Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-01 / 230. szám

Világ proletárja!, egyesüljetek! Ara: TO fWTÍr Dunántúli napló XXV. évfolyam, 230. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. október 1.,, kedd Egy új törvény életbe lép Egy kilencven évvel ezelőtt alkotott jogszabálygyűjte­mény vonul ma nyugalomba, hogy átadja helyét az ez év tavaszán alkotott 1968. évi I. törvénynek és a 17/1968-as Kormányrendeletnek, népsze­rű nevén az új szabálysértési kódexnek. Ez az esemény aligha tart­hatna számot a közvélemény érdeklődésére, ha csupán egy régi és elavult jogszabály­gyűjtemény megújításáról volna szó. De az új szabály­sértési kódex hatálybalépése ennél jóval többet jelent. Néni csupán a törvények betűjének, hanem szellemé­nek változását is jelzi azzal, hogy demokratikusabbá, egy­szerűbbé teszi a szabálysér­tési ügyekben való eljárást, közelebbvive azt az embe­rekhez, a lakossághoz. Mától kezdve a szabálysér­tési ügyeknek mintegy 75 százaléka, a községi szakigaz­gatási szervek vezetőinek ha­táskörébe tartozik. Kisebb ügyekben, ötszáz forintig ter­jedő pénzbírság kiszabása esetén a szakigazgatási szerv vezetője egyszemélyben hoz ítéletet a szabálysértő felett. Nagyobb ügyekben pedig a megválasztott három tagú tanácsok segítségével szület­nek majd a döntések. Min­den községben megválasztot­ták már, az augusztusi és szeptemberi tanácsüléseken, azokat, az embereket, akik tagjai lesznek ezeknek a tanácsoknak, és mindenütt letették már a hivatali es­küjüket is. Ez a rendelkezés jó, mert ezentúl nem kell beutazgatni a járási székhelyekre sza­bálysértési ügyekben. (Tavaly kis híján 3900 a feljelentett személyek száma a megyé­ben.) De az igazi értéke nem ez, hímem az, hogy a közsé­gek kezébe adta a törvény egy sor ügyben az eljárás és Ítélkezés jogát. Bizonyos ügyekben maga a község la­kossága mondhat ítéletet vá­lasztott képviselőin keresztül a szabálysértők felett. Ez amellett, hogy gyorsabbá, ol­csóbbá és bürokráciamentes­sé teszi a szabálysértők el­leni eljárást, a bírságok ki­vetésénél a maximális kö­rültekintést is biztosítja. Hi­szen ki ismerhetné jobban egy szabálysértés kapcsán a nivelláló körülményeket, mint azok, akik egy közösségben élnek azzal, aki felett íté­letet kell mondaniok. Mindez korántsem jelenti azt, hogy a szabálysértőkkel szemben talán valamiféle el­néző, megbocsátó módon lép fel ezentúl a /törvény. Nem. A törvény sz'gorú bírságokat állapít meg. A kivethető leg­magasabb bírság összege, az eddigi 3000 forinttal szemben 5000 forintra nőtt. Súlyos ese­tekben, fertőző betegségek elleni védekezés elmulasztá­sa, tulajdon elleni szabály- sértés (500 forint értékösz- szegig) stb. esetében szabható ki az 5000 forintos bírság. Viszont új dolog, hogy ki­sebb esetekben, a megelőzés érdekében figyelmeztetés is kiszabható, amit viszont a községi hirdetőtáblán nyilvá­nosságra kell hozni. Az új szabálysértési kódex hatálybalépése után sok fon­tos kérdésre kell még választ adni. Hiszen egy kilencven­éves törvényt felváltani egy újjal, nem egyszerű dolog. Aligha megy majd zökkenő nélkül valamennyi községben az eljárások lefolytatása, le­hetnek viták egyes passzusok értelmezése körül, de ezmit- sem változtat az új szabály- vértesi kódex jelentőségén. Megkezdte munkáját a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítő bizottsága A kommunista cs munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zását előkészítő bizottság 1968. szeptember 30-án Bu­dapesten megkezdte munká­ját. Az előkészítő bizottság ülésen részvevő pártok kép­viselői tudomásul vették a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának jelentését a nemzetközi ta­nácskozás előkészítésének ed­digi munkálatairól. majd megkezdték a napirenden szereplő kérdések tárgyalását. Hiúsági nagygyűlés a Fegyveres Erők Napja alkalmából Honvédelmi nap a Porcelángyárban Elutazott a magyar küldöttség az ENSZ ülésszakára Péter János külügyminisz­ter vezetésével hétfőn reggel elutazott New Yorkba az ENSZ-közgyűlés 23. üléssza­kára a magyar küldöttség. A küldöttség búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, a külügyminiszter, első helyet­tese, Szilágyi Béla és dr. Házi Vencel külügyminiszter­helyettesek, és a külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa. A múzeumi hónap első eseménye: Megnyílt as ihajai pipantúseum A nagygyűlés elnöksége, az ünnepi beszédet Hosszú Pál tartja Erb János felvétele Valósággal felbolydult va­sárnap a máskülönben csen­des zseiieségi falucska: Iba- fa. Gépkocsik és autóbuszok érkeztek, sót, a szomszédos községekből is átjöttek so­kan, hogy ott legyenek a pipamúzeum megnyitó ün­nepségén. A megyei és a szi­getvári járási vezetők közül is sokan megjelentek, köz­tük Palkó Sándor, a Me­gyei Tanács elnöke, Horváth Lajos, a Pécs városi tanács elnöke, Bernáth Béla, a Szi­getvári Járási Tanács elnöke. A délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepségen dr. üankó Imre, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója kinyitotta a köz­ségi művelődési ház egyik részében létrehozott múzeum vasrácsos ajtaját, majd, mi­előtt a közönség belépett vol­na, péhány szóban megemlé­kezett a pipamúzeum előz­ményeiről, az alkalom jelen­tőségéről. Hangsúlyozta Dan- kó Imre, hogy az ország egyetlen ilyen múzeumát nyitják most meg, s hogy az ásatásokból előkerült pipá­kon kívül ún. élő pipaanyag­gal csak a debreceni mú­zeum rendelkezett eddig, ilyenformán az ibafai pipa­múzeum valóban különleges­ségnek számít. Ha perifé­rikusnak tűnik is egy ilyen gyűjtemény, mindenképpen beletartozik a múzeumi tu­dományok, gyűjtemények égé szébe, mint ahogy a pipázás maga is a magyar népélet egyik eléggé jelentős része, történetileg, népi ajzilag egyik jellegzetes vonása volt. A későbbiekben kétízben is tartottak tárlatvezetést az új múzeum két kis termé­ben. Az ízléses, bár kissé zsúfolt vitrinekben sorra lát­hatták a látogatók a pipázás kellékeit: pipaszúrkálókat, dohányvágókat, gyufatartó­kat. csiholó acélokat. A pi­pázás eredetét, történetét tablók, nagyméretű fotók és feliratok követik végig a fa­lakon. A pipák maguk igen szépek — van gyöngyfűzéses szárú, boszniai eredetű pipa, vannak űn. krajcáros pipák, „kis szutykos”. „Jarrcsi-pipa debreceni pipák, csibukok. Sőt, bemutat a kiállítás né- I hány vadgesztenye- és makk-1 pipát 46, jelezvén, hogy . pipázás hajdan annyira el­terjedt volt, hogy a gyere­kek is megtalálták a mód­ját a maguk számára. A kiállítás két legértéke- sebta darabja az 1849-ből való Kossuth-címeres alföldi fapipa és a Károlyi-család 18. századból származó pipá­ja, amely Károlyi Mihályé volt. Az utóbbi pipának a gyűjteménybe kerülése külö­nösen érdekes, ezt a pipát ugyanis Borbás Pál, a mozs- gói szociális otthon 89 éves lakója adta a múzeumnak, aki pedig úgy jutott Károlyi Mihály pipájához, hogy ami­kor a forradalmi kormány miniszterelnöke elmenekült az országból, elárverezték va­gyonát s az árverésen Bor­bás Pál egyik rokona meg­vette a művészi faragásé, meggyfaszárú tajtékpipát. Az ibafaj pipamúzeum fel­avatásával egyidejűleg meg­kezdődött az idei múzeumi hónap eseménysorozata. A KISZ városi bizottsága, a Fegyveres Erők Klubja és a katonai KISZ-bizottságok közös rendezésében vasárnap délelőtt ifjúsági nagygyűlést tartottak a Deöwéy Gimná­zium dísztermében. A Fegy­veres Erők Napja alkalmá­ból szervezett ünnepség dísz­elnökségében helyet foglalt Kerékgyártó Béla alezredes, helyőrségparancsnok, dr. Deák János r.-őrnagy, a Belügyi Szervek Pécs városi pártbi­zottságának titkára, Ybl Er­nő, a Megyei, Csiga István, a Városi Pártbizottság mun­katársa, Kovács József, a KISZ megyei bizottságának megbízott titkára és Nórák Szilveszter, a KISZ Pécs vá­rosi titkára. A szónok Hosz- szú Pál, a KISZ Köz.ponti Bizottságának munkatársa volt. Kovák Szilveszter megnyi­tója után az előadó áttekin­tette azt a hatalmas utat, me­lyet fegyveres testületeink a felszabadulás óta megtettek, majd a jelen gondjairól, fel­adatairól beszélt, hangsúlyoz­va: hősöket nemcsak a há­ború sziil; a békés építő munka legjobbjai is hősök, s a magyar ifjúság érettsé­gére mi sem jellemzőbb, minthogy ma egész nemzedé­kek méltóak e címre. Nagyszabású honvédelmi nap színhelye volt a Pécsi Porcelángyár is. A Magyar Honvédelmi Szövetség meg­hívására közel 400-an jöttek össze, köztük közép- és ál­talános iskolás fiatalok, illet­ve tartalékos tisztek. Jelen voltak a gyári MHSZ-csopor- tot patronáló Petőfi Sándor laktanya küldöttei és az MHSZ szocialista brigádok tagjai. Az ünnepség kereté­ben 53 MHSZ-aktivistát ju­talmaztak meg, köztük 3 hi­vatásos honvédtisztet, akik a munkás- és tanulóifjúság honvédelmi nevelése terén értek el jelentős eredménye­ket. A tartalomból: Elindult a második magyar csoport az olimpiára i Hétfőn ismét „olimpiai nap” volt a Ferihegyi repülőtéren. A nagy légikikötőben szinte mozdulni sem lehetett, az ér­deklődők nagy serege búcsúz­tatta el a mexikói magyar olimpiai csapat második cso­portjának tagjait, többek kö­zött 71 férfi és 12 női ver­senyzőt. A hozzátartozók és a sportbarátok lelkesen vettek búcsút az olimpikonoktól, még az utolsó pillanatokban is sűrűn hangzott el egy-egy sze­rencsekívánat, vagy kíváncsi érdeklődés az esélyekről. A most útra kelt sportolók­kal egészül ki 178 főre a me­xikói magyar versenyzögárda. Ez a szám összesen 143 férfi és 35 nősportolót foglal ma­gában. s ezek 15 sportágban — atlétika, birkózás, evezés, kajak-kenu. kerékpár, ökölví­vás, öttusa, torna, úszás, vízi- HétfSn a Ferihegyi repülőtérről elindult Mexikóba a magyar labda vívás, labdarúgás, sport- olimpikonok második csoportja. Képünkön: indulás előtt az lövészet, súlyemelés és vitor- olimpikonok lázás — állnak rajthoz. Csehszlovákiai helyzetjelentés ▼ Megnyílt az Angol Munkáspárt kongresszusa T „ Népszavazás“ G örögország ban ▼ Tüntetés a Fülöp-szigeteken ▼ Eladatlan téglahegyek T Miért magasak a halárak? ▼ Könnyűzenei stúdió ▼ 0 lottó-jutalom­sorsolás eredményei ▼ A képernyő elolt ▼ Otveu éve törtéut... T A vasárnap sportja T Egy hét a baranyai utakon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom