi át a nyomásra kész szöveget A fényszedőberendezésben minden betű 3000—6000 fényimpulzust vált ki, amelyek a televízióskép keletkezéséhez hasonlóan pontról pontra megvilágítanak egy különleges filmet Az apró fénypontokból végül is kialakul a kívánt betű. Az előhívott pozitívfilmet közvetlenül az ofszetnyomtatólemezre kopírozzák át. Ennek az eljárásnak a segítségével 10 másodperc leforgása alatt 3000 betűt lehet szedni, ami 2—5 oldal írógéppel írt szövegnek felel meg. A jereváni áramforrás kutató intézet laboratóriumaiban igen érdekes kísérleteket végeznek a napenergia közvetlen villamos- energiává történő átalakításával kapcsolatban. Ebben az intézetben működik a világ első napenergiai erőműve. A berendezés hosszú ideig működik kiszolgáló személyzet nélküL Automatikus vezérlő berendezés gyűjti a napfényt és követi a napot, kapcsolja be vagy ki az energiafogyasztókat a napsugárzás szintjének megfelelően, állítja a berendezést az eredeti helyzetébe. A napenergia berendezés két szivattyút működtet. Egy-egy szivattyú 15 köbméter vizet nyom át IS méteres szintkülönbség mellett nyolc órai folyamatos üzemelés mellett. A napenergiával működő fényerőművet előnyösen alkalmazhatják a pusztai legelőkön és az aszályos területeken. Horizont „ALKALMAZKODÓ” VASŰTI KOCSIK A modern vonatok óránként 250 kilométeres sebességet is elérnek. A régi vasútvonalak azonban — éles kanyarjaikkal — nem ilyen sebességhez épültek. Angliában ezért olyan szerkezetet dolgoztak ki; amely elektronikus-hidraulikus rendszer segítségével automatikusan a megfelelő irányba dönti a vasúti kocsit, a sebességtől és a kanyar élességétől függően. VÍZSUGÁR-FÜRÉSZ Az amerikai Michigan egyetem tudósai vizáug árral rr. úk erdő készüléket szerkesztettek különböző anyagok gyors átvágására. Ez a kis „vízágyú" másodpercenként ezer métere*, sebességgel lövell ki a vlzsugarat, vagyis a hangsebességnél háromszorta gyorsabban. A viz- sugár átmérője .csupán. 0,13, milliméter. A víz kinetikai. energiája olyan nagy, hogy 2,5 centiméter vastag betönlemezt percenként 40 centiméteres sebességgel vág el, 55 réteg gyapot vagy nylon-szövetet pedig percenként 300 centiméteres • sebességgel. 41 DINES FILM A hires amerikai Eastman Kodak cég tudásai az elméleti határt megközelítő érzékenységi! fekete-iehér filmet áílftottak elő, A film érzékenysége 41 PIN. MŰANYAG JÉGPÁLYA A műanyagok a sportban .is fokozottan tért hódítanák. A műanyaggal borított síugrósáncok sikere után most megszületett a jég nélküli műjégpálya ierve. A teflonnal .borított „jégpálya” a természetes jég minden jótulajdonságával bír, sőt sok szempontból felülmúlja — például sokkal tartó- sabb. A teflon jégpályát 1,2—3 méteres, mintegy 4 centiméter vastag lemezekből készítik. A lemezeket különleges alapba fektetik és bonyolult módon^ tökéletesen simán erősítik ösz- sze. ATOMERŐMÜVEK SVÉDORSZÁGBAN Svédország a hetvenes években jelentős mértékben fejleszteni kívánja atomenergia termelését. A nyolcvanas években már a szükséges energia-meay- nyiség 30 százalékát ax atomerőművek fedezik majd. Jelenleg Svédország villamosenergia szükségletének 90 százalékát a vízierőművek, 10 százalékát a hőerőművek fedezik. FOGFÁJÓSOK, FIGYELEM! Leningródban ceruza nagyságú fogorvosi fúrógépet szerkesztettek. A 20 dekás kis fúró elemmel vagy hálózati árammal működik, és tökéletesen zajtalan* A fúrófej percenként 14 000 fordulatot tesz. A leningrádi klinikákon már kipróbálták az ,új fúrót, amely mind a fogorvosok, mind a páciensek megelégedését kivívta. HORDOZHATÓ RÖNTGENKÉSZÜLÉK Egy angol cég kisméretű, hordozható, tv-képernyös röntgen- készüléket gyért, amely lehetővé teszi az otthon fekvő betegek megvizsgálását. Különösen fontos ez a súlyosan sérült pácienseknél, vagy szívbetegeknél, akiknek a röntgenszobábs sálé szállítása kockázatos lehet. MÉLYFÜRÁS TÍZEZER MÉTERIG Alaszka partjai mentén, esgy kis szigeten megkezdődött egy 2,20 méter átmérőjű és 10 000 méter mélyre tervezett kutatófúrás, az amerikai ato merőbizottság megbízásából. TALAJVIZSGÁLAT — BOMBÁZÁSSAL A bonyolult és súlyos objektumok építésének megkezdése előtt gondosan meg kell vizsgálni a talajt. Kolumbiában erre a célra igen szilárd köpenynyel ellátott légibombákat ajánlottak. A helikopterről ledobott és sugárhajtómüvei ellátott légibombák 60 méter mélyre hatolnak a puha talajba. A műszerek regisztrálják a bomba haladásának lelassulását a talajban, s a geológusok így adatokat kapnak a talaj szerkezetéről. FÜGGŐHÍD EGYETLEN KÁBELEN Az. NSZK-beli stuttgarti . politechnikumban kidolgoztak egy új függőhíd kontsrukciót Az újdonság az, hogy a hldpályát nem két kábelre függesztik feli mint általában, hanem csak egy kábelre. Az acél megtakarítás ét százalékos. Az elmúlt években olyan elektronikus automata berendezéseket konstruáltak, amelyek a legmostohább körülmények között, teljesen magukra hagyatva, esetleg több éven át is megbízhatóan működnek. Egy földi hasonlatból megérthetjük, mit jelent az űrautomaták megbízhatósága. A képzeletbeli gépkocsi Képzeljünk el egy gépkocsit, amit január elsején megindítanak s ezután óránként 50 kilométeres sebességgel 365 napig haladna. Egy' esztendő alatt, megállás nélkül csaknem tizenegyszer kerülné riiég az egyenlítőt Ám az autóipari szakemberek szerint j,|ygp „abszolút” üzembiztos gépkocsi nem létezik, a világ autóipara a tökéletességnek erre a fokára még nem jutott el. A speciális mesterséges holdak, vagy bolygók, bár nagyságrendekkel bonyolultabbak mint a gépkocsik — néhs több, mint egymillió alkatrészből állnak — mégis több évig funkcionálnak Föld- vagy Nap-körüli pályán. Ezeknek az űrautomatáknak egyik legbonyolultabb része az orientációs (tájékozó^ és stabilizáló (rögzítő) berendezés. Ez a komplikált szerkezet egymaga legalább 25 00C alkatrészből áll. Pörgettyűkkel i’otocellákkel, szervomotorok- kal megszüntetik a műszertest forgását, bukdácsolását. — A. stabilizált testnek egy pontjí mindig ugyanabba az iránybe is gyorsabban dolgozik a fényképészet a szívvel kapcsolatos orvosi beavatkozások területén: az infarktust elszenvedett szívről mikrofilmre felvett felvételt 45 másodpercen belül elő lehet hívni (!), ami az orvos számára esetleg életfontosságú támpontot nyújthat. A film és fényképészet hasonló, szinte már csodának beillő teljesítményeinek lehetünk tanúi az élet legkülönbözőbb területein. A Német Szövetségi Posta például olyan fotaautomatákkal dolgozik, amelyek óránként 120 000 fizetési szelvényt tudnak felvenni mikrofilmre. Csak ezáltal vált lehetségessé a nap mint nap postára adott három millió fizetési szelvény racionális számontartása, feldolgozása. Ugyancsak mikrofilmeken tárolják az ország telefonközpontjai a Szövetségi Köztársaságban bejelentett 5 millió telefonkészülék számát is, amelyek nyilvántartására „normális úton” legalább 28 vaskos telefonkönyvre lenne Napenergiával rrI m Iw mukodo fényerőmű
