Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-31 / 178. szám
1968. július 31 Duna simít name Nyereséges félév a tanácsi iparban Nagy a kereslet a vállalatok gyártmányai iránt Szeptember elején termékbemutató 36 eredményeket értek el az első félévben a tanácsi vállalatok. A Megyei Tanács VB irányítása alá tartozó hat vállalat teljes termelési értéke, ha az árváltozásokat kiszűrjük, a tavalyi év első félévéhez viszonyítva 21 százalékkal növekedett, megközelíti a 136 millió forintot Közel 15 millió forint nyereséget értek el, hatmillióval többet, mint a bázisidőszakiban. Nagyobb a fluktuáció Romlott a termelékenységi mutató, s ezt sajátos módon, nagy volumenénél fogva a Komlói Helyiipari Vállalat idézte elő, ahol az első negyedévben a textil részlegben a női bedolgozóknak — arányszámuk meglehetősen nagy — kevés munkájuk akadt, ugyanakkor az egyfőre jutó termelési érték kiszámításánál őket is figyelembe vették. Ha ez nem így volna, tehát ameny- nyiben a tisztított mutatót nézzük, a termelékenység némi fokozódásáról beszélhetünk. A vállalatok állományi, mind pedig munkáslétszáma növekedett, az első félévben többek között 370 nőt vettek fel a tanácsi vállalatok. A fluktuáció nagyobb, mint tavaly első félévben, a bázis bérszínvonal valamennyi vállalatnál a 100 százalék alatt van (például a Mohácsi Vegyesipari Vállalatnál 95 százalék), ez az új mechanizmus indulásával kapcsolatos óvatosságnak tudható be, valószínű, hogy a második félévben több bért fizetnek ki. Egy hír: a Megyei Tanács felügyelete alá tartozó vállalatok augusztus végén—szeptember elején közös bemutatót rendeznek, ahol új termékeikkel jelentkeznek. Nézzük meg a hét közül egy vállalat első féléves eredményét. A krónikus kapacitás kihasználatlansággal küszködő Patyolat és Mosoda V állalat az első félévben fokozta bevételeit Ez nagyrészt konstrukciós változtatásokból adódott, nevezetesen forgalmi adó elengedésből, a lakossági mosások után kapott árkiegészítésből, valamint a festés díjainak — amely ugyan éves szinten kis volument képvisel — 20 százalékos áremelkedéséből. Fejlődés azonban mindezeket leszámítva van. Az első félévben a magas önköltség ellensúlyozásával, mégpedig az által, hogy a kapacitást fokozottabban használták ki, a tavalyi veszteségekkel szemben nyereséget mutatott fel a vállalat. Tavaly első félévben még közel félmillió forint volt a veszteségük, most viszont 106 ezer forint nyereségük van. Üj tevékenység a textilhulladék mosása, amit a HUNGAROTEX megbízásából végeznek. Ez a tevékenység nem eszközigényes, a mosodai szabad gépeket használják 55 új munkás foglalkoztatásával. A kapacitás lekötésére a III. negyedévben feltétlen számítanak, a további kilátások azonban — export ügylet lévén — a külföldi piac keresleti-kínálati egyensúlyával függenek össze. Nőtt a termelés A Városi Tanács VB irányítása alá tartozó hét vállalat első félévi teljes termelési értéke közel 92 millió forint, négy százalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Egyedül a Ruhaipari Vállalat termelése esett visz- sza, a tavalyi első félév teljes termelési értékének csak mintegy felét produkálta. A nagy visszaesést az okozta, hogy az év első hónapjaiban úgyszólván nem volt munkájuk, a kereskedelem nem rendelt, a kapacitás szerződéseket is sorban lemondták. Néhány vállalat teljes termelési értékének növekedése a bázishoz viszonyítva: Fémipari Vállalat 127, Vegyesipari Vállalat 118, Bútorgyár 117 százalék. Az eredménytervüket is túlteljesítették a tanácsi vállalatok, a nyereség kétmillió forinttal több, mint tavaly első félévben, összesen több mint 12 millió forint, melyben benne van a Ruhaipari Vállalat 360 ezer forintos vesztesége is, bár itt többre számítottak. A Szikra Nyomda ugyanakkor a tavalyi veszteséggel szemben 3,6 millió forint nyereséget ért el az első félévben. Az állományi létszám több mint 200 fővel emelkedett, ugyanakkor a munkáslétszám nagyjából változatlanul ötezer körül mozgott. Az állományi létszám emelkedésének oka: ötvennel több ipari tanulót, fiatalkorúaltat és 42 nyugdíjast vettek fel a vállalatok. A kifizetett bázis bérszintmutatók Id ő j ár ás jelentés Tárható időjárás szerda estig:: napközben kissé megnövekedő felhőzet, legfeljebb a délutáni órákban, inkább csak a keleti megyékben egy-két helyen zápor, j esetleg zivatar. A helyenként még i élénk északnyugati, észak! szél tovább mérséklődik. Mérsékelten meleg Idő. várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11— 16, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 24—28 fok között. 100 százalék alatt maradtak. A termelékenységi mutatók javultak: az egy főre jutó termelési érték a bázishoz viszo. nyitva 3,4 százalékkal, a száz forint összbérre eső termelési érték 2,4 százalékkal. A termelékenységi mutatók a bázishoz viszonyítva legrosszabb a Ruhaiparinál, kiemelkedő a Szikra Nyomdánál. Az export alakulása: tavaly a Fémipari Vállalatnak még jelentős exportja is volt mezőgazdasági láncokból. A kivitel megszűnf. Egyedül a Szikra Nyomda exportált — közvetett módon — prospektusokat, csomagolóanyagokat, összesen egymillió 300 ezer forint értékben. Említésre méltó momentum: a volt György- akna napszinti üzemépületében a Fémipari Vállalat júniusban új, kibővített profillal műanyagfeldolgozó részleget indított be, amely felfutás alatt áll. Itt főként nőket foglalkoztatnak. Még egy adat: a tanácsi vállalatok közül az idén július elsejével áttértek a rövidített munkahétre a Pécsi Bútorgyárban. Lekötve a kapacitás A jövőt tekintve optimisták lehetnek a tanácsi vállalatok. Cikkeik iránt nagy a kereslet, legnagyobb fogyasztójuk az ipar. A vállalatok többségénél már teljes egészében lekötött a kapacitás a második félévben, sőt már folynak a tárgyalások az 1969. évet illetően. A Pécsi Szikra Nyomdában a teljes termelési érték több mint 80 százalékos növekedését a bázishoz képest több tényező közrejátszásával érték el. A kapacitás körülbelül 15 százalékkal növekedett, új gépeket — nyomógépeket, mo- nóöntőgépet — állítottak üzembe, az árrendezés során emelték egyes ráfizetéses termékek árait — az árváltozás meghaladja a 20 százalékot — és belső átszervezést hajtottak végre. Ezenkívül emelkedett — mintegy 30 fővel, zömében nőkkel — a létszám. Bizonyos profileltolódás volt tapasztalható az első félévben, anélkül, hogy ez más termékek rovására ment volna. Felfutott a többszínű, minőségi címke és prospektus előállítása, amely inkább munka-, mint anyagigényes. Egész évre egyenletesen le vannak terhelve. sót már a jövő év rendelései is napirendre kerültek. A papírhiány megszűnt, az ellátás megjavult. A Szikra Nyomdában október elsejétől áttérnek a csökkentett munkaidőre. A heti munkaidő 41 óra lesz. „Sosem hagytak cserben az emberek“ Hétköznap az igazgatónál yrA feladat az volt, hogy rajzban jelenítsék meg mit jelent számukra a párt, a munkásmozgalom és harcuk a szocializmus építéséért” — olvásom a jubileumi bélyeg- rajz-palyázatról, melyet még tavaly hirdetett az Úttörő Szövetség és a Posta kisdobosok és úttörők számára. Bevallom, hogy míg a kis díjnyertes Glatt Péterrel való ismerkedéshez készülődöm, egy dolog foglalkoztat: milyen áttétellel képes mozgósítani a gyermeki fantáziát ez a nagyonis fel- nőttesen fogalmazott témafelvetés? Magam sem reméltem, hogy a Hunyadi út 13-ban egyszerre ketten oszlatják el aggályaimat: Glatt Péter és édesanyja, aki „hivatalból” is rajzolni tanítja kisfiát a Felső- Vámház utcai iskolában. — Miután a felhívásról tudomást szereztünk, minden osztályban — a családi vonatkozású hatodikban is elmagyaráztam a gyerekeknek egyszerű, az ő világA QLATT-BÉLYEQ képükhöz természetesen illeszkedő szavakkal, hogy mit várnak, mit várok tőlük. Ki hitte volna, hogy a saját fiam lesz a leg- szófogadóbb! A kis „szófogadót” frissen összetákolt bicikli nyergéből kell befogni riportalanynak. — Nagyon boldog volt az igazgató bácsi, amikor megtudta, hogy itthon első, országosan pedig második lettem. Én annak örültem leginkább, hogy bélyeget csinálnak a rajzomból, meg a többiekéből, igazi bélyegsorozatot. — És kik lesznek a pajtásaid ebben a sorozatban? — Egy sashalmi kislány, s egy miskolci fiú — úgy tudom. Szeretnék velük megismerkedni, ök is biztosan sok bélyeget és bé- lyegszakkönyvet kaptak, mint én, s talán csillebérci jutalomüdülést is. — Novemberben már kapható lesz a „Glatt-féle” bélyeg, mi a terved akkorra? — Veszek belőle a nagypapámnak, mert ő a gyűjtő, nem én. És írok édesanyám húgának, aki nagyon mesz- sze lakik: akár tíz bélyeget is ragaszthatok a levélre! — Kérem az édesanyát, hogy mint rajztanárnő mondjon véleményt Péter művéről, melyet maguk is csupán bélyegformájában fognak viszontlátni. — A kisfiam rajza fehér alapon zsírkrétával készült. A kép keretét transzparensét tartó fiúk-lányok alkotják, középen színes léggömbök élénkítik a kompozíciót ... Pétert egyébként mindmáig nem érdekelte különösképpen a rajz, ha mégis, inkább az ötlet, mint a kivitelezés volt az erénye. Elektromérnöknek készül. Ügy gondoltam: a napi munkabeosztás mechanizmusából fogok kiindulni. Ez egyenes út, sok mindenre választ adhat. A legjobb módszer ugyan az volna, ha árnyékként végigkísérném egész nap, mindent följegyezve magamnak, de ez csaknem kivihetetlen, délután külföldi vendégek érkeznek a gazdaságba, s különben is: a kísérgetés előfab- utóbb keresettséghez vezetne. I így hát, kérdezek csak ren1 dületlenül, időnként a kis férnlóra pillantva, mely egy öreg irodaszekrényből tétován kinyújtja a nyakát. Elég jól kezdődnek a dolgok. — Reggel ötkor fölkelek — mondja türelmesen Zámbó István, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója. — Először is körülnézek a munkakezdéseknél. Még este átolvasom a napijelentéseket, így tudom, j hogy előző nap hol voltak j problémák. Az is fontos, hogy minden nap mindenki számára elérhető legyek. Erre a munkakezdés jól megfelel. Nyolc órától az irodai rész következik. Befutnak a telefonok, a rádiójelentések és a posta. Ez eltart tizenegyig. Akkor kimegyek és ellenőrzőm a kezdőmunkákat. Délután megnézek egy-egy telepet, Mocsoládot csaknem minden nap. Este átnézem a napijelentéseket, munkatársaimmal megbeszéljük a tapasztalatokat. Ez eltart kilencig. Utána otthon még meg kell hallgatni a feleségemet, aki elmondja, hogy j mi történt napközben a családban, legfőképp a fiammal, aki tizenhárom éves .., Ez volna minden? _ kérd ezem magamban kissé csalódottan. Megpróbálom rendezni mindazt, amit tudok. Az ország egyik legjobb — s talán a legizgalmasabb múltú — állami gazdasága ez. 8100 hold terület, közel ötszáz fős állandó munkáslétszám. Zámbó István igazgató — a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja — kísérletező ember, az újba vetett hite szilárd, önmagában is érdekes tanulmány. A gazdaság jól felkészült az új gazdasági mechanizmusra. Ebben az évben hárommillió forint nyereséget terveztek. Az aszály miatt szinte havonta kellett átértékelni a gazdaság tevékenységét, és nincs hónap, hogy rugalmasan s gazdaságosan ne módosítanának a korábbi elképzeléseken. Jó-közepes időjárás esetén rekordtermésük lett volna, a búzatermés átlaga így is 17 mázsa volt, ami a múltban ezen a mostoha tájon sohasem fordult elő. Megkérdezem: milyen küldöttség érkezik délután? — Egy szovjet halászati küldöttség. A haltenyésztés ma egyik főágazata a gazdaságnak. Akik személyesen ismerik Zámbó Istvánt, azt mondják: az igazgatónak két „hobbyja” van, a hal és a sertés. Ma ez biztonságosan, sőt kissé kedélyesen hangzik. Nyolc éve azonban, a halcsata idején, amikor dr. Woynarovich Elek tihanyi professzorral új kísérletbe fogtak, az ország szakközvéleményének nagy része ellenük fordult. A német és osztrák, azaz hidegebb vizű tapasztalatokra építő szakemberek egyrészt azért támadták őket, mert holdanként a szokásos három-négyszáz helyett ezer halat telepítettek, a másik oldal pedig a széntrágyázásba kötött bele, mondván, hogy ez végzetes oxigénhiányt okoz. A professzor a mind élesebb szakmai támadásokra keményen akart válaszolni. Zámbó István azt mondta: „A világért se! Mi még kísérletezünk. Mi egyelőre hiszünk abban, amit csinálunk, de amikor bizonyítani tudunk, úgyis megnyerjük a csatát..Megnyerték. Néhány év múlva a gazdaság megkezdte a korszerű sertéstenyésztési kísérleteket. Tapasztalatuk nem nagyon volt, ráadásul az utolsó szállítmánnyal pestisfertőzött sertéseket hoztak, és az állatorvosok nem ismerték fel a vészt. Országos ügy lett, az egészet Zámbó István nyakába varrták, és a korábbi jó feltételezésekre most sokan azt mondták: Íme, itt az eredmény! Zámbó István életének nehéz, szinte tragikus időszaka volt ez. Az emberek kétségbeestek a pusztulás és kudarc láttán, amely az egész gazdaságot megrázkódtatta. Zámbó István nyugtatta őket: lesz itt még korszerű sertésüzem, és egy újabb kísérlettel bebizonyította, hogy igaza volt, s a gazdaság rendbejött. — Nehéz tandíjak voltak ezek — mondom. — Az újnál kisebb-nagyobb tandíjat mindig kell fizetni — mondja ő, szokott érdeklődő nyugalmával. — Az alaptétel, hogy ha az ember elkezd valamit, akkor higgyen benne és ne féljen az új ellentmondásoktól. Én nagyon szeretem azokat az embereket, akik nem elégednek meg az átlaggal, akik szeretnek küzdeni. Negyvenöt éves. Kiegyensúlyozott, céljait ismerő. Szereti az évszakokat, kedvenc tája a magyaregregyi völgy. Ha arra jár, nem szól, csak nézelődik. Szereti a mezőt, a természetet, a növények beszélnek hozzá. Arca derűsen tűnődő, szereti maga körül a jókedélyt. Azt mondja: „Én még a halálra nem gondoltam, életunt még nem voltam, a legnehezebb időkben se vesztettem el a reményeimet, hiszek abban, amit csinálok.” Szabadságra kétévenként jár, ha jár. Amikor kérdezem, hogy: egészség — elmosolyodik. Nincs nekem semmi bajom, mondja, minden reggel negyedórát keményen tornászom, még vasárnap is. Ezt nem mulasztom el. Szeret olvasni, szereti a szakfolyóiratokat, szívesen foglalkozik vezetéselméleti tanulmányokkal. — Ezt ismeri? — nyúl hátra az íróasztalához, és egy neves üzemszociológus, Robert A. Sutermeister: Ember és termelékenység című könyvét mu tatja. A könyvet lapozgatva arra gondolok, hogy a vezetés mostanában, különösen az új gazdasági mechanizmus viszonyai közt többé-kevésbé áj „tantárgy” nálunk. Ami a korábbi években gyakran kimerült a tetszetős jelentések beküldésével, a minisztériumi utasítások pontos végrehajtásával, s a megbízhatósággal — ma az egyéniségnek, a módszernek és az üzemi-pia- ci-társadalmi környezetnek rendkívül bonyolult ötvözete. A vezetésnek épp ezért nincsenek csalhatatlan, átfogó receptjei, de vannak elvei. — Sokszor féltem, hogy elfáradnak az emberek, hisz nagy dolgokba vágtunk bele 1 — mondja. — Féltem, hogy ! lesz, aki nem látja a célU | csak a napi fáradtságot érzi. Dehát, amíg a célt nem értük el, nem lehet elfáradni. Igaz?... Az ellenőrzésben én két fontos tételt tartok szem- előtt. Mindig ott vagyok, ahol új munka kezdődik, mert ha semmit se csinálok, a puszta jelenlétem is azt jelenti, hogy mellettük állok, és fontos, amit elkezdtek. A másik tételem, hogy a munka befejezése előtt, a finis előtt is meglátogatom őket. A mezőgazdaságban sok a kampányművelet. A befejezés előtt mindig szokott lenni egy kis visszaesés. Jó, ha ott vagyok, látják, hogy számontartom * munkájukat, s ha kell segítek is. Látom, hogy mire van szükségük. Az emberek még mindig kitartottak mellettem. Sok szépet csináltunk, és sok jó tapasztalatot kaptam tőlük. Az év végén dr. Bélák Sándor szerkesztésében vezetés- elméleti könyv jelenik meg, amelyben á legjobban vezetett állami gazdaságok és tsz- ek igazgatói, illetve elnökei írják ie vezetési tapasztalataikat. Egyik szerzője Zámbó István. Tanulmányának ezek az utolsó sorai: „14 éve vagyok a gazdaság igazgatója. Solcszor úgy éreztem, hogy egy-egy fejlesztési program befejeztével megszűnik a további lehetőség. Most úgy látom, hogy csak a feltételét teremtjük meg egy újabbnak. Sokszor vállaltunk olyan feladatot, amelyet csak igen nagy erőlködéssel tudtunk megvalósítani. Több esetben féltem, hogy elfáradnak embereink, és nem tartanak ki, de nem hagytak soha cserben, talán ez is kötelez arra, hogy hűséggel, becsületesen szolgáljam őket. Thicry Árpád — Űj termékeket mutat be a pécsi Vasas Ktsz a Baranya megyei szövetkezeti ipar augusztus 10-én megnyíló termékkiállításán. Az új termékek között szerepel: új típusú örvénylő menetvágó berendezés, mezőgazdasági kistraktor- ra szerelhető talajművelő és fűmagvető, új típusú háztáji permetezőgép, valamint kisállattenyésztők részére reke- szes nyúlház. A Jókai utcában az ügyészség is az SZTK épületének fűtésére ideiglenes kazánházat építenek. Szeptember végére készül el a két olajtüzelésű kazános fütőtelep. Jövőre az Állami Biztosító épületének és az ehhez tartozó konyha, étterem építésének téliesített munkálataihoz szolgáltatja majd a gőzt. 1999—70-ben pedig a Kö- JAL-székház téli építkezését segíti. Az ideiglenes kazánházat a távfűtés bevezetése után bontják majd ie i
