Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-14 / 61. szám
Wí! móré?« 14. nmmntuii naoto 3 Húsz keramikus a siklósi nyári szimpozionon Három égetőkemence — A Művészeti Alap támogatása Nemzetközi perspektívák Rómeó és Júlia képekben Már régebben felmerült a siklósi kerámia alkotótelep gondolata. Az ötletet alátámasztotta egyfelől a Baranyában meghonosodóban lévő országos kerámia biennálé, másfelől a siklósi várban található modern kerámia kiállítás, amely a gyűjtemény nagyságát, egységét, színvonalát te- I kintve országosan kiemelkedő. Más oldalról nézve a kérdést, bebizonyosodott emellett, hogy Siklós nagyszerű mecénás. A Villányban tavaly megrendezett szimpozion sikere — akár az érdeklődők számát, akár az elkészült művek színvonalát, akár a szakmai körökben aratott elismerést tekintjük — azt tanúsította, hogy a siklósi járási tanács igen körültekintően, áldozatkészen és jó szervező módjára oldotta meg feladatát. A fiatal szobrászok és festők Villányban igazi otthonra, nyugodt alkotófeltételekre leltek. S a korábbi megbeszélések alkalmával a siklósi vezetők a kerámiatábor gondolatát is helyesnek, megoldan- dónak ítélték. Ideális kcrayezet Siklós egyik műemléki épületét szemelték ki arra a célra, hogy ott hozzák létre az alkotótelepet. Egy régi papi épületről van szó, amelynek jókora kertje van. a kertben a hajdani nyári étkezde, oldalt a várfalak. Pár nappal ezelőtt a megyei tanács művelődésügyi osztályának . vezetői elkalauzolták Siklósra a Budapestről érkezett Garányi József, Schrammel Tibor és Majoros János kerámikusokat, akik úgy is, mint a biennálén résztvett, sőt, díjázott keramikusok," á" úgy is, mint a Magyar Képzőművészek Szövetsége kerámia szakosztályának képviselői, megtekintették a helyszínt. A kertről és a kis üveges nyárilakról úgy nyilatkoztak, hogy egyfelől a hajdani papi étkezésből ideális munkatermet lehet csinálni, másfelől az egészből — úgymond — valóságos kis paradicsomot, a dolgozni, alkotni akaró művészek számára. Velük volt a pécsi építőművész szövetség titkára. Erdélyi Zoltán is, aki a szövetség nevében felajánlotta, hogy a nyári időszakra még egy ideiglenes, gerendaépületet is felhúznának a kert távolabbi pontján, s így még egy munkaterem állhatna rendelkezésre. Ezidén ugyanis már húsz keramikussal meg kívánják rendezni a szimpoziont, egyelőre hazaiakkal. A részvevők ezen a nyáron még a vár újjáalakított szállójában laknának, s csak dolgozni jönnének a munkatermekbe. Jövőre — s ez már a siklósiakon múlik — be lehetne rendezni a szállásokat is, s — mint ahogyan tervezik — nemzetközivé lehetne szélesíteni a tábort. Az építőművész szövetség egyébként azt is felajánlotta, hogy társadalmi munkában elkészíti az építési terveket. Egetőkemencék. mázak, agyag A kerámiatábor tárgyi, anyagi feltételeivel a következő a helyzet. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja vállalta, hogy még ebben az évben beépíti a három égetőkemencét, felszereli szerszámokkal, korongokkal és egyéb szükséges eszközökkel a műhelyt. A technikai felszerelés minden bizonnyal egyik alapfeltétele a tábor megindulásának. A megyei tanács vállalta az itt dolgozó művészek teljes ellátását, az anyag biztosítását — ez részint az agyagot, részint a mázakat jelenti. A továbbiakban, amikor az idei nyári öthetes szimpo- zion után majd egész évben üzemelhet az alkotótelep, a Művészeti Alap is „besegít” a folyamatosan jelentkező költségekbe, gondnokot biztosít az épülethez, hozzájárul a fenntartási kiadásokhoz. Az idei évben tehát húsz élvonalbeli magyar kerámi- kust hívnak meg az öthetes nyári szimpozionra. A kerá- mikusok jelentkezését a Képzőművész Szövetség kerámia szakosztálya intézi. Még az idén elkészült a szervezeti szabályzat is, amelyben az itt dolgozó művészeket — természetesen — kötelezik arra, hogy egy-egy itt készült munkájukat a várban létesítendő kerámia-kiállítás, illetve gyűjtemény számára átadják. Művészi célok, a tábor jelentősége Másrészt nagyon fontos szerepe lehet Siklósnak a fiatal keramikusok nevelésében is. Máris létezik egy olyan megállapodás, hogy a pécsi | művészeti szakközépiskola, valamint a budapesti Iparművé- zeti Főiskola diákjai nyaranta üzemi gyakorlatukat it tölthetnék, .az anyagelőkészítést, mázkeverést stb.-t végezhetnék — s itt, a legkiválóbb mesterek keze alatl rengeteget tanulhatnának < mesterség fogásairól, a szakma „titkairól” is. Siklóson pedig, a várba) létrejöhet majd Magyarorszáj legnagyobb, legszebb mai magyar kerámiagyűjteménye. H. E. Elkészült a Szükség van-e függetlenített KISZ-titkárra? Befejezetlen beszélgetés Vezetők és vezetettek az orvoskar! KISZ-ben — A magányosok bálját március 15-én, szombaton este rendezik meg Pécsett a Tettyc-étteremben. A zenét Kővári Vili és tánczenekara szolgáltatja majd. Szakemberek véleménye szerint Siklós alkalmas lesz arra, hogy nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi kerámiaművészetnek is egy jelentős centrumává váljék. — Különösen csábító lesz majd a művészek számára az is, hogy itt lehetőség nyílik murális kerámiák készítésére, nagy felületek kiképzésére, égetésére lesznek meg itt a feltételek. Ez utóbbi lehetőség ragadta meg az építőművésze- ' két is, ha ugyanis jó együtt- 1 működés alakul majd ki velük, áz épületkerámiát is sok- | ban lendítheti fel a siklósi al- í kotótelep. Szükség van-e függetlenített KISZ-titkárra az Orvostudományi Egyetemen? Vonyó József, a POTE KlSZ-bizottsá- gának titkára — a tisztesség úgy kívánta, hogy vele beszéljek elsőként — ügyesen leplezi örömét, amikor meghallja a témát. Én sem repesnék a boldogságtól, ha megkérdeznék tőlem, szükség van-e újságíróra a lapkészítésnél. Ezt meg is mondom neki. Nem sok meggyőződéssel, de nevetni kezd. — Milyen érzés tanári diplomával a zsebében orvostanhallgatók között KlSZ-titkár lenni? — A lényeget tekintve nem sok eltérés van a tanárképző és az orvosegyetem hallgatói között. A legkirívóbb különbség talán az, hogy itt magasabb a korátlag, s ami ebből következik: az ittenieknek nagyobb az élettapasztalata, érthető, jó részük dolgozott, mielőtt az egyetemre került Ez kicsit meg is nehezítette a dolgom, mert 1967 elején, amikor -idekerültem, 22 éves voltam, itt viszont nem ritka a 26—28 éves hallgató sem. Az ilyen jellegű függetlení- tésnek, amikor tehát kívülről hozzák a titkárt, feltétlenül hátránya az, hogy az orvosképzéssel kapcsolatos speciális szakmai-tanulmányi kérdéseket minden jószándéka ellenére sem tudja annyira magáénak tekinteni, mintha őt is mint orvostanhallgatót érintené. Ugyanakkor mint függetlenített titkár az állami vezetéstől, a tanszékektől is „függetlenítve” vagyok, köny- nyebben képviselhetem „kéMint már hirt adtunk róla hat Ikarus 620-as vadonatúj autóbusz érkezett Pécsre. A* dj buszok at ]2-es AKÖV telepén sorakoznak és a szükséges felkészítések után a jövő hét folyamán bckap- wolóduak Pécs közlekedésébe. Arról még nem döntöttek, hogy az új kocsikat milyen spnalakon járatiak majd. Erb Janos felvétele nyes” kérdésekben is a KISZszervezetet. — Milyen feladatokat tud megoldani, amelyekre egy nem függetlenített titkár nem lenne képes? — Feladataim jellegén nem változtat a függetlenítés, de nekem ez a fő és egyedüli munkám, teljes erőbedobással végezhetem. Kötetlen munkaidő ez, amiben az ember olyan sokat dolgozhat, amennyit csak akar. — Tudomásom szerint az Orvostudományi Egyetemen sem a DISZ-, sem a KISZ* korszakban nem volt függetlenített titkár. Mi tette szükségessé a függetlenítést 1967- ben? — kérdeztem most már dr. Tényi Jenőtől, a POTE pártbizottságának titkárától. — 1961-től kezdve a KISZ létszáma fokozatosan megnövekedett, a hatvanas évek közepén már csaknem 100 százalékos volt a szervezettség, a 160—200 fős „mammut” KISZ-szervezeteket decentralizálni kellett. Alapszervezeti egységül a korábbi évfolyam helyett a tanulmányi csoportot, e nevelési és oktatási szempontból egyaránt primer közösséget választottuk. Így a korábbi hat hallgatói és három alkalmazotti alapszervezet helyett több, mint 50 alapszervezetet kellett összefogni. Ehhez, ha azt is számításba vesszük, hogy 1300—1400 KISZ-tagról van szó, elengedhetetlen a függetlenített titkár. — Milyen változások következtek be a függetlenítés óta a KISZ-szervezet életében? — Rendszeresebbé, szervezettebbé vált a munka, megszűnt a tagnyilvántartásnál, a tagdíj fizetésnél korábban tapasztalt lazaság, közvetlen, operatív kapcsolat alakult ki az egyetemi KISZ és a városi-megyei KISZ-bizottság között, a POTE közelebb került más felsőoktatási intézményekhez, hallgatói más ifjúsági rétegekhez. Persze nem lehet mindezt automatikusan a füg- getlenítésnek tulajdonítani, de feltétlenül benne van Vonyó József munkája is. — Mit vehet észre a változásokból az „egyszerű” orvos- tanhallgatq? — Ez már nehezebb kérdés. Nemrég beszélgettem néhány alapszervezeti KISZ-vezetővel, így újból meggyőződtem arról, hogy a hallgatók nem ismerik eléggé az egyetem vezetésének (és nemcsak a KISZ- vezetőségre gondolok) terveit, célkitűzéseit, tevékenységét. Ez felveti egyrészt a szorosabb személyes kontaktus, másrészt, pedig az egyetemi újság létrehozásának szükségességét. A kollégium társalgójában tíz-tizenkét hallgatóval beszélgetünk ugyanerről a témáról. — Egy függetlenített titkár kétségtelenül jobban tudja képviselni a hallgatókat tanulmányi és érdekvédelmi kérdésekben ‘ — mondja az ötödéves Kiss Huba —, de csak akkor,, ha fel is keresik az ilyen jellegű, problémákkal. A hallgatók egy. része érzésem szerint nem is tudja, hogy Vonyó Jóskához fordulhat gondjaival. — Sokkal több ideje van a KISZ szamára, .mint égy "hallgatónak lenne. Délelőtt, délután könnyebben elérhető — teszi hozzá Ifi Ferenc harmadéves hallgató. Laklia József harmadéves hallgató arról beszél, hogy a felülről jövő információk sok esetben elakadnak menet közben, nem érnek le a hallgatók közé. Aracsi hászló hatodéves csatlakozik ehhez. A KISZ-vb is látja, hogy meg kell javítani az információt, a legmerészebb és legnagyratörőbb terv sem sokat ér, ha az érdekeltek nem tudnak róla. Dr. Kovács Bálint egy fokkal még tovább megy. — Amikor elsőéves voltam, elkezdtünk jelentéseket írni és máig sem hagytuk abba. Kevesebb adminisztárióra, több önállóságra lenne szükség. — S hogy a többiek bólogatnak, hozzá teszi: — Sok kérdésben bizony nemigen mentünk előre az évek folyamán, a problémák egy része lényegében nem változott, legfeljebb csak megjelenési formája más. Szőke Piroska rögtön tiltakozni kezd, nem szabad olyan pesszimistán nézni a dolgokat. Lányi Zsuzsanna is amellett tör lándzsát, hogy azért történtek lényeges változások, Ifi Ferenc, Marai László és Laklia József viszont dr. Kovács Bálinttal ért egyet. A lányok nem hagyják magukat, a klubra hivatkoznak, mely 1966 tavaszán alakult és tavaly ősszel elnyerte a kiváló címet, a kollégiumi ön- kormányzatra, mely ilyen formában — igazgató és nevelő nélkül — az országban egyetlenként működik, a siófoki j üdülőtelekre, mely friss szerzemény, de nyáron már a hallgatók rendelkezésére áll, végül már az „ellenzék” is csatlakozik hozzájuk, egymás szavába vágva sorolják az eredményeket. Ezzel ugyan nem cáfolják a bíráló észrevételeket, de abban igazuk van, így teljesebb a kép. Kéri Tamás koreográfia Alberto Alonso reggel 9-re bejárt a színházba, délben ebédelt a Pannónia Pincében, este a színészklubban körülvették a Pécsi Balett tagjai és mesélt. Az ebéden és ezen az esti mesén kívül szinte semmi más nem létezett eddig a számára, mint a probate-' rem. Szívósan, alaposan, minden egyes kifejezésért szinte külön-külön megküzdve dolgozott Alonso úr és az együttes. Mindezideig csak az esti beszélgetések jelentettek feloldódást a nagyon fárasztó napi munka után. Akkor persze mesélt a bikaviadalokról, sőt be is mutatott néhány mozdulatot — aki rágondol, azóta sem tudja komolyan megállni — továbbá öt féle pókert tud játszani és sok más ötlete van ahhoz, hogy ő maradjon a társaság középontjában. Tegnapelőtt délután még képtelenség volt vele interjút készíteni. Tegnap végre rágyújtott egy cigarettára és azt mondta: — A munka nagyjából befejeződött, legalábbis koreográfiái szempontból. Már csak egy nagyon kis rész van hátra, az előadásban négy, legfeljebb öt perces időt igénylő rész. Ezenkívül néhány csiszolás, végleges formába öntés szükséges még, aztán a próbaterem után a színpad következik: a technikai berendezések, a díszlet, a fény, a kosztümök, szóval minden, ami a tökéletes látványhoz szükséges. — Milyen munkatársaknak bizonyultak a Pécsi Balett tagjai? I — A lányok is, a fiúk is nagyon jól dolgoznak. Például ma az első felvonás futópróbáját néztem végig, s igazán jónak tartottam. Holnap, pénteken a második felvonáson futunk majd át. Meg kell mondanom: Handel Edit kivételesen jó Júlia, úgyszintén Csifó Ferenc remek Rómeó. Nagyon-nagyon tetszik Heté- nyi János Thibaultja, Vhrik Dóra pedig csodálatos Lady Capuletet formált már eddig is. A Mercutiót táncoló Ga- lovits Attila jelenleg sajnos beteg, lábát fájlalja, s nem tudott most dolgozni, de biztos vagyok benne, hogy nagyon jó lesz a darabban. — Vagyis a legfontosabb szereplőktől igen erőteljes megformálások várhatók, ez már a próbákon látszott. Például sokat várok a párhuzamos képben szereplő Júliától és Rómeótól, vagyis Stimácz Gabriellától és Herda Jánostól. Végülis igen rokonszenves ez a kis társulat, úgy hiszem, egytöl-egyig megfelelnek a produkcióban. Természetesen, mint mindenütt, itt is vannak legjobbak, jók és olyanok, akik igyekeznek. — Úgy tudjuk, pécsi tartózkodását megszakította, s a Szovjetunióba utazott, hogy hazai együttese ottani vendég- szereplésén részt vegyen. — Valóban ott voltam. Bár nagyon sokat izgultam, mert a társulat egy része késve érkezett, s ezért a premiert néhány nappal el kellett halasztani. Idegtépő volt a várakozás, aztán mégis nagyon örültem, mert többféle produkciót vittünk ki, s ezek közül a Carmennek óriási sikere volt. Alica Alonso igen sok tapsot aratott, s nagy sikert könyvelhet el. Úgy, hogy Leningrádban, ahová Moszkvából indultak, már csak ezt. az egyetlen darabot kertek. Ami igen érdekes volt: a LGuije című kubai balett nem aratott sikert, mert az ottani közönség egyes rétegei nem kedvelik a konkrét zenét. Földessy Deass •*
