Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-12 / 240. szám

2 liunaniiui nap io 1968. október 12. Felölték esz Äpeilfe 1 -et Hírügynökségek gyorshírben jelentettek, hogy a Cape Ken­nedy kísérleti telepről pénte­ken amerikai időszámítás sze­rint 11.03 órakor (15.03 gmt) fellőtték az Apolló 7. ameri­kai űrhajót. Fedélzetén három űrhajós foglal helyet: Walter Schirra, Donn Eisele és Wal­ter Cunningham. A Staurn— 1-B óriásrakéta segítségével felbocsátott Apolló 7. a ter­vek szerint 11 napig kering a Föld körük Apolló—7 legénysége (balról jobbra): Walter Schirra, Dona F.' Eisele és Walter Cunningham 4- PRÄG A: Pénteken nem ■okkal a start után, eddig is­meretlen okból szerencsétle­nül járt a csehszlovák légitár­saság II—14-es repülőgépe, amely 16.14 órakor szállt fel a Prága melletti Ruzyne-i re­pülőtérről a szlovákiai Pös- tyén felé. A feltevések sze­rint a gépnek 37 utasa volt. Cemik csehszlovák kormány­fő utasítására azonnal bizott­ságot neveztek ki a szeren­csétlenség okainak felderíté­sére. ♦ MOSZKVA: A Pravda bonni tudósítója arról ír, hogy az úgy­nevezett szabad sajtó egyes cseh­szlovák bajnokai, akik most a Német Szövetségi Köztársaságban keresnek menedéket, a különböző nyugatnémet burzsoá lapoknál és folyóiratoknál helyezkednek el. A Volkszeitung című csehszlovákiai német nyelvű lap főszerkesztője, Simunek például a Sternnél he­lyezkedik eL Radoslav Selucki, a Literarni Listy közgazdasági kom­mentátora, a Die Zeit című lap »szocalista közgazdasági szakér­tője” lesz. Vesely, a Literarni Listy főszerkesztő-helyettese — mint Bonnban hivatalosan beje­lentették — Prágából — „münche­ni barátaihoz tette át székhelyét”. ♦ DJAKARTA: A sema- rangi (Közép-Jáva) katonai bíróság halálra ítélte Muljo- no Bin Ngali indonéz kommu­nistát, akit az 1965-ös állam­csíny-kísérletben való részvé­tellel vádoltak. Muljono a hu­szadik halálra ítélt kommu­nista, akire az indonéziai vér- bírák a puccskísérletben való részvétel vádját akarják rá­bizonyítani. ♦ KARACHI: Magyar ke­reskedelmi küldöttség érkezett csütörtökön Karachiba, hogy tárgyalásokat folytasson a pa­kisztáni—magyar gazdasági kapcsolatok szélesítéséről. Megvizsgálják egy hosszú le­járatú árucsere-egyezmény megkötésének feltételeit, és tárgyalnak a néhány közös pakisztáni—magyar ipari vál­lalat létrehozásáról is. Állati szerveket emberekbe Thomas Sellors, angol or­vos kijelentette: „a szerv­átültetés olyan korszakot nyitott meg, amely minden téren nagy változást köve­tel meg. Nagy előrehala­dást jelent majd — mon­dotta — ha az állatok — különösen a tehenek és a sertések — szerveit át le­het majd ültetni az embe­rekbe. Az első olyan szerv, amelyet valószínűleg sike­resen lehet majd ilyen mó­don átültetni, a máj — fűzte hozzá. Előrehaladást érhetünk majd el a szöve­tek és szervek tárolásában. ■4- GENF: A tudósok szá­mításai szerint 2000-ben a Földön élő emberek negyed­része több, mint százezer la­kosú nagyvárosokban fog él­ni, 2050-ben pedig már a vi­lág lakosságának a fele városi lakos lesz. 4- MEXIKÓVÁROS: Mexikó kormánya beutazási vízumot adott Fernando Belaunde Terry-nek, az államcsínnyel megbuktatott perui elnöknek, aki jelenleg New York-ban tartózkodik. A volt elnök, fia társaságában kíván Mexikóba utazni. Késői házasság Palermóban házasságot kötött a 90 éves Domenico Guttadauro és a 80 éves Maria Manconia. Az idős pár öt ven éve együtt él; a férfi akkor költözött el törvényes feleségétől, de mivel Olaszországban nincs válás, törvényesen elválni nem tudott tőle. Egykori felesége most meghalt, és az idős pár végre rendez­hette helyzetét. 4- NEW YORK: A Ford Autógyár új kocsit készített Johnson elnök és utódja szá­mára. Az autó fél millió dol­lárba kerül. Két „Lincoln” tí­pusú kocsiból szerelték össze, s ennek révén jóval nagyobb teret nyertek. Az autó pán­célzata két tonnát nyom. Ke­rekeit különleges gumiabron­csokkal látták el, amelyek defekt esetén is lehetővé te­szik, hogy az autó még 80 kilométert fusson változatlan sebességgel. A kocsiba három tv-készüléket szereltek. 4- WASHINGTON: A Fehér Ház csütörtökön este bejelentette, hogy Johnson elnök külön-külön fo­gadja a francia, a brit és az olasz külügyminisztert. 4 NEW YORK: „Amerika jegyespárjának” nevezték el a 19 éves Julie Nixont és a 20 éves David Eisenhowert, Ni­xon lányát és Eisenhower unokáját, akik néhány hónap múlva tartják esküvőjüket. 1967. decembere óta jegyesek. David ügyvéd lesz, tehát le­endő apósa pályáját választja, ulie televíziós dokumentum­játékok rendezőjének készül.-f ULAN BÁTOR: Mint a TASZSZ jelenti, Ulan Bátorban a KGST könnyűipari áUandó bizott­sága megkezdte 10. ülésszakát, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország. Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szov­jetunió küldöttségé vesz részt. 4- WASHINGTON: A vilá­gon ma naponta 300 millió példányban jelennek meg új­ságok. A Föld országaiban 400 millió rádiókészülék, 130 mil­lió tv-készülék és több, mint kétszázezer filmszínház mű­ködik. + GIBRALTAR: Wilson brit mi­niszterelnök és Jan Smith, a rho- desiai kormány vezetője, csütör­tökön délután és este folytatta az alkudozást a rhodesiai afrikaiak sorsáról. A két politikus közti kötélhúzás ugyanis formálisan a szakadás nemzcíkozösségi tag-ál­lamnak az anyaország kebelébe való visszatérése körül alakult ki, lényegében azonban a Rhodesiá­ban élS több mint négymillió af­rikai politikai egyenjogúsításának problémájáról van szó. Péter János elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) mények végzetesek lehetnek. Az Egyesült Államok, mi­után sokszor tévesen ítélte meg a vietnami kérdést, már az 1954-es genfi értekezleten és később is, főleg 1965 februárjában, amióta különö­sen fokozta a háborút, most úgy látszik újfajta hibát követ el. Amerikai közéleti személyiségek egyes kijelen­tései azt a benyomást kel­tik, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya abból a fel- tételezésből kiindulva bocsát­kozott a párizsi tárgyalások­ba, hogy a tárgyalási kész­ség Vietnam részéről a gyen­geség jele. Ha az ilyen ön­ámítás továbbra is befolyá­solja az Egyesült Államok tárgyalási taktikáját, akkor a jelenlegi alkalom elkerül­hetetlenül elvész, és újabb lehetőség csak sokkal súlyo­sabb körülmények között nyílik majd. Továbbiakban Péter János a közel-keleti kérdéssel, majd az Afrikai Egységszervezet tagállamainak csúcstalálko­zójával és az Egyesült Nem­zetek második kereskedelmi és fejlesztési konferenciájá­val foglalkozva rámutatott, miként lehetett a bonyolult­ság mellett pozitív eredmé­nyeket elérni a nemzetközi problémák jelentős terüle­tein. Mindezen eredmények között merész és óvatos tö­rekvések, sőt harcok is vol­tak és vannak, amelyek leg­mélyebb tiszteletünket érdem lik ki — folytatta — lehet és — mondjuk ki — kell is, hogy e tapasztalok összessé­ge ösztönözzön bennünket a szükséges előfeltételek meg­teremtésére, hogy lépésről lé­pésre haladunk körültekintő­en előkészített ösvényen ma­gasabb célok felé a mai és jövendő nemzedék érdekében. Valódi tárgyalásokat Párissban A vietnami kérdésben a legközelebbi reális cél az, hogy a párizsi előzetes meg­beszélések alakuljanak át va­lódi tárgyalásokká. Az Egye­sült Nemzetek jegyzőkönyvei tanúsítják, hogy a magyar delegáció már 1965 októberé­ben, a XX. ülésszak általá­nos vitájában felhívta a tag­államok figyelmét, hogy a vietnami háború kérdésében a tárgyaló asztalhoz vezető egyetlen mód az, hogy fel­tétel nélkül szüntessék be a Vietnami Demokratikus Köz­társaság bombázását a bombázások felújításával va­ló fenyegetés nélkül. A bom­bázások részleges korlátozása ebben az évben lehetővé tette, hogy előzetes megbe­szélések kezdődjenek Párizs­ban. Csakis a bombázások és a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen irányuló egyéb harci cselekmények teljes és végleges beszünte­tése változtathatja az előze­tes megbeszéléseket valódi tárgyalásokká. Az összes ér­dekeltnek meg kell érteniök — s azt hiszem, könnyű megérteni —, hogy bomba­támadások és újabb bombá­zások fenyegetése alatt nem lehet érdemleges tárgyaláso­kat folytatni. A Magyar Nép- köztársaság teljesen szolidá­ris a Vietnami Demokratikus Köztársasággal és a Dél- Vietnami Nemzeti Felszaba- dítási Fronttal. Meggyőződé­sünk, hogy az ő javaslataik Délkelet-Ázsia népeinek bé­kés fejlődését szolgálják. Az ő javaslataik tisztességes le­hetőséget nyújtanak az Egye­sült Államoknak arra, hogy visszalépjen ebből a tragikus ügyből és segítenek véget- vetni a vietnami háborúnak. A közel-keleti válság bé­kés és politikai megoldása elérhető, ha és amennyiben Izraelt meg lehet győzni ar­ról, hogy a Biztonsági Ta­nács tavaly novemberi hatá­rozata nem vita tárgyát ké­pező napirendi pont, hanem azoknak az irányvonalaknak az összefoglalása, amelyek alapján annak a térségnek bonyolult problémáit meg lehet és meg kell oldani. A közvetlenül érintett arab ál­lamok hajlandók közremű­ködni, hogy kidolgozzák azo­kat a lépéseket, amelyekkel a Biztonsági Tanács határo­zatának rendelkezéseit végre kell hajtani. Izrael támoga­tói azzal tehetnének szolgá­latot Izraelnek és az egész világnak, ha rábeszélnék az izraeli kormányt, hogy te­gyen eleget a Biztonsági Ta­nács határozatának. Az európai helyzet az el­múlt években nyugalmasnak tűnt Több ülésszak általá­nos vitáiban többen is rá­mutattak az Európában ta­pasztalt stabilitásra és a biz­tonság megnyugtató jeleire. Jelentések láttak napvilágot két és többoldalú megbeszé­lésekről, egy összeurópai biztonsági konferencia elő­készítése tárgyában. A közgyűlés megfelelő ülésszakainak jegyzőkönyvei tanúsítják, hogy a magyar delegáció szüntelenül óva in­tett a hiú reményektől és illúzióktól. Hangsúlyoztuk, hogy a nyugalom Európában csupán felszíni jelenség, hogy a felszín alatt a lényeges kér­dések nem változtak, hogy az európai problémák, ame­lyek gyakran okoztak súlyos feszültséget a világ ama ré­szén, két világháború bölcső­jében, még nincsenek meg­oldva, hogy a legnagyobb katonai erők az úgynevezett óvílágban vannak összponto­sítva, és hogy egy termonuk­leáris pusztítás legfenyege­tőbb veszélyei éppen onnan indulhatnak ki. Ez volt a helyzet Európában akkor is, amikor mi itt optimista be­szédeket hallgattunk. Anélkül, hogy leegyszerű­sítenénk az európai helyze­tet, amelynek bonyolultságá­val teljesen tisztában va­gyok, tulajdonképpen azt le­hetne mondani, — ahogy már számtalanszor elmon­dottuk —, hogy az európai biztonság alapvető kérdését meg lehetne oldani olyan va­lóságos tények kifejezett nemzetközi elismerésével, melyeket az összes érdekelt felek elismernek de facto, de amelyeket nem mind fogad­nak el de jure. Itt a két né­met állam létezésére gondo­lok, Nyugat-Berlin különle­ges jogállására, az Odera— Neisse határnak és a két né­met állam határának végle­gességére, beleértve a közöt­tük húzódó határvonalat. A két német állam létezése tör­ténelmi szükségszerűség. En­nek megvan a maga törté­nelmi, politikai és szociális háttere. Európa és a világ békéjének és biztonságának alapvető előfeltételét jelenti mindennek az elismerése. Az újraegyesítést célzó semmi­lyen akció nem lehet jogos, ha az nem a két német állam lé­tének elismeréséből indul ki. Vegyék figyelembe javaslatainkat Az elmúlt években minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy a Német * Szövetségi Köztársaság kormányát és szövetségeseit rávezessük e történelmi realitások elisme­résére. Fáradozásunk hiába­való volt, illetve nem sok eredményre vezetett. Nyugat- Neme tországban újabb kato­nai előkészületek történtek, majd felélénkültek a revan­gista és neofasiszta irányza­tok a közéletben és a poli­tikai manőverezések a tör­ténelmi realitások ellen, mi, a Varsói Szerződés tagálla­mai, javaslatokat tettünk egy európai biztonsági rendszer j kidolgozására a katonai szö­vetségek egyidejű feloszlatá­sa mellett. Ez is hiába tör-1 tént. Sőt új kezdeményezése- j két tapasztaltunk az európai1 NATO-csapatok megerősíté­sére. Ezenkívül tagadhatat­lan jelek szólnak amellett hogy az Egyesült Államok bizonyos körei az európai fe szültség felújításával szeret­nék elhomályosítani délke­let-ázsiai politikájuk nyilván­való kudarcát. Nagyok a veszélyek Euró pában és nagyok a veszélyek, amelyek Európa és az egész világ békéjét és biztonságát fenyegetik. Ezért kellett meg­erősítenünk frontjainkat, ha­tárainkat. Ezért voltunk kénytelenek megerősíteni Csehszlovákiát, amely föld rajzilag a leginkább veszé­lyeztetett helyzetben van. Senki sem örül — senki sem örülhet —, hogy ilyen akció szükségessé vált. De kihatá­saiban hasznos lesz Európa és a világ békéjének ügyére. A Csehszlovák Szocialista Köztársasággal való együtt­működésünk, közös nemzet- köri fellépésünk megszilárdí­tása és megerősítése új és tartósabb alapot fog terem­teni a két- és többoldalú tárgyalásokhoz egy igazi bé­kés európai biztonsági rend­szer létrehozása érdekében. Ha majd leveti illúzióit, Nyugat-Németország is két­ségkívül részese lesz ennek a rendszernek. Csakis Nyugat- Németország őszinte és konstruktiv részvételével képzelhető el egy igazán ha­tékony és békés biztonsági rendszer Európában. Leketőségek Az általános vita már az elején kedvező fordulatot vett A Szovjetuniónak Gro- miko külügyminiszter által benyújtott javaslatai vezet­ték ki a közgyűlés XXIII ülésszakát a hidegháborús veszélyek árnyékából a le­szerelési tárgyalások új lehe­tőségeinek kedvezőbb leve­gőjére. A jelenlegi nemzet­közi helyzet összes kritikus problémái mellett a legna­gyobb veszélyt jövőnkre az a pusztító erejű nukleáris fegyverkezési verseny jelen­ti, amély beláthatatlan tem­póban fokozódik. Az atom­korszak mostani viszonyai között a legbiztatóbb ese­mény az volna, ha új tár­gyalások indulnának a fegy­verkezési hajsza megállítása feltételeinék kidolgozásáról és a konkrét leszerelési lépé­sekre vonatkozó tényleges egyezmények előkészítéséről. Az 1963 óta aláírt szerződé­sek a fegyverzetek és lesze­relés tárgyában gondos elő­készületek, két- és többolda­lú diplomáciai akciók ered­ményei. A szovjet kormány emlékiratát először az első politikai bizottság fogja tár­gyalni És ez megtörténhetik a ter­monukleáris háború állandó és lappangó veszélyei elle­nére. Amíg nem történik döntő lépés a valódi leszere­lés felé, addig nem téveszt­hetjük szem elől azt a tényt, hogy az enyhülési és feszült- ségi időszakok váltakozásai között is viszonylag függet­lenül e hullámzásoktól, ál­landóan a fejünk felett le­beg a termonukleáris háború veszélye. Eme könyörtelen valóság közepette foglalko­zunk a jelenlegi nemzetközi helyzet összes problémáival, kis és nagy kérdésekkel egy­aránt. Végül szeretném kifejezni szívből jövő és jól megérde­melt elismerésünket a köz­gyűlés XXII. ülésszaka elnö­kének, Corneliu Manescu- nak, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszte­rének azért az eredményes munkásságáért, amelyet a közgyűlés egyik leghosszabb ülésszaka alatt bonyolult nemzetköri viszonyok között kifejtett. Jókívánságunkat fejezem ki a Guatemalái Köztársa­ság igen tisztelt külügymi­niszterének, Emilio Arenales őexcellenciájánaik. Legyen a közgyűlésnek ez az üléssza­ka az ő elnöksége alatt ki­induló állomás olyan új kez­deményezések számára, ame­lyek a nemzetköri kapcsola­tok megjavítására irányulnak és főleg új utakat nyitnak a leszerelési kérdésekről foly­tatandó tárgyalások felé. Epfjlíioi Guinea független Október 12-én elnyeri függetlenségét az Egyenlítői Guinea néven ismert apa^* nyol gyarmat. Az Egyenlítői Guinea Közép-Afrika nyugati ré­szén fekszik. A Guineat- öböl partján, a szárazföl­dön 26 000 négyzetkilométer kiterjedésű, 193 377 lakosú Rio Muniból és a 2034 négy­zetkilométer nagyságú és 70 000 lakosú Ternando Póo szigetből, valamint össze­sen 63 000 lakosú többsé­gük jogfosztott és tényle­gesen rabszolgasorban éL Az orvosi ellátás rendkívül gyenge, 8000 lakosra jut egy orvos és 1000 lakosra egy kórházi ágy, A terület fővárosa, San­ta Isabel Fernando Póo szigetén van. 37 000 lakosú városka. Elmaradott agrár- ország. kedvezőtlen éghaj­lattal. Ültetvényes gazdál­kodást folytatnak, főleg Nigériából verbuvált mun­kásokkal. Az ültetvényeken, kakaót, kávét, banánt, pál­mát, gyapotot, cukornádat és dohányt termelnek. Grecsko fogadta Chochat Moszkva. A Lengyel Néphadsereg küldöttsége, élén Boleslaw Chocha hadosztálytábomok, nemzetvédelmi miniszterhe­lyettessel, a hadsereg vezér­kari főnökével, látogatást tett Andrej Grecsko marsall szovjet honvédelmi minisz­ternél. Andrej Grecsko és Boles­law Chocha között szívélyes, baráti megbeszélésre került sor, amelyen részt vett Mat- vej Zaharov marsall, a szov­jet honvédelmi miniszter el­ső helyettese és több más katonai vezető. Fidel Castro beszéde Csütörtökön est« a kelet­kubai Demajaguában ünnep­séget tartottak az első ku­bai függetlenségi háború kezdetének 100. évfordulója alkalmábóL Az ünnepségen Fidel Castro háromórás be­szédet mondott. Méltatta azo­kat a kubai hazafiakat, akik száz évvel ezelőtt fegyveres harcra indultak a spanyol gyarmatosítók ellen, majd részletezte azt a küzdelmes utat, amelyet Kuba a forra­dalom mostani győzelméig megtett. Fidel Castro egyebek kö­zött kijelentette: „Soha nem voltunk jobban felfegyverez­ve, soha nem voltunk szer­vezettebbek, mint ma és egy­re erősödünk fegyverzet és szervezettség dolgában egy­aránt. Ezt a forradalmat semmi sem döntheti meg, de védelmeznünk kell népi ha­talmunkat, mert az imperia­lizmus sohasem riad vissza attól, hogy alkalmas pilla­natban tőrt döfjön a hátunk­ba.” ítélet a moszkvai perben A szovjet fővárosban pénteken befejeződött a nyílt tárgyalás Kcnsztantyin Babickij, Larisza Bogoraz-Bruhman, Yragyim Delo- ne, Vlagyimir Dremljuga és Pa­vel Litvinov perében, akik au­gusztus 25-én a moszkvai Vörös téren megzavarták a közrendet. Konsztantyin Babickijt háromévi száműzetésre, Larisza Bogoraz- Bruhmant négyévi száműzetésre, Vagyim Delonét két év és hat hónapi szabadságvesztésre, Vla­gyimir Dremljugát háromévi sza­badságvesztésre és Pavel Litvino- vot ötévi száműzetésre ítélte. + MONTEVIDEO: Az uruguay-i rendőrség nagy erők mozgósításáé­val hajszát indított a hatóságok által terroristáknak minősített partizáncsoportok ellen. Ezek kö­zül a leghatékonyabb szervezet a Tupamaros csoportosulás, amely­nek tagjai között egye emi taná­rok, diákok, sőt parlamenti kép­viselők is találhatók. A rendőrség azt állítja, hogy elkobzott doku­mentumok szerint a szervezet ak­tivistái városi „gerilla-ka dtesteSc** létrehozását tűzték ki céluL 1 \ A

Next

/
Oldalképek
Tartalom