Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-30 / 281. szám

9 1968, november Mt. Vimantosi novio I flZBMMSÁBI A világgazdaság hírei A nyereség, s ami mögötte van Bgy nemrég közzétett gyors­jelentésből az derül ki, bog:' az ipar háromnegyedért nye­reségének összege az országo­san számított egesz évj ösz^ szeg 85 százaléka, néhány ipara garatban pedig a nyere­ség összege jóval meghaladja az egész évre tervezettet. Pé­csett székel a Pénzügyminisz­térium Bevételi Főigazgató­ságának területi igazgatósága. Illetékessége több megyére terjéd ki, de csak a ininisz- j tériumi vállalatok pénzügyi revíziójával foglalkozik. Rész­letes adataik nincsenek a vál- í ialatok nyereségének összter- véről, de nem' is lenne sok értelme az adatoknak, hiszen nincsen viszonyítási alap. El­lenben vannak bőven tapasz­talatok. Felesleges nagyvonalúság ^ vállalatok az első félév­ben meglehetősen tartózkod­tak az állóeszközök fenntar­tásához szükséges munkála­tok elvégzésétől. A féléves mérleg elkészültéig ugyanis nem ismerték a nyereség öszr szegét. Egész más most a helyzet, azok után, hogy ez ismeretessé vált. A félév után, főként ott, ahol igen magas a nyereség, az állóesz­közök fenntartására egyetlen félév alatt többszörösét akar­ják elkölteni annak az ösz- szegnek, amit eddig évenként elköltötték e célra. A revizo­rok tapasztalták, a vállalatok rengeteg állóeszköz fenntartást végeznek. Ahol az állóeszkö­zök meglehetősen leromlott állapotban vannak, ez önma­gában nem is lenne baj. Jo­gos azonban az aggályuk, hogy a vállalatok nemcsak az elmaradt fenntartást, de a tér roelési költségek terhére be­ruházást is végeznek. Ezt vi­szont a rendelkezések hatá­rozottan tiltják, s a területi igazgatóság ezeket a tételeket feltétlen felül fogja vizsgál­ni. El kell érni, hogy a fenn­tartásra fordított összegek csakis az állóeszközök fenn­tartására irányuljanak, a fenn tartás racionális legyen, a ter­melés és a termelékenység növekedése irányába hasson. Az itt elfolyt pénzek egyéb­ként a központi költségvetés terhére mennek, annak egyen­súlyát ássák alá, mert ezek az összegek nem folynak be. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az állami szubven­ciókat nem mindenütt álla­pították meg helyesen. Jellem­ző például, hogy egyes válla­latok igénybe sem veszik, mert annyi a nyereségűin Tizek kalkulációs hibák. Meg kell nézni tehát, hogy a vál­lalatoknak nyújtott szubven­ciók jelenlegi mértéke, a nyúj­tott különböző kedvezmények I nem hozzák-e kényelmes, hely- j zetbe ezen .vállalatokat? . Egy j konstrukció lehet: önmagában .16 és indokolt, de ugyanakkor a kapcsolódó juttatás az opti­mális határon felül már a. szándékkal ellenkező hatást válthat ki, rosszirányba; ösz­tönözhet. A közgazdasági' ösz­tönzők és szabályozók vizs­gálata a területi igazgatóság -feladatkörébe tartozik. A meg Kg}'éléseket folyamatosan vég­zik, észrevételeiket a Pénz­ügyminisztériumba továbbít­ják. Exportálnak az erdőgazdaságok Baranyában az állami gaz­daságok az aszályos esztendő ellenére is várhatóan száz­millió forintot meghaladó nyereséget érnek el. köze! 20 százalékkal többet mint a bá­zisban. A növekedés az állami gazdaságok fejlődését tükrö­zd, A nyereségre sok min­den eddig meg nem ismert tényező hatott. Kétségtelen, az önállóság kedvező helyze­tet teremtett a gazdaságok­ban, de azt is lehet mondani, bog}' az utóbbi évek jó és ésszerű gazdálkodásának a gyümölcse érett most meg. A vetés-szerkezet kialakí tásában már tavaly szabadkezet kap­tak és sokkal ésszerűbb vetés- szerkezetet alakítottak ki. Jobb a gazdaságok műszaki ellátottsága, jobb a műtrágya ellátás, a technológiai fegyel­met betartják, megnőtt a föld termőereje, A korábbi hely leien beruházási politika örökséget is igyekeznek fel­számolni, az elosztási rend­szer által nyakukba sózott, elfekvő és kihasználatlan álló eszközöket kiselejtezték. Az erdőgazdaságok az új mechanizmusban éltek az ex­port-lehetőségekkel, amire az előző években nem volt mód. Osztrák és olasz cégek szál­lítanak kérgezett papírfát. Ezért a tevékenységükért az állami költségvetésből még külön juttatásban is részesül­nek. . Idei ‘eredményeik ked­vezően alakultak, az előzetes felmérések szerint a, nép- gazdasági tervben tervezett eszközarányos nyereséget je­lentős mértékben túlteljesí­tik. mintegy hat százalékkal, j ebben, benne van az allami támogatás is. amely az erdő- I gazdaságok átlagos eszköz j állományának mintegy két és fél százaléka. Ot vizsgálat — kétmillió forint adóhiány Az eddigi pénzügyi reví- i ziók tapasztalatai szerint a jogszabályok nemismeréséből, vagy félreértéséből meg nem tettek maradéktalanul eleget költségvetési kötelezettségeik­nek a vállalatok. Öt vizsga- j lat — s mintegy kétmillió fo­rint adóhiányt állapítottak I meg a revizorok. Pedig nem is átfogó vizsgálatot végeztek, | csak egy-egy csatornát — forgalmi adó, eszközlekötési járulék stb. — vizsgálták meg. Ha a pénzügyi reví- , < ziő a mérleg lezárása után • J derít fényt az ilyesmire, ak- | j kor ennek nagyobb anyagi j t konzekvenciái vannak. Adó- I ) rövidítés vagy jogtalanul | 4 Igénybe vett költségvetési jut- I y tatas esetén a gazdasági bír­ság az adóhiány feléig ter­jedhet. Ez viszont a jövő évi eredmény terhére megy. Miklosvári Zoltán Eredmcny­hird^tés Közgazdász papot tartót- tab tegnap délután a Tech­nika Háza Széchenyi klub­jában. Eí alkalommal ke­rült sor a Mag; a?* Kör gazdasági Társaság megyei csoportja és a KISZ Pé­csi város! Bizottsága által a KIMSZ és a KMP meg­alakulásának 50. évfordu­lója tiszteletére meghirde­tett közgazdasági pályázat eredményhirdetésére. A zsűri az e!só díjat nem ad­ta ki Második: Szűcs Pál, az EGSZI pécsi kutatócso­portjának munkatársa; dol­gozatának témája: A kiber­netikai módszerek alkal­mazása az építőiparban. Jutalma: Moszkva—Lenin­grád-utazás és 2000 forint. Harmadik: Barakonyi Ká­rolyié és dr. Kemény An­tal. negyedik: Nagy Béla, ötödik: Meleg László. Va­lamennyien pénzjutalomban részesültek. A pályázatra összesen 9 dolgozat futott be. A díjakat az elnökló dr. Garam völgyi Károly, a pénzügyminiszter első he­lyettese, a Magyar Köz- gazdasági Társaság főtitká­ra adta át. A pályamun­kákat dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titká­ra, az MRT megye* cso­portja, valamint a zsűri el­nöke; a fiatal közgazda szók mozgalmát Novák Szilveszter, a KISZ város! titkára értékelte« Négy hűtőtorony és égj ?00 méter maga» kémény mutatja mess*! rői az új nagy ipari "központ, <’ thierbachl (NDK) erőmű szüle­tését. A négy első hűtőtorony építése befejezés elöli ál!, üzembe« helyezésük után óránként 27 000 köbméter vizet fognak hűteni. A nagy építkezésen a Német Demokratikus Köztársaság szakmunkás­sal mellett szovjet, lengyel és magyar szakmunkások is dolgoznak Karcsú felhőkarcoló Moszkvá- felelően csak a Duna áll a nem-’ ban. A Szovjetunió legnagyobb vetkőzi hajózás rendelkezésére a J . . ° L.f , nemzeti vizek pedig asm állnak lakóházának tervét készítették e. | nyitva más államok polgárai, ha-* moszkvai építészek. A karcsú, íe- jói és árui számara. eltekintve hér lakóház-óriás ötven emelet ! rendkívüli, esetektől. Felmerült . , ; olyan kérés Is, hogy külföldi ha­magas lesz. és hatezer embernek < használhassák a Szava léikö- nyújt majd otthont. Az egy-két- j tőit. és háromszobás lakásokat beépí­tett bútorral, finn konyhával és villamostüzhellyel látják el. A he­lyiségek kellemes hőmérsékletét távfűtés biztosítja, a melegvíz- szolgáltatás a . napnak . mind a 21 órájára kiterjed. A felhőkarcoló emeletein klubhelyiségeket, tv- szobákat, kávéházakat és büféket rendeznek be. A háznak — amely­nek lakossága annyi lesz, mint egy nagy községé — külön böl­csőde- és óvodakombinátja, saját középiskolája, sőt internátusa is lesz. Külön épületben kap helyet a télikert és a fedett uszoda. Kóoiaj a. Vajdaságban. Kanizsa { közelében, a Vajdaságban meg- kezdte termelését az elsó bácskai I kőolajmező. A Tisza és a jugosz­láv—magyar határ közelében, a Bacska északkeleti részében a geofizikai kutatások már 15 év« vei ezelőtt megkezdődtek. A kik termelésre alkalmas első furatok — számítások szerint — ez év végéig körülbelül 20 000 tonna nyersolajat adnak. A kőolaj mi« illősége igen jó. a Nem ösztönös termelékenység növelésére Interjú a jövedelemszabályozás jelenlegi rendszeréről Közel kétszáz érdeklődő | ,a személyi jövedelem, a része- előtt tartotta meg előadását j sedési alap. És megfordítva: a Munkaügyi Minisztérium fő- , annál kisebb. M unkaerő ván- osztályvezetője, 'Rózsa László, | dorlás is bekövetkezett Pesten, a MTESZ ipargazdasági bi- \ a nagyobb vállalatoktól ktsz- zottsága rendezvényén a Tech- i ekbe, kisebb tanácsi vállala­taira Házában. A téma: a j tokhoz mennek el sokan. Vé- munkaerő és bérgazdálkodá- ! gezetül probléma az is, hogy kedik”, a vállalatok nyolcvan százaléka nem lépte túl az át- lagbérszinvonalat. Rossz a ki­fejezés, mert itt egyáltalán nem „túllépésről” van szó, ha­nem átlépésről. Bölcs és okos vállalati magatartásnak tar­tom, ha a bázisbérszínvona­sunk főbb kérdései volt. Az a január elsején induló arak i lat, illetve a béreket 3—i szá- előadást követően beszélget- j nyereségtartalma időközökben ! zalekkal emelik, természete­tünk Rózsa Lászlóval. \ 20 százalékkal is meghaladja sen valamit valamiért, megfe­_ M.nnvi i™ , nveresés i kalkuláltat. Ez nagy szám! I lelő teljesítmény ellenében, a részesedési alap, ez most az ^ Ezéit. van aztán feszültség a ■ Ettől remélhető, hogy a ter- egyík legfontosabb téma a j beruházási javak piacán, a j melékenység javul, vállalatoknál, annál is inkább, nyereseg, az abból képzett | A hibák, a jövedelemszabá- r veiernénve’ a* jövedeiemsza- * fejlesztési alap, vagyis a pénz . lyozás rendszerének hianyos- baiyoza* jelenlegi rendszeré. ! megvan, de az eredmény mö- ! ságai tehát ismertek, s bízó­ról? : gölt nincs kapacitás. — Kétségtelen, \ vannak hi­bái, de szeretném előrebocsá­tani — azért is, mert közgaz­dász körökben mindenkinek van egy kis házi mechaniz­musa, mármint hogy ő hogyan csinálná ■— a nyereségszabá­' a termelékenység, a rendszer nem ösztönző. A termelékeny­,, ... ... ,,. , i ségi mutatók nem javultak, lyozas generális kicserélésére j sőt roS!jzabbaki mint a múlt nem kerül sor. Higgadtságot évben_ A termelés növekedése nyos, hogy az elkövetkezen­dőkben kijavításukra, a rend­szer hatékonyságának növelé­sére valamiképpen sor kerül. Ebben a reményben váltunk — Sajnos, egyhelyben topog ■ ei Rózsa László főosztályveze­tőtől. — A termelékenységre mi­ly en ha tussal, van a jövede­lemelosztás uj rendje? kell tanúsítanunk, lényeges kérdés ugyanis a rendszer sta­bilitása, ami viszont nem je­lenthet merevséget. Ki keil próbálni, tekintve a hosszú vállalati kifutási időt. Nem lesz tehát más érdekeltségi rendszer, a mostaninak a hi­báit kell kijavítani. Melyek eze.k? Hibája a rendszernek a lustasága. A tartalékok feltá­rását, nagyobb hatékonyságot vártunk tőle. Egy kis számo­lás: 100 forint nyereségből vagy többletnyereségből 5—10 forint, ami visszacsorog a ré­szesedési alapba. 1 Tehát vékonyan csorog. Q&ztönző ez? ' Ebben latom & j rendszer lustaságai, inkább ; lusta, mint inspirativ. Hibája ; az is, hogy kis erőfeszítéssé! ; viszonylag sok nyereségre le i hét szert tenni. A bérszorzó; úgynevezett nem a legjobban sikerült. Bi­zonyos nemkívánatos jövede­lem szóródás következett be. Több budapesti vállalatnál a félévi, mérlegek alapján kiszá­moltuk az év végén várható nyereséget és meglepő ered ményekre magasabb , ~ ™ . nyad, s kisebb az eszközhá-1 hére úgyszólván száz százalékig létszámnövekedésből adódott. Egy felmérés szerint a terme­lékenység szintje és dinami­kája tekintetében a KGST-or- szágok között Magyarország Bulgáriával holtversenyben az utolsó helyen van. Olyan meg­oldásokat kell tehát keresni, hogy a bér és jövedelemgaz­dálkodás inspiráljon az élő­munkával való hatékony gaz­dálkodásra. Ezáltal a termelé­kenység is növekszik. Jordánia veszteségei. A* arab országok kereskedelmi kamarái képviselőinek Kuwait ban folyó értekezletén Jordánia képviselője elmondotta, országa a júniusi há­ború miatt gazdasági forrásainak 40 százalékát elvesztette. Jordá­niában az idegenforgalom 80 szá­zalékkal, a behozatal pedig 37 százalékkal csökkent. Az adóbe­vételek a tervezettnél 30 száza­lékkal kisebbek voltak. A hét­éves gazdaságfejlesztési terv pro­jektumainak legnagyobb része fél­bemaradt. Jordánia képviselője hozzáfűzte még, hogy az Egyesült Államokból és Angliából szárma- I zó behozatal igen nagymértékben | csökkent* ezzel szemben valami- j vei nőtt a behozatal Franciaor- I szágból. A júniusi háború után — mondotta -*■ az arab országok 65 százalékkal növelték a jordáuiai termékek vásárlását. Nem engedélyezik külföldi ha­jók számára Szerbia területi vi­zelnek használatát. Szerbia kor­mánya visszautasította egyes kül­földi hajózási vállalatoknak azt a javaslatát, hogy külföldi hajók is használhassák Szerbia területi vi­zeit. A Der Bayerische Lloyd ne­vű nyugatnémet cég fordult utol­jára engedélyeit a szerb kor­mányhoz, hogy Gombos és Üj- vldék között használhassa a Du­na—Tisza—Duna-csatomát. A szerb kormány álláspontja szerint a nemzetközi szerződéseknek még­‘ Algéria bort és nyersolajat szál­lít a Szovjetuniónak. Algírban a napokban megkezdődtek az algé­riai—szovjet áruszállítási tárgya­lások, amelyekkel kapcsolatban az algíri sajtó hírül adja, hogy Al­géria a következő két esztendő­ben 10 millió hektoliter bort és. egymillió tonna nyersolajat szál­lít a Szovjetunióba. Az erre vo­natkozó p'lvi megállapodás már öt hónappal ezelőtt létrejött Moszk­vában, s az egyezmény a mostani tárgyalások befejezése után kerül aláírásra. Az algériai gazdaság komoly nehézsége oldódik meg a bor-export révén. A világpiacon megnehezült boreladás következe­iében Algéria borpincéiben hatal­mas mennyiségű, mintegy 12 mil­liárd algériai dinár értékű bor halmozódott fel. Az ÁRTEX magyar külkereske­delmi vállalat az idén is meg­rendezte immár hagyományos árubemutatóját a lengyel főváros­ban. Az áruk rendkívül széles skáláját vonultatta fel, kezdve a legmodernebb fémbútoroktól a kovácsolt berendezési tárgyakon és a camping-f elszereléseken, a Varsóban újdonságnak számító műszaima-bevásáiiótáskákon, La- lapokon, fényképkereteken és <Utr hányzókészleteken át, a csillá­rokig, manikűrkészletekig és a különböző fafaragásokig. Az árubemutató tervezői elmon­dották, az ARTEX cikkei iránt Lengyelországban nagy az érdek lődés és csupán a fémbútorokra rendelkezésre álló 700 000 rubeles kontingensből maris lekötöttek 470 ezer rubel értékű árut, jóllehet a 700 ezer rubeles kontingens túl­lépéséről a már folyamatban lévó tárgyalások a különböző lengyel kereskedelmi szervekkel ered­ménnyel kecsegtetnek. Kiváló áruk fóruma Talán kevesen tudnak a2 Országos Piackutató Intézet, a KÉR MI és az Iparművészeti Tanács által közösen meghir­detett mozgalomról, a „kiváló áruk fóruma”-ról. Miről van szó? A külföldi tapasztalatok szerint több országban előtér­be került' a formatervezés, ki­alakultak az úgynevezett De­sign Ceutre-szervézetek. Ezek — Tehát Jobban feet! gazdái- a központok a legjobban meg- fcodoi a munkaerővel, a jőve- alkotott termékeket külön jel­!«• *'■ amely az áru véleménye a bázisbérszfnvonal- hírnevének eb értékesíthető- gazdálkodásról, a munkaerő, gégének igen fontos tényező- „egy mérnök - égj takarító- ! , • ■ ..-jlik F» a rélia a ki­nő” kerestetik jelenségről? I Je/,e, V°X1 a c~ía “ ». váló aruk fóruma -rfak is: azaz a termelő és kereske­delmi vállalatok ösztönzése, az áruk esztétikai és haszná­lati értékének állandó és cél­tudatos emelésére. Miért? Mert számos árucikknél meg­szűnt a minőségi és esztétikái vizsgálat kötelezettsége,, és az .Elméletileg fennáll az hígítás veszélye, de csak elméletileg. A mun­kapiacon gyakorlatilag az ala­csonyabb bérű munkásokból is hiány vám. Azt mondják, rögzítve van a bérszínvonal. Szerintem nincs rögzítve, té­ves az az elterjedt vélemény, áruk értékesíthetősége a pia- | jel a korszerűség mellett az jutottunk Mennél j hogy nem lehet növelni a bé- con fog eldőlni. j áru tradicionális, jó minősé- ( nevezési valahol a bérhá ; reket. A részesedési alap tér- | A „kiváló áruk íórumá”-ra ; gét is jelzi. A fentiekből kö- j ’ százalékot nem ; a termelő üzemek és a forga- : vetkezik, bőgj- ugyanazon tér- ne’ ezm> az áruikkal A fórumra nevezni az Országos Piackutató Inté­zet által kiadott nevezési, la­pon lehel. A nevezés folya­matos. nincs külön nevezési határidőhöz kötve. Egy évben általában két kiállítást ren­deznek (tavasszal és ősszel) bemutatótermeikben, a fo­gyasztók és az érdekelt szak­emberek előtt, a meghirdetett, határnapig beérkezett és mi­nősített árukból. A fórumra a KERM1 által minőségileg jóváhagyott ter­méket esztétikai, illetve szak­mai zsűri elé bocsátják. A zsűri véleménye után a meg­felelt áruk hitelesített bizo­nyítványt és jelet kapnak. A minőségi jel más márkajellel együttesen is alkalmazható. Az évszám feltüntetése azért is előnyös, mert utal az áruk korszerűségére. A több éven keresztül elnyert minősítő négy nek megfelelően — újabb el­fogadás esetén — ugyanaz a termék egyidejűleg több év termékjelét is viselheti. Csak néhány előny, mely a minősítésből adódik. A minő­sített áruk kiemelkednek a kommersz áruk köréből, a fogyasztók körében fogalom­má válnak, könnyebben érté­kesíthetők, s nyilván a ter­melő vállalatok kereskedelmi megállapodásaiknál verseny­társaikkal szemben előnyö­sebb helyzetbe kerülnek. A minősí tő jelet elnyert áruk egyenletes minőségét termé­szetesen a gyártónak, illetve a forgalmazónak saját felelős ­ségére biztosítani kell. A'mi­nősítője! használati joga ugyanis meg is szűnhet, só*, a fórum fenntartja jógák hogy a minősítő jel haszná laténak megvonását nyilvá nqsságra hozza, A káváig áruk fórumára természetesen ellenében - lehet. termék­díj egyes nyad — a kisebb vállalatok- j meghaladóan bizony lehet. De , lomba hozó kereskedelmi vál- ! mékkel egymás után több év- | fajták nál van ez így — annál több '■ a magyar ipar „rosszul visel-1 Ialatok önként nevezhetnek i ben is lehet pályázni, és en- i gően. árkategóriájától füg­;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom