Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-15 / 62. szám

imnant^it nauití 1969. március 13. \ Süssünk, főzzünk otthon Paprikáscsirke Vasárnapi ebédünk étrendje 1. Szárnyasaprólék leves. 2. Paprikáscsirke szagga­tott tésztával. 3. Bögretészta. Vegyünk vasárnapra csirkét! Ha élőcsirkét ve­szünk, már szombaton vág­juk le, megtisztított, húsát hűtőbe tegyük az elkészí­tésig. A baromfivért ne dobjuk el — fogjuk fel, tegyük hűtőbe. Este kevés zsíron pirítsunk meg fi­nomra vágott hagymát, kevés paprikával ízesítsük és tegyük rá a megmosott vért. Az összeállt vért fa­kanállal kevergetés közben daraboljuk fel apróra. Ami­kor a vér kanállal átvág­va már nem véres színű, a vér mennyiségétől és ét­vágyunktól függően ad­junk hozzá két-három fel­vert tojást. Ha a tojás rántottaszerűen megsült, gyorsan, előmelegített tá­nyérra tálaljuk. A rend­kívül ízletes és tápláló vérpörkölt a hozzáadott savanyúsággal, friss ke­nyérrel és pohárka jóféle borral kitűnő, igen tápláló, vitaminokban, fehérjében gazdag vacsora. Ha frissen vágott csir­két veszünk, kevesebb lesz vele a dolgunk. Vasárnap a hűtőből kivéve utána­tisztítjuk, aprólékát félre­tesszük, a csirkét pedig feldaraboljuk. Aprólékjából levest, húsrészeiből pedig kedvünk szerint pörköltet, a kész pörköltből papri­kás csirkét készíthetünk. Mivel a csirke nem ad elég tartalmú» levet, azért tejfeles habarással papri­kás csirkét ajánlatos be­lőle készíteni (kevesebb zsír, kevesebb hagyma, ke­vesebb paprika, mint a vá­góállatoknál készült pör­költeknél!). Nyáron a zöld­paprika. paradicsom, télen paradicsom és paprikapüré javítja pörköltünket. A paprikás csirke megszokott körete a galuska. Most az egyszer gyúrjunk két to­jással és vízzel tésztát, nyújtsuk ki vékonyra, szag­gassuk ki (mint a túrós­csuszához), engedjük szik­kadni, röviddel a tálalás előtt főzzük ki, öblítsük le kevés olvasztott zsírral ke­verjük el és vízgőzön tart­suk melegen. Külön tálon tálaljuk. A félretett aprólékból készítsünk szárnyas-apró­lék levest úgy, hogy a ve­gyes zöldséget apró' köb- ” kára vágva tegyük egy megfelelő nagyságú fazék­ba, felhevített zsírba, rö­vid ideig pároljuk, majd adjuk hozzá a csirkeap­rólékot és pároljuk félig puhára. Szórjunk rá fi­nomra vágott petrezselyem­zöldjét, majd kevés lisztet is rászórva pirítsuk le zsírjára. Ezután öntsük fel megfelelő mennyiségű víz­zel. Tartalmasabbá tehet­jük, ha adunk bele egy darab megtisztított zeller­gumót, egy kis fej vörös­hagymát egészben, idény­ben zöldpaprikát, egy ki­sebb pirosparadicsomot, egy gerezd fokhagymát, zeller és petrezselyem le­velet szárastól, valamint kevés borsot is. Húsz perccel a befejezés előtt főzzünk bele válogatott, megmosott rizst. Feljavíthatjuk levesünket, ha egy tojás sárgáját egy deciliter tejszínnel simára elkeverve, valamint apró vajdarabkákat adunk hoz­zá a tálalás előtt. Étkezésünk befejezéséhez süssünk „bőgre”-tésztát. Azért „bögre”-tészta, mert nagyanyáink bögrével (3 del.) mérték ki a hozzá­való anyagot. 6 deka zsírt és C deka margarint egy egész tojással, egy bögre cukorral kikeverünk. Hoz­zákeverünk egy bögre te­jet, két bögre lisztet, egy csomag sütőport és annyi kakaót, hogy a tészta barna színű és csokoládé ízű le­gyen. Keverjünk hozzá még két marék darált diót, két púpos evőkanál barack­ízt és reszelt citromhéjat. Az így nyert tésztát ki­zsírozott, kilisztezett tepsi­be tesszük és lassú tűznél megsütjük. Ha megsült és kihűlt, csokoládé mázzal bevonjuk. Csokoládémáz: 12 deka cukrot, két evő­kanál kakaót, 10 deka mar­garinnal vagy vajjal, két evőkanál tejjel (lehet fe­ketekávéval is) kissé be­forraljuk. Ha langyosra hűlt, bevonjuk vele a ki­hűlt tésztát. Szeletekre vágva tálaljuk. Napokig el­tartható, a kakaós kevert- hez hasonló, de annál fzle- tesebb tészta. L. S. A házasságot egy életre kötik Jegyben járó lányok Párizsi divat Ha most eltekintünk az ijesztően magas válási statisz­tikától, akkor a • házasságot illő egy életre megkötni. A remény mindhármukban meg­van, hogy valóban egy életre szól. Példa előttük szüleik házassága. Ebben azonosak. Abban is, hogy szabadon álasztottak. A szülők véle- j ■lénye már eltérő: társadalmi i .ranglétra”, nagy-lagzik, stb. j a gyár, ahol a három lány olgozik? Sok nőt foglalkoz­óit, következésképpen a kol- ' íginák bőven ellátják a jegy- ’ l?n járókat jótanácsokkal, j átorítással. * Márta 21 esztendős, a labo- jtórium technikusa. Bronz- ,ajú, miniszoknyás, nyúlánk íny. Vőlegénye egy másik üzem esztergályosa. Kettejük keresete 3600 forint körül lesz. Lakásuk nincs, illetve, a vő­legény szüleinél laknak majd Meszesen, az egyik szobát kapják meg. A szülők nem ellenezték a házasságot? — Nem. Csak amikor szü­leimnek bemutattam vőlegé­nyemet, akkor anyám négy- szemközt azt mondta nekem: „Nagyon helyes, rendes fiú a vőlegényed. Kár, hogy nem mérnök ...” — Édesapjának a foglalko­zása? — Kőműves. Most ugyan építésvezető ő semmit sem kifogásolt, de hát .. tudja, hogy van ez. Szüleim Pest megyében, egy kis községben élnek, ahol „mindenki ismeri egymást.” Á mama jobban szerette volna, ha — amikor hazalátogatunk — egy mér­nök száll ki a kocsiból. — Ugyanis a vőlegényem nemrég vett egy Wartburgot, éveken át kuporgatta rá a pénzt. Én tudom, hogy szüleim sokkal nehezebben indultak, apám keveset keresett, a munka­lehetőség is bizonytalan volt. Nekünk csak a lakás a gond, de majd lesz valahogy. * Mária takarítólány. Hallga­tag, szavai megfontoltak. Vő­legénye egy mélyépítő válla­latnál dolgozik havi három­három és félezer forintos szép keresettel. A vőlegény iskolás öccsével, gyári munkás édes­anyjával él, apja korán el­hunyt. Mária nyugdíjas- bá­nyász lánya. A hajdani MESZHART-házak egyikét vá sárolták meg, a fiatalok is ott laknak majd. — Ha a vőlegénye elköltö­zik hazulról, jóval kevesebb jövedelme lesz a családnak — mondom. — Igen, de ml megbeszél­tük már, hogy édesanyját — aki sajnos gyakran beteg — anyagilag segítjük. És saját szüléimét is, hiszen apámnak kevés a nyugdíja, Néhány hónap múlva már több pén­I zünk lesz, mert vőlegényem | bútort és motorkerékpárt vá- I sárolt és letelik a részlet. — Mikor ismerkedtek meg? — Novemberben. Egy hó­nap múlva bemutattam szü­leimnek. — Bízik a házasságban? — Bízom benne. Az én szü­leim nagyon szépen, harmo­nikusan élnek, immár közel negyven esztendeje. Ahogy mondják, kezdetben előfordul­j tak kisebb összezördülések, de ! ez mindenütt előfordulhat. I Alkalmazkodni kell egymás- I hoz és akkor soha, semmi baj I nincs. Ezt mondta nekünk i édesanyám. * Ilona a gyár bérelszámoló­jában dolgozik. Májusban lesz az esküvő egyik Villány kör- nyéki községben a vőlegény ] szüleinek portáján. Ilona az alig hat kilométerre eső, szom i szédos községben lakik. I — Van lakásunk. Két szoba, fürdőszoba. Tulajdonképpen anyósomék házát bővítettük. — Vőlegénye? — Lakatos az állami gaz­daságban. Ketten jó három­ezret keresünk majd. Az is sokat számít, hogy szüléink nem élnek rosszul. Apám a termelőszövetkezetben, apósom az állami gazdaságban dolgo­zik, háztáji is van, így kez­detben segítenek majd ben­nünket — Nem ellenezték házas­ságukat? — Nem. A szülők a hagyományok­nak megfelelően ültek össze, a fiatalokat áttessékelték a másik szobába, amíg részle­teiben mindent megbeszélteit. Többek között azt is, hogy háromszáz vendég lesz a nyár- eleji lakodalmon. Mennyibe kerül az összejövetel? Ezt a fiatalok nem tudják. Lagzi lesz, ország-világraszóló nagy lagzi. Olyan hagyomány ez ezen a vidéken, amelyet már csak az idősebbek istápolnak. De ha egyszer módjukban áll, miért ne? Rab Ferenc A praktikus, kényelmes, sem gyűrödő, csinos jersey és kötött rúnákat —, amelyek szintén min­den alkalomra és minden sze­zonban hordhatók, sporthoz, munkába is — a párizsi nők is nagyon kedvelik. A párizsi jer- seyket és kötött árukat a leg­gazdagabb színösszeállítások, kö­tések és szabásvonalak jellemzik. Az 1969-es télre tervezett újdon­ságokból mutatjuk be e két di­í Rózsaszínű woolmark gyapjú­jerseyból, nagyon ötletes, bor­dázott díszítőkötéssel készült pu- | lőver stílusú ruha. Figyeljük meg a csinos kiegészítőket: a mintái | selyemsálat, és a kétszer körül- | csavart láncövet (Christian Cirve- lier). A Budapesti üvegfeldolgozó Gyárban készült ólomkristály dlszmű- j és használati tárgyakból több, mint 50 félét exportálnak Kanadá­ba, az Egyesült Államokba és Svédországba. Képünkön: A gyár egyik legkeresettebb terméke, a kukoricacsőhöz hasonlító ólom­kristály virágváza. Asszonyom? Uram? A megszólítás, a tegezés, és « köszönés nem kevés gondot oko­zott az elmúlt évtizedek során. A régi, alázkodó, hajbókoló meg­szólítások a felszabadulás után a történelem lomtárába kerültek. Helyükbe azonban tapogatózás és bizonytalanság lépett. , (Emlékszünk még olyan mulat­ságos esetekre is, amikor a kis­diák ,,tanár pajtásnak” szólította az osztályfőnököt). Azután egy rosszul értelmezett áldemokratiz­mussal mindenkit „kartárs” s a megtisztelő „elvtárs” megszólítás­sal illetünk. Ma már lényegük­höz, rangjukhoz méltóbban hasz­náljuk e kifejezéseket, de a meg­szólításban mutatkozó bizonyta­lankodás még most sem múlt ál 3gyértelmüen. Sokan ma is viszolyognak az ,uram”, vagy „asszonyom” meg­szólítástól, holott igen alkalmas sem lebecsülő, sem nem bizal­maskodó) formula annak meg­szólítására, aki nem személyes barátunk, kollégánk, vagy isme­rősünk. Az iskolás és környezete lyugodtan említheti úgy az ok­tató nevét, hogy hozzá teszi: ,tanár úr”, — senki sem fogja élreérteni. Ami a tegezést illeti: tartsunk neg bátran néhány régi, de jól bevált aranyszabályt. Vagyis: a egezést mindig az idősebb kez- leményezi, vagy munkahelyen a magasabb beosztásban lévő. Az lyen, valójában megtisztelő kez­deményezést illik szívesen fö­ladni. Kivétel a női tegeződés. siagyobb korkülönbség esetén em bántó, sőt ellenkezőleg, ha i fiatalabb kezdeményezi a te- leződést, s ezzel a maga részé- ől tapintatosan mintegy eltörli i fennálló korkülönbséget. Az dősebbek általában mindig örül­lek az ilyen kezdeményezésnek. A kulturált érintkezési és köszö- lési formák betartása kötelező rokonság, aZ ismeretség min­ien fokán, sőt idegenekkel szem­lén is. Aki belép egy helyi­égbe, mindig az köszön előre z ottlevőknek. Társaságban: ha sak pár ember van jelen, min­denkihez odalép kézfogásra, ki­tétel nélkül, a legtávolabb állók­hoz is. Ha népes a társaság, ele­gendő megállni egy pillanatra 'z ajtóban és meghajlással (nők ejbiccentéssel) hallhatóan „jó tápot”, „jó estét”, vagy „szer- ’úsztok” köszöntéssel köszönhet gyszerre mindenkinek. Utcán a érfi köszön előre a nőnek, a iatalabb az idősebbnek, éspedig a, férfi leemelt kalappal és hall­ható szóval, a nő udvariasan fejbólintással és szóval is. Ha a köszöntött társaságában kísérő van, ismeretlenül is illik külön fejbólintással s a semleges hang­zású „üdvözletem” helyett a ked­ves „jó napot”, „jó estét” kö­szöntéssel köszönteni, bemutat­kozás esetén pedig az elbúcsú- zásnál szintén ezekkel, vagy az udvarias „viszontlátásra” köszön­hetünk. Ecet a háztartásban Az ecetet a háztartásban nemcsak ételek ízesítésére, savanyítására használhatjuk fel, hanem a legkülönfélébb célokra: A tojás héja főzés közben nem reped meg, ha a vízbe egy pár csepp ecetet öntünk. A konyhaszagot megszün­teti, a tűzhelyen, lapos tűz­álló edényben tartott kevés ecet gőze. A hal és hagymaszagű evő­eszközöket ecetes vízben mos­suk meg, s a kellemetlen szagát teljesen elveszíti. Az étel-, vagy dohos szagot kapott termosz-üveget kevés sóval és ecettel kevert lan­gyos vízzel mossuk ki, s szagtalan lesz. Az üveg és kristály tárgyak nagyon szép fényt kapnak, ha ecetes vízben mossuk el és úgy töröljük szárazra. A hámozott gyümölcs — al­ma, körte stb. — nem barnul meg, ha bámozás közben, gyenge ecetes vízbe dobjuk. A gipsz nem keményedik, nem köt meg olyan gyorsaD a fal javításakor, ha víz he­lyett ecettel keverjük el. A színét eresztő tarka ruha nem lesz fakó, sőt visszanyeri élénk színét, ha az utolsó öb­lítővízbe kevés ecetet öntünk. Világosszürke alapon piros­fekete kockás gyapjújersey ruha és mellény együttes. A ruha, a most nagyon divatos V-alakú ki­vágással készült, s magas nyakú pulóvert visel hozzá a maneken. Az „ultra** hosszú mellényre két „maxi” zsebet illesztettek. (Do­rothee Bis). APRÓ TANÁCSOK # A LAKÄS: Nem dísztárgy, holmi mutogatni való cse­csebecse, olyan holmi, amit másoknak akarunk muto­gatni. A lakásnak mindenek­előtt azokat kell kiszolgál­nia, akik benne laknak. — Nem mi vagyunk érte, ha­nem megfordítva. a A BŰTOR: Alapkérdés: a kényelmes fekhely, ülőhely és tárolóhely. Csak azt ve­gyük meg, amire feltétle­nül szükségünk van. Falun, de városban is sok kislakás­ban komplett bútorokat vá­sárolnak és képesek egész életen át kerülgetni a szük­ségtelen bútorokat. Állít­sunk fel vásárlási sorren­det! Ügy vásároljunk, hogy tudjuk előre, öt év múlva mit veszünk, de semmikép­pen sem azzal a meggondo­lással — mint régen —, hogy „majd az unokáknak is jó legyen”. Ha rosszul vásá­roltunk, az évekig kísért. Ne zsúfoljuk tele szobán­kat bútorokkal, hagyjunk le­hetőséget az időnkénti vál­toztatásra. átrendezésre. A régi szekrények azért vol­tak nagyok, mert azt az em­berek a gazdagság jelének tartották. A modern lakás­ban ma már nincs szükség Milyen legyen a lakás ? rá, helyet foglal és felesle­gesen. A felfüggeszthető polcok emelik a lakás han­gulatát, olcsók is. És még egy tanács: bútorainkat ne „rejtsük el” Védőhuzatokkal. • A HÁLÓSZOBA: Egy-két szobás lakás esetén nem kell kijelölni ilyet, csak há­rom, vagy ennél több szoba esetén indokolt. Ne csak al­vásra használjuk ezt a szo­bát. nappal más célokat szolgáljon. S ha már itt tar­tunk, beszéljünk az ágyne­műről is. Nincs szükség azokra a nagy párnákra. — Takaróknak pedig kitűnően használhatók a műszálas takarók, higiénikusak, köny- nyen tárolhatók. • A KONYHA: Gusztusosán étkezzünk, a konyhában olyan állandó helyet kell kiképezni az étkezésre, aho­vá jól esik leülni. Lótunk- futunk a húsért, mennyi időt töltünk el az élelmi­szer beszerzésével, ugyanak­kor sajnáljuk az időt a gusz­tusos terítéstől A közös ét­kezés összekötő kapocs a modem lakásban — taka­rékossági meggondolások­ból — enyhén szólva nevet­séges. Ne felejtsük el: a függönynek az a funkciója, hogy szűrje a fényt, nem pedig az, hogy börtönné vál­toztassa a lakást. • LAKÁSDlSZ: Avítt dol­gokat ne tároljunk a lakás­ban, hacsak nem régi, érté­kes dologról van szó, amely azonban dísze volt a régi la­kásnak is. Nem hiányozhat­nak a lakásból a textíliák, dísztárgyak, a szőnyegeknek, térítőknek és függönyöknek azonban összhangban kell lenniük egymással. Az is­merősünktől ajándékba ka­pott „fogfájós kutyával’’ szemben ne legyünk elné­zőek, mondjuk meg a vé­leményünket, más rossz íz­lése ne büntesse a családot Díszítsük lakásunkat virá­gokkal, növépyekkel, de ne csináljunk belőle botanikus kertet Ha tele van az ablak- párkány virágcserepekkel, nem tudjuk kinyitni az ab­lakot, márpedig télen is fontos a szellőztetés. családban, főleg a gyereké életében, hiszen például ii mesélik el, mi történt az nap az iskolában stb. • A FÜRDŐSZOBA: Ne le gyen papucs és pongyola raktár, vagy régiségtár. It sem árt a harmónia, ügyei jünk a színösszeállításra színes törülközők. színe pongyola. Ne takarékoskod junk a világítással, legyei a mosdóban is sok fény. • GYEREKSAROK: A gye rek ugyanannyi helyet ér demel. mint a felnőtt. J< ha van gyereksarok, de e: ne jelentse azt, hogy a gye rek egész nap a sarokbar gubbaszt, mert akkor vala mi baj van. Mondanunl sem kell: az idősebbeket, í nagyszülőket ne különítsük el, egy másik szobába. Aj emberi méltóság mást kö­vetel. @ VILÁGÍTÁS: A szimmet­rikus elhelyezés nem sze­rencsés. Az a fő, hogy a fényforrás ne rontsa a sze­met. Ne spóroljunk a vil­lannyal. a huszonötös égő a

Next

/
Oldalképek
Tartalom