Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-08-01 / 205. szám
t968. sieptember t. Dunanttm nasto A siklósi „hullámvasút66 Veszteség vagy nyereség? Egy szűk esztendő, egy bő esztendő... A Siklósi Járási Építő Ktsz gazdálkodása az utóbbi években a hullámvasút mozgásához hasonlított. Az 1965-ös évet félmillió forintos veszteséggel zárták, 1966-ban majdnem 900 ezer forint volt a nyereség, és még félmilliós elmaradásukat is behozták, tavaly viszont megint változott a hányados előjele, a veszteség közel 1 millió forintot tett ki. És most folyik a vita 1968 első félévének eredményéről. A KISZÖV összesítőjében, amely a ktsz-ek első félévi eredményeit tartalmazza, a Siklósi Járási Építő Ktsz sorában 325 ezer forint veszteség szerepel. A veszteséget a bank is megvizsgálta és megerősítette. A ktsz vezetői viszont esküdnek arra, hogy nincs veszteség, sőt az első negyedévben 8 ezer forint nyereséget mutattak ki. Játék a számokkal Már a tavalyi mérleg sem volt jó, — mondja a ktsz elnöke. A számviteli rendszer a számokkal való játszadozásra ad lehetőséget Az idei első félév eredménj’eit egyébként megvizsgálták az OKISZ emberei is. Megveregették az elnök vállát nyugodt lehet Arra sem mernek esküdni, hogy nyereség van, de arra sem, hogy veszteség. Hát akkor mi van? Ez mindenesetre hamarosan ki fog derülni. A ktsz-ben újra elkészítik a mérleget de most már tételes leltározás alapján. Bármilyen végeredmény jön kt nyereség vagy veszteség, szinte hihetetlenül hangzik, egy építőipari tevékenységet folytató ktsz veszteséges is lehet még ha nem is vehetjük egy kalap alá a viszonylag jobb feltételek mellet gazdálkodó építőipari vállalatokkal. Márpedig a ktsz tavaly veszteséges volt, ha az idei végleges eredményeket nem is ismerjük. Holott nagy a konjunktúra, munka akad bőven Siklóson. Harkányban, Villányban és a környező községekben. Saját bevallásuk szerint a jelentkező igényeknek csak mintegy 60 százalékát képesek kielégíteni. Az elmúlt félévben többen otthagyták a ktsz-t. Két hónapja elment két építésztechnikus, aztán kőművesek, ácsok. A raktáros és a szállítási vezető most mond fel, ha már fel nem mondott. Süllyedő hajóról beszélnek. A részlegvezetők félnek, bizalmatlanok, mert ha veszteség van, vagy lesz, akkor csak fizetésük 70 százalékát kapják meg. Egy veszteség ... egy elnök... egy nyereség... egy műszaki vezető, a vezetők személye is úgy váltakozott, ahogyan a gazdálkodási eredmény előjele. Eluralkodott a bizonytalanság légköre, röpködnek a pletykák. A hibák ismertek, azokat a ktsz vezetői is elismerik. S most idézzünk a frissen keltezett jelentésből, amelyet Czö- vek Ferenc elnök állított ösz- sze a Siklósi Járási Építő Ktsz tevékenységéről. Lehetséges, hogy a ktsz tagjainak mindez nem egészen ismeretlen, bár az is lehet, hogy igen, legalább is ilyen rendszerezés- , ben. Íme a szövetkezet rentábilis működését gátló tényezők, pontokba szedve: A hibák okai 1. A választott vezetőség és az irányító alkalmazottak között helytelen a munkakapcsolat. 2. Műszaki káderekkel a ktsz nem rendelkezik, hosszú idő óta- nem megoldott a műszaki vezető személye és kellő felkészültségű építésvezetőből is állandó a hiány. 3. A szövetkezetnél meghonosodott a társadalmi tulajdon laza védelme. 4. A termelő és irodai dolgozók viszonya nem kielégítő. A termelés folyamatosságában anyaghiánnyal, bérelszámolási tévedésekkel töréseket okoznak. Rendszeres a bérreklamáció és esetenként jogos is. 5. A munkafegyelem laza. Ennek oka, a környék nagyarányú építőmunkás szükséglete. A tsz-ek építőipari tevékenysége súlyos bérfeszültségeket okoz, a ktsz-ben ugyanis bérskála, bérplafon van. 6. Nem kielégítő a gazdasági vezetők személyes kapcsolata. Bár az utóbbi időben javulás tapasztalható, mégis fontos szövetkezeti kérdésekben látszategyetértés van csali. 7. A vezetőkből hiányzik az aktív, kezdeményező készség. 8. A szövetkezet telephelye nem felel meg a gazdaságosság követelményeinek, a belső műhelyek korszerűtlenek, baleset- és tűzveszélyesek, nem biztosítják a termelékenység növelését. A raktározási szabályok betartása laza, anyag- veszteséges. Szubjektív és objektív tényezők váltakoznak itt. A hibák bizonyosan nem mai keletűek, már korábban is megvoltak, jóval korábban jelentkeztek. A legszerencsésebb megoldás az lett volna, ha ezzel a „lajstrommal” már korábban, a kezdet-kezdetén oda állnak a tagság elé, rendkívüli szövetkezeti közgyűlésen, vagy termelési tanácskozáson. mindegy minek nevezzük. Az őszinteség, ha a tagság színe előtt feltárták volna a hibákat, bizonyosan rég eloszlik a bizalmatlanság, a rossz hangulat A hibák kijavítása már jelentkezésükkor megtörténhetett volna. Merre a kivezető út? A tavalyi eredménytelen gazdálkodást felidézve, ottjár- tunkkor, az elnök szavaiból meglehetősen zilált kép bontakozott ki. Az egységes gazdasági vonalvezetés, a vezetők közötti egyetértés hiánya természetesen a gazdálkodásban csapódott le. A társasházak építéséhez felkészületlenül fogtak hozzá, szervezetlenül dolgoztak, tevékenységükre a kapkodás volt a jellemző. Igaz, a szövetkezet dolgozói előtt ismeretlen technológiai eljárásokat, új munkafolyamatokat kellett bevezetni. Rendkívüli laza a bizonylati rend, hiányzik a gazdasági elemzőmunka, a megbízható helyzetfelmérés. Előfordult a többletanyagfelhasználás. történtek visszaélések, amelyeket a rendőrség most is vizsgál. A munkákkal csúsztak, hol saját, hol az építtető hibájából. A KISZ- lakásépítkezés egy alkalommal például öt hónapig állt, mert a fiatalok nem kaptak OTP- kölcsönt. Az elfekvő anyagok egy része tönkrement és a késések következtében magas összegeket fizettek ki bankkamat címén. Az anyagbeszerzésnél sokszor a bizonytalanság jelei mutatkoztak. Téliesítettek és ez is pénzt emésztett. Központi telephely nem lévén — ez rajtuk kívül álló ok — az anyagokat a munkahelyeken tárolták. Az anyagok egyik építkezésről a másikra való szállítgatása tetemes többletköltséggel jár... Az elnök azt mondja, hogy az utóbbi időben javult a helyzet, igyekezett megnyugtatni az embereket, eloszlatni a bizalmatlanságot. Állítja, ebben a félévben nincs veszteségük. Ha a hibákat ismerik, bizonyosan ki is javítják. Mi csak arra figyeltünk fel, hogy az utóbbi időben többen is felmondtak, vagy felmondani készülnek, köztük vezető beosztásúak, mint amikor a süllyedő hajót hagyják el. Megint mások, olyanok, akik már korábban otthagyták a ktsz-t, kijelentették, hajlandók visz- szajönni, de csak, ha rend lesz. Pedig a hajó nem süllyedhet cl! Felesleges mondani. hogy a Siklósi Járási Építő Ktsz munkájára nagyon is nagy szükség van. A felelősség kérdését természetesen rangsorolni kell, de szövetkezetéért mindenki felelős, a ktsz valamennyi tagja és alkalmazottja. A gazdálkodás szekerét azoknak kell kihúzniuk a hullámvölgyből, akik belevitték, vagy hagyták, hogy belecsússzon. Egyelőre sokan csupán arra várnak, hogy mit mutat majd a tételes leltár alapján készülő féléves mérleg: nyereséget, vagy veszteséget? Vannak, akiket ez sem érdekel, egyesek kalapot emelnek és lelépnek. Jó lenne most rögtön tisztázni a tagság színe előtt, hogy miért, és azt is, hogy a tagságnak milyen bizodalma van a ktsz mostani vezetőiben? Miklósvári Zoltán Magyar—szovjet belkereskedelmi választékcsere- megállapodás A Belkereskedelmi Minisztérium és a Szovjetunió össz- szövetségi kereskedelmi minisztériuma közötti tárgyalások eredményeképpen szombaton Budapesten N. Putyilin és dr. Juhár Zoltán főosztályvezetők választékcsere-megállapodást írtak alá. A jegyzőkönyv együttesen 3,2 millió rubel értékű áru kölcsönös cseréjét jelenti. A megállapodás értelmében a Szovjetunió többek között gömbfát, hullámpalát, ablaküveget, és más építőanyagokat, továbbá szőnyeget szállít mintegy 100 millió forint értékben, bőrdíszmű-áruk, cipők, gyapjúkonfekció, golyóstoll stb. ellenében. Újabb lakások építését kezdték Szigetváron a Sánc utcában. A harminclakásos tanácsi és a konzervgyári rekonstrukcióhoz tartozó huszonnégy lakásos épület mellé most újabb huszonnégy lakásos KISZ társasházat alapoznak * Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Képünkön: a konzervgyári új lakóház a Sánc utcában. — Szokolai felv. — Magyar fiúk Jénában Vannak még ma is Pésett korosabb , szakmunkások, akik valamikor — a még friss segédlevelet zsebrevágva — bejárták a fejlettebb ipari országokat, követték a hajdani céhlegények nyomdokait. A világot-járás, a nyelv és főként a szakismeret bővítése nem mai találmány tehát, de, hogy ezt végre felújítottuk, — ezt csak üdvözölni lehet. Tavaly november 16-án egy vasúti szerelvényre való fiatal magyar szakmunkás indult az NDK-ba. A vonaton ült Marton Géza is, a Pécsi Építő Ktsz volt villanyszerelője és még kilenc baranyai társa. A szerződés három évre szól, egy esztendő eltelt, a megjáró évi szabadságot itthon tölti el. — Hogy jutott eszébe a külföldi munkavállalás? — A Nagy Lajosban érettségiztem, utána villanyszerelő szakmát tanultam a szövetkezetben. Múlt év nyarán kaptam meg a segédlevelemet és utána mindjárt jelentkeztem. A KISZ szervezet javaslatával és szülői belegyezéssel — a Tanács közreműködésével — indultak el. A vállalat, amely alkalmazza őket: VEB. Stark- stromarrlagen bau Erfurt. Ipari, illetve lakásépítkezéseken ez a vállalat végzi az összes villanyszerelői munkát. Több kirendeltsége van, Marton Géza kilencedmagával Jénába, a Zeiss-művekhez került. — Itt most létesítenek egy üj, úgynevezett keverőházat, amelynek a villanyszerelését a mi vállalatunk végzi — mondja Martorr Géza. — Van lehetőség a szakmai ismeretek gyarapítására? — Mint fiatal szakmunkásoknak, feltétlenül. De egyébként is. Az elég hamar kiderült, hogy sokkal fejlettebb technológiát alkalmaznak a szakmában. A munkatempó ugyan nyugodtabb, kényelmesebb mint itthon, de viszont a precizitást nagyon szigorúan megkövetelik. Néhány szakmai újdonságot mond el, például az új lakások távvezérlésű — és teljesen biztonságos — villany- kapcsolását, aztán a kábelek kizárólag a padozat alatti elhelyezését, vagy ami meglepő volt: a hazai szokásoktól eltérően nem a villanyszerelő vési ki a szelvények helyét, hanem kőművesek, vagy gyakorlott kőműves segédmunkások. — Kezdetben előfordult, hogy bizonyos munkafázist úgy csináltunk, ahogy otthon tanultuk. A német szakmunkások, akikkel dolgoztunk, pontosabban a csoportvezetőnk, megváltoztatta. Mem mondom, bosszankodtunk is, de aztán rájöttünk, hogy a csoportvezető elgondolása valóban jobb. A gyár most épít egy lakótelepet — még nincs akkora mint a mi uránvárosunk —-, nos, egyik épületben két lakást foglaltak le a 9 fiatal magyar villanyszerelő részére. Mindegyik kétszobás, összkomfortos, távfűtéses, a fiúk ott laknak. Bútorokkal, modem heverőkkel, ágyneművel, étkészlettel, tévével, rádióval, hűtőszekrénnyel berendezték számukra. Havi 250— 000 márka fedezi az étkezést, lakást, mosást — Mennyi a kereset? — Hatszázötven—hétszáz márka között. Fele megmarad. Már öten vettünk motorkerékpárt. Én is befizettem 800 márkát, a többit havi 150 márka részletre fizetem. Háromezer volt a motor. Ez a legjobb szórakozás: vasárnap, vagy szombaton is, mert szom baton mindig munkaszünet van — motorral kirándulunk, hol egyik, hol a másik városba. Különben is egyik célom az volt, hogy alaposan megismerkedjem majd ezzel a szép országgal. — És a másik cél? — A szakmai ismereteken kívül gondolja? Mert az az első. — Természetesen. — A nyelv. Itthon a Nagy Lajosban tanultam négy éven át. — Milyen eredménnyel? — Nem dicsekedhetem vele: közepes eredménnyel. De kint nagyszerűen megtanultunk, pedig még nincs egy éve, hogy „jénai lakosok” vagyunk. — Mit volt nehéz megszokni? — Az étkezést. Kevés a fűszer, a „kenyér-evés” nem divat, viszont a húskészítmények nagyon jók. De otthon a lakásunkon rendszeresen főzünk halászlét. A házmester — nagyon kedves bácsika rendszeresen feljár hozzánk, elszív néhány Savaria cigarettát, nagyon ízlik neki, meg a dupla fekete, amit hazulról származott kávéfőzőn főzünk. De a halászlét nem kedveli. Fiatal fiúkról lévén szó, az idegen környezet — akármilyen baráti is — mégis csak érzékenyen érinti őket. Uj arcok, más életformák, más szokások, más levegő ... Miként viselik el? — Csak annyit mondok, hogy amikor a szerelvényünk befutott a drezdai pályaudvarra, olyan tömeg várakozott, hogy a rendőrök kötélkordont húztak a járdák mellé. Igazán mondom, nagyon szívélyesek velünk, nemcsak a munkások és a vezetők a munkahelyen, hanem például a lakótelepen is. Nagyon sok fiatal német fiú és lány barátunk van. A lakásunk jóformán egy klubbá változott. Sőt, egy német barátom, fiatal házas, meg is hívott egy vasárnap ebédre, nagyon jól éreztem magamat. Csak, hogy ... — Csak hogy? — Sokat gondolunk haza, főleg unalmas óráinkban. — Presszó nincs, ifjúsági szórakozóhelyekről sem tudok, és ha rossz idő van, akkor otthon heverészünk és elfog bennünket a honvágy. Ha elmegyünk szórakozóhelyekre, eléggé nyugodt, higgadt a légkör, mi pedig... más temperamentum ... szóval az igazi, hazai jó hangulat hiányzik, Ha az újságárus pavilonjában megpillantanak egy Népszabadságot, Tükröt, Népszavát, felvásárolják, pedig hát nem a legfrissebb példányok, de mégis valami híreket kapnak hazulról. — Meg tudja honnét? — Rádió? — Igen A Kossuthot nehéz befogni, de a Petőfit jól halljuk és este, amikor a Pécsi Rádió műsora kezdődik, akkor a legszűkebb hazánkból érkező híreket, eseményeket bármiről is legyen szó, szinte szorongva hallgatjuk. Ha csend van a szobában, akkor minden szót nagyszerűen megértünk. De mondom, ehhez csend kell. áhitatos csend. Rab Ferenc Bízunk a csehszlovák népben Pécs és a megye területén az elmúlt napokban is több munkásgyülést tartottak a csehszlovák eseményekkel, a moszkvai megegyezéssel kapcsolatban. A dolgozók a csehszlovák—szovjet pártós állami vezetők tanácskozásának eredményeit úgy értékelik, hogy reális alapot nyújtanak a szocializmus pozícióinak megerősödésére, a helyzet konszolidálódására Csehszlovákiában. Röpgyűlést tartottak többek között a Pécsi Kenderfonóban is. A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormányhoz küldött levelüket e szavakkal fejezték be: „Bízunk abban, hogy a csehszlovák nép, pártja vezetésével leküzdi nehézségeit és a marxizmus— leninizmus eszméi alapján töretlenül építi tovább szocialista hazáját.” A MÁV Pécsi Pályafenntartási Főnökség párt- szervezete taggyűlésen, a pécsi góc dolgozói röp- gyűléseken tárgyalták meg a csehszlovák helyzet legújabb fejleményeit. Az MSZMP Központi Bizottságához intézett táviratukban ígéretet tettek arra is. hogy a KMP megalakulásának 50. évfordulóját újabb munkasikerekkel ünnepük meg. A baráti csehszlovák nép pel való szolidaritásról, a szocializmus ügye iránt érzett felelősségről tanúskodik a Szentegáti Állami Gazdaság dolgozóinak röpgyűlésen elfogadott és az MSZMP Központi Bizottságához elküldött levele is. Befejeződött a Kossuth téri útjavítás Tegnap délben a Pécsi városi Tanács VB építési és közlekedési osztálya átadta a Kossuth tért és a Hal tért összekötő nagyforgalmú útszakaszt, mely a Kossuth tér, mint közlekedési csomópont kijáratát képezi. Az ideiglenes Tímár utcai kijáró ezzel megszűnt. A mintegy másfél hónapig tartó munkát — mint már erről hírt adtunk — az úttest alatt húzódó nagyrészben omladozó pincerendszer kijavítása, illetve betöltése tette szükségessé. A helyreállításnál komoly problémát jelentett a nyolc méter mélyen levő pincerendszer megfúrása és annak betöltése forgácskővel, homok iszapolással és az, hogy a munka során a már meglevő mellett egy újabb süllyedést előidéző beomlott pincerendszert is felfedeztek, melyet hasonló eljárással kellett feltölteni. Az utólagos talajbesüllyedés megakadályozására közvetlen az úttest alatt 60 centiméter vastag betondugót készítettek az építők. A 300 ezer forint költséget igénylő helyreállítást a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat végezte.
