Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-26 / 70. szám

e Dunántúli napid 1969, március 2é> cá cSzéplánij 'J1 öbben ülték körül az ^ asztalt, amely egyéb­ként eléggé zsúfolt volt. Üveg sörök, duplás csé­szék, cigarettás-csomagok, retikülök, sálak, női kesz­tyűk. Amikor belépett, emezek felkapták fejü­ket. — Mi van, szép lány?! A Széplány valóban csi­nos volt, vöröshajú konty- tyal, karcsú termetével, miniszoknyában, szép lá­bakkal. Közéjük ült, bele­ivott a sörbe, válogatott a cigaretták között, arcuk­ba fújta a füstöt. — Húsz nap a sittem.. — mondta a Széplány. — Minek? — A „jardosok” elkap­tak, pedig az ablakon lép­tem ki... Felnevetnek, de aztán a kérdések-válaszok értel­me már nem jut el az asztalomig, mert újabb vendégek érkeznek, elvo­nulnak közöttünk. Á Szép­lány társasága is felbom­lik, pincért hívnak, fizet­nek, helyüket mások fog­lalják el. Belelapozok né­hány többnapos újságba, keresztrejtvény egyikben sincs. Tele firkálok egy tiszta jegyzetlapot. Közben ismét megtelik a presszó az esti törzsközönséggel. A Széplány visszajön, tűnődve néz körül, isme­rős és üres asztal sehol. „Szabad?” — „Igen” — fe­lelem. Parányi kis öngyúj­tóval próbálkozik. Eléje tolom a gyufásdobozt. — Miért ugrott ki az ablakon? — H onnét tudja? — kérdi meglepődve. — Itt ültem, amikor mesélte. Hallottam. — Báloztunk, aztán a fiú mondja, menjek fel a lakására. Gondolhatja, hogy nem a bélyeggyűj­teménye miatt... — mondja és ravaszul hu­nyorít szemével. — Persze. De azért még senkit nem keresnek a rendőrök... — Nem hát. A „jardo­sok” másért hajtottak rám ... Kérhetek rumot a kávémba? Húsz nap alatt elszoktam a szesztől. Ami­kor az öregeim beküldték utánam a sittre a szivacs­pongyolámat, csak egy doboz cigi volt a zsebben. — Pongyolában ücsör­gött a sitten? — Nem lehetek három hétig kisestélyiben. Meg így kényelmesebb, nem? A Széplány mesél. Dol­gozott már több helyen, de hiába, nyughatatlan. Meg­makacsolja magát, két- három napig be sem né­zett a vállalathoz. Otthon zűröznek az öregek, miért nem megy munkára, kéne a pénz, legalább azt ke­resse meg, amit magára húz. Unalmasak. — Van egy-két címe, akár na­pokig ott alhat, agglegé­nyeknél, egyebeknél. De a házmesterek beköpték, egyszer idézték is be a „járdra”, de nem ment. — A múltkor aztán ta­lálkoztam egy fiúval, va­laki bemutatott neki, tényleg jó fej volt.... Azt mondja, este kilenckor ta­lálkozunk az étteremben, ha esetleg kicsit késne, csak nyugodtan rendel­jek, vacsorát meg min­dent. És én rendeltem... A Széplány hátra veti fejét és elneveti magát. A számla — éjfélkor — meglepően nagy volt. — Nem egészen kétszáz fo­rint Vacsora, fekete és konyakok és két doboz külföldi cigaretta. Csak a „jó fej" nem jött. A pin­cérek leszedték a térítő­két, vázákat, hamutartó­kat. Csak a Széplány bő­gött a sarokasztalnál fő­ként a sok konyaktól. — Legalább az éksze­reit hagyja itt és holnap behozza a kisasszony a pénzt... — tanácsolja a főúr. — Ékszereket?! Tessék, harminc forintos bizsuk...! mondta a Széplány neki keseredve és a karkötőt, klipszeket levágja az asz­talra: — De itt hagyom a ru­hámat! — mondta hirte­len ötlettel és a pincérek legnagyobb ámulatára, pil­lanatok alatt kilépett a szoknyájából és már a pulóverjét húzta volna át a fején, ha le nem fogják. — Hát ezért vágtak be húsz napra a sittre. Azt mondta a „jardos” tiszt — különben csinos fej volt — szóval azt mond­ta, hogy ez a büntetés fi­gyelmeztetés, meg hogy nevelő szándékú... — Nyilván — mondom, okosabb vélemény híján. — Nevelő szándékból húsz nap a sitten!? — há­borodik fel, majd fölpat­tan, kapja a táskáját, kesztyűjét, aztán elmenő­ben dühösen visszaszól: — A maguk buta feje az, az nyilvánvaló! Amikor a Széplány el- viharzik, a pincér tapin­tatosan — enyhe gúny­nyal — teszi elém a szám­lát: egy dupla és egy rum ... Rab Ferenc Műtőkben a vízzöld a legjobb szín Mi az ápoláslélektan ? Hipnózis a mellkasi operációknál — Pécsi pszichológus egy új tudományról Öröm leírni: Magyarorszá­gon az egészségügyi szakisko- | Iákban ápoláslélektant oktat- ! nak. Sőt, Pécsett és Bara- í nyában az Egészségügyi Szak- j szervezet segítségével az osz­tályvezető főápolók tovább­képzésére ápoláslélektani tan- í folyamot indítottak az idén. Ápoláslélektan? — Alig hal­lott tudomány. Szerencsére Pécsett él egy művelője: dr. Vándor Tamás gyógypedagó­giai tanár és pszichológus. | Hat évig a Mainzi Egyetem Orvostudományi Karának, utá I na egy évig a Saar-vidékl Egyetem Orvostudományi Ka- j rának anaesthesiológiai tan- I székén dolgozott tudományos munkatársi beosztásban mint : klinikai pszichológus. Jelen­leg a Pécsváradi Gyógypeda­gógiai Nevelőintézet tanára, de mellékfoglalkozásképpen a Baranya megyei Egészségügyi Szakiskolában ápoláslélektant ÜJ mecseki képeslap Fotó: Erb János 1/" énytelen vagyok még egyszer visszatérni múltkori tárcám alaptémájához. Több levelet kaptam az olvasók­éi. Tűnődve nézegetem az elégedet- en betűket: „Hát, bizony, mindent neg lehet fizetni, legfeljebb nem nindenkinél, illetve mindenkor. És niért? Mert sajnos, akkora a flanc, i divathóbort, az autóláz, hogy az ?m berek egymást akarják túllici- álni... Az emberek közt sok az >lyan, aki mindent össze akar hará- solni, csak magának, mindent ma­jának, hogy neki több legyen, mint i másiknak ...” örökös, keserű szavak ezek. örö­kösen hangzó rezignáltság ez, ame- yet az egyik ember érez a másik­kal szemben. Mostanában találtak Mohácson két pénzes korsót. A muzeológusok már- s megállapították, hogy a temérdek jénz az 1500-as évek elejéről szár- nazik, és a jól kivehető betűjelek anúsága szerint az ezüstérméket vlátyás, László és Lajos nyomatták. Kz ember azonban — akit nem na­gyon ragad magával a szakemberek udományos izgatottsága — elolvas­sa az újsághírt és egy kicsit elen- ;edi a fantáziáját... 24 ezer ezüst- jénz! Micsoda vagyon! Abban az döben három-négy dénárért már :gy szép borjút lehetett venni. Zsold- >énz volt ez a sok ezüst? Vagy egy lúsgazdag ember vagyona, amit ab- >an a hiszemben ásott el a portyá­ié ellenség, vagy az útonállók elől, íogy majd egy szép, nyugodt napon írintetlen-ül magához veszi, és ismét lúsgazdag ember lesz? ... Ki tudja set? Ha így volt, gazdagsága csúfo­HUSZONNÉQYEZER EZŰSTPÉNZ sül a földben maradt, a mohácsi Kálvin-közben, ahol néhány hete rá­bukkantak. Minden lehetőség közül az izgatja fel legjobban az ember fantáziáját, ha arra gondol: az egész, egyetlen gazdag ember tulajdona volt. — Kisember nem lehetett, az biz­tos — mondják. — De, mit ért vele, ha gazdag volt is? — Mit ér a pénz, ha összehará­csolják? — Mi az, hogy harácsolás? — Én is azt kérdezem, mert a mi társadalmi viszonyaink közt kapita­lista értelemben vett harácsolásról, kivéve néhány elrettentő törvény- széki esetet, nem beszélhetünk. A gyűjtés pedig, nem nevezhető hará- csolásnak. Az egész ország gyűjt va­lamire. Mit lehet erre mondani? A gyűj­tés nem harácsolás. Valóban. Ha van miből gyűjteni. A huszonnégyezer ezüstpénz le­mezes darabjai a restaurátor szobá­jában á!Jják az utókor kíváncsi, már-már erőszakos pillantásait. A maga nemében nagy kincs volt ez akkor. Ma is az, de már egy egé­szen más értékrendszerbe tartozik. Nem a borjak árfolyamához hason­lítjuk. Az ember tűnődik. Ki volt a tulajdonos? Honnan szerezte ezt a temérdek pénzt? Mit akart csinál­ni vele? Ennek ma már alig van jelentősége. Tulajdonképpen nincs is. Azt sem tudjuk, hogy ki ásta el. És, ha tudnánk is? Az okos gyűjtés nem harácsolás. De, egy ponton csak elválik egymás­tól az egyik és a másik. Amikór az emberi vágy még eszmény, s ami­kor már kezd dologgá válni. Ami­kor a vágytól elidegenedik. Nálunk nagy vagyont valóban nem lehet összeharácsolni. Erre a társadalmi viszonyaink, berendezkedésünk, tör­vényeink nem adnak lehetőséget. De harácsolni, hát, az ellen még nincs bebiztosítva a társadalom. Mert a gyűjtés könnyen azzá válik, ha az ember az erején és az okos szükségletein felül akar valamit el­érni. Egy családi autó, vagy egy biztonságot nyújtó ház megszerzése önmagában nem harácsolás, ha az anyagi viszonyok ezt normális kö­rülmények között lehetővé teszik. De harácsolás, ha valaki ehhez, más érdekeit megsértve — beleértem persze, a saját családját is — erköl­csi szabályokkal nem gondolva, itt- ott a tisztesség szabályait is meg­szegve jut el. Ha valaki néhány ezer plusz forint megszerzése érde­kében ügyeskedő spekulációkkal manipulál. Ha a család tagjai egy szép napon azt veszik észre, hogy érzéketlen pénzkereső automatákká, termelőeszközökké váltak. Amikor a feleségtől, a férjtől, a gyerektől megvont józan — és jogos — forin­tok egy görcsös igyekezet, gyakran egy rögeszme célját szolgálják. Ami­kor az ember nem képes a nagy vá­gyairól elismerni — sokszor még felismerni sem —, hogy azok talán fantasztikus, telhetetlen vágyak, amelyek a legjobb esetben is csak fokozatosan hódíthatok meg. A ci­vilizáció kezd kérlelhetetlenné vál­ni. A maga csodáival, kényelmével, pompás logikájával állandóan izgat­ja az ember képzeletét. Ha kissé túl szigorúan fogalmazunk, a technika, a civilizáció egy kicsit kezd a szá­zad Luciferje lenni. A huszonnégyezer ezüstpénz a gondolat további lépéseire ösztönzi az embert. Például fölteszi magának a kérdést: mennyi pénz kell az em­bernek? Nehéz eldönteni. Általában sok. De, ez a sok — azt hiszem — nem csupán mennyiséget jelent. Egy adott pontig szükséglet, mennyiség. Azon túl azonban minőség. S ak­kor már könnyen a dolgok állhat­nak az ember helyébe, és a pénz helyettesítheti az emberek közötti viszonyt. A magam részéről nem tudok job­bat, mint egy kis történetet Egy időben, jó régen, szerettem volna késeket gyűjteni. Jártamban, kel­temben egyszer megismerkedtem egy halászmesterrel. Volt egy szép, dí­szes, faragott nyelű kése. Valóságos tőr. Biztattam, hogy adja el, meg­veszem jó áron. A fejét rázta. Este a bográcsnál megint kértem: szeret­ném megvenni a tőrt. A halász csak a fejét rázta. — Nem adom — mondta.— Akár­mennyit ígér, nem adja meg az iga­zi árát. Mert magának csak egy kés­sel lesz több a gyűjteményében, ne­kem meg nem lesz késem ... Thiery Árpád ; Jogi tanácsadó Útbaigazítás kismamáknak Az elmúlt hetek során tanácsadóinkon több alka­lommal kértek útbaigazí­tást, felvilágosítást kisma­mák. Problémáikra a tel­jesség igénye nélkül az alábbiakban adunk tájé­koztatást. O A határozott idejű munkaviszonyt meg lehet-e szüntetni akkor, ha a munkaviszony ideje alatt a dolgozó keresőképtelenné válik? Igen! A határozott idejű munkaviszony a Munka Törvénykönyve 28. §-a ér­telmében a határozott idő leteltével megszűnik. A munkaviszony megszűnését nem befolyásolja az eset­leges keresőképtelen álla­pot. A táppénzre vonatko­zó szabályok ettől eltérnek. ® a határozatlan idejű munkaviszonyt terhességre való tekintettel meg le­het-e szüntetni? Nem! A Munka Törvény- könyv végrehajtási utasí­tásának 26. g-a felsorolja azokat az eseteket, amikor a határozatlan idejű mun­kaviszonyt nem lehet fel­mondással megszüntetni. E rendelethely g) pontja ér­telmében a „munkaviszonyt nem lehet megszüntetni a terhesség és a szoptatás alatt, a szülést követő ha­todik hónap végéig”. A munkaviszonyt nem lehet felmondással megszüntetni akkor sem, ha az anyát a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba he­lyezték vagy Ilyen célból kapott fizetésnélküli sza­badságot, továbbá, ha a gyermekgondozási segély, valamint a gyermek gon­dozásának céljára kapott egyéb fizetésnélküli sza­badságot. Nem lehet fel­mondani a munkaviszonyt az állami csecsemőotthon­ban elhelyezett gyermeké­nek vagy idegen gyermek­nek szoptatására az ott­honba felvett dolgozó nő­nek az ott tartózkodás ide­jére. 0 Alkalmazásnak, végle­gesítésnek akadálya lehet-e a terhes állapot? Nem! Ugyancsak a Mun­ka Törvénykönyve rendezi ezt a kérdést. Az Mt. 19. $ (2) bekezdése értelmében terhességre való hivatko­zással az alkalmazást meg­tagadni nem lehet. Sőt a jogszabály rendelkezése ér­telmében, ha a terhes nő és kisgyermekes anya és a más alkalmazható sze- ; mélyek között a feltételek azonosak, akkor a terhes nőt és kisgyermekes anyát előnyben kell részesíteni. O Akkor is jár-e a gyer­mekgondozási segély (havi 600 Ft), ha a munkaviszony megszűnik? Nem! A gyermekgondo­zási segély a fennálló jog­szabályi rendelkezések ér­telmében csak munkavi­szonyban álló dolgozó nők részére jár, ha a munkál­tatójuk fizetésnélküli sza­badságot engedélyez. Aki nem áll munkaviszonyban, az nem jogosult gyermek- gondozási segélyre. 0 A kismama, illetve a gyermek kinek a jogán jo­gosult társadalombiztosítási ellátásra, ha a szülők kü­lön váltan élnek és az anya nem dolgozik? A társadalombiztosítási szabályok (SZTK) szerint a szolgáltatások feltétele a munkaviszony fennállása. Itt a kérdést ketté választ­juk. a) Az újszülött gyermek annak a jogán részesülhet társadalombiztosítási ellá­tásban (SZTK és orvosi kezelés), akinek a háztar­tásában él és, aki a gyer­meket egészben vagy túl­nyomó részben eltartja. Ha az anya nem dolgozik és az apa tartásdíjat fizet és túlnyomó részben gondos­kodik a gyermek eltartásá­ról, akkor az apa Jogán jogosult a gyermek a szol­gáltatásokra. Ha az anya nem dolgozik és szülei tartják el gyermekével együtt, akkor a gyermek az eltartó nagyszülő jogán részesülhet ellátásban. A 71 1955. (XII. 31.1 M. T. sz. r. 5. $-a értelmében az unokát is családtagnak kell tekinteni, ha a nagyszülő eltartásában él. b) Az anya (az elváltán élő nő) csak akkor jogo­sult a férje Jogán szolgál­tatásokra, ha az eltartásra a férjet jogerős bírói ítélet kötelezi. Gyakorlattal rendelkező ANYAGKÖNYVELŐT és GYORS-GÉPIROT felvesz A PÉCSI VEGYESIPARI VÁLLALAT Jelentkezés: Pécs, Irányi Dániel tér: 9. Í i és neveléstant oktat, valamint a szakszervezet keretében a kórházi, klinikai főápolók ápoláslélektani továbbképzé­sét vezeti. — Nem könnyű meghatá- ! rozni az ápoláslélekíant — I mondja. — Tulajdonképpen ! az egészségügyi mtézmények- j ben a gyógyított és a gyó­gyító emberekkel kapcsolat­j bon felmerülő lélektani kér­dések összessége és együttes gyakorlati alkalmazása. Eb­ben a pszichológia több terü­lete találkozik, így a nevelés­lélektan, személyiséglclektan, munkalélektan és a klinikai pszichológia. Ami nagyon jelentős: Ma­gyarország úttörő szerepet vállalt ennek ápolásában. Mert bár külföldön fejlett a klinikai pszichológia, dr. Ván­dor Tamás hét éves külföldi munkássága alatt külön ápo­láslélektannal egyszer sem ta­lálkozott. Most Magyarorszá­gon végre felismerték a je­lentőségét, s az ápolónők ok­tatásában, a viszonylag magas óraszámú ápolástanból elvet­tek húsz órát erre a célra. — Végülis mit ad a bete­geknek az ápoláslélektan? — Először is a testi beteg­ségek jelentős része össze­függ a beteg személyiségével és lelkiállapotával, sőt, nem egyszer egyenesen abból kö­vetkezik. Például valaki el­veszíti a jobblcarját, s ezért nem tudja folytatni eredeti foglalkozását, akkor súlyosan lehangolt lesz, kisebbrendűsé­gi érzése következhet és más lelki zavarai jöhetnek létre, \ súlyos következményekkel. — Mindezeket megelőzni, figye- ' lemmel kísérni, ápolni, gyó­gyítani — ez az ápoláslélek-, tan feladata. De emellett a beteg intézeti magatarását is befolyásolni lehet vele. Pél­dául rövid megfigyelés után lehetőleg külön elhelyezni a korán és a későn ébredő be­tegeket. Ez nagyon sarkala­tos feladat, mert a beteg pi­henését, s így további maga­tartását befolyásolhatják vele. Továbbá fontos feladat a mű-! tétre, csökkenti áj dalmű szü­lésre való előkészítés. De az j ápoláslélektan a gyógyító sze- | mélyzet lélektanát is magú- j ban foglalja, tehát az orvosok,! főápolónők, ápolónők közös- j ségének pszichológiáját, ami-1 ről megint csak nagyon sokat i lehetne beszélni. Avagy az j egészségügyi intézmények fel- j építése, küleme, berendezése is ide tartozik. Például a víz­zöld a legjobb szín a műtők falára, de ha továbbra is fe­hér köpenyt és fehér lepedői alkalmaznak, akkor a két szín kombinációja kedvezőtlen, te­hát tanácsos a zöld köpeny és a zöld lepedő használata. Ez a kérdés a klinikai munka­pszichológiához tartozik. Dr Vándor Tamás mögött számos tudományos értekezés, dolgozat, előadás áll. Példá­ul 1962-ben Bécsben az X. Európai Anaesthesiológiai Kongresszuson volt egy az anaesthesiológia területén al­kalmazott hypnózissal foglal­kozó szimpozion. Ott a fül-, orr- gégészeti operációknál alkalmazható hypnózisról tar­tott előadást, amit angol és francia nyelven adtak ki. Több műve közül nagyon fon­tos még A hypnózis alkalma­zása a mellkasi operációknál című, amelyet Kempf nyu­gatnémet sebészfőorvossal kö­zösen írt. Most idehaza hasznosítja tudását. Az ápolónőképzőben például a következő tárgykö­rökre bontva oktatja az ápo­láslélektant: Az ápoláslélek­tan helye a klinikai pszicho­lógiában, Az egészséges és a beteg ember lelkiállapota, A be­tegközösség szociálpszicholó­giai kérdései, A gyógyítókö­zösség szociálpszichológiai kérdései, A gyógyítóközösség és a betegközösség optimális kapcsolata klinikai és szo- ciálpszcihológiai szempontból, A kórházak és klinikák fel­építése, berendezése klinikai és munkalélektani szempont­ból, A betegek szórakoztatá­sa és foglalkoztatása, Az or­vosi beavatkozás előtt és után álló betegek lelkiállapota és I annak kedvező, illetőleg ked- ; vezőtlen befolyása, és Ápolás- j lélektan a különböző orvosi J szakok területén. Földessy Dénes — Űj létesítmény a megye egyik legszebb kirándulóhe­lyén. Mecsekrákoson átalakí- | tanak egy régi épületet, ame- I lyet művelődési otthonnak j rendeznek be. Itt kap helyet | egy melegkonyhás kisvendéglő j is, amely Orfű, illetve a Pé-) rsi-tó üdülő és kiránduló kö- i tönségét látja majd vendégül. | A Sásdi Járási Építő Ktsz; részlege a közelmúltban kezd- j ;e meg az építési munkálata- | cat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom