Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-30 / 281. szám

Í968. november SP. Ptsn o rrtoil I» Markotahödögétől Dámócig Országunkban 3246 önálló közigazgatási egység, tehát város és község van. Soknak a neve ma már teljesen „ért­hetetlen" és bizonyára a hely beliek sem sokat törik a fe­jűket, hogy honnan eredhet például a Győr-Sopron me­gyei Markotabödöge és a So­mogy megyei Nyim, a bor­sodi Dámóc vagy a Veszprém megyei Dáka elnevezés. Szá- \ mos helységnév régibb keletű j a magyarság hazai történeté­nél s még kelta, avar vagy szláv eredet jegyeit hordozza. Baranyai kastélyok és udvarházak ISiikkösd Első pillanatban igen külö­nösnek érzem, hogy a bük­kösül kastély címe csak egy­szerűen Kossuth utca 72. Az egyemeletes, manzárdtetős és — nyugodtan mondhatjuk — imponáló szépségű épület a szokásosnál is mértéktartóbb copf stílusban épült — egy felirat tanúsága szerint 1786- ban. Az építtető Petrovszkyak Egész sor helységnevünk j után örökség révén a Je­szenszky család tulajdonába ment át a kastély., Bükkösd utolsó „földesura”, dr. Je­szenszky Ferenc, 1947-ben hagyta el az országot. Ezután az állami gazdaság s végül a nevelőotthon foglalta el a dí­szes termeket, melyek jórészt üresen álltak akkoriban, mi­vel Jeszenszkyék a berende­zést külföldre távozásuk előtt elszállították. őrzi ma is nevében a hon- | foglaló magyarság hét nem­zetségének emlékét. Sok nyo­ma van a későbbi nép járá­soknak is. Jász, kun, bese­nyő, török, német, tót, rác, horvát stb. Az azonosnevű. községek­ből van alsó, felső, kis, nagy, erdő, mező, Duna, Tisza, So­mogy, Zala. Vas stb... stb... Szerénységünk bizonyítéka, hogy a jelzők közül leggya­koribb a kis, mert 109 köz­ségünk nevében szerepel a kis jelző míg a nagy csak 106-ban. A legmagyarabb folyó a Tisza neve 57 községünk el­nevezésében fordul elő. A Dunáé csak 21-ben, a többi folyó ennél is kevesebbszer. A Balaton 31 község nevét díszíti és ezen felül van egy Balaton nevű községünk He­ves megyében. A tájegységek közül Zala a leggyakoribb, 40 falu nevében szerepel. Somogy 28, Vas 15 alkalom­mal fordul elő. 34 közsé­günknek szent, 28-nak ne­mes jelzője van. I Száznapos inásodvirágzás A Mecsek napsütötte tája!» I századik napja tart a szín­pompás, őszi másodvirágzás. A ritka természeti jelen jg — botanikusok véleményé szerint a csapadékos időt fel­váltó napfényes enyhe idő­szaknak köszönhető. Eddig csaknem 30 féle fa, cserje, kerti és vadvirág, őszi nyílá­sát figyelték meg a Mecsek vidékén. A pécsi kertekben jelenleg is tömegesen virág­zik a .földieper. Termés ugyan ebből már nem lesz, de érdekes színfoltja a no­vember végi időszaknak. Har­kányban legutóbb kivirágzott a jázmin, Szentlőrincen az aranyeső, a helesfai szőlőhe­gyen pedig javába virít az ibolya. Ilyen ’ virágos novem­berre a legidősebb Mecsek alji emberek sem emlékez­nek. ’ A gémeskutak alkonya Baranya megyében már el­tűnőben van az állattenyész­tők ősi „cégére’’, a gémes- kút. néhány évtizeddel ez­előtt — becslések szerint — még legalább 30 ezer ágasfa meredezett a legelőkön és a falvakban, ma alig tízezerre tehető a számuk. Különösen az utóbbi néhány évben gyorsult meg a „kút-őrség- váltás”: a falvakban ugyanis törpevízműveket, a tsz és állami gazdasági majorokban pedig víztornyokat építettek. A nagyüzemi állattenyésztő telepek új „cégére" tehát a messzire csillogó hidrogló- busz lett. Jelenleg körülbelül 100 víztorony magaslik a megyében. Sok helyütt azonban ra­gaszkodnak a hagyományos kutakhoz és az elkorhadó ágasfák helyett újat állíta­nak. Az ormánsági Bogdásán a falu idős kovácsmestere, Lukács István vasból készí­tett gémeskutat. A klshíján kétszázéves mű­emlékre ráférne egy alapos külső tatarozás. Odabent is volna még bőven tennivaló, de azt saját erőből is meg­oldják valahogy. A külső helyreállítást azonban nem le­het csak úgy „kigazdálkodni”. A műemlékvédelem egyszer már felajánlott százezer forin­tot, de nem akadt kivitelező, s a pénzt végülis „áthelyez­ték”. Gondot okoz, hogy a háló­termekhez képest kevés a nappali szoba és a gyermekek kulturált időtöltésére szolgáló egyéb helyiség. A bővítés mű­emléki környezetben nehéz kérdés. Ha jó az idő, szeren­csére sok mindent pótol a ha­talmas park: szeretik is a gye­rekek. Minden őrsnek külön játszóhelye van, melyet rend­ben kell tartaniuk. A sok kis „társadalmi munkás” helyen­ként csodát művelt valóban. Mégis, mi ez a mintegy hat holdnyi terület nagyságához képest! A parkra, hogy a gye­rekek otthon nélkül is otthon érezzék magukat, teljes egé­szében szüksége van az inté­zetnek. Megint csak a pénz és a felnőtt munkáskéz hiányzik. Elsősorban az utakat kellene rendbehozni, mert a terep igen változatos: minden for­duló új meglepetést kínál. Va­lamikor lóversenypálya szelte át a parkot; a bükkösdi ver­senyekre — így mesélik az idősebbek — évente zarándo­koltak Dél-Dunántúl rango­sabb földbirtokosai. A park szomorú látványos­sága az 1739-ben épült, igaz, hogy közben átalakított ká­polna. A szép barokk oltár­nak már csak maradványai láthatók, bár az oltárkép né­hány éve még megvólt. Ha mást nem, legalább a romo­kat kellene bentről eltávolí­tani, amíg más megoldást nem találnak. A kápolnáig nyúlik a kas­tély 93 méter hosszú pincéje. Volt egy pince, vagy inkább présház a közeli major terü­letén is, melynek állítólag földalatti összeköttetése volt a kastéllyal. A park területén időközben egy modern általános iskolát is felépítettek: oda járnak az otthon lakói is délelőttönként, míg a kastély egykori dísz­termében tornaórákat tarta­nak. Hálószoba lett az egykori teremkönyvtárból, s a dísz­parketten félszegen „toporog­nak” a fehér vaságyak. Rend­kívül ízlésesen bútorozták be az egykori fogadószobákat: modern berendezés, szép füg­gönyök köröskörül. A hangu­latos ebédlőről is nehéz el­képzelni, hogy két évtezeddel ezelőtt még az uraság paripái Bűnügyi múzeum-v* • • > • Hol bujkál a tettes? Az erdőben egy fiatal nő holttestét találták., A horváthertelendi tanács 1958. május 30-án bejelentet­te a szigetvári rendőkapitány- ságnak: „A falu közelében lé­vő erdei tisztáson egy nő holt­testére bukkantunk.” Az orvosszakértői vizsgálat megállapította, hogy a lapoc­ka alatt egy lövéstől szárma­zó sérülés van, továbbá, hogy a mezőre, megkeresik az ott dolgozó ismerőseiket. Elmen­tek, Bognár vitte magával a puskát is” — mondta a ro­kon. kodott hozzá. A szakítás egy^ düli módjaként a nő megölé­sét gondolta. Fegyvert szer­zett, aztán rokpnláíogatás ürü­gyével Horyáthertelendre csarl­A lányt a faluban azóta | ta mennyasszonyát ahol tér­ném látták. Bognárt még egy- : vet ve^rf 1S hajtotta. A -bű­két napig látták a falu kör- csulevelet csak megtevesztesül nyékén, később ő is eltűnt, i lrta> tői származó fejsérülés okoz­ta. A holttest mellett retikült találtak, amelyben sértetlen volt személyi igazolványa: O. Julianna, pécsi lakos. tanyáztak az asztalok helyén, a íiatai nő halálát 6-7 mm óbnagyságu, puhafém lbvedék­Dr. Jeszenszky Ferenc a nagykorpádi birtokkal együtt mintegy 3200 hold szántót és 1200 hold erdőt mondhatott a magáénak. Róla nem mesélnek olyan históriákat, mint a déd­apjáról, aki" — így mondják — egy éjszaka «lkártyázta mindenét, végül a feleségét is. Sógora—, mert ő volt a ne­vezetes kártyapartner — le­mondott ugyan a nyereség­ről, de követelésére kilenc ablakot befalaztattak. Szer­ződést is kötöttek, mely ki­mondja, hogy a kastély új gazdái hármasával kibonthat­ják a három generációt érin­tő abíákzárat. Manapság ép­A nyomozás elsősorban ar­ra a kérdésre keresett választ, hogy az utóbbi időben kikkel tartott kapcsolatot O. Julian­na. Környezettanulmányokat készítettek, amelyekből ki­tűnt, hogy az utóbbi hónapok­Minden jel arra mutatott, hogy a gyilkosságot az ud­varló követte el. A gyanú csak megerősödött akkor, ami­kor Bognár Ferenc pécsi la­kásán tartott házkutatás so­rán egy jegyzetfüzetbe írt bú­csúlevél került elő. „Mostoha sorunk miatt öngyilkosok le­szünk ...” — állt a levélben. arra nem is gondolt, hogy Dunaföldváron is meg­találjuk,- , Garay Ferenc 250 millió éves Feltehető volt, hogy a látiyfp agyonlövése után Bognár ön­gyilkos lett. Keresték, kutat­ták, karhatalmi erők segítsé­gével átfésülték a környék­beli erdős terepet, azonban ban Bognár Ferenc pécsi' fia-| sem * sem holttestét talember udvarolt neki. Kidé- “f™. talaltf> fold nem rült az is, hogy Bognár ré- ! n^e hett® el és ny°m°- - s c zas minden erőfeszítése Bog­gebben Hörvátherteléndén la-, _. , kott és 1958 májusában azzal i "ar megtalálásara irányult, pen három vakablakot mu to- távoztak a lánv szüleinek la- Megszereztek fényképét es el­hatnak még á kastélyban. A j kásáról, hogy tekintettel a kö- ' ren^ltak °rszagü? .körözését legújabb gazda — az állam 2elgŐ házasságukra, meglátó- ls:, MmdJubbas erosodott az a gatják hörváthertélendi roko- ' Z^rnény, hogy Bognar „ek — nem sietett élni jogával. B. M. fiaikat. Bognár környezettanulmányé bői ugyanis kiderült, hogy ön- A nyomozók ezután a köz- [ gyilkosságra tényleges okuk — Elkészült Győr legmaga­ségben folytatták munkáju­kat. Nem került sók időbe annak feldérítése, hogy má­sabb — tízemeletes — lakó- i jus 20-án valóban mégjelen- épülete. A 20 millió forintos i tek Bognár egyik rokonánál, költséggel épített házban 80 ^^ak. Bognár egy család kap másfél, ületve két va]> itt csomagolta ki hálunk, és félszobás lakást. Azt mondták, hogy elmennek Komolytalan rof a / Krecsmanek szerette a fele­ségét. Más férjekkel ellentét­ben ezt meg is vallotta: — Szegény jó feleségem! mondogatta. Ilyenkor könnyede ez a szent nem! belábadt a szeme és arcán en- dogatta jótékony ura. nek furcsa ellentéteként üd- vözült mosoly sugárzott be­lülről. Az asszony valóban meg is érdemelte a dicséretet, sok­oldalú volt és ügyes. — Tudjátok, hogy főz! — mondogatta a férj, amikor es­te a baráti társaságban ulti­zott. — Mint a Túrós Lukács! De nemcsak főzött. Ugyan­ilyen jól mosott és vasalt. Meg szerelt is, villanyt, gé A szegény, jó feleség Ebben igaza volt. Valóban eUV kissé mélyebbre menj a nem viháncolt. Négyszer vi-1 kapával. Nézz ide! Emeld fel — Legfeljebb talán még | dotta és igaza vőlt, más nap- egyre figyelmeztetnélek, hogy lopót nem tűrt el. nem lehetett, a férfi jól ke­resett és a lánnyal látszólag egyetértésben élt. — Ügy tűnt, hogy már-már holtpontra jutottunk — emlé­kezik vissza a vizsgálatot ve­zető fiatal hadnagy, ma őr­nagy. — Bognárnak nem tud­tunk nyomára találni. Arra is gondoltunk, hogy esetleg el­hagyta az ország területét. ! Minden ismerősét, rokonát fel- j kerestük, de senki sem tudott ! hollétére bármilyen támpon- ! tot nyújtani. Ültem az íróasz­talnál, egyik cigarettát a má­sik után szívtam, előttem a Bognár-ügy dossziéja telve je- I lentésekkel, vallomásokkal, feljegyzéssel. Már szinte kí­háncolt mindössze, de még nagyon is az elején. Ebből szü­letett a négy gyerek. Több viháncolásra nem futotta. — Szent asszony! Eleven j magasabban a kapát! Most erősebben csapj oda és még egyet húzz is rajta!... Úgy! Született vincellér vagy, — kiabált örvendezve — szüle­tett zseni! Csak csináld szőr­jóság! mondotta elrévülten, galmasan! — mondotta és el amikor lába bokán felül be­süppedt a pompás meleg láb­vízbe. A vizet persze áz asz- szony hozta, mert ehhez Is jobban érteit. — A teát is hozhatod! — pet, vízvezetéket. Sok min- ' mondta Krecsmanek búgó dent csinált. Kapált, falat ■ hangon és amikor az asszony somfordáit. Az asszony valóban jól csi­nálta. Úgy vágott fát, mint egy favágó, úgy cepelkedett, mint egy belsped ember, úgy keverte a permetét, mint egy ! Különös lábnyomra buk­kant néhány éve egy balatonrendesi kőfejtő­ben Majoros György pé­csi geológus. A nyomot őrző vörös homokkőlap azóta már a Magyar Ál­lami Földtani Intézet i kincsei közt található, hi- S szén ez a lelet Európá- nak ezen a részén egyé- - dülálló. A nyom alapján a „tettes személyazonos­ságának” megállapítására dr. Kaszap András, a Vízkészletgazdálkodási Központ mérnöke vállal­kozott, aki nyomozásá­nak eredményeit most hozta nyilvánósságra: A vizsgálat eredmé­nyei szerint egy már ré- gesrég kipusztult őshüllő bal hátsó lábának tükör- í képe maradt ránk, még- \ bedig abból a pillanat­ból, amikor az állat va­lami szárazabb helyről nedvesebb, tálájra lépett. Ez az őshüllő körülbe­lül 70 centiméter hosszú, a gyíkokra emlékeztető alkatú állat lehetett, amely meglehetősen ma­gas lábakon járt: Hiszen biztosan nyoma maradt volna annak, ha a hasán csúszva farkát maga után vonszolta volna, tonrendesen a nyom kö­zelében más lelet nem volt, másutt azonban egyéb nyomokkal együtt vegyész, úgy vágta a bokra- f“«*® **** el akit illő öz­_ I végység után feleségül vett. áz asz­vésett, szőnyeget szőtt, hiva- j odalámolygott a forró herba- 'rntm^ertesz, úgy ne- Hainalban el ^ falba járt. Egyet nem csinált, teával, végigsimogatta a kar- ^ k „V szony, amikor felkelt. Alig nem aludt. Ahogy a népdal ját. A fáradt arc felragyogott, ** aludt két órát, mert két mondja éjszaka font. nappal mint aki óriási jutalomban net- mint e9V szenes emoer. mosott. 45 éves korában 65 nek látszott és végül nem is hiányzott neki az alvás, vagy észre sem vette, hogy hiány­zik. Valami furcsa kábulat­ban élt. — Mas asszony viháncolna, ‘ goskodni. , vülről tudtam az összes irat — Én nem enném meg a i tartalmát. Nem kerülte el | más főztjét, én nem! — mint- [ semmi a figyelmertiet? — tét- : ha bárki is felemlítette volna i tem fel a kérdést magamnak j > ilyen nyomot pedig se- ezt a lehetőséget. j újra és újra? Megint hozzá- j 5 hol sem találtak. Bal a­— Kőbe kellene faragni a \ láttam — ki tudja már há­tságodat/ — mondotta, és az \ nyadszor — az iratok böngé- asszony megtört szeme egy1 széséhez. Bognár életrajzát pillanatra felragyogott j olvasva rábukkantam néhány A kőbe faragást. — szob- szóra: „... állami gondozott j > találták meg. ami arra rész lévén a szakmája, — meg volt, kiadták nevelőszülőkhöz l mutat, hogy’ az állat népi is...” Elhatároztam, hogy utá- ^ lehetett ragadozó. Való- na nézek, milyen anyag áll > szinűleg a vízhez húzódó rendelkezésre róla az állami j > rovarokkal táplálkozott. , gyermekotthonban, amely ak- | j a nyom neve a szépen 5 kor Pécsett a Hunyadi úton' , volt. A gyermekotthonban rá- ‘ bukkantam Bognárról szóló I / néhány’ feljegyzésre, amelyek- J > bői kitűnt, hogy 1951-től 1954- j í ig egy dunaföldvári családhoz ; \ volt kiadva. Ezt a kapcsolatot j í eddig nem vizsgáltuk. Nyorno- ) 5 zók utaztak Dunaföldvárra. ! ? os csinálta^ nem azonnal, hanem 2 év múlva, mert nem szerette elhamarkodni a dol­got. A kőtörmeléket már az új aludt két 6r át, mert gyerek lázas volt. részesült. I Az ura mindezt méltányol- j Szegény jó melegszívű — Úgy kapál, mint égy ■ ta. Városszerte hirdette az ász \ uram. hogy szerette az elhalt vincellér! — mondotta ta- szony dicsőségét és nagysze- feleségét, — motyogta könny-: Ott fogtuk el! vasszal, amikor a gaz már rűségét. belabadt szérűméi. | Beismerő vallomást tett. El felvetette a szőlőt és az asz- , — Az én feleségem olyan Mert végtelen az astzonyok; mondotta, hogy megbánta a szony nekiállt a kapával szór- asszony, aki nem tűri maga í maflásága. j lánynak tett házassági igére- ­‘ köriU a naplopókar. — mon MUfesr tét, de a lány nagyon ragasz-1 hangzó. ..Korynichniuro <, sphaerodáttylum”, ami :• kigömbölyödő ujjú buzo- [ ) gánvnyomnak fordítható. < De magának a nyomot í hátrahagyó „tettesnek” a : paleontológusok nem ád~ [ tak nevet, annyira ke­veset tudnak róla. Csu­pán annyit hogy körül­< beiül 9 50 millió évvel < ezelőtt járt a ma' Bala- & ■■ tonrendes vidékén. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom