Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-26 / 70. szám

1969. március 26. Dunammi nawio Á harkányi ENSZ-szimpozion első munkanapja A vita alapja 23 előre leadott előadás Nagy érdeklődés a szovjetek regionális védekezési módszerei iránt Harkány az első este meghódította vendégeit Eserhéíssás lakás évente Nagyarányú fejlesztés a lakásépítési program végrehajtásáért A tolmácsok félóránkén váltják egymást, s ez önma­géban is jelzi, milyen elmé­lyült és szenvedélyes vitákkal kezdődött meg tegnap délelőtt Harkányban az ENSZ Euró­pai Gazdasági Bizottsága szén­bizottságának szén- és gáz­kitörésekkel foglalkozó szim- pozionja. Az öt csatornán üze­melő vezetéknélküli tolmács­berendezések a szó legszoro­sabb értelmében eltűntették a nyelvi korlátokat: mindenki azonnal az anyanyelvén, illet­ve az általa legjobban beszélt világnyelven hallja az előadói emelvényen elhangzó előter­jesztést. A rendező bizottság címére 23 előadás érkezett az előkészítés időszakában, s mi­után ezek írott anyagát vala­mennyi résztvevő még eluta­zása előtt megkapta, most va­lóban csak arról esik szó ami új, meglepő, vagy éppenség­gel vita tárgyát képezi. A beérkezett anyagok közül I* N. Karagodin és Sz. N. Nedviga szovjet mérnökök Regionális módszerek a várat­lan szén- és gázkitörések le­küzdésében című tanulmánya az egyik legújszerűbb, érthető hát. hogy szinte minden fel­szólaló érintette ezt a témát A Szovjetunióban a donyeci, a kuznyecki és a pecsoral me­dencében több üzemben 900 méternél is mélyebben folyik a művelés, s miután a telepek többsége gázkitörésveszélyes, e bányák léte függ a lehető, legteljesebb biztonságot ga­rantáló módszerek mielőbbi kidolgozásától. A regionális intézkedések lehetővé teszik a veszélyeztetett területek elő­kezelését, s ez az eddigi ta­pasztalatok szerint 60—70 szá­zalékos védettséget biztosít. A módszer lényege: a veszély­gócokat alá-, illetve föléíejtik. A vita alapján egyébként a veszélyek előrejelzése, a gáz­kitörésveszélyes bányatérségek energiaellátásának műszaki és gazdasági vonatkozásai, vala­mint a dolgozók riasztásának és mentésének módszerei lát­szanak a legaktuálisabb kér­déseknek. Több felszólaló hangsúlyozta: a telepek jó, il­letve rossz tulajdonságainak művelés előtti megismerése is egyre nagyobb jelentőséggel bír, enélkül ugyanis nem ké­szülhetnek megbízható gazda­ságossági számítások. A vélemények természetesen a gyakorlati megoldásokat il­letően megoszlóak, így aztán a tanácskozás kávészüneteiben is sok dolguk van a tolmá­csoknak. A tizennégy ország­ból összesereglett szakembe­rek egyébként tegnap reggel már kedves ismerősként kö­szöntötték egymást: egyetlen harkányi este elég volt, hogy a hűvös ..diplomáciai” kapcso­latot felváltsa az egy ügyért dolgozó és éppen ezért az egymást nagyon is értő em­berek baráti kapcsolata. A délutáni megnyitó után dísz­vacsora, majd rövid „háztűz- nézés” következett, ezt köve­tően pedig fürdés. Az egyön­tetű vélemény: Harkány cso­dálatos. Ez az elragadtatás egyébként nemcsak a fürdő­nek szól: közmegelégedést vál­tott ki az elhelyezés és a ren­dezők sok-sok figyelmessége is. A Bányász Üdülőben fel­állított információs szolgálat Harkányon és a Mecseki Szén­bányákra vonatkozó adatokon túl az ország legtávolabbi vi­dékeinek nevezetességeiről is felvilágosítást ad: ugyanott pénzbeválfó működik, sőt, ha a napi munkaprogram után valaki Pécsre akar utazni, jár­művet is biztosítanak részé­re... A IV. ötéves terv programja: Színes adásra alkalmas közvetítőállomás Pécsett Mint ismeretes március 21- én sikeresen lezajlott a ma­gyar kísérleti színes televízió- adás premierje. A magyar televízió fejlesztésének e je­lentős eseménye alkalmából a színes televíziózás helyze­téről, jövőjéről Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, a posta vezérigazgatója nyilat­kozott az MTI munkatársá­nak. Elmondotta, hogy hazánk­ban a kísérleti adást elsősor­ban fejlett híradástechnikai iparunk műszaki-technikai színvonala tette szükségszerű­vé és lehetővé. Iparunk, amely külföldi piacra is gyárt fekete-fehér televízió vevőké­szülékeket, szabad kapacitás­sal rendelkezik. Lehetősége van tehát a külföldön kere­sett színes vevő- és adóbe­rendezések gyártására, ame­lyekhez — a legjobb techni­kai feltételek kipróbálására — szükségesek a színes mű­szaki kísérletek. Hazánk három nagy szí­nes televízió rendszer (az NTSC, a PÁL és a SECAM) közül — a Szovjetunióval, valamint az európai népi de­mokratikus országokkal és az észak-afrikai országok egy részével együtt — a francia SECAM rendszert választotta. A színes televízió rendszert a hazánkban is járt Henridé France találta fel, teljes ki- fejlesztése pedig a Francia- ország és a Szovjetunió kö­zötti tudományos együttmű­ködés eredménye. Magyaror­szág — mint ismeretes — ez év elején a francia Compag­nie Francaise de Télévision, a CFT céggel szerződést kö­tött a SECAM rendszer fel- használására és az ezzel kap­csolatos szabadalmak, alkalma­zására. —• Ennek alapján tervezte és gyártotta az első adóberendezést az Elektro­mechanikai Vállalat. Az adó a számítások és mé­rések szerint Budapesten és közvetlen környékén ad a vé­telhez szükséges térerősséget mindazokon a helyeken, ahol a vevőantenna és az adó­antenna között közvetlen át­látás van. A vételhez szük­séges készüléket a hazai ipar licens alapján gyártja majd. Mivel a készülékgyártás is kí­sérleti jellegű, függvénye és része a kísérleti műszaki adá­soknak, egyelőre nem vár­ható nagyobb mennyiség. Az Orion és a Videoton az idén mindössze néhány készüléket állít elő. A kísérletekhez szük­séges vevőkészülékeket — mintegy százötvenet — a pos­ta és az MRTV közösen, im­portból szerezte, illetve szerzi be, s adja ki a műszaki meg­figyelőknek. Az elképzelések szerint a rendszeres színes televízió sugárzás későbbi időben, má­sodik televízió-műsorként va­lósul majd meg. Kezdetben hetenként néhány órás, ké­sőbb növekvő időtartamú mű­sorral. A posta a műszaki kísérle­tek alkalmával szerzett ta­pasztalatok alapján a IV. öt­éves te: vn kezdi meg a má­sodik műsor, a színes tele­vízió adóhálózatának a kiépí­tését. A tervek szerint a Budapesten kívül Pécsett. Kabhegyen, Kékesen, Tokaj­ban és Szentesen építenek a negyedik sávban működő szí­nes adási a alkalmas berende­zést, közvetítőállomást, ame­lyek az ország területének körülbelül a felét sugároz­zák majd be, Ma reggel tovább folytató­dik a vita, holnap pedig üzemlátogatásokra kerül sor. A delegátusok egy csoportja István-aknára, a többiek pe­dig a komlói Zobák-aknára utaznak. Mindkét helyen a gázkitörésveszély elhárításá­nak gyakorlati módszereit ta­nulmányozzák — „éles” vi­szonyok között... B. S. Nyolcezerötszáz lakást épít a IV. ötéves tervidő­szakban a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat. Ezenkívül számos intéz­mény kivitelezése is szere­pel programjában. A vállalat részéről fel­merülő igények, elképzelé­sek megbeszélésére, össze­hangolására — vasárnap és hétfőn — Pécsett .járt dr. Szabó János, az építési és városfejlesztési miniszter el­ső helyettese, Szatmári László, műszakfejlesztési fő­osztályvezető és dr. Piros István, a Vasbeton Művek vezérigazgatója. A vendégek megtekintet­ték a panel üzemben folyó rekonstrukciós munkákat. A látogatással kapcsolat­ban Rikker Mihály főmér­nök elmondta, hogy a pa­nelüzem rekonstrukciójára 42 millió forintot fordíta­nak. A gyár 1970 második felében már részlegesen üze­mel. 1971-től ezerhétszáz la­kás terme'ése várható a pa­nelüzemtől, továbbá UNI- VÁZ szerkezetek panel­elemeit állítja elő nagyobb objektumok, intézmények építéséhez Az építési technológiát korszerűsítik. Közvetlen cél az élőmunka-igény csök­kentése. a gépesítés korsze­rűsítése Ez újabb beton­központok beállításával, to­vábbá tíz tonna teherbírású emelőgépek beszerzésével valósul meg. Az Építési és Városfej­lesztési Minisztérum kép­viselői és a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat vezetői a mennyiségi és minőségi munka növelé­sére irányuló távlati tervek­ről is tanácskoztak. Kon­cepciójukat későbbi idő­pontban egyeztetik. Mit igényel a falu? Nemcsak törpe vízműveket, hanem csatornázást is — Nincsenek kihasználva a falusi hidroglóbuszok Baranya 323 községe közül 80—90 gyorsan fejlődik, gya­rapodik. Ebből a 80—90 falu­ból csak 27-nek van törpe vízműve, illetve egészséges ivóvize. Igaz, hogy a 27 is nagy szám — hiszen tíz év­vel ezelőtt még alig volt tör­pe vízműves község Baranyá­ban — mégsem lehetünk elé­gedettek evvel az eredmény­nyel. Még kevésbé azzal, hogy a 80—90 község közül még egy sincs csatornázva. Hogy a törpe vízmű, az egészséges ivóvíz szükséges és fontos, azt már elfogadják, a csator­názást viszont elhanyagolják. Ilymódon az olyan sűrűn la­kott településeken, mint pél­dául Szentlőrinc, vagy Pécs- várad, hovatovább kritikus helyzetek állhatnak elő. Meg­történhet, hogy egy olyan fa­luban, ahol ma törpe vízmü­vet létesítünk, néhány év múlva szennyvízcsatornát is kell építenünk, méghozzá sok­kal nagyobb költséggel, mint ahogy azt most — a törpe vízmű építésével egyidőben — megtehetnénk. Ezért az egyik legfontosabb teendőnk abban foglalható össze, hogy meg kell értetnünk a községi ta­nácsokkal, lakossággal, s min­denkivel, akire az ügy tarto­zik: nemcsak a jó ivóvíz lét­kérdés, hanem vele együtt a csatornázás is. Ez volt a lényege, magva annak a felszólalásnak, amit dr. Földvári János, a Me­gyei Tanács elnökhelyettese mondott el Sellyén, abból az alkalomból, hogy Baranya és Somogy megye 11 vízgazdál­kodási és 62 törpe vízmű társulása választmányi ülést tartott a Dráva- és Feketevíz közti Vízgazdálkodási Társu­lat székházában. Dr. Föld­vári János emlékeztetett ar­ra, hogy a baranyai tsz-ma- jorokban egyre sűrűbben ál­lítanak fel hidroglóbuszokat, ám e létesítmények tekinté­lyes része nincs megfelelően kihasználva Miközben a ser­tések és szarvasmarhák tisz­ta, üdítő vizet kapnak, a ve­lük szomszédos falvak lakói sok helyen a szennyezett ku­tak vizét isszák. Rendkívül abszurd jelenség ez, a többi között azért is, mert e közsé­gek lakói zömmel tsz-tagok. Szinte minden felszólaló azt a véleményt hangoztatta, hogy — az eddig úgyszólván csak belvízrendezéssel fog­lalkozó vízgazdálkodási tár­sulatok — eljutottak arra a fejlődési fokra, hogy komoly segítséget nyújthatnak a ko­moly tervezői és kivitelezői gondokkal küszködő törpe vízmű-társulásoknak is. Kü­lönösen Baranyára és So- mogyra érvényes ez az elv, MEGÉRKEZTEK AZ ELSŐ VENDÉGEK Élénkül az élet a Hortobágyon, a turisták kedvelt kirándulóhe­lyén. Megérkeztek a tavasz elsó vendégei. A hajduszoboszlói üdü­lőkből kiránduiőcsoport kereste fel a pásztormúzeumot, a mátai lótenyésztési farmot és csárdát. Az első külföldi vendégek is meg­jelentek, mégpedig Olaszország­ból Április végén várják az első vadászokat, akik őzbak kilövésére Jelentkeztek. hiszen — mint Kovács Gyu­la, az Országos Vízügyi Hiva­tal osztályvezetője elmondot­ta — a sellyei vízgazdálkodá­si vállalkozás az ország leg­jobban gépesített társulatai közé tartozik. Aligha lehet véletlen, hogy Baranya és So­mogy 10 százalékkal részese­dik abból az összegből, amit belvízrendezésre és törpe víz­művekre költöttek az elmúlt évben az országban. Jól szer­vezett és kitartó munka áll e mögött. A belvízrendezésre — néhány apróbb zökkenőtől eltekintve — nem lehet pa­naszunk. Többet kell azon­ban foglalkozni a falvak köz­művesítésével is. A vitában szóba került az is, hogy nem elég csak a mát, meg a szorosan vett holnapot nézni, hanem fel kell mérni, számba kell venni a fejlődés távlati tendenciáit is. Evvel kapcsolatban Kiss György, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság nevében javasolta, gyűjt­sék össze, illetve összegezzék azt a sok tervet, amelyek ed- dik a Dráva hasznosításáról — s Pécs vízellátásába tör­ténő esetleges bekapcsolásá­ról — készültek, hiszen ren­geteg munka, alkotó javaslat rejtőzik a sok tervben. Indít­ványozta még, hogy vizsgál­ják meg: milyen kihatással lenne a borjádi víztározó meg­építése a környék lakosságá­ra, mezőgazdasági üzemeire. Eddig ugyanis főként csak Pécsre gondoltunk, amikor e létesítményről beszéltünk, ho­lott e létesítmény hasznos le­hetne a környéknek is. A vitát követően újjává­lasztották a két megye víz­gazdálkodási és törpe vízmű társulásainak választmányi el­nökségét. A választmány egy­hangúlag ismét Csokona Jó­zsefet, a sellyei vízgazdálko­dási társulás vezetőjét vá­lasztotta meg elnöknek. A választmány elnökhelyettese Szakáig József, a Siófoki Víz­gazdálkodási Társulat elnöke lett. Megalakult a Megyei Tanácson a Pályaválasztási Tanácsadó Tanácsadás egyénenként is Az ifjúság örök kérdése: Mi leszek, ha nagy leszek? S a legjellemzőbb válaszok: Olyan pályát választok^ amit a legjobban szeretek! ... In­kább, ahol a legtöbbet kere­sek! ... Csák oda mehetek, ahová felvesznek, ahol hely van. ... Vagy ahová a papám akarja! A sokféle válasz közül va­jon melyik a legjobb? — Ne­héz eldönteni. S hogy mégse legyen olyan nehéz, sorra ala­kulnak a megyei pályaválasz­tási tanácsadók. Tegnap délelőtt Pécsre ér­kezett dr. Ritoók Pálné, a Munkaügyi Minisztérium pszi­chológiai laboratóriumának vezetője, s a Megyei Tanács munkaügyi és művelődésügyi Újra dolgoznak a kőbányák A februári és márciusi bőséges esők a Dunántúl több megyéjében a kő-, agyag- és homokbányák fa­lait annyira meglazították, hogy a művelés életveszé­lyessé vált és ezért több bánya üzemelését ideiglene­sen be kellett szüntetni. A Kerületi Bányaműszaki Fel­ügyelőség Pécsett és Bara­nyában is megvizsgálta a kő- és homokbányák álla­potát elsősorban a mélyeb­ben fekvő siklósi és bére­men di területen. A vizsgá­lat eredményeként azon­ban sehol sem találtak olyan jelenségeket, amelyek miatt omlástól kellene tar­tani. Ezért a biztonsági rendszabályok fokozott be­tartása mellett, valameny- nyi érintett bányában fo­lyamatos a termelés. Faelemekből he’yszínen összeszerelhető lengyel pécsviradi „PODHALE” típusú 2 szobás „KR—64” típusú 1 és fél szobás „MEWA” típusú 1 szobás „ZENGŐ” típusú 1 szobás és „MECSEK” típusú 1 szobás hétvégi házak valamint TÉRELEMES BETON gépkocsitároló félautomata billenős ajtóval Kapható és előjegyezhető a PÉCS-SZEKSZÁRDI TÜZÉP TELEPEIN! osztályaival megbeszélte a Ba­ranya megyei Tanács VB Pá­lyaválasztási Tanácsadójának szervezetét, feladatát. Ezzel tulajdonképpen megalakult ez az új baranyai intézmény, méghozzá az elsők között az országban. Sőt, az előkészítése országos viszonylatban a leg­jobb, legalaposabb volt: Ba­ranyában ugyanis a megyei művelődésügyi osztály már két éve megszervezte az isko­lák pályaválasztási felelősei­nek hálózatát. A tanácsadó a Megyei Ta­nács székházában működik majd, a munkaügyi osztály keretében, de a művelődés- ügyi és az egészségügyi osz­tály is segít az irányításában. Vezetője: dr. Nagy Árpádné, mellette pedagógiai, pszicholó­giai és orvosszakértő műkö­dik majd. Feladata lényegé­ben két részre osztható. A3 egyik: az iskolai pályaválasz­tási felelősök szervezetére alapozva irányítani a pálya- választást. Ezt most két műm ka párhuzamos végrehajtásá­val kezdték el. Az egyik: va­lamennyi középiskolai harma­dik osztályban és több — földrajzi, létszám és egyéb — helyzeténél fogva jellemző ál­talános iskola hetedik osztá­lyában felmérik: milyen pá­lyára vágynak a fiatalok. A másik: megállapítják, hogy a gazdasági élet milyen munka­erőigényekkel jelentkezik. Mindezekből kitűnik, hogy a pályaválasztás nem egy rövid időszak feladata, hanem azt a döntés événél jóval koráb­ban el kell kezdeni. Ezért ma­ga a tanácsadó is lényegében csak a jövő tanévben kezd el hatékonyan működni, most csak előkészíti, megkönnyíti, a jövő évben pályaválasztásra kényszerülő ifjúság választá­sát, összehangolja azt, s igyekszik minél szervezetteb­bé, magasabb színvonal úbbá tenni az egyéni vágyak és a társadalmi igények közötti összhangot A megye pályairányításának felsőbb szervezése, tanácsok­kal való ellátása mellett igen fontos ennek az intézmény­nek a másik feladata is, még­pedig az egyénenként adott tanácsadás. Akik ugyanis va­lamilyen okból erre különö­sen rászorulnak, azoknak pszi­chológiai, pedagógiai, orvosi szakvizsgálaton alapuló taná­csot ad. Ilyen fiatalok lehet­nek például azok, akikben nem alakult ki a pályaválasz­tási érdeklődés. Végül egy kérés: mivel új kezdeményezésről van szó, nagy szükség van a társadal­mi összefogásra. A tanácsadó felszerelése ugyanis még igen hiányos. Igaz, az 502-es szá­mú mohácsi szakmunkás­tanuló intézet társadalmi munkában készített már s számára pályaa’kalmassági vizsgáló eszközöket. Ezek az eszközök azonban szinte pá­lyánként változnak, mások. Ezért elsősorban a vánalatok segítségére van szükség, leg­alább a pálya ismertetéséhez. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom