Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-21 / 16. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I Ara: 70 ’Wí Dunántúli napló XXV!. évfolyam, 16. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. január 21., kedd Beiktatták hivcifalába Richard Nixanf A NAP KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEI — Hétfőn Tokióban megnyílt a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának VIII. kibővített plénuma. — Magyar—Jugoszláv egészségügyi együttműködési munkatcivet írtak alá Béig i ádban. — Vasárnap megkezdték újabb 5000 amerikai katona Európába szállítását. A katonák a csehszlovák határtól 40 kilométerre folyó nagyszabású hadgyakorlaton vesz­nek részt. — Jobboldali erők szovjetellenes tüntetést szerveztek Prágában. — Több, mint kétmillió háromszázezer olasz vidéki dolgozó hétfőn harci napot tartott, am?lynek során sztrájkokat, tüntetéseket, felvonulásokat, tömeggyűlése­ket rendeztek. ' — Kairóban általános megdöbbenést keltett a szovjet béketervre adott amerikai válasz Izrael-barát hangja. — Hétfőn a Szovjetunió külügyminisztériumában sajtó- értekezleten ismertették a leszerelés kérdésében vallott szovjet álláspontot. (Részletes tudósítások a 2. oldalon.) volt Johnson is. A távozó és az új elnök együtt érkezett a törvényhozás épületéhez a Fehér Házhoz, ahol előzőleg rövid megbeszélést folytattak. Nixon előtt tette le a hivatali esküt alelnöke, Spiro Agnew volt marylandi kormányzó. A beiktatással kapcsolatos ünnepségek már szombaton megkezdődtek, különböző fo­gadásokkal, díszelőadásokkal. A vasárnap legjelentősebb eseménye mintegy tízezer ame rikai békeharcos nagyszabású (Folytatás a 2. oldalon) A tartalomból i Szovjet álláspont a leszerelés kérdésében Y Háromszoros túljelentkezés Y Milyen a városperem ellá oitsága? Y Jon a hides; ▼ Egy év a baranyai utakon Y A képernyő előtt A beiktatás előestéjén nagyszabású hangversenyt rendez­tek Washingtonban a megválasztott elnök tiszteletére. Ké­pünkön Richard Nixon, a hangverseny elnöki páholyában, feleségével, leányával és újdonsült vejcvel, David Eisen» howerral a nemzeti himnuszt énekli. Tovább épül a harkányi fürditelep 20 éves Két évtized alatt a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csa beváltotta az 1949 janu­árjában hozzáfűzött reménye­ket Olyan tekintélyes és ha­tékony nemzetközi szervezet lett, amely előrelendítette a tíigállamok gazdasági fejlődé­sét, s ezen keresztül a szo­cializmus érdekében befolyá­solta a két világrendszer ver­senyét. A KGST a szocialista or­szágok összefogását a gazdál­kodás mind szélesebb terüle­tére terjesztette ki, a közös munka egyszerű formáit fo­kozatosan fejlettebb formák­kal gazdagította, elősegítette a két- és többoldalú együttmű­ködés kibontakozását, a má­ról a holnapra, a távlati le­hetőségekre, a tervek, a kuta­tások összehangolására emel­te a szoros kapcsolatokra tö- Tekvő baráti országok tekin- t ötét. S mindezt úgy végezte e-l> hogy nem vált kormányok feletti szervezetté, maradék­talanul megőrizte szocialista jellegét. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának 23 állandó bizottsága működik jelenleg, 6 Magyarország valamennyi­nek a munkájában részt vesz. A színesfémkohászati, továb­bá a rádiótechnikai és elekt­ronikai állandó bizottságnak magyar elnöke van. A szako­sítás elsősorban a gépipar­ban, a rádió- és elektroniká­ban, a vegyiparban és a ko­hászatban alakult ki, ezenkí­vül bizonyos szakosítási tevé­kenység folyik az atomener­gia békés felhasználását szol­gáló iparágakban, a könnyű- és az élelmiszeriparban, vala­mint a mezőgazdaságban. A gépipari állandó bizottságban t lfogadott gyártásszakosítási ítjánlásoknak mintegy 14 szá- r.aléka jutott Magyarországra. Vállaltuk például a csőhen- gerlő agregátor, a fokozott pontosságú szerszámgépek, dróthúzó és kábelgyártó gé­pek, egyes traktorok, konzerv- és más élelmiszeripari tech­nológiai vonalak, különböző optikai és mechanikai műsze­rek gyártását. A csapágyipari együttműködés lehetővé tette, hogy kevesebb fajta csapá­gyat gyártsunk, de azokat nagy sorozatban. Az így adó­dó különböző előnyök alap­ján évente 20—25 millió fo­rintot takarítunk meg. így fogalmazhatnánk meg a KGST húszéves tevékenysé­gének bizonyítványát, hozzá­téve: magasabb osztályba lép­het. Ezt indokolják az igé­nyek, a szükségletek, a lehe­tőségek is. Űj igényeket támaszt a szo­cialista fejlődés. Mind több termelőberendezésre és köz­szükségleti cikkre van szük­ség, több nyersanyagot igé­nyeinek a gyárak. Ma már nem kielégítők azok az eygüttműködési for­mák, amelyek tegnap még tá­lán friss erővel hatottak. A technikai forradalom, amelynek üteme évről évre gyorsul, szükségessé teszi az erőfeszítések koncentrálását és összefogását a tudományos kutatómunkák maximális ha­tékonysága érdekében. A KGST-országokban az utóbbi években kibontakozott gazdasági reformok jelentős hatást gyakoroltak és gyako­rolnak a nemzetközi együtt­működés formáira, módszere­ire, a tervek koordinálására. Ez is megköveteli a KGST-n belüli kapcsolatok korszerűsí­tek. a KGST Ma, a 20. évfordulón a tag­államok — értékelve a múl­tat, formálva a jelent — a KGST jövőjén gondolkodnak. Az említett indokok ösztönzik őket erre. S minthogy a kö­vetelmények azzal a szakasz- szal függnek össze, ame’ybe a KGST-tagállamok gazdasá­ga napjainkban elérkezett, a további megoldásokat is a mo­dern kor szintjén kell keres­ni és megvalósítani. Az ilyen irányú törekvések közös célja pedig a KGST-országok gaz­dasági integrációjának létre­hozása. Az integrációs tendenciák jelenleg, ilyen vagy olyanfor­mában az egész világon meg­nyilvánulnak. Keresik az in­tegrálás lehetőségeit — rend­szerint fejlett tőkés országgal — a gazdaságilag gyengén fejlett tőkés államok, példa rá a közép-amerikai országok kapcsolata az Egyesült Álla­mokkal. Találkozhatunk a fej­lett országok integrációjával (Európai Gazdasági Közösség) a fejlődő ország integrációjá­val (a kelet-afrikai országok közös piaca). Mindezektől gyö­kerében különbözne a szocia- , lista országok újtípusú integ­rációja, elsősorban abban, hogy a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és segítség- nyújtás, a tervszerűség és a stabilitás elveire épül. A tag­államok gazdaságának köze­ledését segíti elő. Az integrá­ció nem jelent lemondást az ország szuverénitásáról. Prob­lémái a KGST keretében ol­dódnak majd meg, nem zárva ki annak lehetőségét, hogy bi­zonyos kérdések e szervezeten kívül, de annak elveivel össz­hangban rendeződnek. Az in­tegráció nem vezet majd el­különüléshez a világ nem szocialista részétől. A szocialista integráció felé vezető úton fontos tennivaló a népgazdasági tervek koor­dinálása, megfelelő gazdaság- politikai egyeztetés alapján. A figyelmet a legfontosabb, közös érdekű kérdésekre kell fordítani, ezek sorában is a nyersanyagellátására. Elenged­hetetlen az ipari termelés szé­les körű szakosítása és koo­perációja. Nagyobb erőfeszíté­sek szükségesek a műszaki­tudományos együttműködés fejlesztésére. Mindez fokozatosan együtt jár majd a pénzügyi együtt­működés kiszélesítésével. Er­ről szólva, a legtöbbször a valuta átválthatósága kerül előtérbe. Ez valóban remény- teljes eszköz, amely elősegít­heti a kereskedelmi forgalom növelését, a műszaki fejlő­dést. s jobban ösztönzi az ipart a piac új szükségleté­nek figyelembevételére. Erre ösztönözne a világpiachoz iga­zodó árak kialakítása is. A szakemberek elképzelé­seiből így áll össze a terve­zett integráció mozaikképe. Nagy, de elkerülhetetlen ma­gaslatok előtt áll a KGST, úgy hívják: a modern kor szintje. Ahhoz, hogy 1970 után túllássunk rajta, már most kell kezdeni az előké­születeket. A tagállamok több­sége készen áll az integráció magaslatainak meghódítására, egyetért az „expedíció” cél­kitűzéseivel. Így válik a KGST 20. évfordulója újabb fejlődési szakasz kiinduló­pontjává. Bár a problémák minden bizonnyal hallatnak még magukról, bizakodva néz­hetünk a következő évtizedek elé. Kis Csaba, az MTI tudó­sítója jelenti: Hétfőn Washingtonban ün­nepélyes keretek között iktat­ták be hivatalába Richard Nixont, az Egyesült Államok 37. elnökét Nyolc év eltelté­vel ismét republikánus elnök került a Fehér Házba. A tá­vozó elnök Lyrrdon Johnson néhány órával Nixon hivatal­Tavaly szeptemberben Ausztriában, az Inn völgyé­ben jártak a nagyhajmási tsz vezetői, hogy maguk válasz­szák ki azt a 100 darab piros­tarka tehenet, amelynek im­portját a MÉM és az Orszá­gos Állattenyésztési Felügye­lőség lehetővé tette számukra. Ez a vegyes hasznosítású, ki­tűnő osztrák marhafajta főbb tulajdonságaiban rokon a ma­gyartarkával, azonban teje zsírosabb, és gépi fejhetőség- ben, termékenységben, vala­mint élettartamban felülmúl­ja azt. S ami a legdöntőbb érv, tipikus hegyi fajta s így a magyartarkánál jobban bír­ja a hegyvidéki gazdaságok viszonyait. A nagyhajmási tsz kitűnő tejtermelési eredményeivel ér­demelte ki azt, hogy ráessen a választás, — Nagyhajmáson kívül csak a jászboldogházi tsz kapott az importból mind­össze 20 tehenet. A tipikus hegyi viszonyok között gaz­dálkodó tsz, mintalegelőjén felépített új korszerű istálló­jában helyezte el az értékes állományt, melyet a további import elkerülése végett tisz­ta vérben kíván fenntartani. A tsz látja el a jövőbeli te­nyészbikákkal a mesterséges termékenyítő állomásokat, mindenekelőtt a pécsi állo­mást, s a hálózat segítségével az egész volt hegyháti járás­ban, ezzel az osztrák fajtával frissítik fel a tehénállományt. A Hegyháton már a követke­ző évben 3500 pirostarka oszt­rák apától származó borjú fog megszületni. A Pécsi Állattenyésztési Felügyelőség szakemberei az elmúlt hónapokban, különbö­ző vizsgálatoknak vetették alá az import állatokat. Minde­nekelőtt a gépi fejhetőségü- ket vizsgálták, mert a nagy­üzemi tehenészetekben ma ez a legdöntőbb szempont. Az Elfa Impulsa nevű fejési se­bességmérő készülékkel vég­zett vizsgálatok adatai alap­ján, az import tehenek átlag öt perc 47 másodperc alatt ba lépése után elhagyta az amerikai fővárost és texasi birtokára utazott. Nixon az amerikai törvény- hozás épülete előtt felállított emelvényen, Earl Warren fő­bíró kezébe tette le a hivatali esküt, amelyben ígéretet tett, hogy „fenntartja és megvédi az Egyesült Államok alkot­mányát.” Az eskütételen jelen adják le a gépnek a tejet. A fejési végsebesség — ami a legfőbb mutató — ezeknél percenként 1,06 liter tej, ami lényegesen jobb, mint a ma­gyartarkánál. Hogy az állatok tőgye kiválóan alkalmas gé­pi fejesre, ezt egy szám, az úgynevezett tőgy index is mu­tatja, mely a vizsgálat szerint 45 százalék, ami azt jelenti, hogy a tej 45 százalékát az első tőgyfélből adják le, míg a magyartarkánál még most is gyakori, hogy az első tőgy­fél alig ad tejet, a többséget a hátsó tőgyfél adja, és ez rontja a gépi fejhetőséget. Tavasszal, a legelőre való kihajtás után, a nagyhajmási tsz bemutatót rendez, ahova azokat az — elsősorban hegy­háti tsz-eket fogják meghívni, akik szarvasmarha-állományu­kat az új osztrák marhafaj­tával frissítik fel a jövőben. Az ország egyik legna­gyobb sertéstenyésztő megyé­jében — Baranyában — megkezdték termelésüket az első „húsgyárak” a korsze­rű, gépesített telepek telje­sen üzemszerűen működnek: minden munkafolyamat pon­tosan kidolgozott technológia alapján megy végbe. A nagy sertéskombinátokban nem­csak több húst állítanak elő, hanem lényegesen olcsóbban termelnek és — ami nem kevésbé fontos szempont — megjavultak a dolgozók munkakörülményei is. A Bi- kali Állami Gazdaság „hús­gyárában” ma már 3,8 kiló takarmányból állítanak elő egy kiló sertéshúst, a Pécsi Állami Gazdaság sertéskom­binátjában pedig áttérnek a kétműszakos, 8—8 órás mun­karendre. Hasonló, üzemsze­rűen működő sertéstelepek építéséhez kezdett hozzá a bükkösdi és a bólyi gazda­— Egy millió vendéget fo­gadtunk 1968-ban. Az utóbbi években az emelkedés száz­ezer fő volt, reméljük, ebben az évben is hasonlóan fog emelkedni a látogatottságunk. Ennek érdekében új beruhá­zásokat tervezünk, valamint a meglévő létesítményeink fel­újítását. A napozókat, aszta- talokat átfestjük, új huzato­kat kapnak az ernyők, a ka­binok egy részén a hullám­palát kicserélik poliészterre, a régi szökőkutat átalakítják, tovább folyik a parkosítás, különösen az új medence kö­rül, minden úgy néz majd ki, ság is. A termelőszövetkeze­tek az állami gazdaságok példája nyomán — és termé- I szetesen a reálisan felmért piacigények figyelembe véte­lével — valósítják meg hosz- szútávú fejlesztési program­jukat. Jelenleg 42 olyan kö­zös gazdaság van a megyé­ben, amelyek egyenként és évenként több mint százezer kilogramm sertéshúst értéke­sítenek. Közülük hat már megkezdte, hét pedig az idén kezdi meg a korszerű „hús­gyár” építését. Többségük bankhitel nélkül — az amor­tizációs alap és az állami tá­mogatás felhasználásával — oldja meg a beruházásokat. A program megvalósulása után 1975-ben Baranya me­zőgazdasági nagyüzemei már 215 ezer hízott sertést adnak a fogyasztóknak, ötvenezer­rel többet, mint tavaly és százezerrel többet, mint 1960- ban. mintha vadonatúj lenne — mondja dr. Várhegyi Vendel, a Harkányi Fürdő és Szálló- daipari Vállalat igazgatója, majd így folytatja: — Az egyik fontos új be­ruházásunk tehát egy meden­ce: 1000 négyzetméteres felü­letű. építésére most kötöttünk szerződést a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Válla­lattal. Amint az idő engedi, elkezdik a munkát, a szerző­dés szerint decemberre el is készül, de nyílt titok, hogy ha lehet, szeretnénk előbb átadni az új medencét a vendégek­nek. A költségeket, melyet a tanácsi fejlesztési alapból fe­dezünk, két millió forintra be­csültük. A második beruházá­sunk: központi szivattyúház. Eddig a melegvízelosztás pri­mitív, elavult volt, az új szi­vattyúház korszerű berende­zésével a melegvíz gazdaságos elosztását hivatott végezni. Az építést megkezdtük, átadását szintén ez év decemberében ( tervezzük, költségei másfél millió forintot tesznek ki. Ezt saját beruházásból fedezzük. A harmadik új létesítmény ivóvízproblémánkon segít és megoldja hidegvíz-gondjain­kat is. Márigyűd alól. Büdös­pusztáról hozzuk át a karszt­vizet a hidegvizes medencébe, és a melegvizes medencék hű­téséhez. Az egyik kutat már megépítettük, percenként 1400 liter vizet ad, a másik építése folyamatban van. 5 kilométer hosszú csőhálózat kell hozzá, ebből a fele megvan, a másik felét most szeretnénk majd beszerezni. Ha sikerül, május végére befejezzük a csőháló­zat építését, mondanom sem kell. hogy a karsztvíz kitűnő ivóvíz, így sokéves probléma oldódik meg az új kutakkal, két millió ötszázezer forint­ért... Felfrissítik a Hegyhát szar vas marhává l lományát Osztrák pirostarka tehenek Nagyhajmáson Termelnek a „hisgyárak“ Baranyában

Next

/
Oldalképek
Tartalom