Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

yil&gprolet&r]Bf.Egyesüljetek t ___

Dunántúli napló

f————»———■■ m mi——— ■■ i. ii-in ■ 11. ■ -ii. ■ i ■ I i i i —— I ■ " 1 —^

XXV. Melyam, 247. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tan&cs lapja 1964. október 20., vasárnap

Eredményes

tanácskozások

Be a mélyen kOzéled töltésű és még napjainkban is vitára késztető Faiak című film — a kongresszus határozatával szinkronban — napjaink egyik legfontosabb kérdéseként veti fel általában a párton belüli demokrácia szélesítését, miért ne vizsgálnánk ebből a szempontból a Jelenleg folyó alapszervezeti vezetőségválasztásokat, a pártélet szerves részét.

A

hogy átléptük október felezőjét és közeledünk a hónap végéhez, úgy sűrűsödnek megyénkben és Pécs városában a vezetésé gválasztó taggyűlések, szülte napról napra több helyen gyűlnek össze az alapszervezetek kommunistái, hogy ismét bizalmat szavazzanak a jelenlegi titkárnak és vezetőségnek, illetve, hogy rátermettebb, új embereket válasszanak helyettük, ahol esi- nek szükségessége felmerül. Az alapszervezeti vezetőség- választások a párton belüli demokrácia próbái.

Itt vannak rögtön a taggyűlési beszámolók, melyekről nem is csupán a „nagy számok törvénye” alapján, hanem szánté kivétel nélkül elmondhatjuk, hogy konkrétak; sokoldalúak voltak, és ami ennél is többet jelent, lekötötték a hallgatóság figyelmét. Nyilván benne van ebben az anyag elkészítőinek gondos, alapos, fáradságot nem ismerő munkája, de elrejtve benne van a demokrácia is... Mert kevésnek bizonyult volna a még oly nagy gondosság és lelkiismeretesség is, ha nem párosul széles körű információkkal, ha a vezetőség nem építi be a beszámolóba a taggyűlést megelőző pártcso- portértekezleteken elhangzott javaslatokat, a jelölő bizottság által „behozott” véleményeket, egyszóval, ha a beszámoló „felülről így látszik” jellegű. Talán nem árt hozzátenni, egyre gyakoribbak a jó, alapos beszámolók a párt- munka hétköznapjaiban is, a vezetőség „kénytelen” megfelelni a tagság elvárásainak, így beszél erről az egyik alapszervezet párttitkára:

— Ha nem eléggé átgondolt, vagy nem megfelelő színvonalú beszámolóval állunk a taggyűlés elé, éles bírálatot kapunk. Párttagságunk nagyon igényes, összecsapott, vagy innen-onnan kiollózott „beszédekkel” nem tudjuk felkelteni az érdeklődésüket

A vezetőségválasztó taggyűlések beszámolói szókimondásukkal, problémalátá- sukkal és higgadtságukkal — nem tudom találóbban kifejezni —: megadták a hozzászólások alaphangját is. És az a tény, hogy az eddig lezajlott taggyűléseken élénk, őszinte vita alakult ki, reális értékelések, tárgyilagos bírálatok, a jövőt illető javaslatok hangzottak el, ismét csak a párton belüli demokrácia fejlettségét reprezentálja.

Az idei vezetőségválasztár sok új vonása — többek között —, hogy a határozati javaslatokat sokszorosították és előre kiküldték a pártcsoportoknak, kisebb alapszervezetekben pedig minden egyes párttagnak. Látszólag talán nincs különösebb jelentősége ennek, valójában azonban az a kívánalom, hogy a döntésre jogosultak ismerjék is azt, ami felett döntenek, elöl álló betű a demokrácia abc-jében. Hasonló jellegű előrelépésként értékelhető a párton belüli demokrácia útján a jelölő

bizottságok időben — a taggyűlés előtt egy hónappal — történő megválasztása. Az el- , vetett mag rögtön kicsírázott ! (ha a hasonlat sántít is, a tény örvendetes) a jelölő bizottságok rendkívül lelkiismeretesen teljesítették megbízatásukat, szinte minden párttaghoz eljutottak, talán mert érezték, hogy valóban lesz súlya a taggyűlésen előterjesztett javaslataiknak. S talán nem tévedek, ha tovább gombolyítom a gondolat fonalát, ily módon a tagság is közvetlenebbül meggyőződhetett róla: komolyan számítanak a véleményére.

Bár még jelenleg is tartanak a vezetőségválasztó taggyűlések, úgy vélem, nem elhamarkodott a megállapítás, a párton belüli demokrácia szilárd, és a legutóbbi vezetőségválasztás óta tovább szélesedett.

Nézzük meg már most magát a választási szisztémát, a párton belüli demokrácia érvényesülése szempontjából. A demokrácia ebben a vonatkozásban nem más, mint lehetőség arra, hogy az a kommunista kerüljön funkcióba, akit a jelenlevők legnagyobb része kíván. Elöljáróban le kell szögezni, ez a lehetőség az alapszervezet párttagságának biztosítva van. Mégis ez az a pont véleményem szerint, ahol a jövőben a párton belüli demokráciát elsősorban lehet és érdemes tovább szélesíteni. Jelenleg is saját belátása szerint, minden külső befolyás nélkül választ a tagság, de ahhoz, hogy akaratát érvényesítse, az esetek egy részében bizonyos „bátorság” kell. Talán szokatlan, hogy ezt kommunistákkal kapcsolatban ilyen értelemben szóvá teszem, de ez csak egyike azoknak a régi beidegződéseknek, melyeket újabban „falaknak" nevezünk, s amelyeket először magunkban kell ledöntenünk. Hogy világosabban fogalmazzak, adott esetben egy kommunistának is kellemetlen lehet közölni a jelölő bizottsággal, hogy nem ért egyet a régi titkár újjá- választásával, vagy a taggyűlésen nyíltan szavazni a jelölő listára való felvétel ellen. (Ha nem így lenne, nem lenne szükség titkos szavazásra.)

A

z már sűrűbben előfordul, hogy egyik vagy másik elvtárs feláll a taggyűlésen és még egy kommunistát javasol a jelölő listára. (Annak ellenére, hogy nem szavazott a jelölő bizottság által javasolt személy dien.) A listára felkerült két — vagy több — név azonban a jelenlegi szisztéma szerint nem egyenlő esélyekkel indul, mert az első helyen szereplő jelöltre passzívan, tehát úgy kell szavazni, hogy a szavazó lapot változtatás nélkül összehajtom és a ládába dobom. A jövőben érdemes lenne aktívvá tenni a szavazást olyan értelemben, hogy mindenkinek írni kelljen a szavazólapra. (Aláhúzni azt, akivel egyetért, vagy kihúzni, akivel nem ért egyet.)

A pártnak az alap szervezetek tői kezdve egészen a Központi Bizottságig egyként érdeke, hogy az esetek kis százalékában se befolyásolja a döntést — ismét hangsúlyozom, nem külső erő, hanem — a tagság egy részének kényelmessége, vagy pláne „óvatossága”.

n szovjet-csehszlovák szerződés

Moszkva: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya abbeli eltökéltségükben, hogy mindent elkövetnek a Szovjetunió és Csehszlovákia barátságának és együttműködésének, valamint az összes szocialista ország együttműködésének a megszilárdítása, a szocializmus vívmányainak megvédése, az európai és világbéke megszilárdítása érdekében, az 1968 augusztusában megtartott pozsonyi tanácskozás nyilatkozatával összhangban, figyelembevéve az 1943. december 12-én megkötött, s az 1963. november 27-i jegyzőkönyvben meghosszabbított szovjet—csehszlovák barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződést, az 1968. augusztus 23-tól 26-áig, valamint október 3-án és 4-én Moszkvában lezajlott szovjet—csehszlovák tárgyalásokon született megállapodásoknak megfelelően elhatározták jelen szerződés megkötését és megállapodtak a következőkben:

L CIKKELY:

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kormányainak beleegyezésével cselekedve, megállapodott a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányával abban, hogy a CSSZK területén tartózkodó szovjet csapatok egy része Ideiglenesen a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban marad, azzal a céllal, hogy biztosítsa a szocialista közösség országainak biztonságát a nyugatnémet militarista erők fokozódó revansista törekvéseivel szemben.

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének többi csapatait, valamint a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság csapatait az augusztus 23-tól 26-ig, valamint október 3-án és

4-én Moszkvában megtartott tárgyalások okmányai értelmében kivonják Csehszlovákia területéről. Ezeknek az alakulatoknak a kivonása azután kezdődik meg. miután mindkét fél ratifikálta a jelen szerződést, s szakaszosan két hónap alatt kerül végrehajtásra.

Az ideiglenesen csehszlovák területen maradó szovjet csapatok létszámát és elhelyezését a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányainak megegyezése alapján határozzák meg.

Az ideiglenesen Csehszlovákia területén állomásozó szovjet csapatok továbbra is a szovjet katonai parancsnokság alá tartoznak.

2. CIKKELY:

1. A szovjet csapatok ideiglenes jelenléte a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén nem sérti meg az

ország szuverenitását A szovjet csapatok nem avatkoznak bele a Csehszlovák Szocialista Köztársaság belügyeibe.

2. A szovjet csapatok, a szovjet alakulatok kötelékébe tartozó személyek és e személyek családtagjai, akik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén tartózkodnak, betartják a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban érvényben lévő törvényeket

3. CIKKELY:

1. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén lévő szovjet csapatok eltartási költségeit a szovjet fél fedezi. - 2. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya laktanyákat és lakásokat, szolgálati-, raktár- és egyéb helyiségeket, a szükséges berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott repülőtereket bocsát a szovjet csapatok, az azok kötelékébe tartozó személyek és családtagjaik részére a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban való ideiglenes tartózkodásuk idejére. Biztosítja számukra az állami hírközlő és közlekedési eszközök használatát, a vil- lanyenergia-ellátást és más szolgáltatásokat.

A kiképzőtereket, lőtereket és gyakorló tereket a csehszlovák néphadsereggel közösen fogják használni.

A szerződő felek megállapodása alapján fogják meghatározni a felsorolt objektumok, valamint kommunális, kereskedelmi és egyéb szolgáltató létesítmények igénybevételének rendjét és feltételeit

l CIKKELY*

A szovjet katonai egységek, a szovjet csapatok kötelékébe tartozó személyek és e személyek családtagjai a szovjet csapatok elszállásolásának helyére a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, illetve onnan közlekedhetnek a Szovjetunió tulajdonát képező közvetlen szerelvényeken és vasúti kocsikon, illetve átszállással az egyik ország vasúti kocsijából a másik ország vasúti kocsijába, valamint gépkocsi- és légiközlekedés útján.

A szovjet csapatok kötelékébe tartozó személyeket és e személyek családtagjait mentesítik az útlevél- és vízumellenőrzéstől a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba történő beutazáskor, ott tartózkodásuk idején és elutazásukkor.

A szovjet—csehszlovák határon való átkelés rendjét és az átkelőhelyeket, az ellenőrzés módjait, valamint a megfelelő dokumentumok fajtáit és formáit a szerződő felek megállapodása alapján határozzák meg.

S. CIKKELY:

A csehszlovák fél beleegyezését adja ahhoz, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állami határán keresztül vámilleték kiszabása nélkül, vámellenőrzés és határátkelőhelyi ellenőrzés nélkül átengedi:

—- A szovjet csapatokat és e csapatok kötelékébe tartozó személyeket, akik katonai egységek, alakulatok és csapattestek keretében utaznak;

— A katonai szállítmányokat, köztük a szovjet csapatok kereskedelmikommunális ellátására szolgáló szállítmányokat;

— Azokat a szovjet csapatok kötelékébe tartozó személyeket, akik a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, illetve onnan egyénenként vagy családtagjaikkal személyes használati tárgyaikkal utaznak, femutatva a vámhatóságoknak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állami határainak átlépésére feljogosító dokumentumaikat.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaságba a szovjet fél által szállított tárgyak, berendezések és haditechnikai eszközök vámilleték kiszabása nélkül visszaszállíthatok a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe.

«. CIKKELY:

1. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok személyi állományának, a szovjet csapatok kötelékébe tartozó személyek családtagjainak kereskedelmi-kommunális ellátását szovjet kereskedelmi-kommunális vállalatokon keresztül biztosítják.

2. A csehszlovák fél az illetékes szovjet és csehszlovák kereskedelmi szervek által megállapított mennyiségben szállít áruféleségeket a szovjet kiskereskedelmi üzemegységeknek és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban érvényben lévő kiskereskedelmi árak alapjáa biztosítva a Csehszlovák Szocialista Köztársaság hasonló kereskedelmi üzemegységeinél szokásos kedvezményeket.

3. A csehszlovák fél az illetékes szovjet és csehszlovák külkereskedel- (hi szervek közötti szerződések alapján a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokban érvényben lévő árakon szállít majd megállapodás szerinti mennyiségben élelmiszert és iparcikkeket, egyebek között fűtőanyagot (szenet, kokszot és tűzifát), a szovjet csapatok tervszerű ellátására.

7. CIKKELY:

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának rendelkezésére bocsátja a szovjet csapatok csehszlovákiai területen való ideiglenes tartózkodásával összefüggésben szükséges pénzösszeget cseh koronában. Az összeg mértékét a szerződő felek illetékes szerveinek megállapodása szerint határozzák meg.

B, ^jKKELY:

A jelen szerződés harmadik cikkelyében előirányzott szolgáltatásokért és a 7. cikkelyben megállapított cseh korona összegéért járó költségtérítés

(Folytatás a 2. oldalon)

ÚJABB EZÜSTÉRMESEK AZ OLIMPIÁK

Hammer! László sportlövész ragyogó teljesítménnyel ezüstérmet szerzett.

Az ezüstérmes kormányos nélküli négyes legénysége (Tv-képernyőfelvétel: Erb János)