Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-13 / 241. szám
Vitáig proletárjai, egyesüljetek! Aro: 1 *“•« Dunántúli napló L ————' ■ ■■■—> xxv. évfolyam, 241. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. október 13., vasárnap B ceirtenárinmi ünnepségek elsfi eseménye Kiállítás a Porcelángyár legújabb termékeiből Befejeződött a játékfilmszemle A nagydíjas film: a Falak — A% Egy szerelem három éjszakája nyerte el a közönségdíjat Szombaton délután két órakor Bosnyák János igazgató rövid ünnepség keretében megnyitotta a Pécsi Porcelángyár jubileumi tremékki- állítását, s ezzel kezdetét vette a gyár 100 éves fennállása alkalmából szervezett jubileumi ünnepségsorozat. A centenárium és az államosítás 20. évfordulója jegyében rendezett tárlat — mintegy a Janus Pannonius Múzeum Zsolnay-kiállításának kiegészítéseképpen —, időrendi sorrendben ismerteti az elmúlt két évtized termékeit, szemléletesen reprezentálva azt az erőfeszítést, melyet a gazdag múlt eredményeinek továbbfejlesztése érdekében fejtettek ki a gyár dolgozói. Az évi 5000 tonnányi porcelángyártmány kétharmadrésze műszaki áru, jelentőségében azonban semmivel sem marad el e hatalmas tétel mögött a díszárugyártás, mely 1953-ban indult be újra — néhány évi szünet után. 1954-ben már kézzel festett áruk is készültek, mintegy igazolva: a gyár legfiatalabb nemzedéke képes a nagyértékű örökség továbbfejlesztésére. 1958-baií Kovács István bevezette a zsugor- és borsóMEGNYITOTTÁK a 19. nyári olimpiai játékokat mázas technikát, 1959-ben pedig megjelentek a korszerű, modern kislakások hangulatába illő dísztárgyak. Most már egyértelmű a művészek és műszakiak által közösen kialakított új irányvonal: korszerű termékeket a jól bevált, régi technikával... 1961-ben a Budapesti Ipari Vásáron díjat nyernek a pécsiek, s ez hivatalosan is dokumentálja: ha a tizenkettedik órában is, de sikerült megmenteni a Zsolnay-gyár világhírnevét. A tehetséges fiatalok azóta már tucatnyi díjat és elismerést nyertek, s most, a centenárium évében, a Scharffeuer — erős- tűzű technikával készített és díszített procelán fajansz —, termékek gyártását is beindították, ország-világnak igazolva: megfejettték a régi „titkokat”... A Zsolnay Művelődési Ház emeleti termeiben elhelyezett gazdag vitrineket már az első napon sokan tekintették meg, köztük a szabadkai kerámiai biennálé igazgatója és munkatársai. A kiállítás október 27-ig tart nyitva, s délután 2-től este nyolcig várja vendégeit. Benke Valéria átnyújtja a nagydíjat Kovács Andrásnak Tegnap este fél 8 órai kezdettel a Petőfi filmszínházban rendezett záró díszelőadással és díjkiosztó ünnepséggel befejeződött a IV. Magyar Játékfilmszemle. A közönség soraiban a város és megye vezetőin, filmszínészeken, alkotókon kívül Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes is helyet foglalt A Himnusz hangjai után Varga József, a televízió bemondója konferálta be az ünnepséget, s bemutatta a közönségnek az emelvényen sorra helyet foglaló társadalmi zsűritagokat: Bogár Józsefet, az SZMT vezetőtitkárát, Gosztonyi Jánost, a Népszabadság főszerkesztőjét, Horváth Lajost, a Városi Tanács vb-elnökét, Mara: György egyetemi tanárt, Nemeskéri Lászlót, az ÉM Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatóját, Nógrádi Róbertét, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatóját, Palkó Sándort, a Megyei Tanács vb-elnökét, Pécsi Ferencet, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettesét, Szederkényi Ervint, a Jelenkor szerkesztőjét, Tárnok Jánost, a Művelődésügyi Minisztérium filmművészeti főosztályának helyettes vezetőjét, Tóka Jenőt, a Mecseki Ércbánya Vállalat igazgatóját és Váci Mihály költőt Ezután Benke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, a társadalmi zsűri elnöke emelkedett szólásra és méltatta a negyedik pécsi filmszemle jelentőségét Az ünnepség következő programja a díjkiosztás volt. Benke Valéria ismertette a társadalmi zsűri döntését: a társadalmi fődíjat Kovács András Falak című filmje kapta. Az indoklásban a zsűri különöskép a film elkötelezettségét, maiságát, realizmusát, érzelmi és értelmi egységét emelte ki. Az ország filmklubjainak közönsége, valamint a pécsi és baranyai szemlefilm-bemutatók közönsége szavazatai alapján a közönségdíjat ez idén Révész György: Egy szerelem három éjszakája című filmje nyerte el. Ezután került sor a szakmai díjak átadására. A legjobb rendezésért járó díjat Jancsó Miklós kapta, a Csillagosok, kotonák és a Csend és kiáltás című filmjeiért. A legjobb operatőr díját Zsombolyai János nyert« el a Nyár a hegyen és a Bohóc a falon című filmekért. A legjobb forgatókönyv díját a titkosan szavazó, 81 tagú zsűri Kovács Andrásnak ítélte, a Falak forgatókönyvéért. A legjobb női alakítás díja Kovács Katinak jutott az Eltávozott nap és az Ünnepnapok című filmekben nyújtott alakításáért, a legjobb férfialakítás díja pedig a közben elhunyt Görbe Jánosnak, az Ünnepnapokban való játékáért. A díjak átadása után levetítették Makk Károly: Isten és ember előtt című filmjét, majd az alkotók bemutatkoztak a közönségnek. A IV. Magyar Játékfilm Szemle a késő esti órákban a Nádor Szállóban rendezett búcsúfogadással zárult. Képek a IV. Magyar Játékfilmszemle eseményeiről A szemlevendégeken kívül is nagyszámú hallgatója volt a A filmszemlén résztvevő művészek, alkotók újságírók és filmpécsi Székesegyházban rendezett gyönyörű orgonahangver- szakemberek megtekintették a Technika Házában az I Orszá- senynek. A hangverseny előadója Halász Béla orgonaművész, gos Kerámiai Biennálét. énekese pedig Balaíinecz Márta volt. Erb János felvételei Mexikóvárosban szombaton délelőtt felemelően szép ünnepséggel vette kezdetét a XIX. Nyári Olimpia. A mexikóiak számára a fővárosban valóságos nemzeti ünnepnek számított az esemény, amelyre hosszú évek szorgalmas munkájával készültek. Szinte az egész város zászlódíszbe és fénypompába öltözött. A megnyitóra virradó éjszaka a 7 milliós világváros egyes részein szinte nappali fény hirdette a nagy esemény kezdetét. És kegyes volt az időjárás. 20 fokot mutatott a hőmérő higanyszála, a nap időnként elő-előbújt a felhők mögül. A 11 órára hirdetett megnyitó előtt fél órával tornászok csoportjai jelentek meg az egyetemi városban levő olimpiai stadion gyepszőnyegén. Színvonalas bemutatójuk egészen a kezdési időpontig tartott, s 11 órakor már zsúfolt volt a lelátó. Fogadóbizottság üdvözölte a stadionba megérkező Gustav Ordaz Diaz köztársasági elnököt és Avery Brundaget, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ismét megválasztott elnökét. Ók a mexikói himnusz hangjai mellett a dísztribünre vonultak. Huszonegy ágyúlövés hangzott el és a pálya közepén elhelyezett, az olimpia szimbólumát a műanyagból készült hatalmas ötkarikát a magasba engedték a mexikói fiatalok. Negyven fanfár hangja jelezte a hivatalos megnyitás kezdetét, s megkezdődött a XIX. olimpián résztvevő országok versenyzőinek bevonulása. A Maratoni kapun a hagyományoknak megfelelően, elsőnek görögország sportolói léptek a pályára. Hatalmas taps fogadta az újkori olimpia színhelyéről érkezett versenyzőket. A görög csapat élén a világhírű rúdugró Papanicolaou emelte magasba a zászlót. Ezután a spanyol A—B—C sorrendjében Afganisztán sportolói nyitották meg a sort A bevonuló csapatok háromnegyed kört tettek meg a futópályán, s aztán ahogy az már szokásos a pályán a dísztribünnel szemben a bevonulás sorrendjében sorakoztak fel. A francia együttesben a gyengébb nem képviselőjének, Christine Caron- nak jutott a zászlóvivői tisztség dicsősége. Nagy-Britannia nagylétszámú csapatának élén ismét olimpiai bajnoknak Lynn Davisnak tapsolhatott a lelkes mexikói közönség A sajtópáholyban helyet foglaló magyar újságírók boldog örömmel könyvelhették el azt a lelkes tapsot, amelyik a sorrendben 49-diknek felvonuló magyar csapat kapott a közönségtől. Előttük Hongkong, mögöttük India sportolói lépkedtek. A magyar csapat tábláját Pedro Julie, nemzetiszínű zászlónkat Kulcsár Gergely emelte a magasba. Mögötte a magyar együttes vezetői, aztán sorban a lányok és a férfi sportolók ízléses egyenruhájukban. Lelkesen integettek a nézők, sportolóink a béke és barátság szellemében szívélyesen viszonozták az üdvözlést. Több, mint egy órán át tartott a sportolók színpompás felvonulása. A századiknak felvonuló szovjet együttes élén hatalmas tapsot kapott a nehézsúlyú súlyemelés esélyese Leonyid Zsabotyinsz- kij, aki félkézzel vitte a Szovjetunió lobogóját. Érthető, hogy a legnagyobb taps az utolsónak bevonuló mexikói együttes masirozását követte. A csapatok elhelyezkedtek a pályán. Ezt követően Pedro Ramirez Vasquez, a Mexikói Olimpiai, Bizottság elnöke üdvözölte a megjelenteket, hangoztatta az olimpiai játékok nagy jelentőségét. I Avery Brundage, a NOB elnöke spanyol nyelven mondott köszönetét a mexikói rendezőknek az olimpiai játékok kiváló előkészítéséért és örömét fejezte ki afelett, hogy a sport ezúttal is összegyűjtötte az eddiginél sokkal nagyobb számban — a világ sokszínű ifjúságát. Ezután Brundage kérésére Gustav Diaz Ordaz köztársasági elnök egymondatos beszédében megnyitottnak nyilvánította a XIX. Nyári Olimpiai Játékokat. (Tudósítások a 12. oldalon) A tartalomból: Kering as Apollo 7. ▼ Puccs Panamában ▼ Barátaink a Távol-Keleten T Röntgenezik a porszemeket ▼ Csendélet dáliákkal T Külföldi szakértők a magyar filmekről ▼ A kétszeres gyermekgyilkos ▼ Dózsa-gy őzelem Győrben
