Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

WM. december t. O nopio 7 ZÄQON QYULA KIÁLLÍTÁSA November második felében Ragon Gyula festőművész mu­tatta be grafikáit a TIT Bar­tók Béla klubjában. Zágon Gyula és Szigetvár neve lassan eggyé forr a köztudatban. Nem egyszerűen működésének színterére, Illet­ve lakóhelyére utal mesterünk esetében az együtt emlegetés, sokkal több annál: a történél ml múltú város és környéke hagyományainak átélése, egy történeti korszakkal és ma­gatartásformával való azono­sulás jelenti. Kevés példát ta­Ez a környezet, gazdag iro­dalmi hagyományához ösztö­nözték a sokoldalú művészt, hogy tudományos alaposság­gal elmélyedjen a XVI. szá­zad tanulmányozásában. E korszak bűvöletében keletke­zett sorozatai ennek értőjének, és hű tolmácsolój ának mutat­ják. Ezt tanúsította az a pá­lyadíj, amit i960-ban tömör megfogalmazású, zárkózott, fenséges tartásé Zrínyi arc­képével és szigetvári sorozatá­ra! nyert eL Minden korszakra jellemző, hogy múltjából mire emlék­szik szívesen, mit emel ki, mit idéz. Az egyes felelevenítések­ben egyúttal a jelen értékelő mozzanata is benne van, tör­ténelmi és hőslátása. Zágon nem motívumok, vagy szim­bólumok teremtésére idézi fel alakjait, a XVI. század bonyo­lult, társadalmi megrázkódta fásokkal átszőtt korszakának embere érdekli. Mély pszicho­lógiai meglátást, karakterizáló képességet árulnak el e lapok nagy megelevenítő és beleélő fantáziáról vallanak az olykor romantikus fűtöttségű port­rék: a keleti fényűzés kifino­multsága, önzést, kegyetlensé­get, energiát sugalló Szokoll Mohamed, Szekcsői Máté el­szánt, kérlelhetetlen figurája, a magába roskadó, sokat tudó tekintetű Szolimán, fiatal há­remhölgy, félelem torzította tőrök fejek, szenvedésről, nyo­morról valló elszánt tekinte­tű jobbágyok. A momotypia mai festőink körében igen kedvelt, érzé­keny, festői felülethatásokat adó technikai megoldásával készült e sorozat. Ritkán ma­rad meg a fekete-fehér fanya­rabb kifejezésmódjánál, egy­két szín lavírozott felvitelé­ben, vagy koptatott arany háttérrel mélyíti el képeinek érzelmi hatását Feszültségfo­kozó a képkivágás, amely oly­kor premier planba hozza az arcokat a képszéllel elvágja a formát A sorozat egyes lap­jainál már úgy érezzük, füg­getlenül kortól és Időtől, jel­lemképet, vagy egy tulajdon­ságával, Indulati állapotával meghatározott embert mutat be, emberi magatartást közve­tít MendBl Zsuzsa SZÍNÉSZEK — SZEREPEK EDDIE CARBONE - HAUMANN PÉTER 1 MONOLÓQ 1 kezem. Nem tudok arra is fi­gyelni ... Mondták mások is, hogy flyem fiatalon hogyan látsz­hatom el Eddie Carbon ét. ezt a középkorú férfit... Nekem eszembe se Jutott, hogy Eddie hány éves. Ilye­nek, hogy mackósabban Jár­jak, másként beszéljek ... Megkíséreltem belehatolni ennek az embernek a gon­dolkodásmódjába, s ha nem hangzana túl nagyképűen, azt mondhatnám: a leikébe. Ha azt meg tudom közelíteni, ak­kor a mozgás magától jön. A színpadi létezés — milyen igaza is volt Sztanyiszlavsz- kijnak! — a gondolat akarat és cselekvés egysége, folya­matos lánca. Eddie-nek na­gyobb élettapasztalata van, mint nekem, többet tud az életről, de nehezen fogalmaz, néha öntudatlanul. Nem Is tudja mit mond: „mit tudod te, mi az élet, még sose vol­tál állásban r Az események, a vágyak és érzések váratla­nul rohanják meg Eddiet Ä felkészületlenül, kiszolgálta­tottan, majdnem gyámoltala­nul fogadja ezeket a hatal­mas, pusztító hatásokat... Eddie a legnagyobb szere­pem volt mind ez Ideig. Esté­ről estére újra kell szülnöm... de mire erre rájöttem! En mindig ideges vagyok előadás előtt, most nem. Nem tud­tam, miért Hát mert Eddie egyik alapvonása ez a felké­születlenség, ahogy elbódul a rázuhogó hatásoktól... Be­megyek az utcáról, egyenesen az utcáról, be a színpadra fe várom, hogy Jöjjön az első benyomás. Aztán reakciók tá­madnak bennem, cselekszem és gondolkodom — akárcsak Eddie, öntudatlanul jönnek reakciók — de milyenek? Persze azok, amiket begyako­roltam. Ez a színészi munka nagy kegyetlensége és ellent­mondása és lényege és szép­sége: megtanul, begyakorol az ember valamit ami aztán öntudatlanul, spontán kell hogy megjelenjék. Mennyit kell még tanulnom ahhoz, hogy Jól tudjuk öntudatlanul játszani a színpadon! KI le­het lesni a színészt, mikar játszik őszintén. Mondják a többiek, hogy én néha így teszem a kezem, ni. Nehéz, munkásemberes mozdulat A Pillantásban őszintén ját­szom, ezt tudom. De azt nem tudtam, hogy ilyesmiket csi­nálok. Meg hogy így ülők le a székbe, fáradtan, lassan, az utolsó pillanatban egy nehéz­kes zökkenéssel. De azt is mondják, hogy a bal kezem­mel nem csinálok semmit Néha zsebredugom, néha ló­gatom — nem játszik a bal­pArbfszéd — Ügy érzi tehát, hogy a Miller-dráma főszerepe na­gyon sokat jelent pályáján. — Hogyne. A színész ala­kítja a szerepét, de a szerep is alakítja a színészt. Néha furcsa dolgok történnek a próbán. Mond az ember egy mondatot, és az váratlanul élni kezd, oszthatatlanul igaz­nak tűnik. Megdöbbenek és egyszeriben valóságossá vá­lik körülöttem a színpad. Et­től kezdve a dolog lényege sokkal közelebbinek tűnik, a szavak meglelik valóságos tartalmukat Biztos, hogy Így jobb lesz az alakítás is. — Kínos kérdés, beisme­rem — de mi a véleménye, elérte-e a maximumot? — Dehogy értem eí .. Ügy éreztem, nem tudok be­szélni. Eddie szavainak olyan belső zeneisége van, amit ki kellene tudni hozni. És nem Is akarom magam befejezve látni. Vegye akár nagyképű­ségnek, de hiszek abban, hogy majd csak jó tiz év múlva jön el az én világom. Nagyon sokat kell még ta­pasztalnom és tanulnom, hogy szép darabban Is tud­jam mozgatni a balkezemet... — Ügy látszik, örökké tart a vita arról, hogy tudatos vagy ösztönös legyen-e a szí­nész? Munkája mekkora ré­szét alapozza az ösztönös ké­pességekre? — Nem hiszek az „isten­áldotta” tehetségekben. Isten­áldotta tehetség kedden van — szerdán nincs. Mesterség ez, meg kell tanulni. Én so­kat műkedvelősködtem, mi­előtt a főiskolára kerültem, és rámragadt ott egy rossz­indulatú magabiztosság, ami­től aztán sokszor elsikkadt a helyzetek igazsága. Gondo­lom, privát létemnek is meg kellett valamennyire komo­lyodnia, hogy megértsem, hogy a színészet nem ez. Nem az, hogy valaki szépen beszél és otthonosan mozog a színpadon. Persze nyúlván kell képesség is, de ebbe már az is beletartozik, hogy az ember Kő apónál a portán levesse magáról az összes magánemberi gönceit. Hogy koncentrálni tudjon és bele­merülni — ld tudja kutatni az összefüggéseket egy da­rab igazságaiban. Ezzel lehet csak elérni, hogy abban az illékony három órában olyas­valamit tudjunk csinálni, amitől legalább fél órára él­gondolkodik a néző. — Ezért lett színész? — Persze, az ember a kö­zönségnek játszik, de azért előtte és mindenki előtt sa­ját magának. HogV is mond­jam ... én nem azért lettem színész, mert imádok szere­pelni. Kisgyerekkoromban, Igen, mikor ministráltöm, ak­kor volt ilyen .. . Hanem az­tán inkább azért, mert úgy gondoltam, nekem ez a lehe­tőség adott ahhoz, hogy meg­ismerjem a magam számára a világot, a nagy írók segít­ségével, a velem született, s úgy látszik, erre mutató haj lámáim segítségével. A szín­padi játék „nyilvános egye­düllét” — más kérdés, hogy közönség és közönség is kö­zött is van különbség és meg­történik, hogy az ember meg­érzi, hogy aznap másfajta a közönség és a játékát észre­vétlenül kicsit ahhoz idomít­ja Ezek már technikai kér­dések. — Mi a véleménye a ka­rakterszínész cimű dobozról? — Nem hiszek ezekben a dobozokban. A színész arra való, hogy embereket ábrá­zoljon. Ha elfogadjuk, hogy van karakterszínész, komi­kus és a többi, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy va­laki például kizárólag bána­tos vidéki tanítókat tud ala­kítani. Boldog és hálás va­gyok, %hogy ezt a szerepet — és a többi szép szerepet — eljátszhattam Itt, de ez nem jelenti azt, hogy „dobozban” érzem magam. Ki tudja, mi­ket fogok vagy miket szeret­nék még eljátszani életem folyamán? Hallama Erzsébet Munkái, 1918. december 7. Pécs és Baranya megye sor­sát, társadalmi fejlődését az első világháborút követő ka­tonai megszállások az ország többi részéfői eltérően alakí­tották. Az események alaku­lását két ellentétesen ható té­nyező határozta meg. Egyik oldalon: a világháborút köve­tő forradalmi fellendülés ere­je, amely ift is mint az or­szág minden zugában létre­hozta a Nemzeti Tanácsokat. A másik oldalon: az idegen hatalom katonai megszálló erőinek képviselői által gya­korolt. mintegy külső hatalom törekvései, célkitűzései. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a körülményi sem. hogy a Nemzeti Tanácsban egyesített erők nagyon eltérő társadalmi érdekeket képvi­seltek, ellentétes ideológiai né­zeteket vallottak. A helyzetet, belső ellentétekben való el­igazodást, a tisztánlátást csak zavarta a külső hafalom által I képviselt érdekek megvalósí­tásának törekvése. A Nemzeti Tanács haladó szellemű kép­viselői ugyanakkor tudták azt is, hogy a megbuktatott ma­gyar nagybirtokos osztály he­lyét elfoglaló polgári demok­rácia fejlettebb forma a meg­szálló erők által képviselt ki­rályságnál. Ilj*en történelmi előzmények után került sor annak a nép­határozatnak a megfogalmazá­sára. amelyet a megye és vá­ros vezetősége 1918. december 3-án megszavazott és a Szo­ciáldemokrata Párt lapja, a Munkás szerint eljuttatott a magyar népkormányhoz. A Néphatározat, amint a Dunántúl 1918. december 4-i számában írja: ..Pécs városá­nak válasza azokra a hírekre, amelyek a város és vármegye annektálásáról szólnak... A város egész népe: osztály, fe­lekezet, gazdasági hitvallás, politikai pártállásra tekintet nélkül... megmásíthatatlan szilárd akarattal tiltakozik minden olyan törekvés ellen, amely városunkat a magyar Népköztársaságtól elszakítani megkísérelné.” A határozat szövegezéséből feltűnően kiemelkedik a mun­kásságnak a forradalom ered­ményeihez, Népköztársasághoz való mély őszinte és feltétlen ragaszkodása, mely nemcsak ösztönös érzelmi és akarati megnyilvánulása a proletár tö­megeknek, a haladó társadal­mi erőknek. Az osztály élcsa­pata részéről tudatos, a társa­dalmi törvényszerűségek fel­ismeréséből fakadó követelés is. A történelmi események bo­nyolult szövevényeiben való helyes eligazodás, a napi po- , litika hibátlan elemzése első- , sorban a marxizmus tam'tá- sait ismerő politikusoknak kö- ‘ szönhető. Ennek igazolására . idézzük Hajdú Gyula elvtárs- , nak 1918. december 3-án a j város közgyűlésén elmondott ^ beszédéből azf a részletet, amellyel Indokolta a Szociál A Somogyi almanach-soro­zat tizedik köteteként jelent meg Tüskés Tibor: A déli part című Balatonról szóló ta­nulmánya. Tüskésnek szülő­földje a Balaton, Szántód tá­ja, az a vidék, ahol Csokonai Lilla Sebével a „rengeteg So­mogyba” vette útját és a ké­sei utód: Jankovich Ferenc innen exponálta Párizs elle­nében a magyar valóságot Tüskés tanulmánynak neve­zi kötetét. S ha ez geológiai, természeti, történelmi, társa­dalmi, művészeti adatok ösz- szefoglalását és újabb feltárá­sát jelenti: műfajilag helyes a megnevezés, de a mű szép­ségét, atmoszféráját nem mu­tatja pontosan. A tárgyi ada­tokat a líra erejével ötvözi olyanná, hogy írása nemcsak sajátos feladatokat old meg. hanem sajátos művészetet is ad. A lírai vonás mellett ér- vényrejut Tüskés rendszerező, lényeget megragadó, kutató írói vonása is. A déli part bemutatását hasznosnak tartjuk, főleg, ha figyelembevesszük a közvé­leménybe, de néha a balato­ni kiadványokba is becsúszó eltolódást az északi oldal ja­vára. Mert mindenképpen egy­TOSKÉS TIBOR A DÉLI PART oldalú beállítás (hiszen a für­dőzés szempontjából éppen a sekélyebb, melegebb vizű déli part a kedveltebb) hogy ez a part csak a latinosabb hegy­vonulatok: Tihany, Badacsony, Szigliget látványát tükrözi. Tüskés könyve tisztázza ezt a kérdést is. Módszerül nem a vitát választja, hanem azt keresi — céljának megfele­lően — ami sajátosan a déli part értéke, szépsége, tovább hasznosítható lehetősége. Észak és dél vonatkozásában tehát írásában az „és” kötő­szó a hangsúlyos és nem az észak beállítás a dél ellen. De hát megosztható-e a Bala­ton, nem a két oldal együttes, de egymástól elütő táji jelle­gében érvényesül valójában a varázsa? A kötet 25 részben sokol­dalúan és érdekesen tárgyalja a déli part kérdéseit. Felveti: meddig tart a déli part? Ali- gától Szentgyörgyig húzódó partsávot nevezi így, de nem is a vízpartot érintően lénye­ges a kérdés Tüskés számára, hanem (ahogy Veres Péter is a víz mögé tekint) ujjúnkat tovább húzza a térképen a somogyi „mélység” felé, ahol még (s ahogy az északi olda­lon is) balatoni elnevezésű fal­vak vannak. Balatonmagya- ród 25 kilométerre esik a víz­parttól és a Balaton világához tartozik. Idézi Bernáth Aurélt, aki Marcaliban is „itthon van a Balatonnál”. De még Niklán is érezte Berzsenyi kertjében a „víz szagát” és sírja mellől, a kis dombhátról is látni a Badacsonyt. Tüskés nyilván a kiegészítő erőforrásokat és le­hetőségeket keresi ezekben. S a balatoni fürdőkúra va­lóban ilyen irányban próbál kimozdulni a víz mellől. Ahogy az északi oldalon a nagyvázsonyi lovasjátékok kí­nálnak a hazai és a külföldi vendégeknek szórakozást, dé­len a kőröshegyi templom ün­nepi hangversenyei lesznek egyre művészibb „idegenfor­galmi” érdekességek. Csak néhány dolgot húz­zunk alá Tüskés könyvéből, amit érdekesnek érez, új anyagként közöl, vagy hasz­nosítani kíván. így mutat rá Buzsák népi hímzéseire, a dé­li part román és barokk épí­tészeti, művészeti emlékeire: templomaira, kúriáira (ma már a szocialista élet kultu­rális és szociális céljait szol­gálják ezek a kastélyok) és ősi parasztházaira. Itt még né­hol eredetiben láthatjuk a ha­lász- és pásztorélet világát. Őriz az emlékezet várakhoz, kövekhez tapadó regéket, mondákat s erről a vidékről is gazdag népdal- és dallam­kincset gyűjtöttek Bartók, Ko­dály, Lajtha, Vikár és mások. Üj Tüskés tanulmányában, amit a fürdővilág 45 utáni ki­alakulásáról mond. Üj nép, pontosabban: a nép lépett a régi helyébe. Tüskés könyvé­ben ezek a részek („Fordul a föld”, „Parasztfürdő”, „Mit ad a föld”, „Népesség, népmozga­lom”) érdekesek, izgalmasak, szociográfiai érvényűek az új „honfoglalók” világáról. Eze­ket balatonfenyvesi „kötődé­se” kapcsán közvetlenül látja, láttatja s ezért írása eredeti dokumentuma marad a Bala- ton-kutatóknak. De praktikus ötleteket is vet föl a somogyi part kihasz­nálására és fejlesztésére. „Több gonddal kellene — írja a "-Műemlékek, múzeumok" c. fejezetben — ország-világ elé tárni a déli part neveze­tességeit. Ugyanúgy divattá le­hetne tenni a szemesi, egyet­len vidéki postamúzeumot, mint Jókai füredi házát, a földvári üdüléshez ugyanúgy tartozhatna a kereki kirándu­lás, mint Badacsonyhoz a bor­kóstoló, a déli parton ugyan­úgy alkalmi, időszaki kiállítá­sokat kellene rendezni a táj képzőművészeti, irodalmi ha­gyományaiból, mint a b~dacso- nyí Kisfaludy-ház, a tihanyi múzeum teszi.” A művészeti látnivalók közül (csak egy pél­da) felhívja a figyelmet a Lei- léhez közeleső Somogytúrra, ahol félszázévig festette Kunffy Lajos a somogyi tájat és népét. „Szülőföldfem, a Balaton” cí­mű önéletrajzi vázlatával zá­ródik a szép (Varga Hajdú István finom rajzaival illuszt­rált) kötet. Ez a rész egészen líra: a szülőföld szeretete szól belőle és ez adta könyvéhez is az ihletet, hogy az „egész­ségesebb arányokat” keresse a déli partvidék múlt és mai jelenségeinek, társadalmi és szellemi életének feltárásával. Tüskés szándéka sikerült: könyvével ennek a tájnak, tó­világnak szinte „szerelmes földrajz”-át tárja olvasói elé. A déli part karakterét adó nyugalmas jegenyesorok, Eg-- ry József Fonyódra vetülő fénypárái kedvesebbek. a „rengeteg Somogyba futó po­ros utak jobban kinyílnak előttünk írásában. S könyv» mégis több egy partvidék mo­nográfiájánál: művészi eszkö­zeivel az új balatoni iroda­lom rangos darabja s nvnden sorával az egész b int n meg­ismerését és szer iv:;t szol­gálja. Bárdosi Németh Jánw 4 NÉPHATÁROZAT! demokrata ;jart „csatlakozásét a határozati javaslathoz. Be­szédében kiemelte: ... a nem­zetköziség nem jelent közönyt a nemzeti élet iránt, hanem jelenti az elnyomottak nem­zetközi szolidaritását. Ez pe­dig jelenti azt is, hogy ne le­gyen egyetlen nemzet sem a másik által elnyomva. Mi nemzetközi munkások tilta­koztunk mindéz az elnyomás ellen. Tiltakoztunk akkor is, amikor az elnyomást a ma­gyar osztályuralom gyakorol­ta az itt élő idegen nyelvű nemzetek felett. A békekötés célját abban is látjuk, hogy a nemzetiségi kérdés végre nyugvópontra jusson. Ezért tiltakoznunk kell olyan tőreit- vések ellen, melyek az egyik nemzetiség felszabadítása mel­lett a másikat új elnyomás alá akarja erőszakolni.. A nemzetiségi kérdésnek a. marxizmus szellemében törté­nő mély elvi boncolgatása he­lyett a polgári sajtó csak ér­telmi síkon tud érvelni f,,... egy szemernyi sincs ben­nünk a szerbek ellen való el­lenséges érzületből, sőt tanu­lunk tőlük hazaszeretetei... az 6 izzó nacionalizmusuk példát mutat minden nép­nek ... mi hisszük, hogy * minden népek Istene bennün­ket is hozzásegít a megértés­hez .. .* stb... stb ...) ugyan­akkor a forradalmi munkás* sajtó már a reakció mester- íedéseire is figyelmeztet. A Munkás 1918. december 4-i Ellenforradalmárok című úkkében a következőket ol­vashatjuk: .. a koronás fők gája alól még fel sem sr*- >adultunk már is azt kell ta­pasztalnunk, hogy elindult •gy ellenáramlat, amely a szo- •iális és demokratikus kiala- :ítás útjába nehézségeket gör- Eíf. Ismeretlen mélységekből, i ronda piszok és szenny alól iőbújnak alakok. akiknek étérdeke, hogy a forradalom •átyúba jutott szekere ne moz- ! ulhasson előre, mert az 6 sztályuralomra törekvő cél- ainak ilyen módon nem ér­ák célt... a kereszt jeisza- ával,... a hatalmi őrület esz- özéivel... o királyt ünnep­ik, alattomban a valláskü- inbség üszkét vetik, rablásra, avarok előidézésére akarják elhasználni... a ma még té- >vázó tömeget... nagyszerű, igyogó jövőt helyeznek kilá- ísba azok számára, akik siet­ek a forradalom vívmányait zétverni... Meg kell mutatni zeknek a sötétben bújkálók- ak, hogy az 6 reményeik em válhatnak valóra...” . t Tanulságos a fenti példa, lert a győztes forradalmi tö- legek egvségének megbontá­sra a reakció ma is a nacio- alizmus sovinizmus, vallási irelmetlenség. anfiszemitiz- íus stb. eszközeivel próbál atni. sokszor nem is sikerte- nül. Dr. Molnár Istváa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom