Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-15 / 62. szám

1969. március 15. Divta.«*«*««»« n to 7 I----------- — H agyják szabadon í> az úttestet! 5 Holnap Mecsek Rallye 1969 Ma ügyességi verseny- 1 nyel és gépátvétellel kez- > dődik a Magyar Autó- }' klub Pécsi Szervezetének í nemzetközi hírű, bajnoki i; pontokért is folyó autós- i versenye, a Mecsek Kaly- 5 lye 1969. A Rallye és tű- '( ra holnap, vasárnap reg- } gél 4 óra 30 perckor in- : dúl, amikor az első ko- 5 esi startol Pécsről, a Szé- 5 chenyi térről. Ezután a J következő útvonalon ha- s ladnak végig az autók: ;< Szalánta, Turony, Har- : kány, Siklós, Vókány, í Üjpetre, Kozármisleny, ' Üszögpuszta, pécs—mo- í bácsi 6-os útkeresztező- { désí Hird, Hosszúhetény, ) I í Zobák, Magyaregregy, > 6 Szászvár, Nagymányok, > { Majs, Bonyhád, Bátaszék, S Furkó-telep, Dunaszek- \ cső, Mohács, Székelysza- ? bar, Himesháza, Geresd, \ Püspöklak, Fazekasboda, > Nagypall, Pécsvárad, Ké- < kesd, Erzsébet, Szellő, < I Kátoly, Máriakéménd, 5 Szederkény, Boly, Bor- / jád, Pécs a, Villány, VU- 5 lánykövesd, Palkonya, s Üjpetre, Vókány, Siklós, ( Harkány, Turony, Sza- ( lánta, Pécs, Camping 2- 5 es, Arpádtető, Magyar- 5 szék, Mecsekpölöske, Me- J I csekjánosi, Komló, Zo- bák, Magyaregregy, Ká­rász, Vékény, Szászvár, Tótfű, Egyházaskozár, Bi­kái, Mágocs, Csikostöt- tös, Kaposszekcső, Sásd, Oroszló, Kishajmás, Húsz­tól, Hetvehely, Bükkösd, Cserdí, Szentlőrinc, Sza­rt badszentkirály, Pécsbago- í ta, Baksa, Görcsöny, Pel- 'i lérd, Pécs-Istenkút, Aba- f liget, Hetvehely, Kővágó­éi szöllős, Pécs, József At» jí tila utca, Pécs, Hunyadi I út, Pécs, Üdülő Szálló, í A Rallye első kocsija I körülbelül 11.30 órakor 6 érkezik be az előzetes ji számítások szerint a cél- \ ha, A verseny beíejezé- 5 sénék időpontja 13 óra 1 30 perc, addig kérik a rendező szervek a lakos­ságot, hogy az útvonalat hagyják szabadon, hogy ? az autósok vetélkedőjét * eredményesen lehessen { lebonyolítani. Az eredményhirdetésre este hét órakor kerül sor az Olimpiában, ekkor í osztják ki a díjakat is. Lányok árnyékban Négy évig maradnak az intézetben — Legtöbben a mohácsi üzemekben dolgoznak Három hónappal ezelőtt a kaposvári leánynevelő tíz lányt kell; a mohácsi nevelő- intézettől azzal, hogy a fono­dában elhelyezik őket. Szak­mát tanulhatnak és megala­pozhatják jövőjüket. — Mi tíz lányt kiválasz­tottunk és egy nevelővel — csak úgy hívjuk, hogy Ma­mi ■— útba indítottuk őket — mondja a mohácsi intézet igazgatónője. — Ebből a tízből sajnos nemrég már kettőt visszaküldték. Az egyik visszaküldött nem­sokára 18 éves lesz. Vörös hajú, élénk lány. — Szőke hajjal ment el tőlünk és így jött vissza — mondja az igazgatónő. — A haj még csak hagyj án! A lány önkéntelen mozdu­lattal igazítja fürtjeit. Kör­mén a lakknak már csak nyomai látszanak... — Ameddig a Mami ott volt velünk, nem is történt semmi baj — mondja. — Reggelenként egy csoportban mentünk az intézetből, mű­szak végén pedig a Mami már várt bennünket a kapuban. Hat hétig volt így, aztán visszautazott Mohácsra. Jó­formán alig törődött ott ve­lünk valaki. Reggelenként továbbra is indultak a gyárba, de neve­lőt az intézet nem adott mel­léjük, így aztán ... — A barátnőmmel meg­gondoltuk magunkat és a gyár helyett a cukrászdába mentünk... A Kohászati Alapanyag- ellátó Vállalat Pécsi üzeme heti 44 órás foglalkoz­tatásra felvesz rakodó­munkásokat, lánghegesztőket, híddarukezelőt, autószerelésben jártas segédmunkásokat autóbontásra jó kere­seti lehetőséggel. Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezni lebet: Pécs, Légszeszgyár n. 30. szám alatt, a művezetőnél Később már nemcsak nap­közben, hanem este is a vá­rosban csavarogtak. A hajnal vetette őket haza, műszakra már nem mentek. A gyár megelégelte sokszori hiányzá­sukat, és visszaküldték őket Mohácsra. Az intézetben 14-től 18 éves korukig nevelik a lányo­kat. Közülük sokan a mo­hácsi üzemekben dolgoznak. Kora délután a reggeles műszakból egymás után jön­nek haza a lányok. Az inté­zet vezetői szinte percnyi pon- tossággál tudják: kinek mi­kor kell hazaérnie. Kipirult arcú lány lép az irodába, kissé kifújja magát, futott fel a lépcsőházban. — Piros pulóver és miniszok­nya feszül a testén. Egy kar­tondobozt tart a kezében. — Édesanyám meglátoga­tott délelőtt — mondja izga­tottan. — A főnök nagyon rendes volt, elengedett... és tessék nézni, mit kaptam édesanyámtól. Remegő kézzel bontja ki a csomagot. Divatos, fekete retikült és egy pár női ci­pőt vesz ki belőle. A reti­kült nyújtott karral kissé meglóbálja maga mellett... Régi cipőjét egy mozdulattal leveszi, belebújtatja lábát az újba. Arca majd kicsattan a boldogságtól. Még nincs 16 éves. Az apja brutalitása miatt került ide.. Néhány hónapja levelet kapott édes­anyjától: „Kistestvéreidnek ruha kellene, de ...” Megspó­rolt pénzéből 500 forintot azonnal postára adott. — Édesanyám most kapott nyereségrészesedést, azt mondta, abból vette. Boldogan rakodik vissza a dobozba. A határőrség tisztje nyit be. Érdeklődik: mi történt az­zal a lánnyal, akit nemrég hoztak be. A lány itt nevel­kedett, de elérte 18. életévét s mindenáron Egerbe akart menni, ott dolgozik a nővére. Apja meghalt, anyja bána­tában inni kezdett, elzül- lött... Elutazott Egerbe, de azt tapasztalta, hogy nővére is nehezen él, nem akart a terhére lenni. Most hová? Visszautazóban volt Mohács­ra. Itt a közelben a határ­őröknek gyanús lett. — Sze­mélyi igazolványa szerint Mo­hácsról kijelentkezett, de má­sutt bejelentve nem volt. Ide hozták be. Ide is akart jön­ni. Ügy érzi, nem talál má­sutt otthonra, itt pedig jól érezte magát. — Miért vagyok én itt? — ismétli a kérdést egy 16 éves lány. — Miért? Fejét lehajtja, mereven né­zi a parkettát. — Apám ismeretien, anyám közismert I. — mondja hal­kan. Az épület alsó terméből fel- hallatszik a lányok éneke. A kórus próbál, szereplésre ké­szülnek. — Csak nem krepp-papír­ral festetted az arcodat? — kérdi az igazgatónő a folyosón az egyik feltűnően piros ar­cú cigánylánytól. — Nem, nem festem töb­bet — válaszolja. — Beteg vagyok, azt hiszem lázam van... Egy nevelő lázcsillapítóért indul. Magas, széparcú lány fut fel a lépcsőn. Szemöldöke fe­ketével kihúzva, szempillája kékre festve. — Az irodába igyekszem, azt mondták megérkezett a táppénzem — mondja. Jobb karját a háta mögött tartja. — Gyógyul már a kezed? Mutasd — mondja a nevelő. Lassú mozdulattal húzza előre a karját Jobb kezének négy ujján tetovált betűk: Jenő. — Az udvarlőm neve — mondja. — Tussal és tűvel böködtem az ujjaimra. — Butaság volt most valami módon szabadulni igyekszem a tetoválástól... Még nincs 16 éves. Nemrég lakodalomba vol­tak hivatalosak az intézetve­zetői. Egyik „lányuk” ment férjhez. Most albérletben lak­nak. — Nemrég Pécsett volt dol­gom. Megyek a Kossuth La­jos utcában, ott pillantom meg egyik lányunkat aki tő­lünk szökött. Egy fiú kísérte karonfogva, ö is észrevett. Hozzám lépett — Igen, megyek vissza, csak azt tessék megengedni, hogy ezt a szoknyát, ami rajtam van, visszavigyem az isme­rősömnek. Tőle kaptam... — Mindjárt jönnék vissza ... — Szó sincs róla, majd pos­tán visszaküldjük... „Szia” — intett a járdán mellettünk álldogáló fiúnak, aki megle­petten, szótlanul nézett utá­nunk... Harminchat lány. Harminc­hat életsors. Melegen süt a tavaszi nap. Az intézet kertjében több lány arcát a napnak feszíti. Amint húzódik az épület ve­tette árnyék, ők is mind to­vább költöznek. Keresik a napfényt... Garay Ferenc rof a t Akinek sok a lelke (Párbeszéd a vonaton) Komolytalan Mottó: A lélek olyan, mint a fog. Csak akkor jelent­kezik, amikor fáj. — Jó, hogy összekerültünk. Tudja, manapság az ember olyan magányos. Én szeretek beszélgetni. Persze nem akár­miről, de olyan sok az, ami erdek.es. Beszélgessünk, jó! — Szívesen! Legalább ha­marabb elmegy az idő Pestig. — Én is azt mondom. Mert tudja kartársam, tele van a világ izgalmas dolgokkal. A sok marha ember meg csak megy, mint a borjú a csala- mádé mellett és nem történik vele semmi. — Bizony nem. — Nézzen csak ki, például az ablakon ... Látja azt a kü­lönleges felhőt? Nem azt, ott mögötte! Felhő, egyszerű fel­hő! De épp olyan alakja van, mint a lelkemnek. Nézze csak meg itt, jobb oldalon, a lel­kem is be van horpadva., A felhő is. Mondja, lehet ez vé­letlen?! Nem mindenkinek van ilyen lelke! Nézze csak meg ezt a horpadást! Itt! Tegye ide a kezét! Na? közönséges hor­padás ez?- — Bizony ... — Maga is látja! Én nem vagyok elfogult! Mikor gyerek voltam, olyan kis pendelyes, akkor még nem történtek ve­lem különleges dolgok, csak olyanok, mint a többi láng­ésszel. Egszer azt mondja az anyám. Már úgy értem, az én anyám és nem másé. A saját anyám! „Te Lajos!’’ (Ez volt az én saját apám! Nem másé!) „Ennek a gyereknek lelke van!” — Akkor figyelni kezdtem magam, mert mondok: Te Gergő! az nem lehet, hogy te különleges ember légy?! Hát te is csak itt jársz ezen a földön, ami a tiéd!... De azért már akkor sejteni kezd­tem, hogy itt valami nincs rendben. Mert, mondom, más­sal is megtörténik egy és más, de az azért mégis megmagya­rázhatatlan valami, hogy én hatéves koromban odaálltam az apám, a saját külön apám elé és azt mondtam: — Saját apám! Én elme­gyek mozdonyvezetőnek. — Tudja, hány éves voltam én akkor? Hat! Semmivel se több! Érti ezt? Mert én nem... Megengedem, másakkal is tör­ténhetik ilyen, de nem hat­éves korában. — Hm. — Tökéletesen igaza van! Csak ül a sok ember ebben a vonatban és nem ér semmit az életük... Mert miről be­szélget az a sok szerencsétlen? Az időről, az esőről, meg, hogy drágább a bab ... Érdekes ez? Mintha a világon más nem is lenne! A lélek, az semmi!... Itt van például az én lelkem. Nem mondom, azt, hogy vala­mi különleges lélek, de min­denkinek azért nincs ilyen! Lefekszem például tegnap es­te az ágyba. Már majdnem elalszom, mikor zsibolyogni kezd a lelkem. Mondom a fe­leségemnek. Hozd a lélekme- legítőt, már megint nem tu­dom, mi van a. telkemmel?! Megint nyugtalan. — Hát... — Ahogy mondja, kartár­sam! Manapság az ember csak él bele a vakvilágba! Nem tö­rődik mással. Pedig itt a lé­lek! Hogy az milyen mély és széles. És milyen nagy! Reggel bemegyek a telkembe és este alig találok ki belőle. Maga még nem ismeri az én tel­kemet?’ A lélek... — Ez az! Maga megért en­gem! Egy Ismeretlen megért! Tudja, milyen csoda ez? Ott a feleségem. Csak főz, csak mos, és este, mikor egy kis lelki klinikát tartanék, máris horkol... És a hivatal! Tudja, kik élnek ott? Hol az egyik, megy bele a könyökével a lelkembe, hol a másik lép rá, mikor véletlenül elejtem... Az a fájó közömbösség! Ne, itt munkád. Kész. Hogy mi fáj az embernek, ki kérdi ezt?! Nem, nem kartársam, senki se kérdi. — De... — Ez az! De! De kit érde­kel?! Magát az ismeretlent. Ezért kell beszélgetnünk. Ke­vés az olyan ember, akivel jól kibeszélgettheti magát az em­ber. Maga épp ilyen. Hol is hagytuk el? — Az apjáról beszélgettünk. — Nem kartársam, az még előbb volt. Legutóbb a lel- kemről beszélgettünk. A lel­kem ... Es így tovább. A vonat után Pécstől—Pestig két hosszú csík húzódott. Az egyik a füst volt, a másik a lélek. Szőllősy Kálmán A Pécsi Filharmonikusok hangversenye Vezényel Plero Bellngi Piero Bellugi olasz karmes­ter nevét eddig kevéssé is­mertük. Pedig, ahogy most kezembe veszem a róla ké­szült ismertető-füzetet, majd személyesen is találkozom vé­le, hamarosan kiderül, hogy világot járt, neves karmester áll vasárnap délelőtt és hétfőn este a Pécsi Filharmonikus Zenekar élére. Firenzében született, zenei tanulmányait is szülővárosá­ban kezdte el. Hangszere a hegedű volt, majd zeneszer­zést tanult és résztvett Sien- naban a Chigiana Akadémia karmesterképző kurzusán. Karmesteri tudásának fejlesz­tésére a salzburgi Mozar- teumban Igor Markevitch-nél tanult, utána az Egyesült Ál­lamokba utazott, ahol meste­rei Rafael Kubelik és Léo- nard Bernstein voltak. Első nagy karmesteri sike­reit is az Egyesült Államok­ban aratta, ahol különböző amerikai zenekarokat diri­gált. Visszatérve Európába a Milánói Scala zenekarának élén mutatkozott be óriási si­kerrel. Azóta szinte állandóan úton van Európa és Amerika nagy városai között. Ragyogó kriti­kák egész sorát lapozom át, melyek Berlinben, Hollandiá­ban, Spanyolországban, Ang­liában, San Franciscóban lát­tak napvilágot. De koncerte­zett Buenos Airesben és Mon- tevideoban is. A Berliner Morgenpost többek között ezt írja róla: „Az ifjúság szépsé­gét mediterrán atmoszférában idézte fel Bellugi mesteri koncertjén. Milyen szép és egyszerű volt, ahogy Mozart darabjait vezényelte!”... Pé­csi koncertjének műsorán is zömmel Mozart-művek szere­pelnek: a D-dúr divertimento, az A-dúr szimfónia és a 239, Köchel-számú Szerenád. Köz­tük Haydn D-dúr zongoraver­senye Borsay Pál közreműkö­désével. De a Corriere Mercantile kritikája szerint „nagy kar­mester állt a zenekar élén, aki Bartók remekművét, a Concertot dirigálta!” A sze­mélyes beszélgetés során meg­tudom, hogy szívesen vezény­li Bartók nagy zenekari alko­tásait, a Concertot, a Két arc­képet, a zongora- és hegedű- versenyeket, továbbá Liszt műveit, főleg szimfonikus köl­teményeit. A mai magyar ze­nét kevéssé ismeri, nemrég vezényelte Rómában Ligeti György érdekes, modern al­kotását. De első magyarorszá­gi útját arra is fel szeretné használni, hogy minél több magyar művet ismerjen meg, vigyen magával. Hiszen Bel­lugi repertoárja igen széles, gyakran vezényel új műveket, de szívesen tűzi műsorára a régieket, Cherubinitől és Mon- teverditől kezdve. A beszélgetés során nagy tudású, szerény művésznek ismertük meg. Igazi énjével azonban a koncerten találko­zunk majd. — nt — UNIBER. UNIBER. UNIBER. UNIBER. A gondolattól a kulcsátadásig Milyen hosszú és keserves utat fut be a gondolat addig, amíg elkövetkezik a kulcsát­adás felemelő pillanata, fel­épül a lakótelep, elkészül a szálloda vagy a kenyérgyár?! Szerencsére századunkban az építkezés minden gondja egy­szerűen másra hárítható, Ba­ranyában a beruházások köz­ismert bonyolítójára: a Pécs- Baranyai Beruházási Vállalat­ra, rövidebb nevén: az UNI- BER-re. Az UNIBER bonyolításában tavaly közel 800 lakást épí­tettek Pécsett, s hozzá termé­szetesen a kapcsolódó — óvo­da, bölcsőde stb. — beruhá­zásokat is. Siklóson az idén fejeződik be az új kenyér­gyár építése, 24 millió forint­ba kerüL Sikondán tavaly há­romszáz adagos étterem nyi­totta kapuit, Harkányban az idén fejeződik a 90 férőhelyes szálloda és a turistaszálló épí­tése. A vendégek az elmúlt évben vehették birtokukba a mohácsi Duna-parton az új, impozáns halászcsárdát Kom­lón gimnázium, kórház és egy új városrész épül fel. A bara­nyai községekben pedig szám­talan mezőgazdasági épület­major, stb. Mindezek és ezen­kívül sok más beruházás le­bonyolítását az UNIBER vé­gezte. Mit vállal és mi bízható az UNIBER-re? Szaktanácsért, amely a meg­valósítás mikéntjére vonatko­zik, mindenkor hozzájuk le­het fordulni. Ha valamely vál­lalat új részleget kíván létre­hozni, tanácsot adnak, több alternatívát is felvázolva, mi­lyen szerkezetből építsék, ami a legolcsóbb és kapható is, továbbá milyen árak várha­tók. Az ehhez megfelelő ta­nulmánytervet több változat­ban elkészítik és elvégzik a szükséges gazdasági számítá­sokat, majd a tervezőnek a szakszerű tervezési programot Lebonyolítják a kisajátítást, a telekkialakítást és a telekpar­cellázást A tervezés során — anya- gok-szerkezétek, stb. — már koordinálni kell a kivitelező­vel. Az UNIBER felülbírálja a terveket, megfelelnek-e a beruházó igényeinek, a kor­szerűségi és a gazdasági kö­vetelményeknek? A különbö­ző hatósági engedélyek beszer zése tudvalevő, rengeteg után­járással jár. Ezt a gondot is leveszik a beruházó válláról, csakúgy mint a kivitelezőkkel való szerződés-kötés gondját Több kivitelező esetén koor­dinálják azok munkáját, ellen­őrzik a munka minőségét. Az UNIBER vállalja a kiviteli számlák kollaudálását, a bank. kai kapcsolatos ügyvitel ellá­tását (hitel-nyilvántartások, levelezések), majd a létesít­mények műszaki átadását-át- vételét, pénzügyi elszámolását, a szavatossági és garanciális határidők nyilvántartását és az ezzel kapcsolatos összes szükséges intézkedések megté­telét az illetékes kivitelezők­kel. Ezenkívül szakértői véle­ményadást; különböző katasz­terek — út, járda, közmű, kút, stb. — készítését Az UNIBER bármelyik rész munkát is vállalja: szakta­nácsadás, tanulmányterv, be­ruházási program, számlael­lenőrzés, sőt, esetenként a teljes kivitelezési dokumentá­ció elkészítését, hiszen a vál­lalat saját komplett tervező részleggel is rendelkezik. — Munkaterületük: az állami, vállalati, szövetkezeti, terme­lőszövetkezeti építkezések és a , társasházépítkezések. Ez utóbbi annál is érdekesebb, mert a társasház-építők meg­lehetősen kiszolgáltatott álla­potban vannak, egyes maszek spekulánsok már sok keserves percet szereztek nekik. — Az UNIBER Pécsett, a Sallai utca 7-ben található. Telefomszá zna: 31-29. <->

Next

/
Oldalképek
Tartalom