Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-12 / 240. szám
\ 1968. október 12. Dtmantmi napto Drávaszabolcson mindenki ügyévé vált a gazdaságosság Egészséges versengés az egységek kozott A hazai sajtó már hírt adott arról, hogy szeptember elsejétől kezdve ún. önelszámoló egységeket alakítottak ki a drávaszabolcsi Dózsa Tsz-ben. Azóta újabb tények, részletek kerültek napvilágra, melyek azt bizonyítják, hogy az új vezetési módszer (jól beváltja ! a hozzáfűzött reményeket. A tsz vezetői — nagyrészt a hagyományokhoz igazodva — hét üzemágra osztották a-szövetkezetét: növénytermesztés, állattenyésztés, gépészet, kertészet, építészet, kereskedelem, raktár. Minden üzemágnak külön termelési és pénzügyi terve van és napról napra elszámol egymással. A növénytermesztés például nap mint nap nyilvántartja, hogy milyen munkát végzett el neki a gépesítés, mennyi és milyen takarmányt „adott el" az állattenyésztésnek és így tovább. Az elszámoló adminisztrátor (minden üzemághoz beosztottak egy ilyen személyt) a központi könyvelésbe továbbítja az adatokat, ahol azokat a szokásos módon feldolgozzák. Az új modell bevezetése óta figyelemre méltó változások történtek az emberek szemléletében. Korábban gyakran előfordult, hogy egy 100 holdas tábla 103 holdasra „nőtt”, mire megszántották, mert több traktoros dolgozott a területen, s a brigádvezetők nem mérték fel egészen pontosan az egyes traktorosok által végzett munkát. Inkább „hozzácsaptak” kicsit a teljesítményekhez, nehogy valakit „megsértsenek”. Kevésbé főtt a fejük amiatt, hogy a központi könyvelés nem tud mit kezdeni avval a három hold „plusszal”. Annál pontosabbak viszont most, hiszen ezúttal már nemcsak a központi könyvelés „zörög”, hanem — a szántási példánál maradva — a növénytermesztés is, mely. egy négyszögöllel sem hajlandó többet elismerni, átvenni a száz holdnál. Ugyanezt teszi a többi elszámoló egység, például az állattenyésztés is. Ha a korábbi adatoknak hinni lehet, úgyszólván csak első osztályú széna termett a szövetkezet határában. Szeptember elseje óta viszont kiderült, hogy szépen akad közöttük másod-, sőt harmadosztályú is, mert az állattenyésztés nem engedi meg, hogy a kevésbé jó minőségű takarmányt felértékeljék a növénytermesztésnél. Abban az esetben ugyanis ráfizetne. A felületesség, a „jó fiú”-ság ugyanis zsebre megy. Ha például az állattenyésztési ágazat vezetői liberálisak volnának, akkor hozzájárulnának ahhoz, hogy a növénytermesztés — ilyen vonatkozásban érdemtelenül — túlteljesítse a tervét, s a garantált 80 százalékon túlmenően ne- csak a hiányzó 20 százalékot kapja meg, hanem meg nem dolgozott nyereséghez jusson. Az ilyenfajta „nyereségnek” ugyanis az volna az ára, hogy az állattenyésztés még a 100 százalékot sem érné el. Szinte minden nap olyan hírek érkeznek a szövetkezetből, hogy az új rendszer hatékonyan érezteti a hatását. A tehenészet például rájött arra, hogy négy lovas fogattal is meg tudja oldani a takarmány- és tejszállítást, nincs szükség ehhez még egy vontatóra, mint korábban. A vontatót azóta visszaadták a gépesítésnek. Korábban valóságos agitációs kurzust kellett tartani, hogy egy 100 férőhelyes tehénistállóban bevezessék a gépi fejést — most pedig bevezették anélkül is. Rájöttek arra, hogy emberi Az első „félidőben“ Október elseje óta zajlanak megyénkben a pártvezetőség- választó taggyűlések, melyek során körülbelül 800 alapszervezeti és csúcstitkárt, továbbá mintegy 2200 vezetőségi tagot választ Baranya pártbizottsága. Idén igazán kellő időben, a vezetőségválasztó taggyűlések előtt egy hónappal megválasztották a jelölő bizottságokat, s e bizottságok rögtön munkához is láttak, hogy az alapszervezet minden tagjához eljussanak, hogy a kommunisták véleményének ismeretében tehessék meg javaslataikat a párttitkár és a vezetőségi tagok személyére. Idén először az alapszervezeti vezetőségválasztások — bár egy taggyűlésen de — két lépcsőben történnek. Először titkárt jelölnek a taggyűlésen, megejtik a titkos szavazást és csak ezt követően kerül sor a vezetőség tagjainak megválasztására. így nem kell „automatikusan” kimaradni a vezetőségből annak, akit titkárnak javasoltak, de rrem kapta meg a kellő számú szavazatot. Mivel a vezetőségi tagokra később szavaznak, nincs akadálya annak, hogy — ha javasolják — az illető felkerüljön a vezetőségi tagok jelölőlistájára. A vezetőségválasztó taggyűlések zöme még hátra van, korai lenne a tapasztalatokat összegezni. De már vannak tapasztalatok, az eddig mintegy 200 helyen megtartott vezetőségválasztó taggyűlés már mond valamit az érdeklődőknek. Az elhangzott taggyűlési beszámolók általában alaposak voltak. Két év politikai és gazdasági munkáját elemezték. foglalkoztak a nemzetközi politika elvi kérdéseivel, általában érezhető volt bennük az a törekvés, hogy a legfontosabb vonatkozásokat emeljék ki, ne vesszenek el a részletekben. A nyílt, elvtársi légkörben folyó taggyűléseken a jelenlévők mintegy 20 százaléka kért szót és fejette ki véleményét. A határozati javaslatok általában nem érték váratlanul a tagságot, mert azokat a vezetőség előre kiküldte a pártcsoportnak, kisebb alapszervezetben minden egyes párttagnak. Az eddig megválasztot titkárok mintegy 20 százaléka új a funkciójában, közülük kettőt nem a jelölő bizottság előterjesztése szerint, hanem a taggyűlés pótlólagos javaslata alapján választottak meg. A vezetőségi tagok közül 16-ot választottak 'ilyen módon. Helytelen ütemezés miatt mindössze két taggyűlés idejét kellett megváltoztatni, határozatképtelenség miatti elnapqiásra pedig csupán egy esetben került sor. erőt, munkaidőt lehet megtakarítani vele. Hasonló a helyzet a sertéstartásnál is, melyet még régebben felszereltek önetetőkkel. Egy ideig azt állították, hogy az önetetők használata nem gazdaságos. Most viszont az ellenkezőjét mondják, s bizonyítani tudják, hogy az önetetők használata a takarmányelhullás felszámolásával jár. Minden üzemág, önelszámoló egység arra törekszik, hogy necsak a garantált 80, de még ne is csak a 100 százalékot tudja biztosítani az év végén, hanem nyereséghez juttassa a területén dolgozó tsz-tagokat. Olyan egészséges versengés alakult ki a különböző egységek között, amire korábban nem volt példa, pedig a drávaszabolcsi Dózsa Tsz már régebben is kitűnt példás munkaerkölcsével. Erre a jó hagyományra építettek a tsz vezetői, amikor arra törekszenek, hogy necsak szavakban, hanem a valóságban is mindenki ügyévé váljék a gazdaságosság. Az úttörőzenekar műsora A gyárvárosi úttörőzenekar közismert és kedves muzsikusai csütörtökön a filmszemle részvevőit üdvözölték a Pannónia Szálló bejárata előtt. A kis zenészek szombaton már ismét játszanak: délután fél 3- tól a Vidámpark színpadán lépnek fel, vasárnap pedig Pécsváradon adják elő először Weiner Leó Szvit-jét Felkérték a zenekart., szerdán egy KISZ-esküvőn való részvételre is, délután fél 5-kor a városháza tornyából adnak jelt, majd az ifjú párt fogadják a tanács bejáratánál. A napokban a várpalotai úttörők keresték fel a gyárvárosi zenekart és felkérték őket, hogy játsszanak a Forradalom lángjai mozgalom kezdetét jelző ünnepségen. A Somogy megyei tanács a jövő év nyarán egész idényre szóló szerződést ajánlott fel a népszerű fúvószenekarnak. Petershagen ezredes Erwin Geschonnek, aki mindig civilben játszik Megérkezett Pécsre Peter- shagen ezredes is, azaz — Erwin Geschonnek színművész a Német Demokratikus Köztársaság Filmművész Szövetségének elnöke. Magyarországon milliók látták két televíziós filmjét, s most egyszerű dolognak tűnik a híres német művész bemutatása. De csak annak tűnik, mert Erwin Geschonnekről különleges híreket hallottunk: sosem járt semmiféle színi iskolába, talán egy évtizede, hogy kosztümös darabban egyáltalán nem játszik, nem értették meg egymást Bertold Brechttel. Végülis: kicsoda Erwin Geschonnek? — Most beszéltünk vele és a sok különlegességet megmagyarázta. Joviális megjelenésű ember. Most könnyedén meghajol, és lényegében nem tesz mást, mint elmondja élete történetét, persze dióhéjban. — Még húszéves sem voltam, amikor 1925-ben beléptem a Német Kommunista Pártba. így tulajdonképpen annak első tagjai közé tartozom. Tisztviselő voltam, s jómódú hamburgi család fia. A Sajtótájékoztató a Pannónia klubban 1. Ssamojlova a filmszemlén Két Kőmíves Sándor a Pécsi színház előtt: a mozi- és színház- látogatók előtt jól ismert Sándor bácsi és fia, a Pécsi Nemzeti Színház tagja A filmszemle ötödik napjának eseményei délelőtt 10 órakor kezdődtek a Pécsi Nemzeti Színházban: A Pokoljárás című háromfelvonásos^ balettot mutatta be a Pécsi Balett a filmszemle vendégeinek. Sok \ művész, különösen pedig sok ^ külföldi kritikus tekintette meg az előadást. Közben a közönség—színész találkozók megszokott helyén, \ a Pannónia'Szálló nagytermé- t ben igen élénk és vidám esz- r mecsere zajlott le a mai nap a egyik legnépszerűbb vendége, j Kabos László részvételével. í Poór Klári, a közkedvelt tv- r riporter az összegyűlt közön- í ség számára riportot készített J Kabos László tegnap délelőtti városnéző sétája során megkereste a Zsolnay-kutat is. Megízlelte volna a jó pécsi vizet, de „Kis Kabos” lévén nem érte fel a csörgedezőt. A képen is látható pécsi járókelő azonban segített rajta, és egyetlen könnyed mozdulattal felsegítette á közönség kedvencét a kút párkányára Kabos Lászlón kívül Bürös Gyöngyivel, Balogh Zsuzsával, Ernyei Bélával és Avar Istvánnal. A délelőtt folyamán ismét levetítették a közönségnek A csodálatos mandarin című balettfilmet. * Délután a Pécsi Tervező Vállalat dolgozói vendégül látták a Falak című film írórendezőjét. Kovács Andrást, s a film egyik férfifőszereplőjét, Koltai Jánost. Ott volt a találkozón két fiatal színésznő, Bürös Gyöngyi és Szakács Eszter. A művészeket Lénárd Judit mutatta be. Az élénk vita végeztével Kovács András úgy nyilatkozott, hogy igen hasznos és értékes volt a találkozó. * Délután háromkor sajtótájékoztatóra gyűltek össze a Pannónia Klubban a hazai és külföldi újságírók. A kérdésekre ezúttal Andrzej Wajda, Erwin Geschonnek, Todor Dinov és Jakim Jakimov válaszoltak. Erre a sajtótájékoztatóra várták Tatjána Szamojlovát és Alekszandr Zarhit, a Budapesten most bemutatott Anna Karenina című film főszereplőjét, illetve rendezőjét. A két kedves vendég kis késéssel meg is érkezett, Szamojlovát virágcsokrok és a tévések kamerái fogadták a szálloda halijában. A beszélgetés a magyar filmművészet kérdéseiről, a pécsi filmszemléről és a Tolsztoj-regény filmváltozatának közönségsikeréről folyt * Az utolsó két szemlefilmet tegnap este vetítették díszelőadáson a Petőfi Filmszínházban. A Bohóc a falon díszelőadása 18 órakor kezdődött, megnyitót Bodó László, a Pedagógus Szakszervezet Baranya megyei titkára mondott, majd Poór Klári bemutatta a közönségnek Sándor Pált, a film rendezőjét, Tóth Zsuzsát, a forgatókönyvírót. Zsombolyai János operatőrt, valamint a film szereplői közül Fe- renczi Gábort. Szurdi Miklóst és Szabó Ildikót. A Nyár a hegyen 20 órakor kezdődött bemutatóján Dallos Nándor, az SZMT kulturális bizottságának vezetője mondott megnyitót. A riporter ezúttal Balogh Mária volt, a vendégek pedig Bacsó Péter rendező, Zsombolyai János operatőr, valamint Gyöngyössy Katalin, az egyik főszereplő voltak. Bemutatták tegnap este fél 7-kor a Fejlövés című új magyar filmet a Kossuth Filmszínházban. Megjelent a közönség előtt Bacsó Péter rendező, Zsombolyai János operatőr, Zimre Péter forgató- könyvíró és két szereplő: Horváth Károly és Hegedűs Ágnes, akiket Varga József tvbemondó mutatott be a közönségnek, Sellyén este 6-kor szintén bemutatták a Fej lövést, Horváth Károly, Hegedűs Ágnes és Zimre Péter részvételével. Ugyanott este 8-kor tartották meg a Bohóc a falon díszelőadását, amelyet Zsifkó Ferenc, a Siklósi Járási Tanács vb-elnökhelyettese nyitott meg. Az alkotók közül Sándor Pál, Tóth Zsuzsa, Szabó Ildikó, Szurdi Miklós és Ferenczi Gábor voltak jelen. Sásdon este 6-kor bemutatták Makk Károly: Isten és ember előtt c. filmjét. Ezután került sor a Nyár .a hegyen díszelőadására, amelyen Reith János, a Sásdi Járási Tanács vb-elnökhelyettese mondott megnyitót. A sásdiak vendégei voltak: Gyöngyössy Katalin, Bacsó Péter, Zsombolyai János és Makk Károly. * A húsz év 12 legjobb magyar játékfilmje sorozatból tegnap Keleti Márton: A tizedes, meg a többiek című filmjét, a külföldi fesztiválfilmek közül pedig Az éjszaka hevében című amerikai filmet mutatták be. Este, 23 órai kezdettel színész—filmes találkozó volt a Fegyveres Erők Klubjában, amelyen Nógrádi Róbert és dr. Ranódy László voltak a házigazdák. A filmművészeti közízlés fejlesztéséről tartottak tanácskozást a Bartók Klubban. A tanácskozás célja volt: elméleti kérdések tisztázása mind a népművelésben, mind a közA mai program A ma délelőtt 10 órakor kezdődő közönség—színész találkozón Varga József lesz a házigazda a Pannónia Szálló nagytermében. Délelőtt 11 órakor orgona- hangverseny lesz a pécsi Székesegyházban. Utána a filmszemle vendégei megtekintik Pécs nevezetességeit, valamint a kerámia biennálét. Ma folytatódik a filmművészeti közízlés fejlesztéséről szóló tanácskozás. Délután két órakor a Bohóc a falon című film művészei találkoznak az orvoskar és a jogikar tanáraival és hallgatóival, a Nyár a hegyen alkotói pedig a Mecseki Ércbánya Vállalat dolgozóival. 16.30-kor Jancsó Miklós Szegénylegények című filmjét vetítik a Kossuth Filmszínházban, ugyanott 18.30- kor Kovács András Hideg napok, 20.30-kor pedig Szabó István Apa című filmjének vetítésébe kerül sör. A díjkiosztás és a záró díszelőadás a Petőfi Filmszínházban 19.30-kor kezdődik, itt vetítik le befejezésül az Isten és ember előtt című új magyar filmet. oktatásban meglévő filmművészeti nevelés ügyében, továbbá az együttműködés kialakítása az érdekelt és sokféle szerv között. A tanácskozást Takács Kálmán, a Művelődésügyi Minisztérium népművelési osztályának vezetője nyitotta meg, s részt vett rajta mintegy félszáz szakember, többnyire filmklubvezető, és — sajnos — csak néhány film- esztétikát oktató pedagógus, valamint néhány filmművészeti szakember. Igen magas színvonalon rendszerező vitaindítót dr. Poszler György, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese tartott, majd Komár Pálné, az OPI tanszékvezetője, és No- vák Zoltán, az ELTE esztétikai tanszékének adjunktusa korreferálf. A tanácskozás eredményeképpen a különböző szervek megismerték egymás problémáit i pártban azt a megbízást kaptam. hogy' a munkások között végezzek kulturális nevelő tevékenységet. Együtt láttam munkához Bertold Brechttel, avagy Weillel. Igen sokat szerveztem, rendeztem, játszottam a munkás amatőrök között. Két évig tapasztalat- cserén is voltam a Szovjetunióban. Szóval nem készültem sosem színésznek, színházi embernek, a párt tett azzá. Így aztán igazán érthető* hogy a nemzeti szocialisták uralomrajutása idején koncentrációs táborba zártak. Kicsit elhallgat, aztán így folytatja: — Ott tanultam meg, hogy az ember a legnehezebb körülmények között is élhet, ha nem veszíti el humorérzékét és emberségét öt év alatt a ; sanyargatások közepette, a régi munkás-színjátszó tapasztalatok alapján műsorokat szerveztem a táborban. Aztán előbb Brecht színházában dolgoztam, ele nem értettük meg egymást. Szerintem Brecht módszere nem volt már aktuális, ezért előbb az ő színházával szakítottam, majd a színházzal végleg. Az ezrekre menő közönséget felcseréltem a milliós közönséggel. vagyis a filmmel, a tv- vel, mert így nagyobb tömegeket akarok nevelni. Célom a ma Németországának problémáit megvitatni, az új haladó német ember kialakítását elősegíteni. Ezért nem húzok soha kosztümöt, s nem játszom történelmi darabokban. Az én világom a ma világa. — Mit mondjak még? Évente két filmet és két-három tv-játékot készítek Most önéletrajzi jellegű forgatókönyvem készült el, a felvételek 1969-ben lesznek. Ez a társadalmilag fontosnak tartott embernek a saját lehetőségei és a társadalmi szükségszerűség közötti vívódását mutatja majd be. Földessy* Dénes ■ ■ Önelszámoló egységek
