Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-08 / 32. szám

V Pimontiku naoio í ' 69. febiuár 8. Fő feladat a negatív jelenségek felszámolása Cisar cikke a Rudé Právóban Önkormányzati választás a francia egyetemeken: A Nanterre-i egyetem diákjai he vés viták közepette választják meg önkormányzati szerveiket. A baloldaliak felemelt ököllel, a gaulleisták pedig ujjaikkal V-jelt formáivá szavaznak. Losonczi Pál fogadta Mika Spiljakot < Pénteken délelőtt folytatód­tak a magyar—jugoszláv tár­gyalások. A megbeszélés so­rán a felek megvitatták és ki­cserélték véleményűket a két ország kapcsolatait érintő kér­désekről, valamint az időszerű nemzetközi problémákról. Pénteken délután Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a parlamentben fogadta Mika Spiljakot, a Jugoszláv Szövet­ségi Végrehajtó Tanács elnö­két Losonczi Pál szívélyes eszmecserét folytatott a ju­goszláv kormányfőveL ♦PÁRIZS: Francia—szovjet közös műholdat lőttek fel csü­törtökön a franciaországi Lan- desban, a Föld felső légköré­nek tanulmányozására. A mes­terséges hold 100 és 450 kilo­méteres távolságban kering a Föld körül. 4- SZÓFIA: Bulgária nagy si­kereket ért el a villamosenergia termelésben. Az országban 1968- ban 16 milliárd kilowattóra ener­giát termeltek; így az egy la­kosra számított villamosenergia­termelés elérte a 2000 kilowatt­órát. ♦ LAHORE: Csütörtökön — tizenegy napon belül im­már másodízben — katonasá­got vetettek be Nyugat-Pa­kisztán fővárosában a tüntető diákok szétoszlatására. 4- ROSTOCK: Az Idei lipcsei tavaszi vásáron az NDK hajó­építő ipara 35 hajómodellt mutat be. Ezek között szerepel egy óránkint 21 csomó sebességet el­érő újtipusú gyorsjáratú teher­hajó, valamint sarkvidéki utakra, kutatási és expedíciós célokra szolgáló hajók modellje. ♦ LOWESTOFT: Nagy-Bri- tannia legidősebb asszonya, Mrs. Ada Rówe csütörtökön ünnepelte 111. születésnapját. A jó egészségnek örvendő matrónát többek között Erzsé­bet királynő és Lowestoft volt polgármestere köszöntötte. 4- BERLIN: A Német Demok­ratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működéssel foglalkozó bizottság Berlinben tartott hétnapos ülésé­nek befejeződésekor mezőgazda- sági feldolgozó üzemeknek a Mongol Népköztársaságban törté­nő felépítéséről Intézkedő két kormányközi megállapodás alá­írására került sor. ♦ KAIRO: Nasszer, az RAK elnöke csütörtökön fogadta V. Sz. Alhimov külkereskedelmi miniszterhelyettest, aki szov­jet kereskedelmi delegáció élén tartózkodik az EAK-ban. 4- DAMASZKUSZ: Damaszkusz- ban megkezdődtek az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgaz­dasági Szervezete (FAO) és a Szíriái Arab Köztársaság kormá­nya közötti együttműködsérői folytatandó tárgyalások. ♦ MOSZKVA: Jevgenyij Tyazselnyikov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára a Vietnami Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Bizottságának meghívására pénteken Moszkvából eltazott a VDK-ba. 4- VARSÓ: Bydgoszczban pén­teken délelőtt megkezdte tanács­kozásait a Lengyel írószövetség 17. kongresszusa. A magyar író­kat Garai Gábor, az Írószövetség titkára és Földeák János, az Iro­dalmi Alap igazgatója képviseli.. 4- SZÓFIA: .Bulgária a világ 67 országába exportál zöldségfélét és gyümölcsöt, a külföldre szál­lított gyümölcs- és zöldségféle mennyisége a* J955. évi 180 000 tonnáról 1968-ban 1 120 000 tonnára emelkedett. ♦ BRÜSSZEL: Frank Bor­man, amerikai űrhajós, aki jelenleg európai körutat tesz, felesége és két fia társaságá­ban, pénteken Brüsszelbe él- kezett. 4- ROMA: Olaszország megkí­sérli narancstermelésének felesle­gét a kelet-európai országokban eladni. Erre a szokatlanul gazdag narancstermés miatt kerül sor, amely a Közös Piac többi tag­államában, az olasz narancster­més hagyományos felvevő piacán nem talál vevőre. ♦ GENOVA: A genovai rendőrség közleménye szerint súlyosan megsebesült az a szélsőjobboldali szervezethez tartozó diák, aki csütörtök éjjel bombát akart elhelyezni a kommunista párt genovai székháza előtt, de a bomba felrobbant a kezében. + DAMASZKUSZ: Karami Li­banoni miniszterelnök fogadta dr. Házi Vencel miniszterhelyettest, aki hazatérőben átutazott Liba­nonon. A külügyminiszter-helyet­tes ezenkívül látogatást tett Szá­léra külügyminiszternél és Szada- ka államtitkárnál* Szívélyes és baráti eszmecsere során érintették a nemzetközi helyzet és különö­sen a közel-keleti válság megol­dásának kérdéseit, valamint a két ország kapcsolatait. ♦ PÁRIZS: A Francia Kom­munista Párt Politikai Bizott­sága csütörtöki ülésén meg­vizsgálta az országban a nép­szavazás meghirdetése után kialakult politikai helyzetet A Politikai Bizottság elhatá­rozta, hogy február 13-ra ösz- szehívja a párt Központi Bi­zottságának ülését 4- DAR ES SALAAM: Tanzánia fővárosában. Dar Es Salaamban befejeződött tizenhárom közép- és kelet-afrikai ország külügymi­niszteri értekezlete. A tanácsko­zás részvevői felmérték az afri­kai politikai helyzetet, megvitat­ták a portugál gyarmatokon és Rhodesiában lévő állapotokat, a faji megkülönböztetés kérdéseit és ezekkel összefüggésben javas? latokat terjesztettek a szóban- forgó országok állam- és kor­mányfői elé. A Rűdé Právo csütörtöki száma A CSKP augusztus előtt és után címmel közli C. Cisarnak, a Cseh Nemzeti Ta­nács elnökének, a CSKP KB cseh irodája tagjának cikkét. Cisar bevezetőben megálla­pítja. hogy a januári fordulat a párton belüli haladó erők műve volt és a társadalom törvényszerű szükségleteit fe- 1 jezte ki. Ez — mondotta | Cisar — a CSKP történelmi érdeme. A cikk ezután így folytató­dik: ma is vannak és a jövő­ben is lesznek ellentétek a CSKP január utáni tevékeny­ségének értékelését illetően. ! A nézetkülönbségek és a fél- j reértések a politika végrehaj- | tásának, a taktika megválasz- J tásának s a társadalmi moz- I gásra való reagálásnak a meg- í ítélésében jelentkeztek. Az 1968 augusztusát meg­előző fejleményekről szólva Cisar a következőket állapít­ja meg: sokan a szocialista de­mokrácia problémáját felcse­rélték a politikai rendszer pol­gári-liberális felfogásával. A Masaryk műve iránti tisztelet ürügyén egyesek a München előtti korszak kapitalista vi­szonyainak elméletét és gya­korlatát hangsúlyozták. — A kommunista pártnak a társa­dalmon belül betöltött vezető szerepe helyett a politikai erők szabad játékát, a kommu­nistaellenes ellenzékiséget propagálták. Tagadták az ál­lamnak azt a jogát, hogy meg­védje a szocializmus létérde­keit a szólásszabadsággal és a gyülekezési szabadsággal való visszaéléssel szemben. Az augusztus 21-i katonai lépés okairól és előzményeiről szólva Cisar megállapítja: a CSKP KB nem következete­sen válaszolt a szocialistaelle­nes megnyilatkozásokra. A párt helyzetét nehezítették a sajtó, a rádió és a televízió kampányai, amelyek az akció- program ösztönös magyaráza­ta előtt nyitottak „zöld utat”. A fejlődés az ellentétek kirob­banásához és nyílt konfliktus­hoz közeledett. A Szovjetunió Kommunista Pártjában és a többi testvér- pártban az a nézet alakult ki, hogy a CSKP nem ura a hely­zetnek, hogy habozva reagál a kommunistaellenes támadá­sokra és hogy a szocializmust Csehszlovákiában ellenforra­dalmi veszély fenyegeti. Óla- ! jat öntöttek a tűzre a szov- j jetellenes megnyilvánulások, a I Varsói Szerződésből való ki- ! -lépést, Csehszlovákia semle­gességének deklarálását köve­telő felhívások. A CSKP — mutatott rá Cisar —, ahelyett, hogy az érdekelt partnerekkel állandó és szoros kapcsolatot tartott volna, elzárkózott at­tól, hogy reagáljon a szövet­ségesek kételyeire. Elvi liozzáfárulás a tűzszünethez Saigon: Mint az anerikai vezérkar szóvivője beje­lentette: a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai expedí­ciós hadsereg és a saigoni haderők parancsnoksága elv­ben hozzájárult ahhoz, hogy a holdújév alkalmából tűz­szünetet rendeljenek el. A szóvivő azonban nem volt hajlandó nyilatkozni a kilá­tásba helyezett tűzszünet idő­pontjáról és időtartamáról. Nyugati távirati irodák hadi jelentéseiből olyan kép bon­takozik ki, hogy az ország területén az utóbbi 24 óra fo­lyamán csak kisebb jelentő­ségű hadműveletek folytak. Mika Spiljak látogatásának jugoszláv visszhangja Belgrad: A jugoszláv sajtó pénteken vezető helyen rész­letes, zömében fényképpel il­lusztrált beszámolókat közöl Mika Spiljak jugoszláv mi­niszterelnök magyarországi lá­togatásának második napjáról, elsősorban a magyar—jugosz­láv megbeszélések kezdetéről. A belgrádi televízió csütörtök este filmbeszámolót adott Fock Jenő és Mika Spiljak találkozójáról. A lapok egy­behangzóan kiemelik, hogy Fock Jenó megismertette a jugoszláv vendégekkel Magyar ország belső fejlődését, vala­mint a magyar—jugoszláv kapcsolatokkal és a nemzet­közi helyzettel összefüggő magyar nézeteket. Mind a Tanjug, mind a Borba tudó­sítója hangoztatja, hogy a ta­lálkozót az őszinteség és a jó­szomszédi kapcsolatokra való törekvés és az a készség jel­lemzi, hogy nézeteit mindkét fél nyíltan fejtse ki. SORÁLLÁS DUBLINS AN: Pékek sztrájkjától tartanak a dublini háziasszonyok. Mindennapos látv ány az ír fővárosban a sorbán- álló tömeg az üzletek és pékségek előtt. DEBRE MADRIDBAN: Mlehel D ebré. (randa külügyminiszter spa­nyolországi látogatása során tan áeskozott Fernando Maria Caa- tiella spanyol külügyminiszterrel. Találgatások Nixon nyugat-európai körútjáról A Reuter washingtoni tu­dósítója megjegyzéseket fűz ahhoz a bejelentéshez, hogy Nixon elnök február 23-án kezdődő nyolcnapos nyugat­európai kőrútjának első állo­mása nem London lesz, ha­nem Brüsszel. A második vi­lágháború befejezése óta — írja — most történik első íz­ben, hogy az Egyesült Álla­mok elnöke nyugat-európai kőrútjának első állomásául nem az angol fővárost vá­lasztja. Nyugati diplomaták szerint a program ilyen ös*- szeállítása De Gaulle francia elnök kiengesztelésére szol­gáló gesztusnak tekinthető, va­lamint azon tény megerősíté­sének, hogy a régóta fennálló angol—amerikai .különleges viszonynak” ma már kisebb a jelentősége, mint korábban. Brüsszelből Nixon London­ba repül majd, ahol mintegy másfél napot tölt, ezután Bonnt keresi fel, közben vil­lámlátogatást tesz Nyugat- Bér linben. Abba Eban nyilatkozata Tel-Aviv: Abba Eban izraeli külügyminiszter pénteken is­mét Izrael és az arab orszá­gok közvetlen tárgyalásait „szorgalmazta”. Tel Avivban a közvetlen tárgyalásokon ál­talában azt értik, hogy Izrael győztes hatalomként, a meg­szállt területek birtokában diktálja feltételeit az arab országoknak. A külügyminiszter a Maariv című lapnak adott nyilatkoza­tában kijelentette: nem a négy nagyhatalom feladata, hogy békét teremtsen a Közel-Ke­leten, hanem a négy szomszé­dos országnak, — Izraelnek, Egyiptomnak, Jordániának és Szíriának — kell összeülnie a válság megoldása végett Kötélhúzás vagy összefonódás Hamarosan százharminc- ötödször tárgyal egymással hivatalosan két olyan or­szág kormánya, amely kö­zül egyik sem ismeri el a vmásikat, nincs is diplomá­ciai kapcsolatuk: a Kínai Népköztársaság és az Egye­sült Államok. A hírek sze­rint a két ország nagyköve­te a hagyományos helyszí­nen, a varsói Myslewicki palotában február 20-án ta­lálkozik. Ezek a kínai—amerikai eszmecserék már több mint 13 éve folynak, s most sem keltenének különösebb szenzációt, ha néhány rend­kívüli körülmény nem irá­nyítaná rájuk a figyelmet. Először is említést érde­mel, hogy a találkozót 13 hónapi szünet után a Kínai Népköztársaság kezdemé­nyezte. Javaslatát szokatla­nul látványos módon; sajtó­nyilatkozatban hozta nyilvá­nosságra, márpedig Kína az imperialistákkal tartott kap­csolatait eddig a hazai köz­vélemény előtt elrejtette. Ezzel a kezdeményezés­sel — amint a New York Times meg is írta „a kom­munista Kína... a nagy­hatalmak közül elsőként tett konkrét javaslatot arra, hogy ... megbeszéléseket folytasson Nixon kormányá­val”. Az Űj Kína hírügynökség által 1968 november 26-án kiadott ötpontos dokumen­tumban a kínai kormány meglepő kijelentést tett: „sohasem tér el” attól az elvtől, hogy „Kína és az Egyesült Államok a békés egymás mellett élés öt alap­elvére épülő megállapodást köt...” Nem kétséges, hogy Kína aktívabb tevékenységre szánta el magát a nemzet­közi porondon és aktivitásá­nak iránya a szomszédos ázsiai országoktól, Ázsiától, vagy általában a fejlődő vi­lágtól némiképpen a fej­lett kapitalista országok felé fordul. Ügy tűnik, hogy kö­zülük politikailag az Egye­sült Államokkal, gazdasági­lag Japánnal és az NSZK- val kívánja bővíteni kap­csolatait. Persze az amerikai árunak és piacnak is kellő jelentőséget tulajdonítanak Pekingben. S a hagyomá­nyos búzaszállítók — Ka­nada, Ausztrália — szintén előkelő helyet foglalnak el a partnerek sorában. Mindez aligha jelenti azt, hogy Kína csökkenteni kí­vánja befolyását Ázsiában, Afrikában vagy Latin-Ame- rikában. De a kínai vezetés valószínűleg rájött arra, hogy jelenlegi elszigetelt helyzetében, még közvetlen befolyási övezetében sem játszhatja az önmaga által elképzelt döntő szerepet. Le­hetséges, hogy a kínai veze­tők bizonyos fokig az Egye­sült Államokkal való kap­csolatok javításában látják az elszigeteltségből kivezető utat. Mivel magyarázható a kí­nai külpolitika aktivizálódá­sa és némi irányváltozása? Az elszigeteltség felszámo­lásának szándéka mellett ennek nyilván belpolitikai okai is vannak. Kínában az úgynevezett proletár-kulturális forrada­lom több éves ádáz harcai után a belső hatalmi hely­zetet Mao Ce-tung és hívei pozícióinak viszonylagos megerősödése jellemzi. Ez a megerősödés azzal jár, hogy a külpolitikai vonalvezetés­ben is nagyobb szóhoz ju­tottak a maoisták, akik fék­telenül szovjetellenesek, s „az ellenségem ellensége az én barátom” nem mindig helytálló elv értelmében haj­landók elvtelen kompro­misszumokra lépni az impe­rialistákkal. A külpolitikai természetű Indítékok között szerepet játszhat az a meggondolás is, hogy a helyenként fel­lendülő, helyenként vissza­eső szovjet—amerikai kap­csolatok kárára erősödjék a kínai—amerikai viszony. — Cselekvésre késztethették a kínai vezetést a vietnami helyzet változásai és a pá­rizsi tárgyalások kilátásai: legfőbb gondjuk, hogy va­lamiképp „le ne maradja­nak a vonatról”, valahogy ki ne rekesszék őket a délke­let-ázsiai problémák rende­zéséből. Bármilyen indítékok is játszottak közre, a fejle­mények a szocialista világ és a béke szempontjából po­zitív eredményekkel is jár­hatnak. Az Egyesült Álla­mokkal való kapcsolat nor­malizálása hozzájárulhat például a Kínai Népköztár-n saság nemzetközi elismeré­séhez, törvényes jogainak helyreállításához. Az aktí­vabb bekapcsolódás a vi­lágpolitikába fékezheti Kí­na kalandor törekvéseit — Ugyanis, ha Kína a jövő­ben nagyobb tekintélyre, befolyásra tart igényt a nemzetközi porondon, akkor jobban kell tartania magát a nemzetközi joghoz, az ál­lamközi kapcsolatok nor­máihoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom