Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-15 / 217. szám

jl> ulilq man nauio 1V68. szepteiuMf M» A második szombat (VI.) Lehetőségeket kell teremteni a szabad idő hasznos eltöltéséhez Bízzuk az emberekre a választást! A cikksorozatban viszonylag sok konstruktív vélemény hangzott el. Ezek a vélemé­nyek többé-kevésbé válaszol­nak is a szabad idő, különö­sen a szabad szombat okos felhasználásával kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Azokra is, amelyek már megoldottak, és azokra is, amelyeket még meg kell oldani. Ki-ki a kedve szerint A cikksorozatban elhangzott hivatalos vélemények talán legörvendetesebb vonása, hogy kivétel nélkül minden vállalat, intézmény nagy figyelemmel kíséri — és várja — a szabad szombatok okozta forgalom- és igényváltozásokat. Több intézmény már tett is bizo­nyos intézkedéseket. Ez ter­mészetes és szükséges, össze­tett társadalmi igényekről van szó. Sőt, tovább is fo­galmazhatunk. Ha nem is fo­gadjuk el azt a divatos fel­fogást, hogy egy civilizáció azzal mutatja meg igazi ar­cát, értékét, ahogyan tagjai a szabadidejüket töltik — de az nyilvánvaló, hogy e tekin­tetben még van mit felzár­kóznunk a huszadik század hatvanas-hetvenes éveihez. Ha nem is görcsös igyekezettel tesszük ezt, de szisztematiku­san. Ebből a szempontból na­gyon jó a vállalatok, intézmé­nyek, hivatalok érzékenysége. Van azonban ennek az igye­kezetnek egy veszélye is, amiről beszélni kell. Uj dolgokról van szó. Az emberek nagy részében még nem is nagyon alakult ki, legalábbis szisztematikusan, nem, hogy mivel töltsék el, pontosabban: megtervezzék a szabad hétvégét, A cikksoro­zatban volt erről szó. Meg kell tehát tervezni a hét vé­gét? Bizonyos értelemben igen. De mélyen el fog cso­dálkozni annak az intézmény­nek a vezetője, aki a szabad szombat programja érdekében szervezést szervezésre halmoz — méla érdektelenség mel­lett. A szabad szombatokhoz lehetőségeket kell teremteni — nem pedig agyonszervezni. Higgyük el az embereknek, hogy többé-kevésbé felnőttek, és hídnak bánni a dolgaikkal. Az idővel is. Tervezni lehet, ' sőt kell is — de elsősorban személy szerint annak, akinek szabad szombatja van, és el akarja tölteni. Ha pihenni akar, csak pihenjen. Ha kert­jében akar bogarászni, boga­rásszon. Ha a kaktuszait akarja rendezgetni, rendezges­se. Végül is csak azt fogja csinálni, amihez kedve van. De... Reális igények Más kérdés, hogy nem árt ezt a szabad szombatot hasz­nosan eltölteni. A hasznosság fogalmába egyformán beletar­tozik a szórakozás, a kedv­telés, a pihenés, a tanulás, a kirándulás, a baráti összejöve­tel stb. A cikksorozatban sok javaslat felmerült. Nem aka­rom ezeket elismételni. Nem beszélve arról, hogy mind­ezeken túl még sok más ér­dekes lehetőség van. Baranya lassan a tavak megyéje lesz. Komlón kitűnően bevált a kertakció, a saját vagy bé­relt kertekben ezerháromszáz bányászcsalád kertészkedik. Sportlétesítményeinknek is fel kell valamilyen formában ké­szülni arra, hogy azoknak is biztosítson — ha szerelést nem is — de területet, zu­hanyozót, stb., akik az egye­sületnek ugyan már nem hoz­hatnak sportdicsőséget, de egészségük, szellemi-testi fris- seségük érdekében rendszeres testmozgást igényelnek. A fel­sorolás folytatható, s mind­nek végső kicsengése a 1 e- h e t ő s é g. Nem agy on tervez­ni kell a szabad szombatökat, hanem lehetőséget biztosítani helyes, szellemes, praktikus felhasználásához. Nem arról kell vitatkozni — legalábbis megítélésem szerint, — hogy mi legyen előbb: az igény vagy a lehetőség? A körül­tekintő felmérések tisztázhat­ják a várható igényeket. De ne legyen olyan reális igény, amit nem lehet kielégíteni! Különben a szabad szombat­tal kapcsolatos társadalmi el­képzelések a semmibe fosz­tanak A tanulók ügye Jogosan merült fel a beszél­getések során, hogy amíg az ipar egyes területein terjed a szabad szombat mozgalom, addig más területen — első­sorban a szolgáltatásban — a hétvégi pihenő egyre keve­sebb, hiszen ki kell elégíteni a szabad szombat okozta igé­nyeket Jogos kérdés ez? Azon az alapon, hogy minden dol­gozónak joga van a társada­lom szocialista vívmányaihoz — feltétlenül. Legfeljebb egy idő után majd időbeli elté­résekről kell beszélni. A szol­gáltató jellegű intézmények vezetői állandóan törik a fe­jüket, elfogadható megoldá­sokat keresnek. A hétvégi pi­henő ugyanis ma már mesz- sze többet ér az emberek szá­mára annál a pénzösszegnél, amit ezekben a napokban meg kereshetnek. A közlekedési vállalat vezetőihez időnként be-bekopogtat egy-egy gép­kocsivezető a munkakönyvé­ért A háromezer forintos, vagy ennél is magasabb havi keresetet gyakran kétezerért, kétezerkétszázért cserélik fel — a hétvégi pihenőnapok miatt A vendéglátóipar, ahol a dolgozók kétharmadrésze nő — ugyancsak emiatt ko­moly munkaerő problémák­kal küzd. De a szolgáltató- iparon túl megemlítenék egy mind égetőbb problémát — amelyről egyelőre nem beszé­lünk, bár külföldön évek óta sikerrel kísérleteznek a meg­oldásával — és ez az öt­napos iskolai hét. Ennek a megoldása nem is elsősorban a pedagógusok oldaláról lát­szik nehéznek, ugyanis végső soron több pedagógussal, az óraszámok csökkentésével és jó elosztásával ez viszonylag még egyszerűen megoldható. De több szempontból is hiába adnak szabadnapokat a fel­nőtteknek, ha a gyerek szom­baton iskolában van (az alsó­tagozatosok ráadásul délután!) — a család nem tervezhet p.agyobbszabású hétvégi prog­ramot. Egyáltalán, így a sza­badideje korlátozott. Arról nem is beszélve, hogy míg a felnőttek életében fokozatosan csökkentjük a munkaidőt, addig a középiskolások, az egyetemisták sorsa mindegyre nehezebb, irigylésre méltónak aligha lehet nevezni. Egy idő után biztosan so­kat fogunk majd beszélni a munkahét szerkezetének meg­változásáról. A kétheti, majd heti két pihenőnap iránti igény mindenki számára jo gos. De ez nyilvánvalóan nem lehet mindenkinél a szombat és a vasárnap. Ez egyszerűen egy passzív káosz­hoz vezetne minden hét vé­gén. A szolgáltatáson túl azt is lehetővé kell tenni, hogy az emberek a hivatalos ügyei­ket a szabadnapjukon intéz­zék el. A tanácsi alkalma­zottak szabad szombati igé­nyei például ezzel pillanat­nyilag ütköznek. A Megyei Tanács vezetői, elsősorban Palkó Sándor, megyei tanács­elnök — behatóan foglalkoz­nak például ezzel a kérdéssel, s azt mondják: A végleges megoldást csakis a folyamatos munkarendre való áttérés biztosítja. A tanácsi dolgozó második pihenőnapja nem szükségképpen a szombat lesz, de az ipari munkás pihenő­napjai is elképzelhetők időn­ként más napokon. Valóban, a kétheti s majd a heti plusz pihenőnap zökkenőit csak a folyamatos munkarendre való áttéréssel, magas szervezett­séggel lehet kiküszöbölni. Kétoldalú probléma A szabad szombat végül is mindkét oldalról lehetőség. Lehetőség az egyén oldaláról, lehetőség az intézmény olda­láról. Az egyik oldalról — ha moralistaként közelítünk a szabadidőhöz, s miért mu­lasztanánk ezt el — valóban civilizációs kérdés, az arculat feltárása, ahogyan az ember a szabadidejét eltölti. De a másik oldalról nem szabad megfeledkezni egy lényeges körülményről, hogy a szabad szombat egyes esetekben az alvással, a pihenéssel, a lus­tálkodással, a kertészkedéssel, az otthoni segítésekkel épp­úgy értelmet nyerhet, mint egy múzeumlátogatással, vagy egy sikeres színpadi mű meg­tekintésével. Egy biztos: ha van rossz, használhatatlan kulcs ebben a kérdésben — az egyoldalú­ság az. Thiery Árpád A pécsi Építők úti 500-as Szak­munkásképző In­tézet elsőéves szo­bafestő és mázoló tanulói a létrával való járást gyako­rolják az intézet udvarán. A létrás járást bizony nem könnyű megtanul­ni, mert ügyelni kell arra is, hogy létrára akasztott félvödörnyi víz ki ne lötyögjön. Mikor nyílik meg az új kórházrészleg? Szülészet a Dischka utcában Hatvan szülészeti, harminc nőgyógyászati ágy Koraszülöttosztály is kellene — Üvegfalak, központi sterilizátor — Amikor a mentő a ház elé kanyarodott, nem tudom miért, de éppen az jutott eszembe, hogy hányán leszünk majd egy szobában bent a szülészeten. Valaki egyszer mesélte, hogy súlyos betegek­kel feküdt egy teremben, aki­ket gyakran kellett éjszakai orvosi ellátásban részesíteni, s bár sajnálta őket, a nyugal­mát állandóan zavarták. A fiatalasszony ráejti kezét a fehér párnára. Kézifeje még sápadt, az ereket határozot­tan lehet látni rajta. Tegnap szült, fiút. Gáborka lesz a ne­ve. Most fáradtan átmosolyog a szomszédasszonyra, aki Er­zsikét hozott világra. Másra nem is tudna rámosolyogni, csak ketten vannak a szobá­ban, két asszony, azonkívül még két ágy, most éppen üre­sen. Valaha, a Dischka Győző utca egyetemi sebészet első emeletén 14 beteg is feküdt egy teremben. Ennek a nagv teremnek itt lehetett valahol a közepe, ahová mindjárt be­hozzák az egynapos Gábort és Erzsit szoptatni. A fiatalasz- szony, aki a mentőben annyira félt a tömegtől, most a fej­hallgatóval babrál, az előbb irodalmi műsort hallgatott. Azt mondja: Tizennégy millió forint kisajátításokra — Üj lakótelep Bolyban. Bolyban a nagy park mögött új lakótelepet kívánnak léte­síteni. Jelenleg 41 házhely ki­alakítása van folyamatban. A kisajátítás és a házhely kiosz­tás műszaki munkarészei el­készültek. — Meghosszabbították a be- \ iratkozások határidejét. A TIT < nyelviskoláján szeptember vé-S géig meghosszabbították a be- í iratkozások határidejét. To-Í vábbra is lehet jelentkezni va- , lamennyi meghirdetett nyelv i kezdő és haladó tanfolyamára. ' A lakásépítkezés szüksé­gessé teszi, hogy lebontsák a legelavultabb pécsi város­negyedeket A szigeti város­részben nemrég fejeződött be mintegy száz lakás, il­letve családi ház kisajátítá­sa és bontása. E területen az Ércbánya Vállalat már megkezdte a beruházásokat, idén és jövőre 320 lakást építenek többszintes, korsze­rű épületekben. A kisajátí­tásokkal megbízott II. kerü­leti igazgatási osztály másik nagy ügyfele a B. m. Be­ruházási Vállalat. Részükre a Megyeri úton, a József Attila utcában és a Madách Imre utcában mintegy 200 lakást sajátítottak ki. A ki­sajátított lakások tulajdono­sainak és bérlőinek elhelyezé­se még idén megtörténik. Kisajátításra ítélt harmadik nagy terület a Majláth ut­ca. Itt fokozatosan bontják az öreg házakat, a bontás üteme a beruházásokhoz igazodik. A jórészt vályog­ból épült házak helyén épült ügyészségi palotát jö­vő hónapban adják át ren­deltetésének. Az SZTK iro­daházon is már a belső munkákat végzik. A Barba- kán környékén befejeződtek a kisajátítások, az érintett családokat elhelyezték, jövő­re megtörténhet a terepren­dezés és zavartalanul foly­hat a feltárás. Kisajátítások voltak idén a Nagypiricsiz- ma dűlőben is, ahol a Me­cseki Szénbányászati Tröszt bányaművelés céljából vett igénybe 15—20 katasztrális holdnyi területet. A kisajátítások adatai sze­rint 1967-ben 147 épületet bontottak le Pécsett, ezek­ben 235 lakás volt, ezenkí­vül 30 katasztrális hold ki­terjedésű terület tulajdono­sait kártalanították hasonló címen. Az „államkasszából” 646 307 forintot fizettek ki zöldleltárért, 3 464 160 forin­tot területért és 10 481 432 forintot lakóépületekért, va­lamint a kisajátított ingatla­nokon lévő felépítményekért. 1965. október 1-én lépett hatályba a kisajátításokra vonatkozó jogszabály, amely az ingatlanokért kifizethető összegeket is meghatározza. A Pécsett fizethető legma­gasabb telekár ezek szerint négyszögölenként nem ha­ladhatja meg a 240 forintot Pillanatnyilag sok vitára ad okot az, hogy a városban lévő telkek forgalmi értéke ennél magasabb, 300—320 forint négyszögölenként. Ezt az összeget a bíróság meg is ítéli az érdekelteknek. Nyilvánvaló, hogy e tények ismeretében illúzórikusak az előzetes egyezségi tárgyalá­sok és a jogszabály sürgős felülvizsgálatára lénne szük­ség. — A szülőszobában üvegből van a fal, minden fal egymé­teres magasságon felül. De ilyen a csecsemőszoba is, a nővér egyhelyben ülve min­dent lát, pedig több csecse­mőszoba van, két nagyobb és egy kisebb, vagyis az elkülö­nítő. Fehér köpeny, meg szőke fej jelenik meg az okkersárga fal mellett, jön a nővér, kar­ján a kisgyerekek. Utána ki­kísérem, akkor meg világos­zöld fal áll a nővér előtt. Csu­pa üde szín, végig az egés2 épületen. Megkérdem: — Jó itt dolgozni, ugye? — Az új épület vagy újjá­varázsolt kórház mindig kel­lemesebb a réginél. De ez nemcsak kellemes, hanem ké­nyelmes is. Gondolhatja, mennyire kényelmes nekünk és mennyire biztonságos a pi­ci babáiénak az üvegfal, hi­szen így szaladgálás nélkül átláthatunk mindenhová. Jön a műtősnő is és odave­zet egy zömök géphez, rajta felirat: Asepta NDK-márka. — Nekem naponta fél, sőt másfél órát megtakarít az időmből ez a központi steri­lizátor. Nem beszélve arról a magasabb fokú sterilizációról, melyet az eddigi módszerek­hez viszonyítva ezzel a be­rendezéssel elérhetünk. Ez mind a betegeknek, mind az ' egészségügyi dolgozóknak sok­kal nagyobb biztonságot je­lent. Odafent a második emele­ten noteszba írom mégegy- szer, hogy mi látható ebben az épületben: tehát felülről lefelé számolva a második emeleten van a 30 ágyas nő­gyógyászat, továbbá a szülé­szeti részlegről 14 ágy, kisebb műtővel, déli fekvésű, üveg­falú, tizenhat méter hosszú társalgó, ahol tv, rádió, be­tegkönyvtár van, s ahol a lá­badozók fogadhatják vendé­geiket. Az első emeleten a szülészet további 46 ággyal, szakasztott ugyanolyan társal­gó, külön kis kórtermek a szülést várók, a közvetlen szü­lés után lévők és a súlyosabb eseteket jelentő betegek szá­mára, egyenként négy-négy ággyal, mindegyik ágy mellett paraván, s ha a beteg akarja, oda lehet húzni az ágy mellé, i s még szobatársai tekinteté­vel sem találkozik a szeme. A többi kórterem 5—6 ágyas, ; a szülőszobában négy szülő­ágy, azonkívül ezen az emele­ten van a nagyműtő is. Végül a földszint: jobbról a megyei onkológia, valamint szülészet­nőgyógyászati szakrendelő, to- j vábbá a szülészkerületi hiva­tal, középütt egy hatalmas előadóterem, korszerű világí­tással, balról pedig. — Ne írja tovább! Időjárásjeleatés Itt, ennél a sornál mondták a megyei kórház vezetői, hogy álljak meg. Ez a riport ugyanis az elfogadott tervek alapján íródott a Dischka Győző utcai kórházrészről, egyszerűen úgy, hogy elmondták nekem, hol, I ...... ., mi lesz, milyen berendezéssel, i hőmérséklet milyen színű fallal és a többi. I A Bala(on vlzéoefc hömérséhIote Egyelőre meg nem kész, de l siófoknál 12 órakor 19 fok volt Várható időjárás vasárnap esti«: időnként megnövekvő felhőzet* elsősorban délnyugaton záporok, esetleg zivatarok. Mérsékelt, nap­közben élénk déli szél. A reggeli órákban párásság, helyenként köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—15, legmagasabb trséklet 20—tok között. 1 ha minden jól megy, akkor a tervek első „lépcsője” decenv- berben megvalósul, s kezdőd­het benne a gyógyítás. A gaz­dasági és műszaki vezetők él­mondása alapján írtam le mindezt, s még többet is mondtak, de most erre kér­nek: — Ne írja meg, nem tudjuk, hogy az egész tervet mikor valósíthatjuk meg. Rossz régi épületet vettünk át, s éppen az új mechanizmus első évé­ben — ugyanakkor a gyógyí­tást el kell kezdeni. A megye­határon belül megkapjuk a segítséget. De az a baj, hogy esetleg sokáig kell majd tör­melékeken bukdácsolni, mert a megyén belülről származó I pénz csak a lépcsőzetes épít- j kezésre elegendő. Igaz, most az idén 3 és fél millióval be­fejezzük a Dischka Győző ut­cai munkálatok első szaka­szát. Ezen a pénzen teljesen kicseréltük a csatorna-, viz­es villanyhálózatot, új kazán­házat kapott az épület Jövő­re a második lépcsőben egy millióért kell majd az új köz­ponti fűtést beszerelnünk. Igaz, ez korszerűbb eszközök­kel, viszonylag tisztán és ol­csón megy majd, mégis már csak a gyógyító munka kellő* i közepén végezhetjük el. Kony­ha nem lesz, mert a Kórház téri épületből szál htjuk ide a kosztot. De ismét csak ezután kerülhetne sor a már emlí­tett belső terraszrészek kikép­zésére, melyekkel együtt az igen lényeges betegfelvonó épülne. — De még azért is kértük, hogy álljon meg az írással, mert a földszintről szeretnénk megkapni a véradóállomás he­lyét is. Nekik már nagyon szűk a hely, s fejlődniük kell, hiszen Pécs összes egészség- ügyi intézményét és a megye egy részét is ők látják el vér­rel. Korszerű szülészet pedig nem képzelhető el koraszülött osztály nélkül. Azt szervez­nénk a véradó helyén. Mind­két problémát a korszerű vér­adó állomás mielőbbi felépí­tése oldaná meg. A kérésnek megfelelően megszakítottam a leírást. De egyet azért kérdek: csak me­gyén belül lehet pénzügyileg támogatni egy ilyen jelentős munkát? Meg kellene kísérel­ni, hátha a megyehatárokon túl, vagyis a két illetékes mi­nisztériumban is kissé bővebb erszények 'nyílhatnának meg Ami pénz idekerülne, nem veszne kárba, hiszen egész­ségügyről van szó. Földessy Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom