Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

WÄ. December t. IO Pódium baa UWk meg él Írják alá a Taadáfláló uemk é* a nór% hMMé MDéaaek a JBvó árt OanMéseket, Pécsett n Bare apa megyében ua zeném köt tazmMést ás saérreaAdik egyflt­Vtade. • Mod Nemzeti Színház artvénméj* második fdsserepút Jáfsrs a most bemutatott Oert- lar Viktor filmbe», m Otolaó ♦ »fest tavábbkápaC aMAáJának MaedaUaekea tagozatára to­vábbra la ál Jelentkezők kérik felvételüket, méghozzá újabban Bú, mint leány. Most már ‘la garan rt át vállalnak a Jalentkerők. hogy ha Indokol»*, laanl abba hagyják a tanfolya­mét, akkor annak tandíját a tanfolyam végéig kifizetik. ♦ Magyarok Világszövetségének szervezésében Dörömbölő Géza és zenekara háromnapos grád tanén vett részt. Ez alkalom­mal egy ottani szerzetes kolos­tort adtak bérbe a barátok, s a háromezer személyes, gyönyörű freskókkal, műkincsekkel teli oratóriumban játszott a Döröm- böz6 zenekar rendkívül nagy •ikerrel. ________ j képernyőn. A Ma­gyar Televízió felvette Puccinis Köpeny és Gianni Schied dmű operái pécsi előadásának több részletét, s azokat műsoraiban közű majd. A tűs csfholója. A KMP meg­alakulásának M. évfordulója al­kalmából irodalmi műsort ren­dezett a Budapesti Irodalmi Színpad. Ezen fellépett Bánffy György, a Pécsi Nemzeti Szín­ház művésze is, s többek között Korvin Ottó börtönnaplóját tol­mácsolta nagy »ikerrel. Fiatalkorúak a bíróság előtt Hadiszállás a Kálvária dombon A fiatalokban buzog; a tettvágy — Elfoglaltságot kell nekik ' nyújtani sportkörökben, szakkörökben Kamasz áll a bíróság előtt — Kivel határoztátok el a lopást? — kérdi a bírónő. — Hát, a haverommal meg- foesaéltük, hogy... A bírónő erélyesen közbe­szól: — Rendesebb kifejezést nem tudsz? Talán a barátod­dal beszéltétek meg, hogy ... Kis szünet után ismét meg­szólal a fiatalember: — Igen, a barátommal... A fiatalkorúak által elkö­vetett bűntettekről beszélge­tünk dr. Losonczy Istvánná- val, a Pécsi Járásbíróság fia­talkorúakkal foglalkozó bíró­jával. — Itt, a tárgyalóteremben nekünk egyik legfontosabb feladatunk: a bűntett elköve­tője személyiségének vizsgá­lata. Kamaszokkal állunk szemben, akiknek nincs kiala­kult egyéniségük, magatartá­suk „férfias” akar lenni, a felnőttet akarják mutatni, de gondolkodásmódjuk sok esetben gyerekes. Mondok egy példát: néhány gyerek össze­verődött és kimentek a me­zőre „talmi” Ott éltek, az élelmükről pedig úgy gondos­kodtak, hogy lakásokba besur­rantak és elvittek kenyeret, vagy más élelmiszeri A me­rőn keresték a „romantikát”. Amikor az ügy kitudódott, megszeppentek. Következett a rendőri kihallgatás, bírósági tárgyalás. Mi úgy láttuk; hogy sok kihallgatás, magának a tárgyalásnak a légköre gon­dolkodóba ejtette őket Párt­fogót rendeltünk melléjük, és a próbára bocsátottak több­sége nem követ el újabb bűn­cselekményt Álláspontunk: ott, ahol a nevelés eszközei­vel is eredményt lehet elér­ni, ne alkalmazzuk a bünte­tést Ahol viszont szükségét látjuk, élünk a törvény szi­gorával. Egy 14 éves gyerek ügyét tárgyaltuk. Azért, mert a tanára közepest adott neki magaviseletből, megleste az utcán és összeverte. A tanár — mint mondotta — elvből nem ütötte vissza, csak véde­kezett Végrehajtható szabad­ságvesztés volt az ítélet Dossziékat rakosgat az író­asztalán, összegyűjtött néhány bűnügyet amelyek alátá­masztják három éves bírói munkájának tapasztalatait a fiatalkorúakra vonatkozóan. — Nem akarok most a ré­szeges apáról, a nemtörődöm anyáról beszélni — mondja, — ezek közismertek mint okok, amelyek a fiatalt a bűn elkövetéséhez taszítják. Ellenben nem árt szólni a másik végletről: az elkényez­tetett gyerekről. A gyerek mindent megkap, amit kér. Míg kisebb, addig könnyeb­ben kielégíthetik kérését a szülők. Igen ám, de elérkezik az a kor, amikor már a gye­rek igénye, meghaladja a szülői péntárca teherbírását. Már például motorbicikli az igény, vagy italra kell a pénz, nincs. Sok a szabadidejük. Nos, ezt a szabadidőt kell a lehető legszélesebb skálájú lehetőségekkel lekötni. Ezek­ben a fiatalokban mondhatni, buzog a tettvágy. Ezt a tett­vágyat kellene megfelelő me­derbe terelni. Jóval több le­hetőséget nyújtani az elfog­laltságukhoz. Az egyik tár­gyaláson megkérdeztem: mit szaktál szabad idődben tenni? Semmit. Járkálok, összeverő­dünk, aztán valamit kitalá­lunk — mondta. Pedig a leg­több gyermekben kialakul valami érdeklődési kör, akár a sport, akár a technika iránt. Növelni a szakkörök számát, ahova rendszeresen bejárhat délelőtt, délután. Nagyobb propagandát az Ilyen lehetőségek ismertetésé­re! Mert az is tapasztalat, ! hogy a műveltségi színvonal emelése hozzájárul a bűncse­E%er arany viassgyertyákba öntve ez esetleg ekfeor Jte a be tűrés. — Az italt említette. Gya kori a fiatalok bűnesetek mény-elkövetésénél az ita hatása? — Sajnos eléggé. Ez es galerinak az ügye — muta egy dossziéra. — Vérszerző dést kötöttek bűncselekmé nyék elkövetésére. Ital oka loptak. A Kálvária-dombon a templomban rendezték b< „hadiszállásukat”, ott raktá rozták az italt és ittak. Az mondták, hogy filmben láttál hasonlót Kíváncsi voltam i „vezér” szellemi színvonala ra. Kérdezgettem tőle pél­dául: „Ki volt Kossuth La­jos?” „Magyar főnök” — vá­laszolta. De maradjunk mét az italnál! Sokat javult i helyzet, de még »ok esetber kiszolgálják szesszel a faital- korút — A fiatalkorúak bírósági tárgyalásán a szülőnek fel­tétlen részt kell vennie. Mi a | tapasztalat: hogyan viselked­nek a bíróság előtt a vádlot­tak és hogyan a szülők? — A lányok megijedve, sírva. A fiúk néha vagányo- san, de aztán látják, hogy itt komoly dolgokról van szó, lassan meghunyászkodnak. A szülők általában a gyerek védelmére kelnek. Tapasztalat ez is, hogy lényegesen keve­sebb lány fordul meg a tár­gyalóteremben mint fiú. A leggyakoribb bűntett a lá­nyoknál a lopás. A fiúknál pedig a lopásom kívül gya­koriak még az erőszakos cse­lekmények. Sokszor nem bírnak az „erejükkel”. Né­hány fiú betört egy kutató- intézetbe, ahonnan 180 ezer forint körüli értékben műsze­reket loptak el és törtek ösa- xze. , Előjegyzési naptárát lapoz­gatja. — Jelenleg Bines súlyo­sabb ügyem, — mondja. — De holnap már lehet. Ezért legfontosabb a megelőzési te­vékenység. Különösen a 14— 16 éves korúakra kell ügyel­ni. Az általános iskolát befe­jezték, középiskolába nem járnak, munkahelyük még Garay Ferenc T> égi krónikáink sok olyan **• hajdani magyar szokást őriztek meg, amelynek em­lékét népünk rég elfelejtette. Amikor 898-ban a bajorok és a magyarok megnemtá­madási szerződést kötöttek s arra kölcsönös esküt tettek, a németeket a bibliára hitel­tették meg. A pogány ma­gyarok azonban —- jámbor és istenfélő német kereszté­nyek nagy megbotránkozásá­ra — „szokásuk szerint” a kettéhasított kutya és farkas tetemére tettek fogadalmai. Farkas tetemére tett esküt a pogány bolgárok kívánságára a keresztény örmény Leo bi­zánci császár is. A magyar­országi pogány kunok még IV. Béla király korában is így esküdtek. A magyarok­nak középkori — immár ke­resztényi — eskümódja az volt, hogy mezítláb, kezükbe s fejükre marék földet he­lyezve mondták el az eskü­formulát. A stájer Ottokár Rímes Krónikája jegyzett fel egy XIII. századi különös magyar esketési szokást. Amikor IV. Béla király ifjabb, Béla nevű fia 1264. október 5-én házas­ságot kötött az egyik bran­denburgi hercegnővel, a vőle­gény aranyos koronát tett s menyasszony fejére, de kísé­retéből egy nemes ember „magyar szokás szerint” kar­dot rántott s leütötte a koro­nát a menyasszony fejéről. (Bizonyára annak jeléül, hogy „ki az úr a házban”). Hans Seybold bajor nemes 1416-ban Bidán magyar te­metési szokásokat írt le. Amikor 1476-ban a király ro­kona, Pongrácz erdélyi vajda meghalt, a budai főtemplom­ban — a Mátyás templomban — úgy ravatalozták, hogy fejére helyezték vajdaságát jelképező hatalomjelvényét, arannyal, gyönggyel dúsan kivarrt süvegéi. (Seybold azért találta különösnek ezt, mert egyébként keresztényt süveggel sohasem temettek). Ugyanekkor a vajda címeres lobogóját megszaggatták s koporsója elé vetették. A szertartáson részt vevő kirá­lyi pár az egyháznak szánt ezer aranyát viaszgyertyákba öntette; a gyertyákat 36 ne­mes tartotta a ravatal körül. Ez a szokás, pénznek szentelt gyertyába öntése még a XIX. században is élt a Székely­földön. Gyorsított eljárás Gyorsított eljár**«*! vonj* felelősségre hétfőn délután s Pécsi Járásbíróság Junglert József 25 éves és Frick József 13 éves pécsi téglagyári dol­gozókat, akik pénteken este Pécsett a Fürst Sándor utcá­ban botrányos garázdaságot követtek el. Minden ok nél­kül belekötöttek egy békésen hazafelé tartó házaspárba, bán­talmazták, majd a földre te- perték és a nyaksálukkal foj­togatni kezdték őket. A házas­pár segélykiáltásaira a rend­őrjárőr junglert et a helyszí­nen elfogta, Fricknek sikerült elmenekülni« de tegnap őt Is őrizetbe vették és hétfőn mind­kettőjüket előállítják a bíró­ságra. Háromezer-kétszáz penge a páncélszekrényben Éle» gyűjtemény A. legjobb borotvapengék a Schik, a Wilkinson és a Silver Legszebbek a szovjet pengék Kajtár Gergely, az ország első borotvapenge-gyűjtője, há romezer-kétszáz zsilett tulajdo­nosa, bepólyázott jobb muta­tóujjal fog kezet — Gyakran bevágja az uj­ját? • —- A, borotvapengével soha egy karcolást nem ejtettem. De az előbb uzsonna közben megszaladt a bicska. Magyarszék, Petőfi utca 8. A falban két besüllyesztett páncélszekrény, benne három- ezer-kétszáz zsilett Tizennyolc év gyűjteménye. — 1950-ben kezdtem, s az ősz elejéig két és fél ezer da­rabom volt De hirdetést ad­tam fel a Naplóban, meg pes­ti lapokban is, hogy borotva- pengét gyűjtök és gyűjtő tár­sakat keresek. A hirdetések hatására egyet­len héten több mint hatszáz levelet kapott pengékkel. A magyarszéki postás rendkívüli világnapot érzett és fejcsóvál­va hazament egy szatyorért, mert a Kajtár levelek nem fértek el a postatáskában. A háromezer-kétszáz zsilettel be lehetne fedni szobája pad­lózatát Az óriási anyagban csak magyar gyártmányból három- százharminc féle van, aztán Rotbartból 46 fajta, Reginából 26, indiai gyártmány pedig tíz. Megnyílt Újmecsekalján ÜJ CT, új munkalehetőség! A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat a postával szembeni 1969. JANUÁR 2-TÖL FELVESZ asztalos és lakatos üzemébe épülettömbben trafik, asztalos szakmunkásokat, lakatosokat, kovácsot, hegesztőket, játék9 ajándékboltunk• továbbá segédmunkásokat, akiket később betanított munkásként kíván foglalkoztatni. Baranya Kereskedelmi Vál alat MUNKÁSSZÁLLÁS ÉS NAPI HÁROMSZORI __ / ... —--------------------------------—----------------------------------­Ü ZEMI ÉTKEZÉS! Hihetetlen mennyiség, amel­lett szép is ez az éles gyűj­temény. A pengék papírjai rapszódikus színtengert mutat­nak,' ha egyszerre kirakja őket az asztalra. Szépségük mellett igen érdekes darabok is akadnak. így a Fradi-penge, ennek feliratán háromszor szerepel a Ferenc név: Ferenc­városi Torna Club, Nagy Fe­renc, Budapest Ferenc körút 28. Aztán az 1941-es pécsi Éden zsilett, ezt az Eden dro­géria adta ki. A magyar nagy­képűség kicsi szimbóluma a kicsi Karancs-hegyről elneve­zett magyar acélpenge, még­hozzá ilyen nagystílű felirat­tal: Karan cs Hungarian Steel. Van egyélű pengéje, ehhez külön borotva kell, szovjet hibridkukorica zsilettje, továb­bá női pengéje, méghozzá Rotbart, azaz Vörös Szakáll márkájú. — Melyik a világ legjobb zsilettje? — A Schik. Amerikában gyártják, s a tokjába egy fenőkészüléket is beépítenek. Utána a két másik világmár­ka következik, a Wilkinson és a Silver. Persze, a gyengébb szakállat leviszi a magyar penge is. — S a legszebbek? — A szovjet pengék. A szépség a külső csomagolástól függ. Nekik olyan szép soro­zataik vannak, növényekről, állatokról, gépekről, mint egy bélyegsor. | — A legrégibbek? 1 — A Bully Elysium, a Róma és a Duro Luxus. Levelez cseh, román, belga, kanadai, amerikai gyűjtőkkel. A hirdetésre talált két magyar társat is, de mindkettő kezdő, kétszáz darabon aluli állo­mánnyal. Egyik virágkertész, másik egyetemista. Kajtár Gergely kőműves, kályhás és festő. Tehát szinte ezermester. A zsilettek mellett gyűjt ké­peslapokat, régi pénzt, szabad idejében farag. A háromezer­kétszáz pengét pedig két pán­célkazettában, falba süllyesz­tett rekeszben tartja, lepácol­va, lezsírozva, hogy ne rozs­dásodjék Hogy mennyit ér? Nem tudja, bár már érdeklő­dött utána egy múzeum. Sza­mára hobby és semmi más. Mindenesetre géppel nem haj­landó borotválkozni. Hiszen, ha minden pengéjét kipróbál­ná, az is több, mint tíz évig tartana. Földessy Dénes A szerelmes robot Nem tudományos-fan­tasztikus történetről, ha­nem reális tényről van szó: az amerikai General Motors cég laboratóriu­mának elektronikus ro­botgépe, Roby váratlanul makrancoskodni kezdett. A rendszerint szorgalmas és engedelmes robot időnként megtagadta a munkát, vagy rengeteg hibát követett el. A tu­dósok minden tőlük tel­hetőt megtettek, hogy ki­derítsék ennek a furcsa magatartásnak az okát Robyt szétszerelték, min­den alkatrészt, minden csatlakozást gondosan el­lenőriztek benne, de hiá­ba. Amint ez gyakran megtörténik, egy véletlen segített a rejtély megol­dásában. Az egyik tech­nikus észrevette,. hogy Roby mindig akkor kezd makrancoskodni, amikor a laboratórium egyik csinos munkatársnője el­halad mellette. Nyilván­való volt, hogy a kis­asszony varázsa hatott. Hosszas ellenőrzések után végül is kiderült, hogy a szerelmes robo­tot, jobban mondva a robot érzékeny fényele­meit, a csinos munka­társnő szájrúzsa • hozta izgalomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom