Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-27 / 253. szám

8 Dunantmi nm>io ­1968. október 27. \ Telefonon hívható computer A folyósított kristály _ _ __ _J ' j Táblavékony képernyő QSOQ Q.I Falióra ketyegés nélkUI Korábban az elektro-op­A falióra mozgás és ke­tyegés nélkül mutálja az időt. A televízió táblavé­kony képernyője fényes nappal tökéletes képet ad. Egyetlen gombnyomás: az üvegajtó elhomályosodik és meghitt hangulatot teremt a szobában. A telefon kép­ernyőjén megjelenik a hívó képe akkor is, ha senki sincs -a szobában, hogy fel­vegye a kagylót. Mindez nem valami XXI. századi tudományos-fantasztikus re­gény szobaberendezése, ha­nem olyan technikai hala­dás, amelyről George Brown, a Radio Corporation of American kutató labo­ratóriuma alelnöke számolt be New Yorkban. Be is mu­tatta a nem mozgó elekt­ronikus falióra kísérleti pél­dányát és a sík televízió képernyőt. E forradalmi új készülé­kek működési elve a „fo­lyékony kristály”-on alap­szik, olyan vegyülefen, amely hasonlít a közönséges fo­lyadékhoz, de molekula fel­építése inkább a gyémánt­hoz és a kvarchoz áll kö­zel. és ugyanolyanok az optikai jellemvonásai is. A folyékony kristály feltalá­lása csaknem száz eszten­dős, de a technikát most egy újtípusú folyékony kristály forradalmasította. Ezt az RCA-ban három évi kísérletező munkával állí­tották . elő: fényvisszaverő képessége akkor jelentkezik, ha elektromos áram járja át, mégpedig a környező levegő hőmérsékletén. tikai hatást csak 63 foknál magasabb hőmérsékleten si­került elérni, ez tehát la­boratóriumi körülményeket kívánt meg. Ha a folyékony kristályt két elektromos ve­zető filmréteggel bevont üveglap közé helyezzük, za­varossá válik és visszaveri a fényt, mihelyt az üveg­lapok között áram halad át. Csak Irányítani kell ezt a megzavarodást, hogy álló vagy mozgó képet kapjunk. „A jövőben — hangsúlyoz­za George Brown — a rek­lámoknál, a jelzőtábláknál és a televízió képernyőknél kétségtelenül ezt az eljárást fogják alkalmazni." Az RCA féltékenyen őrzi folyékony kristályának a titkát. Csak annyit tudunk, hogy szénből, oxigénből, nitrogénből és hidrogénből is áll. — Számos előnye van — állítja George Brown. — Már igen csekély elektro­mos árammal is visszatük- rözővé tudjuk tenni. Igen tiszta képet ad napvilágnál is, hiszen a nap fényét ve­ri vissza, nem pedig fényt termel. Végül előállítási ára igen olcsó. Derűlátással néz­hetünk tehát kereskedelmi alkalmazása elé. Napirenden: a :apán kihívás Szédítő távlatok CJa valaki Kölnben felhívja telefonon a 2831 számot, s csupán sípolást hall, annak nem kell mindjárt a hibabejelentő­höz fordulnia: a dolog így van rendjén. Mert a nevezett számú előfizető, aki egy árva szóval, még egy kurta „halló”-val sem jelentkezik, nem más, mint Né­metország első gépi berendezé­se, amely saját telefonnal ren­delkezik. A berendezés neve GE 265 és rendeltetése, hogy tele­fonon feladott számolási felada­tokat oldjon meg. GE 265 „úr” persze nem áll szóba akárkivel. Csak olyanok­nak hajlandó rendelkezésére bo­csátani matematikai tudomá­nyát, akik ezért megfizetik a kellő árat, méghozzá minimum 1 600 márkát havonta. Ezért a bérért a computer tíz óra hosz- szat vehető igénybe. Ez az ár azonban csak az első pillantás­ra látszik magasnak. Mert ha meggondoljuk, hogy a villám­gyorsan dolgozó elektronikus agy egyetlen óra leforgása alatt több műveletet végez, mint tíz ember egy hónap alatt, akkor a dolog már kifejezetten olcsónak tűnik. A computerrel való beszélge­tés a következőképp zajlik le: ágy gotnbnyomással speciál-táv- irókészüléket kapcsolunk be a telefonvezetékbe, mire a gép elsősorban is megkérdi a szá­munkat, majd angol nyelven felteszi a kérdést, hogy milyen nyelven beszélünk, ö maga öt nyelven áll a hívók rendelkezé­sére. Aki egyet sem beszél ezek közül, azt a computer hajlandó türelmesen megtanítani valame­lyikre. Aki szorgalmasán elvég­zi ezt a tanfolyamot, az még írásbeli elismerésben is részesül. Kudarc esetén a computer fel­kéri az illetőt: „Próbálja meg mégegy szer!” Miután a gép megtudakolta, hogy a szóban forgó feladat teljesen új-e, vagy pedig csak a távozott műveletek valamelyi­két szükséges elvégezni, jelenti, hogy kész megkezdeni a mun­kát. A gimnazistákat bizonyo­san elragadtatná, ha kipróbál­hatnák, mily gyorsan képes GE 265 logaritmus vagy köb- gyökértékeket „szállítani” . . . Ám a Bull General Elektric in­kább a hidak és magasházak statikai számításaira és ezek­hez hasonló feladatok megoldá­sára gondolt, amikor Kölnben üzembe állította a hivatalosan „Time Sharing Zentrum” név­re hallgató berendezést. A computer egyidejűleg negy­ven beszélgetést képes folytat­ni, s teljesen mindegy neki, hogy a telefonhívás München­ből, Berlinből, Frankfurtból vagy Hannoverből jön-e. Nincs technikai akadálya Beszélgetés a színes tv-adás lehetőségeiről Az Elektrotechnikai Vállalat már bizonyított tek a színskála fekete-fehérrel való kiegészítése érdekében. — Az előbb már szó volt a 1967-ben a Budapesti Nem­zetközi Vásár látogatói első ízben láthattak „színes” te­levíziót: a Videoton-gyár né­hány készüléke naphosszat vette egy közelben elhelye­zett adó mozdulatlan csíkok­ból álló színskáláját. Ez volt tehát az első bemutatkozás. S az idén sor került a máso-' dikra: a BNV tíz napja alatt színes filmeket láthatott a közönség a székesfehérvári gyár nagyképemyős szuper­készülékein. Nem túlzás: a nap minden szakában ezrek álltak sorba. A siker nagy­ságát csak növelte, hogy az adótól a vevőig — beleértve a színes tv-filmet is — min­den a magyar ipar terméke volt. A nagy tetszéssel foga­dott bemutatkozás óta azon­ban csend van — s ebben a csendben úgy tűnik: a színes magyar tv-adás ma éppen olyan távoli, mint két évvel ezelőtt volt... PÁL vagy SECAM? A világon három színes adó rendszer működik: az ameri­kai, a német PÁL és a fran­cia SECAM. A hazai színes adás bevezetése előtt azt kell mindenekelőtt tisztázni: me­lyik rendszert válasszuk? Mint ismeretes a Szovjetunió nemrégiben a franciákra „sza­vazott”, s máris széleskörű együttműködés bontakozott ki a SECAM-rendszer szovjet­unióbeli meghonosítása érde­kében. Az Elektrotechnikai Vállalatnak a BNV-n bemu­tatott 8—10 kW kisugárzott teljesítménnyel működő mini­adója a PÁL és SECAM- rendszerre egyaránt alkalmas volt — a magyar ipar» tehát nyitva hagyta a kaput. Ne­hézhíradástechnikai gyáraink számára mindegy, melyik rendszerre esik a választás — de nem így pénzügyi vonat­kozásban. A szabadalmak át­vétele súlyos devizakihatással jár: minden egyes tv-készü- lék után fizetni kell. Ez hát az egyik megoldásra váró probléma. A másik pe­dig: a vevőkészülékek eladási ára. Bencze Tibor villamos mér­nök, a Posta Kísérleti Inté­zetének munkatársa, neves te­levíziós szakértő, ezzel kap­csolatban a következőket mondta: — A színes vevőkészülékek­ben a képcső a drága, s ez ellen pillanatnyilag semmit sem lehet tenni. Tizenkét- ti zennégyezer forintos eladási ár mellett nem számolhatunk nagy kereslettel, ez pedig azt jelenti, hogy szó sem lehet nagy sorozatokról. Kicsiben pedig a gyárnak sem éri meg. Egészen más a helyzet egy olyan hatalmas országban, mint a Szovjetunió vagy Ame­rika ... — A kooperáció nyilván itt is segítene ... — Valóban, ez esetben is csak a nemzetközi összefogás esetén jöhet létre a megfe­lelő nagyságú piac, az ehhez vezető utak azonban megle­hetősen hosszúak.., Beindulnak a kísérletek Az ország kalandfilm-ked- velő közönsége már ismeri a Koppányi aga testamen­tuma című színes magyar filmet, melyet a Televízió for­gatócsoportja készített. Ez a film már a színes tv elő­hírnöke — a rövidesen be­színes adás bevezetésének né­hány anyagi vonatkozásáról. A fentiek mellett mi a leg­költségesebb? — A „színes” stúdió, a speciális világítótestek, a kü­lönleges kamerák költségeiről most nem beszélek. De it* van a mikrohullámú lánc kérdése. A műsort vidékre továbbító rendszer átalakítá­sa elkerülhetetlen — ez pe­dig százmilliókat jelenthet. Többlet — gondokkal — Mit tart ön televíziós rendszerünk fejlesztésében a legégetőbb kérdésnek? — A teljes — tehát szün­nap nélküli —, „fekete hetet!” — És aztán? — Az egy-két órás „színes” napokat — Az érdeklődés óriási ... — Igaz, bár csínján kell bánnunk ezzel az érdeklődés­sel. Amerikai tapasztalatok bizonyítják: öt-hat év kell, míg az érdeklődés olyaddig fejlődik, hogy anyagi áldoza­tok meghozatalára készteti a közepes keresetű családokat — Mint mindig, most is szóbeszéd tárgyát képezik kü­lönféle tv-veszélyek... — A szemromlásra gondol? Hát attól nem kell tartani. Ezzel szemben tény, hogy az óriási feszültség (a „fekete” készülék 15 ezer voltja helyett 25 ezer volt) jelent bizonyos veszélyeket De hát ez a gyá­rak gondja. A piacra dobott készülékek már nem jelent­hetnek veszélyt Gond volt a röntgensugárzás is. Egy ame­rikai gyárnak például 100 ezer készüléket kellett bevonnia ... Kefe nélküli mini-motor A Philips aacheni központi laboratóriumában egy parányi he- fenélküli eg e iára ni ú • otort áll .toltak elő, amelynek hatásfoka n gtózalék, s amelyet kiváltképp az űrhajózási technikában lehet vezérlési célokra alkalmazni. induló adási kísérletek ugyan­is részben erre épülnek. A fentebb említett megoldatlan kérdések ellenére ugyanis tel­jes erővel folynak az előké­szítő munkálatok, s ha a foly­tatás egyelőre nem is olyan látványos, mint a vásári be­mutatkozás volt, az előreha­ladás kétségtelen. — A Magyar Televízió, a Posta, a Műegyetem, a kü­lönböző híradástechnikai gyá­rak összehangolt tevékenysé­get folytatnak a színes adás technikai feltételeinek meg­teremtése érdekében. A szí­nek megjelenése a képernyőn azonban nemcsak műszaki­technikai probléma, hanem művészi, rendezői, szemlélet­beli kérdés is, ezért a külön­böző stúdiókban is élénk munka folyik. A nemzetközt- tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az eredetileg használt három alapszín — vörös, zöld és kék —, ma már nem ele­gendő, most legutóbb ezért széleskörű kísérletek kezdőd­Előrelátó gyárak Az új készülékek már az előregyártás jegyében készül­nek: kis átalakítással alkal­massá tehetők a 4—5 csatorna — tehát a színesadás — vé­telére is. A kép természete­sen fekete-fehér lesz. Egyéb­ként a színes készülékek is minden ttudók”: a színes program mellett a „hagyo­mányos” műsort is fogják — magától értetődően csak fe­kete-fehérben. A gyárak elő­relátása tehát megteremtette a magyar színes televíziózás széleskörű előkészítésének alapjait, s hogy mikor lesz rendszeres program az nagy­részt a ma még fennálló pénz ügyi gondok fegoldásától függ. Egy jó hír mindenesetre van: a japánok kialakítottak egy minden eddiginél olcsóbb szí­nes képernyőt, s máris ko­molyan fenyegetik nagy ve- télytársaik piacait. Békés Sándor Plazmakés Minden anyag egyetlen szem­pillantás alatt elpárolog annak a a plazmakésnek a nyomában, amelyet a moszkvai elméleti és kísérleti fizikai intézetben konst­ruáltak. A készülék által kibo­csátott vékony nitrogén plazma­sugár hőmérséklete 3—4-szeresen felülmúlja a Nap felszínének hő­mérsékletét. A 18 000—25 000 fokos hőmérséklet hatására az anyag a cseppfolyós és a légnemű hal­mazállapot kihagyásával egyszeri­ben plazmává válik. Ennélfogva a vágás folyamata lényegében az anyag hirtelen elgőzölgésének folyamatává alakul. A plazmakés a munkadarabot mindössze néhány négyzetmilli- mértenyi területen vágja át, s Így maga a munkadarab fel sem hévül. Európa leggyorsabb vonata A „blauer Enzian” nevű, Ham■* burg és München között közle­kedő express Európa leggyorsabb vonata. A Német Szövetségi Vasutak frankfurti főigazgatósá­gának közleménye szerint ez az első expressz, amely Augsburg és München között a menetrend­szerű forgalomban 200 km-es óránkénti csúcssebességgel köz­lekedik. Eddig a Milánó és Róma közti „Settebello” nevű expressz­vonat volt Európában a leggyor­sabb 180 km-es óránkénti sebes­séggel. A világ leggyorsabb vo­natai egyébként Japánban közle­kednek: sebességük eléri a 250 kmjóra sebességet. Megakadályozható a telefonlehallgatás A brit posta kutatóintézete ki­fejlesztett egy olyan készüléket, amely megakadályozza a telefon- lehallgatást. A mintapéldány, amelyet még nem gyártanak so­rozatban, impulzus-kodmodulátor- rai kódolja és dekódolja a be­szélgetést. Térfogata nlyan ki­csi, hogy beépíthető a közönsé­ges telefonkészülékbe. Olcsó napelemek A Macusita Elektric Industrial Co. japán cég kerámia napele­met szerkesztett, amely energeti­kai hatásfok szempontjából ha­sonló az ismeretes szilíciumos napelemekhez, de sokkal ol­csóbb: előállítása mindössze ti­zedannyiba kerül, mint a szilíci­umos napelemé. Konkurrenciát kap az Elffel-torony Konkurrenciát kap néhány éven belül az Eiffel-torony. 340 mé­teres magasságával a kiberneti­kai világító torony nemcsak új, az elektronika korának megfe­lelő jellegzetessége lesz a Szajna parti világvárosnak, hanem fe­lülmúlja a régi, Gustave Eiffel által 1889-ben épített, acélkolosz- szust is kb 50 méterrel. A kibernetikai tornyot a leg­közelebbi öt évben megépítik. Ezzel megvalósul az 56 éves, ma­gyar származású szobrász, Scliof- fer Miklós álma, aki idén a ve­lencei Biennalen is díjat nyert, és aki évek óta dolgozik a lu- miuodinamikai technikán, egy olyan eljáráson, amelyet külön­böző alumínium-, sárgaréz-, és üveglapokkal valósítanak meg. A toronyépítés földmunkái a helikopter-pályaudvar közeiében megkezdődtek. Több mint három­ezer különböző színű fényszóró, kétezer elektronikus világítótest, 300 tükör tündér! fénybe öltöz­teti majd éjszaka a tornyot. Hűtöruha Angliában olyan, a felső ruha. illetve a munkaruha alatt visel­hető, nylonból készült kezeslábast mutattak be, amelyben állandóan hideg víz kering, s ez lehetővé teszi, hogy viselője 200 C fokos hőségben is dolgozhasson. Mini tv Japánban elkészítették az eddigi legkisebb televíziókészüléket. Sú­lya mindössze 60 deka, képer­nyőjenek szélessége 37 millimé­ter. Telepe két órás műsor véte­lére elegendő, de hálózati áram­mal is működik. Város a toronyban A képen látható hatalmas to­ronymodellt Kiéiben mutatták be. A kiállítás „így lakunk 2000-ben* érdekes és merész építészeti öt­letekkel ragadta meg a nagykö­zönség érdeklődését. A „torony- ház” 35« emelettel készülne, min­den emeleten 24 komfortos la­kás van. A „torony” magassága 1250 méter, szélessége 74 méter lenne. A fényképen az épület mellett a kiéli tanácsház tornya látható. Foltmentes szövet Az. egyik nyugat-európai vegyi­gyár olyan anyagot hozott for­galomba, amely a vele átitatott szövetet olaj- és zsírfoltbiztossá teszi. A vegyianyag színtelen, szagtalan, a bőrt nem izgatja, és ismételt mosás, vasalás, szá­raztisztítás után is megmarad a szövetbe itatódva. A háziasszo­nyokon kívül nyilván nagy öröm­mel fogadják majd ezt az anya­got a szórakozott férfiak is, akik gyakorta „leeszik” a ruhájukat. Mivel az oxigénpalackokat csak olajfoltmentes ruhával szabad kezelni, az ipar is nagy hasznát láthatja az újszerű vegyianyag- naks

Next

/
Oldalképek
Tartalom