Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-08 / 56. szám

/ 1969. március 8. Sunonmtt nayto Raktárak az alagsorban9 virágárusok a galérián Közös összefogás a vásárcsarnokért A Pécsi Tervező Vállalat már leszállította a terveket A „szőrös szívű” — Pécs hiúságával és hírnevével mit sem törődő — statisztikusok és urbanisztikai szakemberek lassan egy évtizede, hogy or­szág-világ előtt leszögezték: a megyei jogú városok közül a mecsekalji „metropolis” kereskedelmi ellátottsága a legrosszabb; az üzletek össz- alapterülete kicsi, a boltok területi elhelyezkedése pedig enyhén szólva szerencsétlen. Az élelmiszerellátás helyze­te különösen súlyos. Az új- mecsekaljai városrész teljes felépülte csak fokozta a gon­dokat: megfelelő színvonalú és árukészletű üzletek híján az itt élő 30 ezer ember több­ségének ellátását is a bel­városi üzleteknek kellett ma­gukra vállalniuk. Magától értetődő volt tehát a város- rendezők egyértelmű állásfog­lalása: olyan kereskedelmi központ kell a régi és a leg­újabb városrész határán, mely az utóbbit teljesen ellátja, sőt a „történelmi” negyedek gondjain is segít A lehetsé­ges megoldások közül egy nagykapacitású vásárcsarnok építése ígérte a legtöbb jót, ahol is az állami kereskede­lem és a szabadpiac sajátos „ellátási kombinátot” alkot­hat A vásárcsarnok tervei ké­szen állnak. Megtörtént a helykijelölés is: az Uzsok, a Hargita, a Madách és a Me­gyeri utak által határolt te­rületen már hónapok óta dü­börögnek a dózerok. Az ere­deti ütemezés szerint — ta­nácsi beruházás formájában —, már 1970. végére készen kellene állnia a több mint 4800 négyzetméter alapterü­letű csarnoknak, az új gaz­dasági mechanizmus megvál­tozott pénzügyi lehetőségei — no, meg az' építőipari áremel­kedés —, azonban sajnálatos előterjesztést — s a felszóla­lók többsége egyértelműen a megvalósítás mellett foglalt állást. A beruházás tulajdon­képpeni költsége 17 millió forint, melyet a szanálási és kártalanítási összegek előre­láthatóan 21—22 millióra nö­velnek. Ezt a pénzt kellene tehát közös összefogással elő­teremteni — méghozzá minél előbb. Az előzetes számítások sze­rint az üzlethelyiségek egy négyzetmétere 5000 forintba kerül. Az alagsori raktárak négyzetmétere 3000, a külső pavilonsoré pedig 1000 forint körül várható. A „beugrók” tehát meglehetősen jutányo­sak, a koordinációs beruházás beindulásának alapfeltétele most már csak az, hogy a vállalatok belássák: most kell áldozniuk, ha néhány év múl­va nyerni akarnak... Az oly régóta sürgetett és várt pécsi vásárcsarnok „kör­zeté” egyébként nemcsak a2 újmecsekaljai, a szigeti és a közelfekvő „történelmi” városrész lesz, hanem előre­láthatóan a kertváros északi övezete is, mely a Megyeri úti forgalom révén rövidesen ehhez a térséghez kerül a „legközelebb”. Dr. Dányi Pál előrejelzése szerint az erők megfelelő koncentrációja ese­tén már 1971. őszén sor ke­rülhet a kapunyitásra. Békés S. 23000 virág a nőnapra Az Ide! nőnap alkalmából közvetlenül és virágüzlete­in keresztül 200 ezer fo­rint értékben adott el vi­rágot a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat. Tegnap estig nyolcezer cserepes és tizenegyezer vágott virá­got, ebből 7500 szegfűt vá­sároltak. Ügy számítják, hogy a mai nappal a cse­repes virágok forgalma tíz­ezerre, a vágott virágoké pedig 13 ezer szárra nő. A mindennapi forgalomhoz képest a nőnapi vásárlás tízszeresére növekedett és kétszer annyit vásároltak a nőket köszöntő intézmé­nyek és férfivásárlők. mint a tavalyi nőnapon. A ké­pen: a képünk készültekor, Tóth Annamária és Faubl Etelka által szedett szeg­fűket ma reggel már vásá­rolják a pécsi virágüzletek­ben. Hányféle adót fizet a la­kosság és mennyit? A Megyei Tanács vb-a tegnapi ülésén megvitatta és jóváhagyta az erről készült jelentést. Ha valakinek saját háza van, házadót fizet, és ha az állami lakások valamint sze­mélyi tulajdonban lévő laká­sok bérlői akkora lakást vesz­nek igénybe, hogy az szemé­lyi szükségleteiket meghalad­ja, lakbérpótlékot kell fizet­niük. 1968-ban a kivetett bruttó házadó összege 7 mil­lió 244 ezer forint, lakbérpót­lékot pedig összesen 218 ezer forintot fizettek az állami és személyi tulajdonban lévő la­kások bérlői. A gépkocsiparkkal arányo­san növekszik a gépjárműadó is. 1968-ban összesen 10132 gépjármű esett adó alá, az adó összege 2 millió 336 ezer forint Mezőgazdasági jövedelem- adót a 200 négyszögölet elérő szőlők, gyümölcsösök és ker­tek használói is fizetnek. Ez új dolog, s ennek nyomán az elmúlt évben több mint há­rommillió forint jövedelem- adót írtak elő. Megadóztatták a juhászokat* is, akik foglalkozásuk jelle­géből fakadóan lakhelyüket gyakran változtatták és eddig nem fizettek adót. A gyapjút viszont értékesítették, jöve­delmüket nem vallották be, mivel ha baranyai juhász, épp Debrecenbe is viheti az árut, így nem derül ki az üzlet. Említést érdemel még a for­galmiadó alakulása is, amit a saját előállítású, megmunkált, kitermelt vagy kiszerelt ter­mék árusítása után vetnek ki elsősorban a kisiparosokra. A megyében a magánkisiparosok 70 százaléka javítási, szolgál­tatási igényeket elégít ki, áru­termeléssel 20 százalék foglal­kozik, a fennmaradó tíz szá­zalék pedig közületek részére Megérkeztek az első vándormadarak Budán sokfelé hó borítja még a földet, de a tavasz el­ső szárnyas hírnökei már meg érkeztek, A Szabadsághegyen, a Madártani Intézet kertjé­ben — amint dr. Pátkai Imre, az Intézet fömunkatársa el­mondta — elsőnek a meggy­vágó pintyek tűntek fel. Szá­muk napról napra nő, s a fészkelés előkészületeinek el­ső jeleként megtartották az első „énekpróbákat” is. Megérkezett Budapest terü­letére egy-két seregély is. A több évtizedes feljegyzések szerint a madárvonulás menet­rendje az ő jövetelüket már­cius S-ra jelzi, de köztük is vannak optimista egyedek, mint ahogyan nyilvánvalóan kicsit túlságosan bizakodó volt az a gólya is, amelyet már február végén láttak Szeged felett keringeni. Ugyancsak az ország déli részein jelen­tek meg már többfelé a me­zei pacsirták és a bíbicek is. Az utóbbiaknak 30-40-es csa­patait is látták például Bihar- ugrán. Feltűnt néhány ba­rázdabillegető is. A következő „hullámban*9 — előreláthatólag 15-e táján — érkeznek meg a szalonkák. A szalonkák tömeges vándorlása csak március 25. és április 1. között várható. Ekkortájt kell érkezniök — legalább a me­netrend szerint —■ a gólyák­nak is. Huszonnégy esztendeje véget ért a háború... Sírt as egé osztály uvegveranaa ragyogóan tiszta ablakokkal. Szemközt a folyosó, ebből nyílnak az osz­tályok. A nyolcadikosoknál egy hely üresen maradt. Fia­tal, barna tanárnő, Győré Má­ria, osztályfőnök: — Reggel tudtam meg. Már a folyosón feltűnt, hogy csend van a tanteremben. Sírt az egész osztály... Pricz Pál, a gerényesi is­kolaigazgató helyettese: „Ép­pen a hét elején tartottunk baleseti oktatást diavetítéssel. Ott is szó volt arról, hogy a háborús lövedékeket, robba­nóanyagot jelenteni kell...” Felsőtagozat csak itt van Gerényesen, a szomszédos községből, Ágról idejárnak be a gyerekek. Nincs messze. Ta­lán három kilométernyire. — Keskeny salakos út vezet Ág­ra. Dékány Dezső tanácsel­nökkel megyünk át a faluba. Idevalósi ő is, de évekkel ez­előtt Ágon megszüntették a tanácsot. Gerényesen folytat­ja tisztségét. Ág község lé- lekszáma 365. Körülbelül 80— 90 család. A férfiak zöme Komlón dolgozik az iparban és talán tizennégy család, ha tagja a gerényesi' termelőszö­vetkezetnek. Nagy Józsi apja Komlón a hídépítőknél dol­gozik, hetente egvszer jár ha­za. A kis Brandt Dani és a Kancz Zoli apja pedig az er­dőgazdaságban vállalt mun­kát. A salakos út beér a falu­ba, jobbról az első lakóház, balról a temető és az útszélén a halottas ház. A lakóház ud­varán Szilágyi Lászlóné áll riadtan, szomorúan. — Mi hoztuk le a hegyről szegény Józsikát, de már hogy Túlzsúfoltak a belvárosi piacok a kerületi tanácsok létesítse­nek piacfejlesztési pénzalapot, és vizsgálják felül a helyfog­lalási díjakat, mert esetlege­sen ez is mint pénzügyi for­rás számításba jöhet. Felve­tette, hogy meg kellene hatá­rozni a piacfejlesztés irányát és az objektumok építési sor­rendjét is. Elmondta: nem ért egyet azzal, hogy megszün­tessék a Bajcsy-Zsilinszky ut­cai piacot a MAVAUT pálya­udvar bővítése miatt. Felme­rült az az elképzelés is, hogy a kerületek közötti megfelelő koordinációval meg lehetne szüntetni a II. kerületi piacok zsúfoltságát. Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első tit­kára rámutatott arra, hogy előbb-utóbb minden piacnak meglesz a maga körzete, a MÁVAUT pályaudvar esetle­ges elhelyezése is érzékenyen érintené a lakosságot A vb tagjai a termelőszek­torok piaci felhozatalának sze­repe a város ellátásában című előterjesztéssel egyetértettek és azt elfogadták. Mécs töltényhüvelyeket. A lövedé­ket kiszerelték belőle, bedob­ták a tűzbe. Robbanólövedék volt. Menekülő németek hagy­ták itt a hajdani homokpin­cékben. A pincéket senki, semmire nem használta. A gyerekek birodalma volt ez. Már akkor is. Amazok felnőt­tek már, és ezt a romantikus vidéket az egymáskövető ge­nerációk vették át. Minden gyerek tudta, hogy a háború maradványait — jelenteni keik Találtak is, korábban jelen­tették. Most nem. Májusban lesz huszonnégy esztendeje, hogy a háború véget ért... Rab Ferenc Március 17-től Rövidebb az út a jogosítványhoz Többen kérnek Jogosít­ványt. mint ahány gépko­csit forgalomba állítanak ■— ezt tapasztalták a Pécsi Városi Rendelőintézetben az utóbbi időben, öt éve. 1964- ben vették át a rendőror­vosi hatóságoktól a gépjár­művezetői alkalmasság megállapításához szükséges különböző orvosi vizsgála­tok feladatát. Azóta meg­háromszorozódott azoknak a száma, akik ebből a cél­ból keresik fel a Várost Rendelőintézetet. Ez nem­csak nagy tömeget jelent, hanem számtalan óra, fél­nap, sőt, nap hiányzást is a munkahelyeken. Az al­kalmassághoz ugyanis több­féle részvizsgálat szüksé­ges, amit a nagy tömeg miatt nem mindig lehetett egynap megoldani, s nem egy jelentkezőnek több na­pot kellett erre a célra fel­áldoznia. Tegnap délután tájékozta­tott bennünket dr. Hal Ta­más, a Pécsi Városi Ren­delőintézet igazgatója: — Most megoldjuk ezt a kérdést. Először is növel­jük a vizsgálati napok szá­mát. Eddig hetenként csak kétszer volt ilyen vizsgá­lat, most hetenként öt na­pon át lesz. Így minden hétfőn 13 órától 17 óráig, s minden kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 13 órától 16 óráig tartunk vizsgálatot azok számára, akik gépjárművezetői jogo­sítványt szeretnének kap­ni. Sőt, központosítjuk a vizsgálatot, vagyis a város mind a három kerületének lakói itt bent a rendelőin­tézetben jelentkezhetnek e vizsgálat céljából. Továbbá a kartonozón kérész ül kell jelentkezni, tehát időre be­oszthatják, hogy ki mikor keiül sorra. Sőt, telefonon is elfogadunk jelentkezést. Végül arra törekszünk, hogy minden részvizsgála­tot egy nap alatt el lehes­sen végezni ezzel a szer­vezeti formával. — Mikor kezdődik az dj rendszer? Még ebben a hónapban, pontosan március 17-én, hétfőn. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy azok a jelentkezők, akiknek mun­kahelyén üzemi orvos mű­ködik. azoknak a vizsgála­tát továbbra is munkahe­lyükön végezhetik csak el. Ugyanígy a nem pécsi, ha­nem Baranya megyei lako­sokat továbbra se n mi ha­nem a megye illetékesei vizsgálják meg. j módon bizonytalanná tették a tervek megvalósulását. Dr. Dányi Pál, a Városi Tanács tervosztályának veze­tője egyebek mellett ezt a tényt is őszintén feltárta teg­nap délután azon az értekez­leten, melyet az erők össze­vonása reményében hívtak össze az illetékesek. Az elkép­zelés szerint a Városi Tanács mellett azok a kereskedelmi vállalatok, élelmiszeripari üze mek, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok is részt vállalnának a beruházásból, melyek a későbbiek folyamán használni fogják a vásárcsar­nokot. Tanácsi beruházásból így koordinációs beruházássá lépne elő az építkezés — maradéktalanul megmentve az eredeti elképzeléseket. A Pécsi Tervező Vállalat Tillai Ernő vezette munka- csoportja által elkészített do­kumentáció egyébként egy va­lóban európai szintű vásár­csarnok felépítését ígéri. Az összalapterület 4866 négyzet- méter, melyből a tulajdon­képpeni csarnok 3200 négy­zetméter. A tető alatt fedett pavilonok, nyitott placcok és valóságos kis áruházak vált­ják egymást. A csarnokhoz szabadtéri piac csatlakozik, melyet nagybefogadóképessé­gű bisztróval egészítettek ki. A hatalmas árukészlet táro­lása az alagsorban történik majd, melyet „nagyforgalmú” folyosói utak kötnek össze az elárusító helyekkel. A rendel­kezésre álló térség mind tel­jesebb kihasználása érdekében a csarnokot belülről galéria öleli körül — ahol a virág­árusok, lacikonyhák és „mini­presszók” kapnak majd he­lyet A Városi Tanács által ösz- szehívott koordinációs értekez­let több mint ötven résztvevő­je nagy érdeklődéssel hall­gatta a lehetőségeket ecsetelő Mire leértünk a hegyről, már nem volt élet benne I leértünk vele, nem volt ben­ne élet... Az elnök kinyittatja Ilon­kával, az itt várakozó hiva­talsegéddel a halottasház aj­taját. Bemegy, kijön szomo­rúan. „Készítsenek elő min­dent, ha jön az orvos! Es ne engedjen be senkitf’ — Pedig itt volt a Nagy Imre, Józsika apja, itt sírdo- gált, azt mondta. Hiába hí­vom, csak hívom a fiamat, nem jön elő...” Es sir ez a szegény ember, de ugye, nem tehetem meg, hogy bemenjen, mert még elemészti magát nagy fájdalmában... — mond­ja Ilonka. A házakból kinéznek az asszonyok, szomorúak: kis fa­lu ez, ahol közös az öröm is, a bánat is. Azt mondja az el­nök, vágjunk át egyik udva­ron és felmegyünk a pincé­hez. A szomszédos kertben vasutas ruhás férfi O. Kovács István metszi a gallyakat. — Fut le tegnap, úgy há­romnegyedhárom felé a kis Fejes Magdi, kiabál, fönt a pincénél vérben fekszenek a gyerekek! Megyünk föl a Kondolic dűlőbe, ott fekszik Nagy Józsi a füvön, a Brandt Dani, meg a Kancz Zoli már lejöttek saját lábukon. Oda­I értek az asszonyok is, levetet­tem a zubbonyomat, ezt ni, ebben hoztuk le a fiút. Itt még a kerítésnél vizet kért, de mire visszük a vizet, már... Friss a vetés, zöldell is, kristálytiszta a levegő a nap hidegen süt. Szép vidék ez — nyáron. Hegyoldal erdő, aztán homokos domboldalba vágott régi, elhagyott pincék. A pin­ce előtt a kiszáradt füvön vémyomok. A pincében a ho­mokfal tövében elszenesedett faágak: itt raktak tüzet a gyerekek és beledobtak két- három légvédelmi géppuska­töltényt. Az robbant. Két kisfiú jön fölfelé, az elnökkel megvárjuk őket. Fe­jes Zoli és Jancsi, két test­vér. — Itt voltatok ti is? — Igen. Ott a Rasch-pincé- ből hordta ki a lőszert a Jó­zsi meg a Dani. Mi nem mer­tünk odamenni. Bent ■ tüzet raktak, beledobták a töltényt és kifutottak. Aztán hogy nem robbant, azt mondta Józsi, majd ő megnézi, mi van. Min­ket elzavart, — mondja Zoli. — Nagy Józsi visszament, megpiszkálta a tüzet és rob­bant. Dani és a Kancz fiú a bejáratnál állt őket csak szi­lánk érte... — És Józsival mi történt? — kérdem a gyerekektől. — Visszanéztünk, Józsi ki­tántorgott, száján jött a vér. Aztán összeesett. Dani vissza­ment, hanyatfektette, aztán elszaladtunk... A két fiú orvosi kezelés alatt áll. Nagy Józsit délután boncolják. Jövünk lefele a hegyről az i elnökkel. A gyerekek megmu- I tátják, hova dobta Dani a végez szolgáltatást illetve áru­termelést. A forgalmiadó-be- vétel 68-ban 1 millió 586 ezer forint volt. A lakosság adóival foglal­kozó pénzügyi apparátus inté­zi az illetékügyeket is. Ezek 85 százaléka vagyonátruházá­si illeték. Mivel az illeték az adótól abban különbözik, hogy eseti fizetési kötelezettség, alakulását sem lehet befolyá­solni. Az utóbbi évben 1967- hez viszonyítva 966 ezer fo­rintos illetékfizetés csökkenés tapasztalható. — wer — Mennyi adót fizet a megye lakossága? Nem Becsen van az ország j legdrágább piaca, bármennyi­re is ezt tartja a közhangulat, j Kétségtelen, hogy a mezőgaz­dasági jellegű vidékek piacai I olcsóbbak, de a pécsi cikkek más ipari jellegű települések j piaci át’agárétól ál Irtában j nem magasabbak — állapítot- ! ták meg tegnap a Pécsi városi j Tanács vb-ülésén. A k. . edelmi szakembe­rek elmondták, hogy tavaly | közel 60 millió forint értékű árut he ik a pécsi piacokra { a különböző termelőszektorok, j Az árucsoportok zöménél emelkedés tapasztalható, ki- í emelkedő a növekedés a ba- j romfifélé’-néi és a tojásnál, alig si.diiiottevq viszont a csökkenés a zöldségfélék terü­letén. Babból, lencséből, kö­lesből érezhetően kisebb mennyiség jutott a piacokra. A termelőszövetkezetek fo­kozottabb bekapcsolódása a piaci é* 1 — állandó jellegű tsz-elárusitohelyek létesítésé­vel — egészséges versenyt alakított a MÉK-kel, ked­vezően éreztette hatását a piacokon. A város lakosságá­nak ellátásához a Pécs és Vi­déke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet is je­lentős mértékben hozzájárult. Az állami gazdaságok még nem jelentkeztek áruikkal oly mértékben, hogy komoly ver­senytársnak volnának tekint- aetők. Szó esett a piaci forgalom megoszlásáról az egyes kerü- .etekben. Megállapítható, hogy i forgalom a II. kerületi nagy piacokra koncentrálódik. A 3ajcsy-Zsilinszky utcai és a felsőmalom utcai piac, külö­nösen a szerdán, pénteken és izombaton túlzsúfolt. Az új- necsekaljai piac az utóbbi evekben jelentős fejlődést ért , sl, a meszesi piac látogatott- ága azonban alig emelkedik. ' A beszámolót vita követte. ] lorváth Lajos, a Városi Ta- i lács vb-elnöke hangoztatta, i logy ténylegesen van előre- laladás a tsz-ek részéről, de \ z állami' szektor nem lépett , lőre. Jó lenne, ha minden , irdekelt szerv felvenné a , sapcsolatot az állami termelő 'általatokkal. Javasolta, hogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom