Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-26 / 302. szám

Duna «Türmt naoio W68. december 24. 3 Beszélgetés a Megyei és a Városi Tanács vezetőivel Jövőre 840 lakás épül Pécsett 1 árnyalások a Telefoneyárral Megerősítik a tanácsi építőipait vállalatot Men,kezdődik a kenyérnyár építése Már hagyomány, hogy ilyen­kor év végén interjút készí­tünk a Megyei, illetve a Vá­rosi Tanács elnökével. Véle­ményüket kérjük az óév leg­fontosabb eseményeiről és kérdéseket teszünk fel a jö­vőre vonatkozóan is. Az elké­szült cikkek aztán rendszerint j a karácsonyi, illetve a szil- | veszteri számban jelennek j meg. Baranya és megyeszékhelye, Pécs, számos ponton közös problémákkal találja szemben magát, s fejlesztésük is felté­telezi a két tanács vezetőinek hol lazább, hol pedig kifeje­zetten szoros együttműködé­sét. Szeretnénk ezt a tényt ki­fejezésre juttatni interjúnk formájában is. Ezúttal tehát közös beszélgetésre hívtuk meg szerkesztőségünkbe a Me­gyei és a Városi Tanács veze­tőit. Kerekasztalbeszélgetésünk részvevői: Palkó Sándor, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Tanács vb-elnöke, Horváth Lajos, a Pécs m. j. városi Tanács vb-elnöke, dr. Földvári János, dr. Nagy Gyu­la és Takács Gyula a Megyei Tanács, dr. Németh Lajos és Papp Imre, a Városi Tanács elnökhelyettesei, Vértes Tibor, a Megyei Tanács, dr. Galabár Tibor, a Városi Tanács titká­ra, Bocz József, a Dunántúli Napló főszerkesztője és Kéri Tamás, a Dunántúli Napló munkatársa. Munkatársunk: Hogyan alakult 1968-ban a lakos­ság élelmiszerellátásé, kü­lönös tekintettel arra, hogy az államin kívül több más szektor is részt vállalt az igények kielégítéséből? Földvári János: A mezőgaz­dasági űzetnek megsz'flárdulá­‘ shhr ......... M ire szám it fiatunk a jövő évben? sának köszönhetően' á lakos­ság élelmiszerellátása kiegyen­súlyozott volt, sőt, hozzátehe- tem. ilyen nagyot még soha nem léptünk előre, mint ép­pen ebben az évben. Termelő­szövetkezeteink, földművesszö­vetkezeteink egyre bátrabban fejlesztik melléküzemeiket s ez egészséges konkurrenciát visz a kereskedelem életébe. A Mecsektej belépése például jelentősen megnövelte a tej­termékek kínálatát, hatására a tejboltokba naponta kétszer szállítanak tejet, így a tejellá­tás teljesen zavartalan. Igen jól működik és ma már or­szágos hírű a mohácsi tsz- pecsenyesütő, de érdemes meg­említeni a villánykövesdi tsz halászcsárdáját, a villányi fmsz Oportó kisvendéglőjét, a siklósi tsz Máriagyűdön .léte­sített és a környék idegen- forgalmába jól illeszkedő rep­rezentatív borozóját. Végül — bár Itt kpnkurrenciárói nem beszélhetünk — a lakosság el­látásában komoly szerepet vállal az a 49 kisiparos, aki megyénkben kenyérsütéssel foglalkozik. Papp Imre: Nem állítom azt, hogy Pécsett a lakosság ellá­tásában már nincs javítaniva­ló. de az biztos, hogy kielégí­tőbb, zavartalanabb az ellá­tás, mint a korábbi években. Növekedett a kereskedelem árukészlete, bővült a válasz­ték, rövidebb lett a hiánycikk lista. Ennek és az eladók ud­variasságában, szakértelmében bekövetkezett kedvező válto­zásnak tudható be, hogy a forgalom is megnőtt. (Annak ellenére, hogy az árak terüle­tén nemigen beszélhetünk ja­vulásról.) Pécsett a tsz-társu- lások elsősorban a zöldség- és gyümölcsellátásban léptek fel versenytársként, standjaikat állandóan el tudták látni friss és tetszetős áruval. A MÉK- nél ilyen szempontból lemara­dás mutatkozott. És egy adat, mely önmagában is jelentős: a tavalyi 16-tal szemben ez év végére 38-ra emelkedett a standok és piaci bódék száma Pécsett Munkatársunk: Eddigi tapasztalataik szerint meg­oldja-e a bedolgozói rend­szer a női munkaerő­felesleg foglalkoztatását? Dr. Nagy lem, leghelyesebb egy szám­adattal kezdeni: l£H9-ben Ba­ranyában a munkaképes nők 28,5 százaléka volt aktív ke­reső, tavaly viszont már 39 százalékuk dolgozott, s ezzel mindössze 0,8 százalékkal ma­radtunk el az országos átlag­tól. A foglalkoztatás ilyen mérvű növelésében jelentős járási jogú városaink szerepe, Komlóé, Mohácsé és Sziget­váré. A nem egészen tíz éve még alig 200 fővel dolgozó Komlói .Vegyesipari Vállalat ma már 20Ó0 dolgozót, körtük 1400 nőt; foglalkoztat, s.azt hi­szem nem -, kell -részleteznem, mit jelentett ilyen szempont­ból a Mohácsi Farostlemez- gyár és Vegyesipari Vállalat, illetve a Szigetvári Cipőgyár és Konzervgyár üzembehelye­zése. Közvetlenül a kérdésre válaszolva a női munkaerő­felesleg foglalkoztatását a be­dolgozó rendszerrel megkönv- nyíteni lehet, de optimális megoldást csak új könnyűipa­ri üzemek létesítésétől várha­tunk. Vértes Tibor: A Komlói Ve­gyesipari Vállalat elsők kö­zött tett eleget ennek a kérés­nek, a városon kívül 15 köz­ségben alakította ki a bedol­gozói hálózatot, összes bedol­gozóinak száma 240. A Siklósi Kesztyűgyár hálózata 24 köz­ségre terjed ki, községenként átlag 5 fővel, a nyár folya­mán a Mohácsi Vegyesipari Vállalat 3 községben, összesen mintegy 40 nőt foglalkoztatott. Ezek az adatok csak alátá­masztják Nagy elvtárs véle­ményét: a bedolgozói rendszer a női munkaerőfelesleg fog­lalkoztatását megoldani nem, csak megkönnyíteni tudja. Mégis, mert elsősorban a kis lélekszámú községekben lakó nők helyzetét könnyíti meg, támogatásra és továbbfejlesz­tésre érdemes. Horváth Lajos: Pécsett a női munkaerőfelesleg látszólag magas, 14 ezerre tehető. De mint a munkaügyi szakembe­rek sok éves tapasztalataikra támaszkodva megfogalmazták, e nők többsége nem munkát, hanem állást akar. Vannak, akik egyáltalán nem kívánnak elhelyezkedni, de mintegy há­romezren valóban szívesen dolgoznának, ha lenne hol. A _ , . bedolgozó nők száma városi Gyula: _Ügyivé- viszonylatban ezer körül mo­zo g, ez önmagában is örven­detes, de mint a megyében nem, itt sem oldhatja meg a problémát. A könnyűipari üze­mek létesítésének szükségessé­gét az elhangzottakon túlme­nően az is inkodolja, hogy Pécs, és hozzátehetem, egész Baranya ipari struktúrája egy­oldalú, főként a bányára épül. Ügy érzem, a megye iparszer­kezetének megváltoztatására a kormány is fog hozni intézke­déseket. Jelenleg a Telefon­gyárral tárgyalunk, szó van arról, hogy egyik gyáregysé­gük idetelepül. !! Munkatársunk: Mi az oka annak, hogy a terv­időszak elején több beru­házásról hallunk, mint amennyi végül is elkészül? Konkrétan az új város- központ építkezésére gon­dolok. Palkó Sándor: Ha megenge- j di, korrigálnám a kérdést. Tudniillik nincs arról szó, j hogy kevesebbet építe­nénk az előirányzottnál, a bökkenő csak az, hogy nem azt építjük meg, amit előre el­terveztünk. Ugyanis a tervezés időszakában még nem voltak ismeretesek azok a kiemelt beruházások, amelyeknek ki­vitelezésére időközben kijelöl­ték a Baranya megyei Építő­ipari Vállalatot, lekötve ezzel kapacitásának legnagyobb ré­szét. Ezekre a beruházásokra nagy szükség van, megvalósu­lásukból a megye is profitál, azonban amit eredetileg ter­veztünk, pillanatnyilag — nem pénz, hanem építőipari kapa­citás hiányában — nem tud­juk felépíteni. 1 Ugyanakkor meg kell mondani: a beruhá­zást lebonyolító szerveknek — a kialakult helyzetet látva — arra kellett volna törekedni­ük, hogy az ország más ré­szében találjanak kivitelezőt. Mert más megyékben volt sza­bad kapacitás. Dr. Németh Lajos: Itt vető­dik fel az univáz-szerkezet problémája is; a városközpont építkezései erre vannak ala­pozva. Uni váz-szerkeze tét vi­szont csak egy vállalat gyárt az országban, és nem tudja teljesíteni a megrendeléseket. A B. m. Építőipari Vállalat rá tudna állni az univáz-szerke- zetek gyártására, ehhez azon­ban 20—25 millió forintos be­ruházásra lenne szükség. A másik megoldás: át kell dol­goztatni a terveket, hogy ne legyünk rászorulva az univáz- ra. Annak idején az univáz- szerkezetet tartottuk a legal­kalmasabbnak a városközpont építkezésénél, de azóta eltelt öt év, funkcionál az új me­chanizmus, ha szükséges, fe­lülvizsgáljuk akkori nézetein­ket Palkó Sándor: Egyébként ép­pen a városközpont építésé­nek elhúzódása érlelte meg bennünk a tervet, hogy a ta­nácsi Magás- és Mélyépítő Vállalatot egyesítjük az Építő- anyagipari Vállalattal, ha kell, kibővítjük, és ply an mű­szaki felszereléssel látjuk el, hogy képes legyen a nagyobb volumenű, igényesebb munkák elvégzésére is. i I Munkatársunk: Együtt- [ « működik-e a városi és a > megyei idegenforgalmi hi­vatal a Baranyába érkező Jí vendégek elhelyezésében? ;• Ha igen, nem lehetne fo- j kozni a kooperációt? kük sem képes magát eltar­tani, a nyereség náluk azt je­lenti, hogy nem használják fel teljesen a dotációt. Ko­rábban például előfordult, hogy a siklósi várban telt ház volt, több vendéget már nem is tudtak elhelyezni, és senki sem törődött azzal, hogy Har-* kánybarr a szálloda üres. Az is megesett, hogy Pécsről küldtek el turistacsoportokat, mert nem tudtak szállást biz­tosítani részükre. Miért nem irányítják ilyenkor újabb örvendetes ajánlatot. Ferenezy Béniné rendelkezé­sünkre bocsátja a család bir­tokában lévp Fenenczy-örök- séget, ha bemutatását állandó jelleggel biztosítani tudjuk. Valószínűleg a Káptalan ut­cában találunk erre megfeleli helyet. Kassák Lajosné szin­tén felajánlotta évjáradék fe­jében gyűjteményét s úgy néz ki, hogy meg tudjuk szerezni a Bedő-féle gyűjtemény 60« képét is. ugyancsak évjára- például j dékért. Dr. Galabár Tibor: A mű­emlékvédelem területén is ör­vendetes hírről számolhatok be. A püspöki palota előtt lé­vő úgynevezett püspöki téli­kertet az egyház felajánlotta közcélokra. Tervünk az, hogy a télikertet összekötjük a Barbakánnal, helyreállítjuk, és már a jövő év. végére át­adjuk a közönségnek. A csak­nem 2 „miJUó: forint költsége^, az Országos Műemléki Fel­ügyelőséggel közösen álljuk. } Munkatársunk: Köszön- í jük nyilatkozatukat. Am \ mielőtt befejeznénk a be- i szélgetésl, engedjék meg, hogy feltegyük a meg- t szokott és mégis mindig érdekes kérdést: Mire szá­míthatunk az új évben? Palkó Sándor — Horváth Lajos: Pécsett 840 lakásba költöznek be az új lakók. Megkezdődik a kenyérgyár építése. Számos lakóházat újí­tunk fel, egész utcasorokat ta­tarozunk, néhány út korszerű­sítésére is sor kerül. Ujme- csekalja mozit kap, felépül a Mecsek Áruház, új rendelő- intézetet létesítünk. Január 15-től új szülészeti osztállyal bővül a Megyei Kórház. Fel­újítjuk és átépítjük a Park és Kossuth mozit. Siklóson befejeződik a kenyérgyár épí­tése. 12 tantermes általános iskola épül, az átépített vár­ban kialakított 150 férőhelyes reprezentatív turistaszálló mellett 50 ágyas szállodarész építését fejezik be, ÄBC áru­házát kap a község. Sásdon bővítik az üzlethálózatot, meg kezdik az új kultúrház épí­tését. Mohácson folytatódik a közművesítés, a csatornázás, új rendelőintézetet kapnak a mohácsiak és itt is ÁBC áru­ház épül. Szigetváron felépí­tik az Oroszlán éttermet, megkezdik az új gyógyfürdő és üdülőhely alapjainak lera­kását, bővítik a gimnáziumot. Harkányban befejeződik a gyógyszálló építése, korszerű turistaszállót létesítenek. — Komló új áruházát kap, Cser­tőn kibővítik a nevelőotthont. Drfün befejezzük a harmadik :ó feltöltését, halvezervátumöt alakítunk ki. melyben Magyar- arszág összes hasznos halfaj­úja „képviselteti magát”, fel­épül a szén- és az ércbánya 30—80 férőhelyes üdülője, majd a megyei tanácsé iS, immár i harmadik a Pé^si tó partján. — Befe:"ül a kínálkozó (lkaimat 'elhasználva ezúton kívánunk kellemes karácsonyi innepeket és boldog új esz- endőt a megye és a megye- székhely lakosságának. A lövő évben készül ei az ujmccsenaijai rendelSlntézet. Takács Gyula: Bizonyos ered­ményeket már fel tudunk mu­tatni az együttműködésben, mégis azt kell mondanom, hogy még nem használjuk ki eléggé a lehetőségeket. A me­gye régóta szorgalmazza, hogy a két hivatal együtt keressen megoldást az idegenforgalmi munka természetéből fakadó és mindkét helyen felmerülő problémákra, a közelmúltban aztán végre létre is jött köz­tük egy szerződés. Megálla­podtak abban, hogy a vendé­geknek kölcsönösen ajánlják egymás szállásait és állandóan tájékoztatják egymást a sza­bad szálláshelyekről. Ez kez­detnek biztató, de nem szabad megállni itt. Dr. Galabár Tibor: Mintegy száz olyan csoportunk volt az idén, mely a megyei ide­genforgalminál jelentkezett s közvetlenül onnan irányítot­ták őket városi szálláshely­re kívánságuknak megfelelő­en. A pécsi szálláshelyek iránti kereslet egyébként még egy jó darabig meghaladja a megyeit, ennek ellenére a vá­rosi hivatal sem nélkülözheti az együttműködést. — Van ugyanis két másik .vendég fogadó” szerv is Baranyá­ban; az IBUSZ és a Volán, ők már egymás programjait is ajánlják a csoportoknak. A leghelyesebb az lenne, ha velük is összedolgoznánk. Palkó Sándor: Nagyon szé­pen alakul az együttműködés a két hivatal között, de még nem törekednek eléggé a gaz­daságossági szempontok ér- vényrejuttatására. Pedig egyi­A Szigetvári Konzervgyár íőleg női munkaerőt foglalkoztat. Pécsváradra őket, hiszen a busszal érkezőknek ez nem távolság? Nem éri meg ne­kik? Állapodjanak meg a me­gyével, hogy minden lekül­dött csoport után bizonyos százalékot kapjanak. ! Munkatársunk: Van-e együttműködés a két ta­nács között múzeumi | ügyekben a gyűjtemé- j • nyék vásárlásában? Takács Gyula: Az együtt­működés feltétlenül megvan, ha nem is minden területen egyforma hatékonysággal Most éppen a török múzeu- 1 mot szeretnénk közösen ki- j alakítani, egy múzeumi egy­séggé téve a városi idegen- forgalmi hivatal kezelésében lévő Jakováli Hasszán dzsá­mit, a minarettet és a hoz­zá kapcsolódó török romot. Erre a török épület restau­rálását követően kerülhet sor. I A képtár tízéves közös fej­lesztésének jelentős állomása ; volt a Tompa-gyűjtemény megvásárlása, mely 600 kép­pel gazdagította Baranyát. Mosfcináhan kantímlr

Next

/
Oldalképek
Tartalom