Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-30 / 74. szám
1969. március 30. Diraontati noota 3 Indiai archeológusok ásatásokat folytattak Radjast- han államban és új felfedezéseket tettek az Indus völgyében időszámításunk előtt 2500—1500 között létezett ősi civilizációra vonatkozóan. Ennek a civilizációnak két központja volt: Harappa, az Indus völgyének középső részén és Mo- hendjo-daro, az Indus torkolatánál. Az ásatások igazolták, hogy a völgy lakói fejlett kultúrát alakítottak ki. Emeletes téglaházakban éltek, nyáron kartonszerű anyagból, télen gyapjúból készült ruhát viseltek. Többnyire földműveléssel foglalkoztak. A városokban széles utcák és parkok voltak, ismerték a csatornázást is. Üj felfedezések az Indus völgyében Kalibanga titkai Nem tévedés, ha azt mondjuk, hogy az ősi városok tervezése jobb volt, mint ma. A Radjasthan államban, Kaliganda körzetben nemrégen feltárt ősi várost ugyanúgy tervezték, mint Monendjo-darot és Harap- pát. A tudósoknak azonban még további ásatásokat és vizsgálatokat kell folytatniuk, hogy eldönthessék, melyik civilizációhoz tartozik ez a város. A Kalibanga környékén feltárt ősi várost ugyanaz a sors érte, mint az Indus völgyében kialakult egész ősi civilizációt: az árja betörés áldozata lett. Nem tudni pontosan, hol volt az árják szülőföldje, egyes tudósok azonban feltételezik. hogy Iránból kerültek Indiába. Mások azt állítják, hogy az árják Kö- zép-Ázsiából származtak. Az árják magas termetű és világos bőrű nomád állattenyésztők voltak. Az archeológusok szerint az árják az időszámításunk előtti második évezred elején jelentek meg Indiában. Először megrohanták a városokat, amelyekben az Indus-völgy sötétbőrű lakosai éltek, azután fogságba ejtették és elpusztították a meghódítottakat. Az árják Harappa helyén építették fel primitív lakásaikat, amelyeknek maradványait az ásatások során szintén megtalálták. Kalibanga, ahol most az ásatások folynak, 120 méri földnyire fekszik az ősi Harappa várostól (Nyugat- Pakisztán). Radjasthan államban még hét másik helyen is folynak ásatások. Lehetséges, hogy ezek is fényt derítenek India történetére. Bagoréban, a pakisztáni határ mellett kő- korszakbeli kultúra nyomaira bukkantak. Egv másik helyen, Udaipur környékén az archeológusok hat rézfejszét és két rézolvasztó edényt találtak. Bűnözés — erőszak Meghalt a király A springfieldi szövetségi börtön kórházában 71 éves torában szívroham következtében elhunyt Vito Genevese — a „Cosa nostra”, a legnagyobb amerikai bűnöző-szindikátus kgronázat- lan királya. „Don Vitone”, ahogyan félelemmel vegyes tisztelettel az alvilágban nevezték —, még a bör- tönrácsokon keresztül is ellenőrzése alatt tartotta „birodalmát”. A hatóságok tizenháromszor próbálták rátenni a kezüket a legsúlyosabb bűntettekért, közöttük gyilkosságért is, de Genovesé- nek mindig sikerült elmenekülnie az igazságszolgáltatás elől. Legutóbb már csak néhány lépés választotta el a villamosszéktől, amikor a vád koronatanúját holtan találták a brooklyni börtönben: ismeretlen tettesek megmérgezték. Kábítószer kereskedésért végül mégis sikerült Ge- novesét 15 évre rács mögé dugni. „Don Vitone” azonban a börtönből is tovább irányította a „Cosa nostra”-L Genovese útját a gengszterek trónjáig a szó szoros értelmében hullák szegélyezték. Az ő utasítására gyilkolták meg Albert Anastasiat, „a gyilkosok szindikátusának” vezérét. Genovese külsőre egyébként olyan volt, mint egy tekintélyes üzletember. Azaz: csakugyan az volt A „Cosa nostra” több milliárdos forgalmat bonyolított le. Maga Genovese is multimilliomos volt és a világ különböző bankjaiban helyezte el pénzét New Yorktól Monte Carloig. 1957-ben, a gengsztervilág főkolomposainak találkozóján lett „hivatalosan" is a „Cosa nostra" vezetője. Genovese egyébként a második világháború idején visszatért Olaszországba, ahol Mussolini annyira kedvelte, hogy sajátkezűleg tűzött érdemrendet a mellére. A „Cosa nostra” királyának elhunyta egyúttal azt jelenti, hogy az alvilág vezetői között megindul a harc elhagyott trónjáért és örökségéért. Ezt a harcot valóságos mészárlás kíséri. A rendőrség több tucat, sót több száz titokzatos gyilkosság után nyomoz az Egyesült Államok különböző vidékein. Az FBI szerint az „átmeneti időszakot” ezúttal várhatóan a szokásosnál is több erőszakos cselekmény fogja kísérni. Ennek az az oka, hogy Genovese már a börtönben kijelölte utódját, aki mint „régens” Don Vitone néven uralkodott. Kiknek érdekük a háború? Mibe kerülne a béke? Hogyan érintené az amerikai gazdaságot a vietnami békekötés? — Ezzel a kérdéssel foglalkozik a „Neuen Züricher Nachsichten” a svájci nagytőke lapja. Az USA évi kiadása a vietnami háborúra eléri a 30 milliárd dollárt. Ez az összeg az amerikai bruttó társadalmi termelésnek 3,5 százalékát teszi ki. Azonban ez az adat még nem ad reális képet a haditermelés súlyáról. Sokkal többet mond ennél, hogy ha az összes amerikait kivonnák Vietnamból, akkor 970 ezer leszerelendő katonának kellene munkahelyet teremteni, mégpedig olyan 20—24 éves fiatalembereknek, akiknek a korosztályában már jelenleg is az átlagosnál több a munkanélküli. Ehhez az embertömeghez kell még adni azt a kereken egymillió főre tehető munkás és alkalmazott sereget, amelyet a vietnami háborút szolgáló haditermelés foglalkoztat. A háború befejezése tehát jelentősen kihatna az amerikai munkaerőpiac helyzetére. A foglalkozásnélküliek négy százalék fölé való emelkedése — a jelenlegi 3,5 százalékkal szemben — politikailag alig elviselhető — véli a svájci újság. A koreai háború után a munkanélküliség gyorsan emelkedett az USA-ban (1953 év második félévében 2,5 százalék, 1954 első félévében már 5,7 százalék!) Hasonló emelkedést szeretnének most meggátolni. Kényelmes, biztonságos táborozás Oázis a dzsungelben A brazíliai dzsungelek titkai évszázadokon át vonzották a kalandok kedvelőit. A mai turisták azonban már arra vágynak, hogy mindenütt kényelem vegye körül őket. De hogyan férhet ösz- sze a nagyvadak vadászata a kényelmes és biztonságos éjszakai táborozással? A brazil idegenforgalom vezetői elhatározták, hogy a trópusi erdők sűrűjében ultramodern szállodát építenek. A szálloda egy ma még járhatatlan erdőrészen fog állni, 10 kilométernyire Manaus városától. A város és a szálloda között autóutat építenek. A tervek szerint az építkezés két év múlva fejeződik be. Fekvését és konstrukcióját tekintve ennek a szállodának nemigen lesz párja Amerikában. Az épület 135 méter magas műanyaghenger lesz. A szálló lakóit megfelelő berendezések fogják védeni a trópusi hőségtől és párától, valamint a moszkitóktól. A szálloda viszonylag közel lesz Latin-Amerika legnagyobb folyójóhoz, az Ama- zonashoz. Történetek egy óra alatt A statisztikusok nagy feladatot tűztek ki maguk elé, amikor az elérhető adatok alapján meg akarták állapítani, ml minden történik a világon egy óra alatt. Kiderül, hogy a világon egy óra alatt 5440 csecsemő születik, s ezzel szemben i 4630-an halnak meg, továbbá 1200 házasságot kötnek meg és 85-öt bontanak fel; 99 600 tonna cukrot gyártanak. 17 600 tonna dohányt dolgoznak fel. s 1,5 millió dollár értékű dohányárut szívnak el; 1,5 millió liter bort, s körülbelül ugyaneny- nyi sört, továbbá mintegy 50 millió csésze kávét Isznak meg. MINDENFÉLE — mindenről A THOIRY ALLATKERT: Párizstól 25 mérföldnyire nyngatt* van a Thoiry állatkert, amelyben szabadon élnek a vadak. Jóllehet a külföldi turisták ezt a helyet még mindig kevéssé ismerik, mégis, a múlt esztendőben már több látogatója volt, mint a* egyik fő idegenforgalmi centrumnak: a versailles-i kastélynak. ♦ DRÓTKÖTÉLPÁLYA A MAGAS-KAUKÁZUSBAN. A Kaukázus második legmagasabb csúcsa a Kazbek (amelynek a lejfőin élénk turistaélet folyik télen-nyá- ron.) A természetbarátok kényelmét szolgálja majd az a 12 kilométer hosszú drótkötél- pálya. amelynek első szakaszát 2183 méter magasságig építik ki. Teljes elkészülte után 3653 méter magasságba szállítja majd utasait. ♦ ÓRIÁSI HARISNYAGYÁR ÉPÜL: Breztben, ahol évente 10 millió pár elasztikus harisnyát és zoknit, illetve több száz tonna elasztikus műanyagfonalat fognak gyártani. ♦ „SIVATAGI RÖKA” A BUNDESWEHRBEN: Hitler egykori tábornokát Rommelt, afrikai hadjárata idején a nácik „sivatagi rókának” keresztelték el. A Bundeswehr harmadik rakétarombolóját, (amely az USA-beli Bath-ban épül) a fasiszta tábornokról nevezték el a teuton tradícióknak hódoló bonni stratégák. 4- EGY OKOLT NÉGY ÁLDOZATA: Közép-Flnnország egyik kl» falujában, pitklpudas-ban egy elmebeteg eibarrikádozta házának bejáratát. Miután a fegyverrel fenyegetőző embert a szomszédok nem tudták megfékezni. rendőrök segítségét kérték. A megszállott ember a közeledő rendőrökre közvetlen közelről adott le több lövést, másodperceken belül négy rendőr életét vesztette. Az eset különlegessége, hogy a fegyveres tragédia megtörténte után minden ellenállás nélkül megadta magát. A „három nem" és Okinawa Bűnözés tekintetében Japán a világon az elsők között álL Nincs hát abban semmi rendkívüli, hogy a japán kormány egyre többet költ a rendőrség fejlesztésére. Az új költségvetési évben például, a korábbi előirányzatoknál több mint 25 százalékkal növeli az összeget, amit ilyen célra fordít. A kiadások növelése mellett természetesen állandóan emelik a rendőrség létszámát is: az utóbbi három év alatt 18 750 fővel növekedett és jövőre újabb rendőröket vesznek feL A rendőrség növelése a bűnözés fokozódásával párhuzamosan egészen természetes lenne, ha csupán erről lenne szó... Mindjárt más képet nyerünk azonban, ha azt is tudjuk, hogy az ebben az évben erre a célra felhasználandó 43 milliárd yen előirányzatból 19 milliárdot az ,,1970-es év előkészületeire** fordítanak. A tervek szerint különleges rohamrendőrséget hoznak létre, hogy bármikor és bárhol, 12 ezer rendőrt vonhassanak össze. Külön „mozgósítási tervet” is dolgoztak ki 1970- re! Rohamrendőrség, mozgósítás — a bűnözők ellen? Nyilván nem, erről van szó. Mire készül akkor a rjapán kormány 1970-ben? A japán—amerikai „biztonsági szerződés*» 1970-ben lejár, és a Sato-kormány meg akarja hosszabbítani. A problémát súlyosbítja az okinawai helyzet. Okinawa tudvalévőén a Ríu—Kiu-sziget- csoport legnagyobb szigete. Az amerikai csapatok a második világháború alatt foglalták d, majd több mint száz katonai objektum létesítésével stratégiai támasz pont ukká építették ki. Naha kikötőjében az Egyesült Államok haditengerészeti erőinek atomhajtású repülőgép-anyahajéi, Polaris-rakétákkal felfegyverzett atom-tengeralattjárói állomásoznak. Kaden repülőteréről szállnak fel a B—52-es stratégiai bombázó gépek, amelyek halált hozó terhüket Vietnam békés lakosságára szórják. Földalatti tároló helyeken repülőgépek rejtőznek, amelyek nukleáris robbanófejeket hordoznak, s ezek a kontinensen elhelyezkedő célpontokra irányulnak. A japán népet azonban nyugtalanítja az így kialakult helyzet. Okinawán és szerte az országban szenvedélyesen tiltakozik és követeli, hogy haladéktalanul adják vissza a megszállt szigeteket, szüntessék meg a nukleáris és egyéb fegyverraktárakat Okinawa szigetén. Az uralmon lévő japán liberális-demokrata párt a szavazók megnyerése érdekében, a választások idején meghirdette a „három nem** politikáját. E szerint Japán nem gyárt, nem birtokol, és nem importál nukleáris fegyvert. A japán—amerikai „biztonsági szerződés** jövő évben esedékes megújítása érdekében, — a kormány helyzetét megkönnyítő — az Egyesült Államok hajlandónak mutatkozott bizonyos engedményekre Okinawa ügyében. A washingtoni japán nagykövettel közölték: Okinawát visszaadják azzal a — Okinawa amerikai megszállása ellen tüntető japánok. feltétellel, hogy az USA fenntartja ma- gának a jogot az ottani támaszpontok használatára „rendkívüli helyzet** esetén. A kormány politikája nagy veszélyt jelent Japán számára, a békét fenyegeti és megnyitja az utat az ország nukleáris felfegyverzéséhez. Éppen azért a kommunista és szocialista pártban, a Szakszervezetek Főtanácsában és más társadalmi szervezetekben tömörült haladó erők elszánt küzdelmet folytatnak a japán—amerikai szerződés érvénytelenítéséért. + Üj „GYÉMÁNTVÁROS" SZIBÉRIÁBAN: Észak-Szibé- riában, a Jakutföldön (csak- nem a sarkkörön) Ajchal nevű város építését kezdték meg Lakói főként a közeli gyémánt bányák dolgozói lesznek. + ALAGÜT ÉPÜLT AZ ÖNTÖZŐVÍZNEK: Tádzsikisztánban, a Kasa-Tan hegység egyik gerincén 7,5 kilométer hosszú. 22 méter keresztmetszetű alagutat építettek, amelyben átvezetik a Vachs folyó vizének egy részét a Javan-völgybe, ahol e vízzel 60 000 hektár földet öntöznek. Hogy a Vachs vizét az alagútba tudják terelni Nuscb városánál egy irányított robbantást végeztek, amelynek során két millió tonna kőzetet mozgattak meg. Ezerdolláros szépség A képen látható Stefanl Maurer nyerte az idei Whitraarsb- szépségverseny 1000 dollárA díját. Az ausztráliai Sydneyben minden esztendőben megrendezik ezt a vetélkedőt. + 50 000 PARFÜMNÉV: A fi cia parfümipar-szövetség hírül adta, hogy jelenleg mintegy 50 000 külön névvel jelölt parfümfajtát tartanak nyilván az országban. Nem csoda ha a l fümgyáraknak új termékük piacrahozatalánál a legnagyobb nehézséget egy új parfümnév kitalálása jelenti, hiszen jól hangzó és az illatszer egyedi sajátosságait is kifejező megnevezést egyre nehezebben találnak. + JÁRÁST NEVEZTEK EL GAGAR1NRÖL: AZ Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa határozatának értelmében a Szmo- lenszk megyében lévő Gzatsk járás nevét Gagarinra változtatták. Jurij Gagarin e járásban született. + KÁOSZ AZ ALAGÜTBAN: Antwerpenben a Schelde folyó alatt vezető alagútban nemrég hosszantartó közlekedési dugó keletkezett. Ismeretlen tettesek nagy mennyiségű Öt centiméte* rés szöget szórtak szét az úttesten, perceken belül minteg^ 100 személy- és teherautó kapott egymásután defektet, és e mozgásképtelen kocsik rengeteg jár* mű továbbhaladását akadályom ták.
