Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-30 / 203. szám

1958, augusztus 30. Dunantmt naoio A BCM építkezéséről jelentjük Eplil a beremendi óriás böicsófe A BCM építkezés főhadi­szállása, az ÉM Beruházási Vállalat irodája előtt, össze­vissza, tucatnyi gépkocsi par­kol. Az iroda majdnem üres, a négy íróasztal egyikénél Csatlós József pillant föl az asztalon lévő irományokból. A parasztház kertjében, a dió­fák árnyékában pedig egy nagy asztalnál a beruházó és a kivitelező vállalatok vezetői tanácskoznak. Programszerű­en, minden hónap utolsó szer­dáján jönnek össze, a kerti asztal körül »mindenki elsírja a baját”. Jövőre jönnek ki a tőidből Hogy áll pillanatnyilag a beruházás, hol tartanak? Csat­lós Józseftől kapunk tájékoz­tatást. A gyáron belül ez a helyzet: percnyi megállás nél­kül, éjjel-nappal folyik a ce­mentsilók alapozása. Tizenöt­ezer köbméter földet kell ki­emelni, felét már ki is emelte a FÖLDGÉP. Az alapozás alatti talajjavítás során 50 centiméter vastagságban fo­lyamkavicsot teregetnek szét. A silók alapja: 104-szer 49 méteres, 2,8 méter vastag va­salt alaplemez, több mint há­rom és fél méternyire a föld­be süllyesztve. Ezen a „talpa­zaton” nyugszik és magaso­dik majd a 10 darab beton­torony, mindegyik 10 emele­tes, 32—32 méter magas lesz. Csúszó-zsaluzással készítik természetesen. A közeljövő­ben állítják fel a Mostostál- okat, a két lengyel óriásdarut, ezek ketten szolgálják ki majd a silót. A tornyok fel­húzása jövőre indul, az idén jó, ha kiérnek a földből. Az utak. A nagyharsányi— beremerrdi út korszerűsítése közel kétszáz fővel teljes erő­vel folyik. Az aszfaltozást végzik. Két vasútvonal is épül. Az ipari vasút, az ún. felvonulási ideiglenes iparvá­gány egy szakaszának az üzembehelyezése megtörtént, a vonatok már a gyárig köz­lekednek. A 31-es számú Ál­lami Építőipari Vállalat meg is kezdte az anyagszállítást. A vasút végleges hosszának kiépítése, teljes üzembehelye­zése október végére várható. A Kistapolca és Villány—Vi­rágos közötti 8 kilométer hosz- szú közforgalmi vasút gépi földmunkái befejezéshez kö­zelednek. Egy másfél kilomé­ternyi hosszon a kézi föld­munkát is elvégézték és Vil­lány felől a töltésen meg­kezdték a felépítmény, a kő­ágy építését. Megszűnik az ingázás A létszám a BCM építke­zésén jelenleg 828 fő, közülük 300 a katona, év végére a létszám ezerre fut fel. Mun­kásszállás még nincs, de épül­nek nagy iramban. Nem ideá­lis az állapot: az építőipari vállalatok naponta Pécsről és a környék falvaiból szál­lítják embereiket az építke­zésre és vissza, mert magán­házakban csak a munkások kisebb részét helyezhették el. Az első munkásszállást két hét múlva adják át. A két ÉRDÉRT barakkba 120 em­bert szállásolnak el. A ba­rakk szó ne tévesszen meg senkit, ezekre az épületekre sokkal inkább illene a vlkend- ház szó. Kívül-belül tetszető­sök, komfortosak. Ezenkívül még összesen kilenc fémvá­zas barakkot hoznak tető alá. A fémvázas barakkokban is nagy a kényelem, központi fű­tés, hideg-meleg víz, zuha­nyozó lesz. És a panelek? Beremenden öt panelház épül, ideiglene­sen munkásszállásnak hasz­nálják, később, ha a BCM megépül, átalakítják lakások­nak. Az első két épület sze­relésével elkészültek és a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat e hét elején megkezdte a harmadik panel­ház állítását. Az elsőnek, amelyben 220 embert helyez­nek el, szeptember 30-án már üzemelnie kell. A későbbiek­ben aztán, egy hónapos el­tolódásokkal elkészül a másik kettő is. Az üzemi konyha, az élel­mezés gondja a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalaté. Két hete kezdtek hozzá a kétezer adagos konyha-étte­rem fémvázas barakkjai épí­Emléktábla-avatás Zafátán téséhez. Ugyancsak megkezd­ték a gyáron belül a központi épület alapozását, illetve a felvonulást. Az irodákon kívül a központi épületben helyezik el az üzemi konyhát és ét­termet is. Eső uíáu Még egy pillanatfelvétel az építkezésről: kétnapos eső áz­tatta a BCM bölcsőjét, a mé­lyebb részekben áll a víz. Egyesek, lapáttal a kezükben az esőmosta részeket töltöge­tik, egyengetik. Még egy új- ság, a FÖLDGÉP hamarosan ; 1952. augusztus 28-án egy fegyveres határsertő déli hatarunk „vitorlát bont”, szedi sátor- zalátai szakaszán megölte Nagy András határőrt, akinek crn- fáját. A maguk részéről be- j lékét azóta is féltő gonddal őrzi az őrs személyi állománya, fejezték a BCM építését. . Szerdán a törzsőrm. sterré előléptetett Nagy András halálának Miklósvári Zoltán tizenhatodik évfordulóján, emléktáblát avattak a katonák Húsz év Baranya mezőgazdaságának szolgálatában Beszélgetés Baracs Józsefiéi, a Megyei Tanács új mezőgazdasági osztályvezetőjével Pécsi geodéta kitüntetése „Lázár Deák”-emlékérem- mel tüntették ki a geodézia területén négy évtizeden át kifejtett értékes tudományos és gyakorlati munkássága el­ismeréseként Poronyi Zoltán, okleveles mérnököt. Az em­lékérmet a Geodéziai és Kar­tográfiai Egyesület 1959-ben alapította, azok számára, akik tudományos és gyakorlati munkásságukkal társadalmi szinten is kiemelkedően ki­vették a részüket a geodézia tudományának fejlesztésében. Négy évtizeden keresztül munkálkodott az állami föld­mérés területén. 1941-ben a Pécsi Földmérési Felügyelőség vezetésével bízták meg, ami­kor pedig 1954-ben megala­kult a Pécsi Geodéziai és Tér­képészeti Vállalat, ennek igaz­gatójává nevezték ki. E be­osztásában nemcsak a gond­jaira bízott intézményeket ve­zette, de jelentékeny részt vál­lalt, eredményesen működött közre a műszaki alkalmazot­tak szakmai továbbképzésében is. Minden idényben Minden igénynek Minden alkalomra Mindig divatosak A PÉCSI Sí „Kossuth Cipész Szövetkezet TERMÉKEI Budapesten a luxus Áruházban, vidéken a jelentősebb szaküzletekben kaphatók Aligha kell bemutatni e lap olvasóinak, különösképp fa­lusi olvasóinak a Megyei Ta­nács osztályvezetőjét, akit a Megyei Tanács vb legutóbbi ülésén véglegesített új beosz­tásában. Két évtizedes pályafutása egybeesik a szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság kialaku­lásával és a tsz-mozgalom sikerre vitelével Baranyában. Ha egyszer valaki vállalkoz­na rá, hogy megírja Baranya mezőgazdaságának felszabadu­lás utáni történetét, Baracs József vaskos köteteket kitevő feljegyzéseinél gazdagabb for­rásból, aligha meríthetne. Baranya kiváló átlagtermé­sei, s a megye sikerei az új növényfajták alkalmazásában, szoros összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy Baracs József az egyik legjobb fajta­szakértő az országban, s hosz- szú évek óta aktív tagja az Országos Fajtaminősítő Ta­nácsnak. — Munkássága során — mint az közismert — a fajta­kérdést mindig előtérbe he­lyezte. Vajon ez azt jelenti, hogy véleménye szerint a fajta helyes megválasztása és a kedvező fajtaarány fonto­sabb a termelés egyéb ténye­zőinél? — A termelés valamennyi összetevője fontos, de hogy a jó fajta önmagában is meny­nyire megtudja határozni a termést, arra hadd hozzak fel egy tíz évvel ezelőtti példát. 1958-ban vetettünk először Baranyában hibridkukoricát, abban az évben a hibrid ará­nya 12 százalék volt, a követ­kező évben már 46 százalék, tehát közel a fele. A megyei átlagtermés pedig az 1958. évi 12.1 mázsáról 1959-ben 15.1 mázsára ugrott fel, pedig akkor még közel sem hasz­náltunk annyi műtrágyát mint manapság. Három esztendeje, már 100 százalékban hibrid kukoricát termelünk. Az el­ső néhány hold intenzív bú­zát 1960 őszén vetettük el. Ma csak intenzív búzát ter­melünk, 20 százalékkal hazai Fertődit és 80 százalékban külföldi fajtákat, főleg Be- zosztáját és San Pastórét. En­nek ellenére a fajtakérdés most is napirenden van. A fő oka, hogy a négy évenkénti teljes felújítás ellenére az említett intenzív fajtáknál a leromlás jelei mutatkoznak, búzánál és kukoricánál egy­aránt Uj és jobb fajtákkal ismerkedtünk meg s egy ré­szüket már a tsz-ek be is állították a fajtakísérletekbe. E kísérletek azt jelzik, hogy az olasz Libelulla váltja fel a San Pastórét nagyobb po­tenciális termőképességgel — minden kísérletben ez a búza lett a győztes — és jobb tél- állóságával. A szovjet Bezosz- táját az újabb szovjet fajta, a Rannajal 2-es fogja fokoza­tosan felváltani, a francia Etaillét az ugyancsak francia Moissan. Kukoricánál fokoza­tosan az egyszeres kereszte- zésű hibridek vehetik át a vezető szerepet a régebbi mar- tonvásári kétszeres kereszte- zésű hibridektől, arányuk 1968-ban már 25 százalék, jö­vőre már csaknem 50 száza­lék lesz. Kísérleteinkben a legjobban beváltak a követ­kező egyszeres hibridek: Mar- tonvásári 620-as, MV 509-es, MV 530-as. a jugoszláv fajták közül a Zimonyi ZPSK 1-es és a ZPSK 6-Os, az eszékiek közül az OSSC 212-es, 215-ös, 218-as és a 203-as hibridek. Ezek ma Európában a leg­korszerűbb fajták közé szá­mítanak, de magas színvona­lon termelni csakis korszerű fajtákkal lehet. Baranya 1968. évi búzaátlag termése 17 mázsa lett — a tsz-ek átlaga 16,2 mázsa — ennyire, az aszály miatt, még Baracs József sem számított, pedig nemcsak nagy fajta­szakértőként, de kiváló gya­korlati termésbecslőként is tisztelik. 1967-ben tudományos módszert dolgozott ki a ku­korica termésének előzetes becslésére, amellyel egy hó­nappal a betakarítás előtt a kukoricacsövek hosszának és súlyának összefüggéséből egy általa elkészített táblázat alap ján 5 százalékos eltéréssel megállapítható a várható ter­més. A felküldött anyagot a minisztérium az Észak-Ma­gyarországi Kísérleti Intézetbe adta kipróbálásra. — A tudományos sikerek mindig elkerültek — mondja némi öniróniával — lehet, hogy ezt sem fogadják el, de ha valamit elindítottam, már az sem kevés. S valóban, az évek során hány dolgot indított el, hogy aztán egy megyét átfogó rend szerré vagy egy széleskörben alkalmazott módszerré nője ki magát! A hatvanas évek elején munkatársaival kidol­gozta a megye mezőgazdasá­gának szakosítását, a terme­lésnek a táj jellegnek megfe­lelő elhelyezését, és koncent­rálását. 1980-ban egy buda­pesti mérnöktovábbképzőn ké­szített tervet a sásdi járás komplex talajvédelmi munkái­nak megkezdésére. Azóta 40 millió forintot fordított az állam a vízrendezésre és az erózióvédelemre, amely a járás területének 60—70 szá­zalékát érinti. Azóta e kör­zetben 39 százalékkal emel­kedett a kenyérgabona, 30 százalékkal a cukorrépa ter­mésátlaga, s 26 százalékkal nőtt a tejtermelés. A tsz-ek önállóbb gazdál­kodásra történő áttérésével sem módosult a lényeget il­letően a megye mezőgazda­ságának termelés szerkezete, profilja s ez azt igazolja, hogy akik ennek kialakításán helyesen, a tájjellegnek, a ha­gyományoknak és a korsze­rűség követelményeinek meg­felelően jelölték meg az utat. Az egyre sűrűbben megnyil­vánuló országos elismerések is ezt húzzák alá. Rónaszéki Ferencné fiz éttsriüiezgalom papaija az áj iaiiiivre Szeptember első heteiben mindenütt megtartják első üléseiket az úttörőcsapatok ve­zetőségei, majd újjáalakulnak az őrsök, s döntenek arról, hogy ki milyen tisztséget tölt be az 1968—69-es tanévben. A több, mint 40 ezer rajban és a százezret meghaladó szá­mú őrsben a vezetőkön és helyetteseiken kívül újjává­lasztják a nótafákat, a móka­mestereket stb. Ezzel egyide­jűleg összeállítják a különböző közösségek munkaprogramját is. Az úttörők idei tevékenysé­gét a Forradalom Lángjai mozgalom foglalja egységes keretbe. Célja a magyar mun­kásmozgalom, — az 1918-as polgári demokratikus forrada­lom, a Kommunisták Magyar- országi Pártja, valamint a KIMSZ megalakulása és a Ta­nácsköztársaság kikiáltása — közelgő 50. évfordulóinak méltó megünneplése. A for­radalom lángjai mozgalom el­ső felhívása az ünnepélyes tanévnyitón hangzik el. Begyósipnlcs­termesztő szakcsoport alakult Bogyósgyümölcs termesztő szakcsoportot alapított augusz­tus 28-án, szerdán hét bara­nyai termelőszövetkezet. Bár a hivatalos alakuló közgyűlés­re csak szeptemberben kerül sor, az ideiglenes intéző bi­zottság — melynek Horváth Sándor, a kozármislenyi Dam­janich Tsz elnöke lett a veze­tője — már több fontos dolog­ban határozott. Elvi döntés született arról, hogy a megye jelenlegi 414 holdas nagyüze­mi bogyósgyümölcs területét 1970-ig 60o holdra növelik. Meghatározták, hogy a szak­csoportot alkotó hét tagszövet­kezet mire specializálódik. Eszerint a baksai Ezüstkalász Tsz elsősorban a szamóca, a magyarteleki Vörös Október Tsz pedig főként a ribizke, egres, málna termesztésével foglalkozik, illetve ezekből ál­lít elő szaporítóanyagot. A szakcsoport közösen akar­ja megszervezni az értékesí­tést is. A szakcsoport meg­alakulásának híre nagy érdek­lődést váltott ki a baranyai tsz-ek körében, így várható, hogy a tagszövetkezetek száma növekedni fog. Tanévelőkészítő táborozások A „táborozás” szó fogalmi körének rohamos bővüléséhez — legalábbis Baranyában — alaposan hozzájárult ez á rendkívül eredeti pedagógiai intézmény. A tanévelőkészítő táborozás — iskolavezetés és diákönkormányzat kötetlen formában való tanácskozása —, a legjobb értelemben vett szokássá válik megyénkben. Az egykori kezdeményező, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium csütörtökön fejezte be négy­napos szigetvári táborozását, egyébként többnyire 2—3 na­pos „nomád” életre rendez­kednek be az iskolák, helye­sebben az iskolavezetőség, az évfolyamfelelős tanárok, az alap- és csúcsszervi KISZ-ve- zetőség s a meghívottak. A legkeresettebb táborhelyek Abaliget, Harkány. Siklós és Pécsvárad, de a Mohácsi Me­zőgazdasági Technikum pél­dául a Balaton-partra, Almá­diba települt. Igen jelentős eredmény, hogy a megye tíz középiskolai intézménye kö­zül kilenc próbálkozott az idén a tanévelőkészítésnek ev­vel a formájával. Kedd délelőtti program a sellyei gimnázium pécsváradi táborában. A turistaszálló lo­vagtermek hangulatát idéző társalgójában az iskolavezető­ség a KISZ csúcsvezetőséggel tanácskozik. A többiek, bár lóg az eső, kirándulnak. — Az iskolai és a KISZ munkaterv érintkezési pont­jait keressük-vitatjuk — mond­ja Vas István igazgató. — Az eddigi tapasztalatok alapján rendkívül hasznos lenne szá­munkra, ha a megyei KISZ- bizottság már augusztus kö­zepén közreadná a KISZ-mun- katervvel kapcsolatos direktí­váit. Az is igaz, persze, hogy az országos irányelveket csúcs­titkárunk magával hozta a ve­zetőképző táborozásról... A Dombai-tó szinte alpesi környezetében tanyáznak a pécsváradiak. Az első kép: kü­lön tanár- és diáktanácskozás, de hamarosan megtudjuk, hogy nem ez a kizárólagos „ügymenet” és hogy az előző napi tanácskozáson mint szó­nokok is kitűnően vizsgáztak a diákok. — Az az igazság, hogy in­kább mi voltunk zavarban eleinte — vallja be nevetve B'ogarasi Sándorné pártössze­kötő tanár. Ezt magam is kipróbálom — gondolom, s megtelepszem a diákszobában az egyik feliér vaságy szélén. Milyen legyen az új diákklub? — ez a soros vitatéma. Telkes Anna és Gál Lajos ... jegyzem fel hamaro­san a legvilágosabb érveket felsorakoztató diákok nevét, aztán magam is közbeszólnék, de — bár őszintén érdekei a téma — meggondolom ma­gam. Jobb ezt rájuk hagyni... B. M. l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom