Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-04 / 28. szám
4í$5. február L sunotiTtui napia 3 Gazdasági jegyzet Kedvező beruházási lehetőségek Aranytartalék- nyugállományban A változás első látszatra talán valóban jelentéktelen. Eddig 500 forintot kereshetett egy nyugdíjas járandóságának változatlan hagyása mellett havonta, most évi hatezret. Az erről szóló rendelet ez év januárjában lépett életbe. A korábbi időszakban számos, türelmetlen hangú megnyilatkozás sürgette a havi 500 forintos kereset megszüntetését, ezért is érthetetlen, hogy most szinte minden visszhang nélkül került tíz új törvényt tartalmazó közlöny a vállalatok irattárába. Pedig az így kifizethető hatezer forint sokkal „több”, mint a korábban ■engedélyezett hatezer volt. Mert nézzük csak! Vállalataink jelentős része krónikus munkaerő-hiánnyal küzd. jCA felhívások, hirdetések nyomán legtöbb helyen akad ugyan jelentkező, de ez iparági vagy országos szinten semmiképpen sem javít a helyzeten, hisz legtöbbször nem új erők mozgósításáról, hanem a régiek „újraelosztásáról” van szó.) A munkaerőért folytatott verseny jegyében újabban minden érintett vállalat a konkurrencia túllicitálására törekszik a juttatások vonatkozásában (s ez önmagában nem rossz dolog), pedig a fentebb említett rendelettel a hiányok pótlásának most egy másik útja is megnyílt. S ez a ■nyugállományú „aranytartalék” széleskörű igénybevételének lehetősége. • Havi ötszáz forintért a legjobb szakmunkások (illetve a •legtekintélyesebb szakemberek, mert nemcsak kétkezi munkásokról van szó), hosz- szabb időn keresztül, természetesen nem dolgoztak. Most azonban akár két-három ezret is kereshetnek havonta — s éz már tekintélyes húzóerő. Igaz, ez az összeg, nem fizethető hosszú időn keresztül, de erre legtöbbször nincs is szükség, hisz a „tartalék” tömeges bevetése többnyire csak a szabadságolások csúcsidejében, illetve a kiemélke- dően jó üzletnek ígérkező határidős „rohammunkák” esetében szükséges és célszerű. Hogy milyen előnyei vannak a legjobb, legtekintélyesebb szakemberek időszakos visszahívásának — vázlatosan felsorolni is hosszú lenne. E lehetőség kihasználásának rendkívül pozitív gazdasági vonatkozásai mindenki előtt világosak, van azonban a dolognak egy másik oldala is —, s erről sem árt néhány szót ejteni. Az emberi vonatkozásokra gondolok. Nyugdíjasaink jelentős része (s éppen a legjobb szakemberek) a kapcsolatok megszakadását sérelmezi. Tettre- késznek, de feleslegesnek érzik magukat. Pedig hát éppen az ellenkezője igaz... B. S. rVégyszázmilllós támogatás a baranyai tsz-eknek A mezőgazdasági üzemek kedvezményeinek és állami ártámogatásának 1969. évi rendszerét szabályozó, nemrég megjelent 39/1968-as PM. és MÉM. együttes rendelet Baranya megye termelőszövetkezetei részére is jelentős összegeket helyez kilátásba. A 400 millió forintot kitevő összeget különböző módon és célokból vehetik igénybe az üzemek: termelési és beruházási célokra, meliorációs munkákra, szarvasmarhaállományuk fejlesztésére, stb. Végül a rendelet továbbra is megkülönböztetett módon kezeli a kedvezőtlen természeti adottságú, gyenge termelőszövetkezeteket, melyeknél a jelenleg érvényben lévő termelői árak nemhogy nyereséget nem tartalmaznak, de a termelési ráfordításokat sem fedezik. Ezeknél az állami támogatás j'övedelemkiegészítési célt szolgál. 110 millió gépekre Mivel a mezőgazdasági termeléshez szükséges ipari eredetű eszközök, anyagok és szolgáltatások ára magas, az állam közvetett módon biztosítja, hogy a mezőgazdasági üzemek olcsóbban jussanak hozzá ezekhez: a bekerülés egy bizonyos hányadát az állam magára vállalja. Belföldi gyártmányú traktorok esetében 40 százalékot, külföldi gépeknél 10 százalékot pót- alkatrészeiknél 23 százalékot, j nitrogén műtrágya éswtében ' — attól függően, hogy hazai vagy import — 54.5 illetve 24.5 százalékot tesz ki ez az állami ártámogatás. Ebben az évben megyénkben a tsz-ek által vásárolt gépekbe 64 millió forint ártámogatást biztosít az állam, műtrágyára 34 millió forintot, növényvédőszerékre pedig tízmilliót, összesen 110 millió forintot. Ezek kalkulált számok, melyeket a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán állapítottak meg annak figyelembevételével, hogy az iparcikkek ára globálisan az 1968. évi szinten marad. Építkezések 120 millióért Az 1969. évi építési beruházásokra biztosított állami ártámogatás odaítélésénél most is a koncentrált komplex telepek részesülnek előnyben, tehát a 300 férőhelyes vagy annál nagyobb szakosított tehenészeti telepek, vagy a 2000-es illetve annál nagyobb sertéshizlaldák. A 70 százalékos beruházási kedvezményt, esetenként az ennél kisebb létesítményre is igénybe vehetik, de ilyenkor a járulékos beruházásokra már alacsonyabb támogatás jár. Az igénybevétel feltétele, hogy a;z ártámogatás megnyitásától számított 6 hónapon belül az építkezést meg keü , kezdeni, és legfeljebb 2 éven i : belül be kell fejezni. Aki ezt ; elmulasztja, annál csökkentik a járulékos, beruházások — ! út, villany, stb. — állami tá- | mogatásának összegét. Űj vo- j I nás, hogy míg tavaly a kérel- 1 : met közvetlenül a Mezőgaz- ' * dasági és Élelmezésügyi Mi- I nisztériumba kellett beterjesz- i teni, 1969-ben a járási taná-! j csők mezőgazdasági és élelme- ! I zésügyi osztályaihoz kell a kérelemmel fordulni, a támo-; gatás igénybevételéhez szükséges engedélyt pedig a me- J gyei tanács mezőgazdasági és1 i pénzügyi osztálya adhatja' i meg. Építési beruházási ártá- I mogatásra az idén, mintegy I 120 millió forintos igény várható. Vízrendezés A sásdi járásban, a dráva- menti tsz-ekben folyó meliorációs munkákra •— talajjavítás és védelem, vízrendezés — ebben az évben 24 millió forint állami támogatást kap a megye. A megyének ezen a két pontján folynak komplexen ezek a munkák, melyek a gödrekeresztúri és felsőmindszenti tsz-ekben befejezéshez közelednek. Az elmúlt években adott állami kedvezmények itt már éreztetik hatásukat a talajok termőképességében. A rétek és legelők megjavítására biztosított 70 százalékos állami ártámogatás 1969- ben ismét 6 millió forintot tesz ki a megyében. Az ilyen címen adott állami támogatás felhasználásával - az elmúlt években, mintegy 20 ezer hold rétet és legelőt javítottak meg a megyében, a százezer holdat kitevő művelési ág húsz százalékát Ezen a megjavított területen az átlagosnál 5—6 mázsával több széna terem, sőt a bükkösdi mintalegelőn 50 mázsa szénát takarítottak be holdanként. Itt említjük meg az állami célcsoportos beruházásoikat is. Állami költségvetésből az idén útépítési célokra 11.3 millió forintot, villany- és telefonhálózat kiépítésére 1,3 milliót, erdőtelepítésre és felújításra 9 milliót, cellulóze- gyár telepítésekre 1.9 millió forint állami támogatást kapnak a tsz-ek. 45 millió a szarvasmarhatenyésztésnek A mezőgazdasági üzemek szarvasmarhatenyésztését célzó állami ártámogatás 45 millió lehet, ha a tsz-ek igénybe veszik. Ha ezt az összeget végtermékre számítanánk át Baranyában, ez 1.20—1.30 forinttal javítaná meg a tej literenkénti átvételi árát, ami igen jelentős árnövekedés. S végül a már említett kedvezőtlen adottságú tsz-ek állami dotáció címén ez évben 30 millió forintot vehetnek igénybe jövedelemkiegészíté- ses, illetve a sásdi járásban, árkiegészítéses formájában. Változatlanul megkapják a tsz-ek az államnak eladott búza után a mázsánkénti 30 forintos adókedvezményt. Ezek az ártámogatások, dotációk és kedvezmények összesen 400 millió forintot jelenthetnek Baranya mezőgazdaságának. Ez azonban ma még csak lehetőség, reális valósággá akkor válik, ha a tsz-ek élnek a lehetőséggel és min- den.t megtesznek azért, hogy igénybe is vegyék. — Itné — Az Orosházi Üveggyár részére három tűzteret készít az Amco-fél® szalaghoz az Építőgépjavító és Gyártó Vállalat pécsi gyára. Értékük meghaladja a félmillió forintot. Mennyi hitelt kértek a javító-szolgáltató vállalatok? Fejlesztési elképzelések Két kukás-autót vásárolna a Köztisztasági Vállalat A Patyolat kocsimosásra is berendezkedne — Központi javítóműhelyt létesítene a B. m.-i Cipész Ktsz Milyen fejlesztési elképzeléseik vannak Pécsett és a megyében a lakosság részére végzendő javító-szolgáltató tevékenység fejlesztésére tanácsi vállalatainknak és kisipari szövetkezeteinknek? Mire és mennyi kedvezményes, hosz- szúlejáratú hitelt kértek a Beruházási Banktól, illetve az utóbbiak a Magyar Nemzeti Banktól? (E beruházások hiteligényeit a bankok az ágazattól'élkülöní tetten elégítik ki.) A pécsi tanácsi vállalatok közül a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat két kukás-autó beszerzésére kért 900 ezer forint hitelt. Városunkban még mindig közel 40 ezer lakosra nem terjed ki a rendszeres szemétszállítás. A két gépkocsi beállításával a lakosság többségének megoldódna e gondja. A Pécsi Fodrászipari Vállalat 2 millió forintos költséggel három női, férfi fodrász, kozmetikai és testápolást szolgáló részleg felállítását tervezi. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat 800 ezer forint hitelhez szeretne jutni, elsősorban önköltségének csökkentésére. Egyrészt korszerűsítené belső szállítását, a hitel másik részéből pedig a hagyományos fablokk-rendszerét cserélné ki mobil vasblokkokra — a crysanthemum és a rózsa hajtatásához — s ezáltal jobban kielégítenék a lakosság igényeit A megyei tanácsi vállalatok 7,5 millió forintnyi (beruházás + 1 millió forint forgóeszköz vonzat) hiteligénnyel fordultak a Beruházási Bank megyei fiókjához. A Mohácsi Vegyesipari Vállalat vasipari, M E R U K E R TÉU VÁSÁR FEBR.3-17ig ^^ÁRENGEDMÉNNYEL Pécs, Komló, Szászvár, Mohács, Siklós kijelölt ruházati boltjaiban! Szezonban szezon végi árak! Csak két hétig! méteráru, készruha, kötöttáru, cipő M E R U K E R kárpitosipari javító tevékenységét kívánja bővíteni, egyedi megrendeléseknek eleget tenni, a Komlói Helyiipari Vállalat szolgáltató házában a méretes ruha készítésének, a bútor-, kárpitosipari- és a cipőjavítási tevékenység területén szeretne előrelépni. Gépkocsimosásra és szervizre akar berendezkedni a Patyolat Mosoda Vállalat, hiteligényük közel másfélmillió forint. Ugyancsak, gépkocsi, valamint motorkerékpárok javítására ren- , dezkedne be a Szigetvári Városgazdálkodási Vállalat, továbbá bővítené — akárcsak a Siklósi Községgazdálkodási Vállalat — építőipari javítási tevékenységét. Ezenkívül a siklósi vállalat tervei között utcaseprő-gép, a Mohácsi Városgazdálkodási Vállalat óhaja között pedig fekália szippantókocsi beszerzése szerepel. Mire kérnek hitelt a megye kisipari szövetkezetei és fmsz-ei, az MNB megyei igazgatóságától? A Fényképész Ktsz az idei hitelkeretből szeretné, ha kielégítenék még tavaly benyújtott félmillió forintos hiteligényét. A kérelmek listája három jelentősebb fejlesztést tartalmaz. A B. m.-i Cipész Ktsz 2 millió forintos költséggel központi javítóműhelyt kíván létesíteni, azzal az indokkal, hogy az új technológiával készült cipők javítása csak korszerű, szálagszerűen szervezett és gépesített javító/ munkával oldható meg gazdaságosan. Ehhez egymillió forintnyi hitelt venne igénybe. A B. m.-i Autó- és Motor javító Ktsz 2 millió forint költséggel akarja kiegészíteni idén átadandó új telepét, tekintettel arra, hogy néhány fontos tevékenység — motorkerékpár és kerékpárjavítás — elhelyezése hely hiánya miatt az új üzemházban nem történhetett meg. A Pécsi Építő Ktsz végzi — az Állami Biztosító megbízásából is — Pécs és a megye területén az ablakozási munkálatokat. Több mint más- félmillió forintos költséggel új felvevőhelyet, üzemi épületet és raktárt szeretnének építeni e tevékenység bővítésére. A Mohácsi Építő Ktsz terve az asztalosműhely bővítése, ahol a lakosság részére végeznének bútorjavítást. A B. m.-i Villamosipari és Gépjavító Ksz 600 forint hitel igénybevételével a járási székhelyeken lévő üzlet-, illetve üzemi hálózatát szeretné szélesíteni. A kívánság ugyanis az: a háztartási és az elektroakusztikai gépek javítása a helyszínen történjék. Az illetékes tanácsok helyiségekkel segítik elő a fenti tevékenységet. A Baranya megyei Fodrász Ktsz furgon-gépkocsi vásárlására kért j hitelt. A ktsz-nek 200 Uzlet- i helyisége van a megyében, s 1 a folyamatos anyagellátást szeretné ilymódon biztosítani. Az jmsz-ek részéről csupán két hitelkérelem futott be, az igény közel 800 ezer forint. Az fmsz-ek részt kérnek a háztartási. vasipari gépek es egyéb ipari javítások, valamint lakáskarbantartó tevékenység végzéséből, A hiteleket a megyei keretek lebontása után osztják szét, erre hamarosan sor kerül. A tanács a fogyasztók érdekében Mikor, ha most nincs szükség az ár és a minőség fokozottabb ellenőrzésére, amikor egyre bővül a fogyasztási cikkek választéka, amikor a kereskedelem kapcsolata a termelőkkel közvetlenebb — tehát kevésbé áttekinthető — lett, s szabadabb kezet kapott az ármegállapításban. Az ellenőrzést ugyanakkor az esetenként előforduló fogyasztói megkárosítás (súlycsonkítás, árdrágítás, minőségrontás) is szükségessé teszi. A fogyasztók érdekvédelmében „hivatásos’* és társadalmi ellenőrök tevékenykednek. Érdeklődésre tarthat számot a hír: a napokban Pécs második kerületében újjászervezte társadalmi ak- tivahálózatát a tanács. Még tavaly ősszel foglalkozott a II. kerületi tanács végrehajtó bizottsága a vendcglátóipari és a kereskedelmi ellátottsággal, és az esetenként tapasztalható visszaélések (a fogyasztók megkárosítása) felszámolása érdekében felkérte a tanács ipari-kereskedelmi csoportja mellett működő helyiipari és kereskedelmi-ellátási állandó bizottságot, hogy 1969-re szervezzen társadalmi aktívahálózatot. Az állandó bizottság a napokban értekezletet hívott egybe, ahová meghívta a korábban működő társadalmi aktívákat — ugyanakkor a belvárosi pártszervezet is delegált aktívákat — a Megyei Minőségvizsgáló Intézet igazgatóját, valamint a Vendéglátó Vállalat ellenőrzési osztályát, és megbeszélték a teendőket. Az aktívák kiképzése már meg is kezdődött, ennek gondját a Minőség- vizsgáló Intézet és a Vendéglátó Vállalat vállalta magára. Üj kezdeményezésként: az aktívák a jövőben nemcsak árellenőrzéssel foglalkoznak, hanem ellenőrzéseik a minőség vizsgálatára is kiterjed, erre elméletileg is, gyakorlatilag is kiképzik őket. Éves ütemterv alapján dolgoznak, s a végzett munkáról negyedévenként beszámolnak. Á társadalmi aktívák, a hivatásos ellenőrök mellett bővítik az ellenőrzés amúgy is szűk hálózatát. Eredményesebb lesz a kerületben a fogyasztók érdekvédelme. I
