Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-26 / 302. szám
naoio 1968. december 24. Brandt Béla Rácz Gyula Futács Kálmán Rejtő János Nemes Attila Hogyan mutatkozott be a reform tT örintérjünk egyetlen kérdése: Hogyan értékeli On az új gazdasági mechanizmus első, „bemutatkozó" esztendejét? A válaszadók: BRANDT BÉLA, a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányaüzemének főmérnöke, RACZ GYULA, a Mecseki Ércbányászati Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, FUTACS KALMAN, az Építőgépgyártó Vállalat pécsi gyáregységének igazgatója, REJTŐ JÁNOS, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója és NEMES ATTILA, a Beruházási Bank dolgozója, II. kerületi tanácstag. Műszak fejlesztést Az év elején, amikor arról beszélgettünk, mit várok a reformtól, ez a három szó hangzott el legtöbbször: önállóság, rugalmasság, önköltség. Nézzük talán most is ezeket, önállóság. Hát bizony nehéz volt megérteni és megértetni, hogy az önállóság elsősorban nem üzemi, hanem vállalati kategória. Az idő múlásával azonban kikristályosodtak a dolgok. Ténylegesen nagy önállóságot kaptunk például a bérek, jutalmak, belső átszervezések vonatkozásában, s ez megnövelte hatékonyságunkat. Csak egyetlen példát. Nemrégiben még gyakori Volt, hogy a legjobb és legrosszabb csapatok műszakbére között Csak 10—;15 forint volt a differencia. Ez nem húzott. Most Van olyan csapat, amelyik 110 és van olyan, amelyik hatvan forintot keres naponta ... Rugalmasság. Ahogy számítottuk is. néhányszor „megtáncoltatott” bennünket a piac Pluszigénnyel jöttek a vevők — s mi nem mondhattuk hogy nincs szén. Az üzem átlagosan 390—400 vagon szenet ad naponta, de ötszáz va- gonos kihozatalra is többször volt példa. önköltségünk alakulása azt bizonyítja, hogy az üzem dolgozói a legszélesebb körben támogatták törekvéseinket. 304,3 forint volt a tervezett önköltségi ár, s ehelyett — az I—III. negyedév átlagában —, 29487 forintért termeltünk. 9,64 forintos tonnánkénti megtakarítás — ez, úgy érzem, igazi mechanizmus eredmény. Itt szeretném megjegyezni, hogy jó eredményeket hozott a háromharmados — szabad szombatos — munkarend bevezetése. Nagy volt a tét, de érdemes volf belevágni. Egyszóval: pozitívan értékelem az évet, bár annak megjegyzését nagyon fontosnak tartom, hogy az egyéni felelősségvállaláson alapuló vezetői és munkás szemléletnek tovább kell erősödnie. Az idei év sikerei láttán helytelen lenne azt gondolni, hogy néhány újabb „csavarással” vagy szervezeti változtatással minden megoldható. Ha nem akarunk végzetesen csalódni előtérbe kell helyeznünk a műszaki fejlesztést. A MÉV központjában és üzemeiben 1967-et mindenki a főpróba évének tekintette, így aztán az átmenet szinte zökkenőmentes volt. Az üzemek — és ezeken belül a szakszervezeti szervek — önálló bérgazdálkodási és fegyelmi jogkört kaptak, s miután a legfelsőbb szervek is egyértelműen hangsúlyozták a szak- szervezeti munka elmélyítésének és kiterjesztésének fontosságát, mindenki természeNagy gondot fordítottunk a belső tartalékok feltárására. ■Érdemes volt Talán már hallott is a CO-hegesztőinkről... Nos, ezek a masinák — szám- szerint tíz —, már évek óta a raktárban hevertek. Elővettük, korszerűsítettük őket A régi, dinamós hegesztéssel összehasonlítva ötszörösére nőtt a termelékenység, s a minőség is kifogástalan. Szerintem egyebek mellett ez a mechanizmus ... Új utakat kell keresni A Moziüzemi Vállalat — más kulturális jellegű intézményekhez hasonlóan —, az átlagosnál is nagyobb izgalommal várta az új gazdasági mechanizmust Éppen ezért már elöljáróban leszögezem: kellemesen csalódtunk. A nyereség a mi számunkra is fontos, az állami dotációs rendszer azonban lehetővé teszi, hogy a Moziüzemi Vállalatnak ne legyen csapás, büntetés egv színvonalas nagy nevelő hatású de visz n lag szerény közönségsikerre sz'mftó film... Ugyanakkor valamennyi szakmabeli előtt világossá vált: új utakat kel! tál'Inunk a közönséghez, A legfontosabb célkitűzéseket három pontban foglalhatnám össze: 1. változatosabb program, 2. korszerűbb technika, 3 hatásosabb propaganda. Mindhárom téren előreléptünk. Ami a technikát illeti: Baranya megye felzárkózott a legjobban ellátott megyék közé Azt hiszem elég ha a legutóbb felavatott fővárosi szintű mohácsi filmszínházra utalok... Az új mechanizmus szellemét tükrözik azok a intézkedések is, melyek lehetővé tették, hogy a filmforgalmazó szervek beleszóljanak a filmgyártásba. A MOKÉP anyagilag is támogatja az alkotó- csoportokat — természetesen üzlet» szempontokat is szem előtt va. Aztán egy másik újdonság: a Moziüzemi Vállalatok igazgatói is véleményt mondhatnak az import-filmekről. Magam többször vettem részt átvevői zsűrik munkájában. Gondolom, a közönsége* a műsorpolitika mellett az áralakulás érdekli legjobban. Az év eleji emelések — én legalább is úgy érzem —, megfelelő ellenszolgáltatással jártak együtt: szebb, korszerűbb mozik várják a közönséget Ami a jövőt Illeti: emelés helyett Inkább a kedvezmények lehetőségét keressük. Ilyen például kétrészes filmek esetében a másfél helyár. Megpróbálkoztunk vele, nem vált be. A pécsi ember bizalmatlan, s azt hiszi, ha valami olcsó, akkor rossz is ... Kevesebb beszéd Kevesebb beszéd, több munka — így tudnám egyetlen mondatban összefoglalni az új mechanizmus tanácsi munkára gyakorolt hatását. Lassan elfogynak a tanácsülések napirendjéről az olyan témák, melyek megoldásához kerületi szinten se jogkör, se anyagi lehetőség nincs. Jelentős változásnak tartom, hogy nagyobb távlatokban gondolkodunk, mint korábban'. Már az idén is három évre szóló tervet kellett készítenünk s az anyagi lehetőségeket is ehhez szabták. Nincs tehát többé szükség az év végi hajrákra. Ha december végén még mindig van pénz, hát van. nem kell mindenáron elkölteni, mert nem veszik el. Átmegy a következő évre. Másik újdonság: a tartalékképzés A rendelkezésre álló összegek egy részét nem terveztük be sehová, ki tudja, milyen váratlan kiadások lépnek fel évközben. Azt mondtam kevesebb beszéd több munka jellemzi az évet. Bizonyításképpen elég végigfutni az idén átndott létesítmények „névsorát”. A Bimbó utcában új bölcsőde épült, a Honvéd téren könyvtár átadták a kertvárosi TÜZÉP-te- lephez vezető utat, elkészült a vásártéri autóbuszpályaudvar, s ezek csak az igazán jelentősek. Az állam 1967-ben 37,4 millió forintot juttatott a II. kerületnek. Idén ez az összeg 40,8 millió forint volt. A „bemutatkozás” tehát nagyonis kedvezőnek mondható... B. S. í'*ví5:í Nincs családfenntartó munka nélkül A munkaképes férfiak csaknem 100 százaléka dolgozik Fiatal lány — kezében munkakönyvét tartva — nyit be a Pécs városi Tanács munkaerőgazdálkodási osztályának ajtaján. — Eddig konyhán dolgoztam, de szeretnék munkahelyet változtatni. — Miért? — kérdi az előadó. Mosoly villan az arcán. — Mert fiatal a főnököm ... Az előadó érti miről van szó, íróasztaláról kimutatást húz maga elé, abból sorolja: — Tudok ajánlani takarítói, konyhai, hírlapkihor- dói állásokat, á Pécsi Kenderfonónál is van felvétel. — Az a konyhai állás mégfelelne... • Milyen munkát kerestek a munkaközvetítőben, milyen volt az elhelyezkedési lehetőség ebben az évben Pécsett? — erre a kérdésre keresem a választ. A kérdésre átfogó választ adni csak egy alapos felmérést végző tanulmány lenne képes. A munkaközvetítőben ugyanis nem mindenki fordul meg, aki munkát keres. Kötelező közvetítés csak a szakképzetlenekre vonatkozik. A szakképzett munkaerőt a vállalatok, intézmények közvetlenül, mondhatni „kapuból” veszik fel. Ha van jelentkező! Mert például Pécsett a munkaképes férfiak csaknem 100 százaléka dolgozik. A közvetítő statisztikai adatai mégis némi támpontul szolgálnak a kérdés vizsgálatához. Nézzük az 1968. évi november végéig vezetett adatokat. A munkaközvetítőben megjelentek közül 1É éven aluli férfi, nő 65 1148 18 éven felüli férfi, nő 363 5151 Ugyanilyen bontásban állítsuk szembe a közvetítő által elhelyezetteket azzal, hogy a kötelező közvetítés a szakképzetlen férfiakra sem vonatkozik, mert a férfiak általában sokkal köny- nyebben találnak munkát, mint a nők. A férfiak elhelyezkedéséről nem is vezetnek statisztikát. Munkába helyezett nők: 18 éven aluli: 1118 18 éven felüli: 4607 Az adatok tehát azt mutatják, hogy a 18 éven aluli lányokból mindössze harmincat, a tizennyolc éven felüliekből 544-et nem sikerült munkába állítani. A szakképzetlenekről van szó! De az is tapasztalat, hogy a szakképzetlen nők munkába állításának nem a munkahely hiánya az akadálya. Sok esetben a munkahely „milyensége” miatt nem vállalnak állást. Inkább még várnak. Az osztály bővelkedik munkahely kínálatban. Könyvelői, bérszámfejtői, gyorsírói, gépírói állásokból mintegy negyvenet tartanak nyilván. Az igaz, hogy ezekben a munkakörökben jobban a gyakorlattal rendelkezőket keresik. Kimondott férfi-állásokat is kínálnak — ha „véletlenül” betévedne valaki. Keresnek: 10 gépkocsivezetőt, rakodókat, asztalosokat, fűtőket, a Vízügyi Igazgatóságnak öt segédmunkás kellene. Ezeket az állásokat csak tájékoztatás végett tartják nyilván — mert ezekre kötelező közvetítés nincs. El tudják-e helyezni a családfenntartó, szakképzetlen munkakereső nőket? Ez év harmadik negyedévének végéig ebből a kategóriából 227 volt az itt jelentkezők száma, ebből 225-öt elhelyeztek. Gyakorlatilag tehát ez a gond megoldott Ehhez természetesen az is hozzájárul, hogy a családfenntartó nők bármilyen munkát vállalnak. Nem azzal állítanak be a munkaközvetítőbe, hogy „könnyű munkát kérek, olyant, ahol sokat lehet keresni.” A gond a nők munkába helyezésénél kettős: egyrészt munkahely van, de jelentkező hiányában nem tudják betölteni. Másrészt: jelentkező van, de a munkahely nem felel meg az illető elképzeléseinek. Sokan viszolyognak például — érthető okok miatt — a két, illetve a három műszakban dolgozó üzemektől. Sokan szívesen mennének dolgozni a kereskedelembe eladónak, de ide és még néhány kedvelt munkahelyre a lehetőségekhez mérten sok a jelentkező. „Ha felkeres bennünket egy nő és azt mondja, hogy bármilyen munkát vállal, elhelyezésének semmi akadálya” — mondják a közvetítőnél. • Ez a felmérés is a női munkaerőkínálat nagyságát tapasztalja. Egyelőre sajnos megfelelő, könnyű munkában kevés a kínálat. Lényeges változást valószínűen a IV. ötéves terv hoz. Garay Ferenc Elkészült a MÁV M—Il-«s soroza tű mozdonyainak prototípusa. Az 1200 lóerős. 100 kilométer'Ara végsebességű Diesel-hidraulikus mozdonyt most járatják be. Jelenleg Budapest és Szeged között közlekedik, személy- és gyorsvonatokat vontat. A A első esztendeje? Egy kérdés — öt válasz | tesnek is vette, hogy titká- I raink, aktivistáink minden j fontos kérdésben hallatták I hangjukat I Szakszervezeti szemmel néz- [ ve a dolgokat, tehát minden- i képpen az előrelépés évének látom az 1968-as esztendőt. A szakszervezeti tanács és a szakszervezeti bizottságok a vállalati élet nagyjelentőségű tényezőivé váltak. Persze van j olyan tapasztalat is, hogy még nem mindig tudunk a jogokkal élni. Most ez a következő lépés, erre kell rádöbbenteni az embereket Néhány szót az év vitáiról. Eléggé ellentétes vélemények hangzottak el a reform előkészítésének időszakában a szocialista munkaversennyel kapcsolatban. Sokan azt mondták: minek az? A jól meggondolt, helyesen alkalmazott anyagi ösztönzés ugyanis ki-j hozza az emberekből a maxi- J mumot. Nem lett igazuk. A | jubileumi munkaverseny szinte spontán kibontakozása és nagyszerű eredményei egyértelműen világossá tették: nem mondhatunk le erről a hatalmas lehetőségről A pénz nagy dolog, de nem minden. Erről jut eszembe egy Jó hír: az 1968-as év nyereségrészesedés alapja legalább akkora, mint a tavalyi. És még egy: előreláthatólag már 1969. április 1-től a vállalat valamennyi üzemében áttérünk a szabad szombatos munkarendre... ötször gyorsabban ! Az indulás nehéz volt: ka- í paritásunk jelentős része szabadon maradt Nem tudtuk ■ pontosan, mit fogunk csinálni, 1 s az sem volt világos, milyen irányban változik termelési profilunk A központi kereskedelmi és piackutató osztály . önmagában nem tudta megöl- ' dani a feladatokat, azért a gyáregységek megkapták a I munkavállalás jogát. A köz- j pont — a koordinálás Jogát j fenntartva — szinte teljes égé- ' szében szabadkezet adott az í üzletkötések vonatkozásában. Az idei évre betervezett árbevétel egyébként 86 millió ' forint. A jelek szerint ezt — a rosszemlékű első félév el- J lenére —, teljesíteni tudjuk. ; Ügy számítjuk, hogy mint- ; egy 12—14 millió forintos nyereséggel zárjuk az évet A végső kép tehát nem rossz, A részletek azonban nem ilyen egyértelműek. Itt van például az anyagbeszerzés. Ebben a vonatkozásban sajnos nem éreztette jótékóny hatását a reform. Az oxigén, a í vasalapanyagok és a különböző elektródák egész évben 1 hiánycikkek voltak.
