Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-27 / 253. szám
ms. október 27. Dunantmi nap t o 9 Milyen lesz a születendő gyermek? Vasarely-adomány Pécsnek Pódium £nnek a három amerikai tudjanak együttesen ítélték meg az 1968-as fiziológiai és orvosi Nóbel-díjat. Balról jobbra: Marshall Warren Nirenberg, Har Gobind Khorana és Robert Holley. F ictor Vasarely, a Pécsett született világhírű festőművész nemrégiben Magyarországon tett látogatása alkalmával már említette azt a tervét, hogy műveiből adományozni készül szülővár osának. A terv most valóság lett: a művészeti „világpiacon” a legelsők közt álló művész 42 nagyméretű grafikai lapból álló gyűjteményt adományozott Pécsnek. Az értékes gyüj- teményt az illetékes hazai szervek már átvették. A Janus Pannonius Múzeum nevében Hárs Éva holnap veszi ót hivatalosan az ajándékot, am ely tehát jövő héten mar végleges helyén, a pécsi múzeumban lesz. Miért szép? A Hlharmonia érdekes kezdeményezése As élet fonala Lehet-e betegséget örökölni? — Egy húsz éves tudomány Van valahol Afrikában egy tízezrekre menő embercsoport, valamennyien egyfajta súlyos vérszegénységben szenvednek. Tudósok kimutatták, hogy egyetlen ember, egyik ős úgy 1500 körül, valószínűleg mérgezés hatására esett ebbe a súlyos betegségbe, s ma tízezrek viselik a következményét ... Shreswsbury első grófja, John Talbot viszont, aki 1390—1453 között élt, egy öröklödó csontbetegségben szenvedett. Valamennyi leszármazottja csontrendszerében megtalálták ugyanazokat a rendellenességeket, amelyeket John Talbot 500 évvel ezelőtt bebalzsamozott testében. Az öröklődés egyike az emberiség legizgalmasabb kérdéseinek. Dániában, a Koppenhágai Emberörökléstani Intézetben valamennyi Dániában előfordult öröklődő betegség névszerint fel van térképezve. Rendszeres tanácsadás folyik. Ha az intézetet fiatal pár keresi fel, a meglévő adatokból pontosan meg tudják nekik mondani, az esetleges utód hány százalékos valószínűséggel örökölheti a családban előfordult ilyen vagy olyan betegséget. Mindezeket dr. Tigyi András. a Pécsi Orvostydományi Egyetem Élettani Intézetének docense mondta el, aki nemrégiben több mint egy éven át Angliában is tanulmányozta ezt a kérdést. S mint tudjuk a pécsi intézetben is folyik hasonló jellegű — nuk- leinsav — kutatás. Dr. Tigyi Andrást az örökléstan jelenlegi állásáról kérdeztük, ami napjainkban különösen foglalkoztatja az embereket, hiszen, mint tudjuk: az 1968. évi biológiai Nobel-díjas Marshall Warren Nirenberg, Gobind Khorana és Robert Holley amerikai professzorok kapták a genetikai kód kutatásában elért eredményeikért. Mi tehát pontosan az a genetikai kód? Mi az, amit az új Nobel-díja- sok kiderítettek? A válasz kissé késett... Előbb vagy hat-nyolc képletekkel és ábrákkal felirajzolt papírlap gyűlt fel az asztalon, aztán előkerült a könyvszekrényből néhány / szakkönyv is, amelyekben modelleket, rajzokat és úgyszintén képleteket kellett megtekintenem. Az alábbiakban megkísérlem az olvasóval is megismertetni, amit dr. Tigyi Andrástól megtudtam. Az alig több mint 20 esztendős tudományág, a molekuláris biológia forradalmasította a biológiai szemléletet. A fiatal tudomány eddigi eredményei máris fényt derítettek sok ködös kérdésre, köztük az átöröklés mechanizmusára is. Először is bizonyossággá vált, hogy a minden egyes élő sejt magjában előforduló egyik makromolekula, névszerint a dezoxiribonukleinsav (amit a továbbiakban DNS-nek nevezünk. mivel így használatos) magában hordozza az összes átörökölhető tulajdonságokat. | Az öröklésért tehát a DNS fe- ! lelős! Ez az egyetlen olyan molekula, amely ketté tud mét hiánytalanul és változatlanul reprodukálni tudja. Ez a molekula volt az ősóceánban az a képződmény, amelyből az egész földi élet kialakulhatott. Olyan ez a DNS, mint egy bonyolult csigalépcső. óriási nagyításban látni is lehet, ahogy az őt alkotó két lánc (vagy fonál) csigaalakban összecsavarodik. A cambridge-i Kendrew, a molekuláris biológia egyik atyja az „élet fonalának” nevezte, hiszen ebben rejlik mindaz, ami az egyén életét alapjában meghatározza. Amikor egy egyed élete a megtermékenyített petesejttel elindul, ez a DNS, az élet parányi fonala tartalmazza az egész további programot. Hogy annak az egyénnek lesz-e érzéke a matematikához. magasra nő-e vagy alacsonyra, vörös hajú lesz-e, szépen énekel majd, vagy lopásért előbb-utóbb börtönbe kerül-e... Ez persze így túlzás, az öröklődés csak a hajlamot jelenti, a környezet és a külső tényezők milliói hallatlanul bonyolult módon befolyásolják aztán ennek a kezdeti „programnak” az alakulását. A program tehát ebben » láthatatlan kis ionéiban tartózkodik — de milyen formában? Négyféle építőkőből tevődik össze a DNS, csakhogy ezek az építőkövek minden egyes DNS — tehát minden egyes ember! —esetében másmás variációban követik egymást. Nincs két egyforma DNS, tehát nincs két egyforma ember a földön. A program megvalósítása a ribonukleinsav-molekulákon (az RNS- eken keresztül történik, úgy is hívják őket: messenger —, vagyis küldöncmolekulák. Az RNS, a DNS-től kapott programnak megfelelően áll, össze hasonlóképpen kevés építőkőből. de hasonlóképpen egyedi módon, és aztán ez az RNS irányítja, vagyis kódolja a 20 féle aminósavból összetevődő, úgyszintén fajlagos fehérjék kialakulását az egész sejtben. Ez a hármas lépcső — a DNS, az RNS és a sejt többi fehérjéje —, illetve ezeknek mechanizmusa a genetikai kód. Nirenberg — aki felfedezését 1961-ben a moszkvai biokémiai kongresszuson jelentette be — lényegében „elleste”. hogyan történik ez a folyamat. Előállított egy szintetikus RNS-t, ezerszer egyszerűbbet persze mint a valóságban, és sikerült annak segítségével egy mesterséges fehérjét létrehoznia. Az ő fehérje- szintézis-modellje alapján Khorana és kutatócsoportja újabb laboratóriumi szintéziseket végzett. Holley ezzel szemben abban ért el nagy eredményt, ami a probléma másik nagy kérdőjele: milyen sorrendben kapcsolódnak az összetevők „az élet fonalában”. Neki a genetikai kód legkisebb molekulájának, az ami- nósavat közvetlenül hordozó Mármost mi következik ebből? Ezeknek a felfedezéseknek folytatásaként el lehet majd jutni oda, hogy meghatározzák a kutatók a DNS-ek pontos összetételét, a kulcskérdést jelentő sorrendiséget is. Vagyis: megtalálhatjuk azt a pontot, ahol a kialakuló egyed „milyenségébe” esetleg be is lehet avatkozni... Vagy nem? — Mint mondottam, az egész tudományág alig több mint húszéves —• válaszolja dr. Tigyi András. — Ha viszont meg akarok javítani egy karburátort, nem kell-e mindenekelőtt ismernem a karburátor pontos szerkezetét? — De, természetesen. Mé'g- is: elvileg lehetséges? — Van egyféle vérszegénység, ami többnyire igen súlyos. halálos kimenetelű. Nos, megállapították, hogy ebben az esetben a DNS egyik komponense változott csak. Tehát a kódban egy egészen minimális változás ilyen fatális következményekkel jár... Ha az orvostudomány megleli egyszer a beavatkozás módját, pozitív irányban nyilván ugyanígy lehet majd hatni. — Ez persze még a távoli jövő dolga. Mi az, amit hamarabb is várhatunk? — Másutt is meg kellene szervezni a rendszeres tanácsadást, amit a dánok már végeznek. Talán nem nagyon távoli az az idő, amikor az emberek személyi adataiban a testmagasság, a vércsoport és mások mellett ott lesz: milyen az illető génszekvenciája, vagyis „életfonalának” őt meghatározó része... Hallania Erzsébet Meg l^ell szerettetni az if- I júsággal a klasszikus zenét — [ ez a célja annak a hangver- j senysorozatnak, mely — mint1 előzőleg már hírt adtunk róla — e héten indult Pécsett. Az Országos Filharmónia pécsi kirendeltsége indította a sorozatot Miért szép? címmel. De nem csak a klasszikus zene népszerűsítése a cél, hanem zenéhez kapcsolódó társművészetek és egyéb rendez„Házias“ vaddisznók A baranyai erdőségekben az utóbbi években elszaporodtak a vaddisznók. A számszerű gyarapodással párhuzamosan azonban minőségi romlás volt tapasztalható: a disznók agyarai elsat- nyultak. A vadászok most kiderítették a minőségi romlás okát. A vaddisznók mindinkább kiszorultak az erdőközeli szántóföldekre, s egyre gyakrabban találkoztak a falkából elcsatangolt házi- sertésekkel. A keresztezés egyik ágon sem hozott javulást: a vaddisznók „háziasak”, malacaik hízásra hajlamosak, kevésbé edzettek, mint a fajtiszta társaik, a kifejlett példányok agyarai kisebbek és gyengébbek. Ugyanakkor a falusi ólakban mind gyakoribbak a vadkülsejű és természetű — sovány, mérges — malacok, amelyek igen nehezen híznak. A vadásztársaságok az állomány minőségi javítása érdekében hajtóvadászatokat rendeznek a falvak körüli erdők vaddisznóira. vények, balett és zenés irodalmi est is található a programban. A zenekari hangversenyek sorában összesen négy koncertet adngk, mégpedig október 21-én és 24-én este adtak i egyet-egyet, valamint 25-én és i 28-án egyet-egyet. Ezeken j Beethoven VII. szimfóniáját ismertetik, mégpedig Agócsy László szöveggel, a Pécsi Filharmonikus Zenekar pedig muzsikával. A zenekart Nagy Ferenc illetve Szabó László vezényli. November 25-én és 28-án pedig Zempléni Kornél és Szabó Aranka kétzongorás hangversenye következik. Ezen Balatinecz Márta énekmű-1 vésznő működik közre. A mű- j soron Bach, Mozart, Schu-1 bért, Debussy és Ravel alko- j tásai szerepelnek, vezényel j Dobos László. Februárban rendezik meg a j Koreográfus álma című műsort. Ezt a Pécsi Balettegyüttes adja elő. A koreográfiát Eck Imre és Tóth Sándor írja, a narrátor Holl István lesz. A Forr a világ című zenei irodalmi műsort a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulója j alkalmából szervezik meg, j mégpedig 1969. március 24-én ; és 27-én. Ezen prózával Bá- ’ lint András és Ronyecz Mária, zongorán Bánky József és i Borsay Pál, énekkel Bolla Tibor és Marczis Demeter működik közre. A Zenei Szakközépiskola lánykarát Vönöczky Endréné, a Janus Pannonius Gimnázium leánykarát pedig Ivasivka Mátyás vezényli. Az előadásokat a Liszt Ferenc hangversenyteremben tartják meg. Bérletek 20 forintos áron az Országos Filharmónia kirendeltségén, Pécsett a Színház téren válthatók. Törteliék az Olimpiában. Az Qlimpia étterem presz- szójában játszik a Törteti házaspár zenekara. A fiatal koruk ellenére a legmagasabb, vagyis A kategóriában vizsgázott házaspár zenekarával a legkülönbözőbb műfajokat szólaltatja meg. Indiai vendégegyüttes. November 18-án este 7 órakor indiai vendégegyüttes lép fel a Pécsi Nemzeti Színházban. Az Országos Filharmónia rendezésében érkezik az együttes Magyarországra. 21 tagja van, s műsorukban ének. zene és tánc egyaránt szerepel. * Szemüvegesek. Ronyecz Mária, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője megkapta élete első filmfőszerepét. Bujtor Istvánnal együtt játszik a Simon Sándor elsőfilmes rendező Szemüvegesek című alkotásában. A címötlet onnét származik, hogy a két főszereplő a civil életben szemüveget visel. A két Sztevanivity. Holnap, október 28-án, hétfőn délután fél 4, 6 és este háromnegyed 9 órakor a Metró Együttes lép fel a Pécsi Nemzeti Színházban. Tagjai között Pécsre érkezik a két Sztavanovity is: Zorán és Dusán, valamint Koncz Zsuzsa. nukleinsav-molekula j egyik összetevőinek sorrendjét sike- , rült kiderítenie, s ezzel egy- ! ben kidolgozta a sorrendkuta- I MRtódni és utána önmasát is- I tás Mohácson augusztus 13-án hiába várták haza szülei Korn Lászlót. A 11 éves fiú holttestét a cigányzátonynál október 11-én vetette partra a Duna. Mohácson a Duna partján magasodó gabonatároló mellett van a BM. Építőanyagipari Vállalat betonüzeme. Járdalapokat, kútgyűrűket, oszlopokat készítenek. Itt dolgozott Kom László is. Gyuricza János telepvezető: — Csak szédelgek napok óta, fogalmam sincs, hogyan történhetett — mondja. Korn Lászlót augusztus 2-án vették fel 4 órás munkaidőre. A telep minden nyáron alkalmaz néhány iskolást, akik locsolják a betonokat, könnyebb munkákat végeznek. A sovány testalkatú, nyurga Laci is naponta reggel 6 órától délelőtt 10 óráig dolgozott. — Ha jól emlékszem, augusztus 12-én nagy eső volt, másnap nem kellett a betont locsolni — mondja Gyuricza László. — Ellenben uszály érkezett, kavicsot kellett kirakni belőle. Négytagú kirckodó- brigádot küldtem t az uszályhoz és azt mondtam Korn Lacinak, hogy ott segédkezzen, egy evezővel a visszacsú- | szó kavicsot tologassa a ssálE<f\f kisfiú nant ment haza... Reggel 9 óra felé abbahagyták a munkát, mindig akkor szoktak reggelezni. A négy tagú brigád: Nagy József, Szerdahelyi Károly, Flőhring József és Alabár Mihály. Mind a négyen egybehangzóan állítják, hogy Korn Lacival együtt hagyták el az uszályt és a parttól kb. 100 méterre levő üzemi ebédlő mellé mentek. Szép napsütéses volt az idő, ezért nem ültek be, hanem az épület mellett fogtak reggelihez egy kis dombon, közvetlen a Duna partján. — LacL menjél el, hozzál a kútról vizet — mondta az egyik. A fiú egy kannát fogott és a Duna parttal ellentétes irányban elment vízért. — En itt lakom a közelben, hazamentem reggelizni — mondja Flőhring József. — A fiú egy darabon velem jött, aztán elváltunk. Lacit hiába várták a reggelizők. — A fiú meghozta a vizet, ez biztos, mert még engem is kínált vele — mondja Pétre János, aki az ebédlőtől oft m á-f«r*rp a Hu nától 10 méterre dolgozott egy géplapáttal. — Nem iszol; én vizet, csak sört, meg fröcs- csöt — tréfáltam vele. Azt már nem láttam, hogy ezután merre ment el... Nem látta senki. — Nem is keresték? — Nem. Mert már 10 óra felé járt az idő, gondoltuk, hogy hamarabb elment haza néhány perccel, hiszen csak 10 óráig tart a munkaideje. Másnap reggel Laci élesanyja kétségbeesetten ment a telepre, kereste a fiát. — En azonnal szóltam a munkásoknak, hogy kutassuk át a terepet — mondja Gyuricza János. — A kerékpárja az itt volt, tehát nem valószínű hogy kiment a telepről. Kutattuk a vízpartot is, de hiába. Még a kék kannát sem találtuk. Jelentettük a rendőrségnek. Könnyűbúvárok jöttek, de ők sem találták a vízben, sem a fiút, sem a kannát. Értetlenül álltunk a történtek előtt. Most sem tudom, mi okozhatta a fiú halálát. A vízbe fulladt, ez biztos. De hogyan? Azt itt senki sem tudja. Vétóban rém. Ez iaaz. De az is igaz: néhány elő- 1 feltétel — sajnos — megvolt j ahhoz, hogy ez a tragikus szerencsétlenség megtörténhessen. A BM. Építőanyagipari Vállalat betonáru üzemé- ] nek balesetvédelmi útmutatása intézkedik arról, hogy „bármely munkakörben csak úgy alkalmazható, ha az illetékes orvosi vizsgálat őt alkalmasnak tartja .. — Volt Laci orvosi vizsgálaton? — Nem volt. Itt végig a telep mellett magas, meredek a Duna partja. Egy hirtelen szédülés ... A telep körülbelül 200 méter hosszan közvetlen a part mellett terül el. De nemcsak 1 a meredek partnál, hanem az egész telep körül hiányzik a kerítés. — Az jön be, aki akar. oda megy, ahova akar — mondja a telepvezető. — Már szól- tam. de ... Egyelőre tehát nem tudjuk, hogyan történhetett a baleset. Az azonban nem vitás, hogy elkerülhető lett volna, és a 11 éves Korn Lacika ma is élhetne. '’'"'»v Ferenc
