Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

Dtmontmi tiers»to 1968. december ft. I A művészetek világa A legtermékenyebb írók A z ókorban a legter­mékenyebb írónak Arisztotelészt tartották, aki­nek különböző ókori szer­zők többszáz, sőt többezer művet tulajdonítottak. Az elsőség pálmájának másik komoly esélyese az alexand­riai Didimosz volt, akinek szintén többezer művet tu­lajdonítanak. Ezerháromszáz művet írt állítólag a sza- moszi Epikurosz. A korai kereszténység leg­termékenyebb szerzője Ori- genész egyházatya volt, kö­rülbelül hatezer mű szerző­je. Zsi Kuej-ju kínai írónőt a legtermékenyebb kínai szerzőnek tartják. „Virágzó gránátalmafák” Című regé­nye 360 kötetből áll. Ami a japánokat illeti. Kiokutei Bakin mintegy 2000 kötet prózát írt. A francia Restif de la Bretonne több, mint 200 re­gényt írt, méghozzá túlnyo­mórészt egyenesen a nyom­dagépbe rögtönözve. Mint gyakorlott nyomdász, nem fáradozott kézirat készítésé­vel, hanem mindjárt kiszed­te a műveit. A lengyel J. I. Kraszewski is a világ legtermékenyebb írói közé tartozott. Ha mű­veit összegyűjtenék, közel 880 kötetet tennének ki. Rajta is túltett azonban Zo- lewski püspök, akinek egye­dül az orchideákról szóló műve 500 kötetből áll. Kortársaink közül 'a leg­termékenyebb a 11 különbö­ző írói álnéven szereplő an­gol John Creasy. Eddig 500 művét adták ki. összesen 1200-at írt, de 700-at a ki­adók elutasítottak. Georges Simenon, a világ­hírű francia író mintegy 250 regényt írt Ami a gyorsasági rekorf dókat illeti, Denis Diderot öt nap alatt írta meg „Fi­lozófiai gondolatok” című művét. Oscar Wilde együl- tőhelyében írta meg Salo­me című drámáját. Az idő­sebbik Dumas olyan gyor­san alkotott, hogy másolója reggeltől estig dolgozott, mégsem győzte a munkát. Balzac egy éjszaka alatt írta meg „Az ateista misé­je” című remekművét, W. Wolski lengyel író pedig szintén egy éjszaka alatt a Halka című Moniuszko-ope- ra szövegkönyvét. Sok zenei remekmű is hi- hetetetlenül rövid idő alatt született. Sztravinszkij pél­dául hét nap alatt kompo­nálta meg a Tűzmadár szvi­tet, Donizetti nyolc nap alatt a Don Pasquale című operát, Rossini 13 nap alatt a Szevillai borbély-t, Mo­zart pedig 2 hét alatt a Don Juan-t. És az ellentétes rekordok? Az ókorban a különösen lassan alkotó lángelmék kö­zé tartozott Horatius. Gyak­ran hónapokig csiszolgatott egyetlen ódát'. Malherbe francia költő is rendkívül lassan alkotott. A Verdun elnök feleségének halálára írt gyászóda három évig készült. Mire a gyász­óda elkészült, az özvegy­ember már újra megházaso­dott. Debussy tíz évi megfeszí­tett munkával írta Pelleas és Melisande című operáját, Meyerbeer pedig 20 évig írta az Afrikai nő című operát Ugyanennyi ideig írta Bo- rogyin is az Igor herceget. Héttő óta újból teljes fényében pompázik a prágai óvá- raa dísze, a Károly egyetem» Az egyedülálló építészeti re­mekmű, amelyet 1348-ban IV. Károly alapított, 600 éven át bölcsek és tudósok széke volt. Most a 17 épületből álló komplexumot, miután több évtizedes munkával teljesen felújították, ismét megnyitották. A felújítás 77 millió koro­nába került. Képünkön a nagyterem. Az arany Hogyan találták meg a Scorpiont? Az a nyom, amely végül is na érkeznie víz alatti útján a a Scorpion atomtengeralattjá- Földközi-tengerről. A késési ró megtalálásához vezetett értesítés után rögtön megindí- 3000 méteres mélységben az tották a kutatási akciót, Atlanti-óceánban, egy kis amelyben annak csúcspontján fémdarab volt, amely talán több mint 40 hajó, számos re- netn is tartozott a szerencsét- pülőgép és 6000 ember vett lenül járt hajóhoz. részt. Chester L. Buchanan, a Civil óceánkutatók csapatai Tengerészeti Kutatólaborató- dolgoztak a műszer körül, Hum tisztviselője, aki a amely végigpásztázta a ten- Scorpion-akció több műveletét gerfeneket a 3700 tonnás Mi- veaette, egy interjúban azt zár alatt, ahogy cikcakkban mondotta, hogy „az első jel végighaladt a feltételezett te- valamiről” júniusban érkezett, rületen kb. egy csomónyi se- amikor egy hajlított fémle- bességgel. mezt találtak. A Mizar nevű Buchanan azt mondta, hogy a óceánkutató hajó alá nagy Mizar feladata az volt, ami­mélységbe eresztett szonár é6 kor elérte azt a helyet, ahon- kamerák felfedezték és lefény- nan május 2í-én utoljára je­lképeztek egy 3—4 láb hosz- lentkezett a Scorpion, hogy szú fémlemezt. A lemez túl- megállapítsa, milyen az óceán ságosan mélyen volt ahhoz, feneke. „Nem tudtuk, hogy hogy a felszínre hozzák. iszapos vagy tiszta, avagy A lelet, amelyet egy hónap- mélytengeri hegységek húzód- pal azután találtak, hogy a nak-e arra.” tengeralattjáró és 99 főnyi le- A Mizar felszerelése egy génysége eltűnt, elegendő volt egytonnás szerkezet, amely ahhoz, hogy a tengerészet egy 6707 méter hosszú kábe- tisztjeit meggyőzze: a kuta- len függ és halnak nevezték, tást az Azori szigetektől 645 mivel azt akarták, hogy a ká- kilométerre délnyugatra kell bel végén kb. 7,6 méterrel a összpontosítani. tengerfenék felett ússzon. A És ott közel 4 hónappal ké- 2,4 méter hosszú hal magneto- sóbb a Mizar érzékeny mág- métereket (amelyek jelzik a neses detektorai, hangtájoló fémtárgyak jelenlétét) és ol- felszerelése és kamerái meg- dalirányban kutató szonart határozták a Scorpion néhány vitt, amely hanghullámokkal darabját. A 40 millió dolláros készített képet ad a fenékről, tengeralattjáró végső nyugvó- A halra három 35 millimé- helye 3040 méter mélységben teres kamera is fel van erő­van, 2680 méterre a hajó leg- sítve speciális széleslátószögű nagyobb merülési mélysége lencsékkel, 200 wattos stobosz- alatt. kép világítótestekkel megvilá­A Scorpionról május 27-én gítva a szerkezet két végéről, jelentették, hogy késik, egy Az egész kutatási periódus so- nappal azután, hogy Norfolk- rán 150 ezer felvételt készí- ba (Virginia) meg kellett vol- tettek. története Sportstadion épül Kölnben. Mind a 80 ezer ülő- és ailőhely tető alatt less. A tetőszerkezetet hatalmas betonív tartja Mindenféle mi ndenfelől A legmagasabb épUlet A Pollák fivérek, akik a brüsz- szeli világkiállításon az atomiu- mot szerkesztették, elkészítenék a párizsi televízió torony terve­it. A torony 1975-ig készül el és a legmagasabb épület lesz a vi­lágon — 710 méter. «50 méter magasságban éttermet terveztek. A bűnözés „óragrafikonja“ Edgar Hoovernak. a Szövetségi Nyomozóhivatal igazgatójának, be- számolója szerint 1967-ben össze­sen 8 700 000 bűncselekményt kö­vettek el az Egyesült Államok­ban. köztük 12 090 gyilkosságot. Az USA minden százezer lakosá­ból 250 bűncselekménynek lett áldozata. Íme, Amerika bűnözésé­nek „óragrafikonja”: gyilkosság — minden 48 percben egy, erő­szakosság — minden 19 percben egy, rablás — két és fél percen­ként egy, betöréses lopás — min­den 20 másodpercben egy, lopás — 30 másodpercenként egy. gép­kocsi lopás — 48 másodpercen­ként egy. komoly bűncselekmény — minden percben 7. erőszakos bűncselekmény — minden perc­ben egy. Uj egyetemek a Szovjetunióban Négy új egyetemet nyitnak meg jövőre a Szovjetunióban. Az új egyetemek Krasznojarszkban, Kujbisevben, Gomelben és Ord- zsonikidzseben működnek majd. Jelenleg a Szovjetunió 43 egyete­mén több mint 200 ezer fiatal tanul. Ősi város Peruban A perui régészek Limától 12 ki­lométerre ősrégi várost tártak fel. A város romjai 3500 évesek. Az ásatás területe már 2,5 négy­zetkilométer. Többek között 25 te­remből álló, ötemeletes, óriási épületet találtak. Vizsgálataik szerint az épület háromezer sze­mélyt fogadhatott be. Nagysándor sírja? Albert McDonald brit régész szerint Nagy Sándor sírjának va­lahol Nyugat-Egyiptomban, a Si­va oázis közelében, Ammon 6- egyiptomi isten temploma mellett kell lennie. Élete végén ebben a templomban koronázták az egész akkori világ királyává. S akkor állítólag közölte, hogy ott akarja elf.emettetni magát. Kávéstatisztika Franciaországban évente 16 mil­liárd csésze kávét isznak meg. A lakosság 88 százaléka hódol ennek a szenvedélynek s ez azt elenti, hogy ezek a lakosok át­lagosan évente 4.5 kilogramm nyerskávét fogyasztanak. Még en­nél is nagyobb azonban a fo­gyasztás Belgiumban fhét kilo- nramm) Svájcban (7,4 kilogramm) és Not végió ban (7.7 kilogramm) Rabszolgatartó rabszolgák? A rabszolgasás: mindig vissza­taszító intézmény volt. Ámde mégsem szabad úgy képzelnünk a dolgot, hogy a rabszolga min­denütt teljesen védtelen volt. s hogy mindig és mindenütt csak .,élő tárgynak” számított. A szov­jet történészek arról írnak, hogy Babilonban az f. e. 7—4. szájad­ban a. rabszolgák szabadon ren­delkeztek tulajdonukkal s joguk volt a bíróságon tanúskodni. Az akkori Idők okmányaiból kitűnik, hogy olykor maguk a rabszol­gák — egyszersmind rabszolga­tartók is voltak. % A XX. században a világ aranytermelésének nagyobb részét olyan lelőhelyekről bányásszák, amelyek a múlt száradban még ismeretlenek voltak. A szovjet arany A szovjet aranybányászat és aranymosás eredményei 1937 óta ismeretlenek. Bizo­nyos azonban, hogy a Szov­jetunió bármikor jelentős^ mértékben befolyásolhatja a: kapitalista országok arany­fedezetét. Ezt világosan bi­zonyítja, hogy például arany­nyal fizeti ki a kapitalista országokban vásárolt gabonát. Nem csoda tehát, hogy nem­csak az amerikai kémszolgá­lat szeretné megismerni a szovjet aranybányászat ered­ményeit, hanem a bankok is. Különösen fokozódott ez a kíváncsiság a font sterling devalválása, 1967 óta. A kí­váncsiskodók azonban kény­telenek megelégedni a talál­gatásokkal. Az utolsó pontos (nyilvánosságra hozott) adat 1935-ből való, amikor is a Szovjetunióban 156 tonna aranyat bányásztak, 1943-ban viszont -szovjet kijelentés sze­rint az ország évi aranyter­melése több mint 466 tonna volt. A szovjet aranykészletet 1949-ben az észak-amerikai Federal Reserve Bank 2333 tonnára, a francia Banque de France 3110 tonnára becsül­te. Bizonyosan csak annyit tudunk, hogy 1950-től 1965- ig a Szovjetunió 3426 tonna arannyal egyenlítette ki nyu­gati vásárlásait. A New York-1 Federal Reserve Bank S3 méterre a föld alatt iekv4 trezorjaiban őrzik a nyugati országok hivatalos aranyfede­zetének egynegyedét 13,4 milliárd dollár értékben. A dél-afrikai arany 1878-ban az angol kor­mány geológiai felügyelőit „jelentéktelennek” minős! tette a witwater-srandi 29( km hosszú és 120 km széle: medencét. Ma már tudjuk hogy ez volt a világ egyil legnagyobb geológiai tévedé­se, mert 1885-ben éppen it tárták fel a világ legnagyobt lelőhelyét Johannesburg az „arany­központ”, amelynek 1887-ber még csak 6000 lakosa volt ma hatalmas világváros és £ jelek szerint az arany sza­bad árával azonos ütember fejlődik tovább. 1965-ben £ dél-afrikai aranybányákban 419 000 bányász dolgozott 1963-ban az arany- és az uránbányászatból származó jövedelem 3 milliárd 150 mil­lió korona volt, de ennek csak tíz százaléka származót! az uránbányákból, 90 száza­lékát a „sárga fém”-ből nyer­ték. A csillagászati összeg­ből az állam 1 milliárd 260 millió koronát, a részvénye­sek pedig egy milliárd 179 millió koronát kaptak. Vi­szont 1965-ben már egymil- liárd 314 millió korona osz­talékot fizettek ki. 110 mil­lió tonna aranyércet bányász­nak itt évenként, 1000—3000 méteres mélységben. A kanadai aranv - . A kanadai aranybányászat az utóbbi években fokozato­san csökken, a lelőhelyek ki­merülnek, a termelési költ­ség és a munkaerőhiány egyre nő. 1965-ben zárták be az ontariói lelőhelyet, amely 1918 óta évi 2 milliárd ko­rona értékű aranyat adott, 1966-ban elcsendesült a Tifn- mons-Ontario aranybánya, amely 1910 óta évi 4 milliárd korona értékű nemesfémmel gazdagította a világ arany- készletét. Az ausztrálig arany Az aranybányászat dicső­ségéről ezen a földrészen is már csak múlt időben be­szélnek. 1964-ben 246 bányá­ból kb. 3 millió tonna arany­ércet jövesztettek, s míg az állam 1964-ben 1,5 millió dollárral szubvencionálta az , aranybányászatot, 1965-ben ' az „állami mankó” összege: , 2,2 millió dollár volt. Az amerikai a any Az Amerikai Egyesült Ál­lamok a' nyugati világ, ne- ’ gyedig legnagyobb . aranyter­melő országa. 1966-ban kb. 56 tonna színaranyat termelt. Jelenleg az ország legna­gyobb aranybányája a dél­dakotai Homestake-ban az össztermelés 37 százalékát adja. Az ipari és az iparművé­szet kb. 165 tonna színara­nyat használ fel évenként. Ennek háromnegyed részét az ékszeriparban és a fogá­szatban, a többit pedig ka­tonai, űrkutatási és más ipa­ri célokra használják fel. Bár a sárga fém bányá­szata az Egyesült Államok­ban csak • mellékes iparág, felkutatására a legfejlettebb műszereket alkalmazzák. Ilyen például a hordozható tranzisztoros „aranykutató” szerkezet, amely madárfütty­re emlékeztető, magas, sípo­ló hanggal jelzi a fém jelen­létét. A nyugati kés let 1968. március 19-én írta alá Johnson elnök azt a ren­deletét, amely — a dollár és a külföldi devizapiac védel­mében — 55 évre felfüggesz­ti az amerikai fizetőeszközök kötelező 25 százalékos arany- fedezetét. Ezzel egyidejűleg írta alá az angol királynő a pénzintézetek rendkívüli ün­nepéről szóló rendeletet, amelynek alapján bezárták a londoni pénztőzsdét. Azon­ban Párizsban ugyanezen a napon 200 millió francia frank értékű aranyat elad­tak, holott más napokon csak legfeljebb 4 millió frankos forgalmat bonyolítanak le. Meg kell jegyezni, hogy a Banque de France aranykész­letének értéke 1966-ban több mint ötmilliárd, az Egyesült államoké 13 milliárd, Nagy- Britanniáé 1,9 milliárd, és Svájcé 2,8 milliárd dollár volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom