Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-14 / 164. szám
\ ms. jűrius 1«. PTm-CfcnTVti« naxsio 5 Heti két szabadnap az egyetemen Rendszeres leváhiiképzés a Dunántúl jogászainak A százéves Porcelángyár Emlékkút a Jókai téren Termékeivel világhírnevet szerzett és jelenleg is távoli földekre exportáló Pécsi Porcelángyár jubileumi programmal emlékezik meg a gyáralapítás centenáriumáról. Október 12-én „Százéves a Pécsi Porcelángyár” címmel a gyártörténet kereszt- metszetét szemléltető, illetve a felszabadulás utáni időszak gazdag művészi kerámiatermését bemutató kiállítás nyílik a gyár művelődési házában. A Janus Pannonius Múzeum híres Zsolnay-ki- állítását felújítják a jubileum alkalmából. A múzeum művészettörténeti osztályának és a megyei tanács filmlaboratóriumának alkotógárdája filmet készít a gyár történetéről, jelenlegi életéről és termelő munkájáról, a Pécsett és az ország más városaiban eozinból, pirogránitból — tehát a gyár termékeiből — készített emlékművekről, díszkutakról, épületdíszítő elemekről. Október 13-án díszkutat avatnak, melyet a gyár művészei és munkásai a centenárium alkalmából társadalmi munkával készítenek el és az évforduló emlékére a városnak ajándékoznak. A két méter magas, eozin betétekkel díszített pirogránit díszkutat a Jókai téren állítják fel. A jubileumhoz kapcsolódó tudományos ülésszak október 14-én kezdődik Pécsett és ezen a MTA Művészet- történeti Tudományos Koordinációs Bizottságának, a Dunántúli Tudományos Intézetnek, a Szilikátipari Tudományos Kutató Intézetnek, valamint a Janus Pannonius Múzeumnak a munkatársai összesen negyven előadásban számolnak be a százéves gyár történetéről, a kerámia és porcelánművészetekről, illetve a szilikátipari gyártás- technológia kérdéseiről. Az előadásokat tanulmányi kirándulások, kiállítás- és múzeumlátogatások egészítik ki. A Porcelángyár az október 14-én kezdődő ünnepi jubileumi héttel — az üzemfejlesztésben, gyári munkában érdemeket szerzett dolgozók kitüntetésével és jutalmazásával, kulturális programmal — emlékeznek meg a centenáriumról. Dr. Szotáczky Mihály tanszékvezető egyetemi tanárt nevezték ki a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának dékánjává, dr. Judi István egyetemi docensét pedig a kar dékánhelyettesévé. Kinevezésük alkalmával kértünk tőlük nyilatkozatot I — A pécsi kar hogyan oldja meg a felsőoktatási reform soron következő feladatait? — A nappali tagozaton folytatjuk a reform megvalósítását. Ez két fő feladatot jelent. Az egyik: lényeges változásokat vezetünk be a tanulmány rendjébe, pontosabban: a meghallgatott órák száma nem haladhatja meg a heti huszonötöt, a félévenkénti különböző vizsgák száma pedig az ötöt. Mindezzel az a célunk, hogy növeljük a szabadidőt, amely az elmélyülésre, az egyéni, vagy kisebb csoportokban történő önálló tanulásra szolgálhat majd. Vagyis intenzívebb lesz a képzés, hiszen a passzív órahallgatás extenzív jellegű képzést jelent Ez utóbbit tehát csökkentjük, mégpedig úgy, hogy a hallgatók teljes heti tanulmányi idejének mintegy a felét kösse le ez a kötelező foglalkozás. A másik fele az aktív egyéni tanulásra marad majd meg. Egyébként a hallgatóknak mindez nem kevesebb, hanem könnyebb tanulást jelent. Persze tanulniuk kell a két „szabad” napon is, bár semmiféle adminisztratív kényszert nem alkalmazunk. Ügy gondoljuk, hogy egyedül az igényes és igazságos vizsga késztet a több tanulásra. I *- E változáshoz megvannak-e a személyi és anyagi feltételek? — A személyi feltételek megvannak. Reméljük, hogy tansegédletben sem szenvedünk majd hiányt, hiszen a minisztérium teljes audovizu- ális laboratóriumot és a korszerű oktatás egyéb technikai eszközeit ígérte. Egyedül a tanteremhiány okoz majd gondot. Eddig ugyanis 90— 100 főnyi évfolyam általában öt tanulócsoportra oszlott Mi most növeljük a tanulócsoportok számát, nyelvi tárgyakból például évfolyamonként tízre. Erre az említett intenzív tanulás miatt van szükség, hiszen 10 főnyi tanulócsoportban a joghallgató kénytelen sokkal aktívabb lenni, mint a 25 főnyiben. Sőt, félévenként minden hallgató köteles lesz körülbelül egy ív terjedelmű dolgozatot írni, de mindegyikük másmás témából, tehát a másolás lehetőségét kizárjuk. Továbbá arról is szó lehet, hogy heti négy napon át csak előadásokat hallgatnak, átlagosan napi 6 órát, s kettőn pedig kötetlenül tanulnak. I — Ml az oktatási reformmal kapcsolatos másik változás? — A szakosítás. A jelenleg kilenc félévre osztott egyetemi tanulmányi idő során az ötödik félévtől kezdve szakosítást vezetünk be. Ebben az életkorban, s az alapozó jogi tárgyak megtanulása után úgyis kialakul a hallgató érdeklődési köre. Egyes tárgyakat a többinél szívesebben, alaposabban sajátítanak el, másokat éppen csak a vizsga érdekében tanulják meg. Így aztán az egy-egy tárgyra vonatkozó úgynevezett évfolyamátlag kizárólag matematikai jelentőségű, mert a növendékek egyik jelentős hányada az átlagnál sokkal jobban, a másik, ugyancsak jelentős része ennél gyengébben ismeri a tárgyat. Ezért az alapozó tantárgyak érintetlenül hagyásával az ötödik félévtől kezdve a hallgatók szakosodási irányuknak megfelelően más-más mértékben tanulják meg az egyes tárgyakat. Lényegében három fő szakosodási irányról van szó. Ezek: az igazságszolgáltatás, a gazdasági-vállalati jog és az államigazgatás. Például a vállalati jogásznak készülő hallgató számára általában felesleges a kriminalisztika, ő inkább többet tanul majd a polgári jog megfelelő ágazataiból. Egyébként csak az alapképzés lesz országosan egységes minden jogi karon, azután már önállóan mi állapítjuk meg a tanulmányi, illetőleg a szakosodásnak megfelelő oktatási rendet. Még annyit: a szakosító hallgató gyakorlati oktatásába neves gyakorló jogászokat vonunk be, megfelelő dotációért. I — A pécsi Jogi kar hogyan kíván beilleszkedni Pécs és a Dunántúl társadalmi-gazdasági életébe, hogyan érvényesül aa egyetem kisugárzó szerepe? — Az eddigj hasznos kezdeményezéseket figyelembe vesszük, de azoknál sokkal többet kívánunk nyújtani. Ugyanis mind az egyetemi évek alatt, mind a gyakorlati munkában egy jogász számára a jogtudományoknak van egy stabil, állandó, s van egy mozgó, változó részük. Szükséges tehát, hogy az egyetem az új tudományos eredményeket, felfogásokat közvetítse a gyakorló jogászok számára is. De ez nem történhet „ex cathedra” módon, hiszen nagy tapasztalattal rendelkező, érett jogászokkal találkozunk e továbbképzés keretében. Éppen ezért kétoldalú eszmecseréket jelentő továbbképzésekre gondolunk, melyeken az új elmélet és az új gyakorlat dialogizál egymással. Szinte valamennyi tanMár az egyetemen szakosítják a joghallgatókat Nagyobb komplexitás a tudományos munkában Interjú a jogi kar új vezetőivel székünk, bizonyos mértékig az elméleti tanszékek is, szervezhetnek ilyen továbbképzéseket, sőt más karok egyes szaktekintélyeit is meghívhatjuk ezekre. Ezek a találkozások hallatlan termékenyek lehetnek, ezért alaposan megszervezzük, hogy ne csak a pécsi, hanem a baranyai és a szomszédos megyékben, esetleg egész Dunántúlon élő gyakorló jogászok is egyhetes, 10 napos továbbképzésre jöhessenek vissza az alma materhez, természetesen ágazatonként külön-külön. Ezeket főleg nyáron és a téli szünetben rendezzük meg, hogy a jogász kollégiumban szállást biztosíthassunk a számukra. Esetleg a téli szünet egyhetes elhúzódását is engedélyezzük a gyakorló kollégák továbbképzése érdekében. — Végül: b kar tudományos élete várhatóan hogyan fejlődik? — Tudományos életünket a jövőben nagyobb fokú komplexitásnak kell jellemeznie. Hiszen a tudományos kutatások módszereinek fejlődése világviszonylatban erre utal. Ez a komplexitás hármas irányú lehet: tanszékek közötti, karok közötti, végül nemzetközi. Utóbbira igen jó példa, hogy a krakkói és a pécsi jogi kar állam- és jogelméleti, államjogi, sót, statisztikai és szociológiai tanszéke, illetőleg munkatársa közösen dolgozza ki Az államhatalom helyi szervei című tudományos problémát, s ezt majd két nyelven adjuk ld. Sajnos az adatgyűjtések egyelőre megakadtak, mert folytatásukhoz kevés a pénz. Hasonlóan eredményes a pozsonyi és a pécsi kar együttműködése jogtörténeti témák kutatásában. Emellett kapcsolatban állunk a grazi, jénai, dijoni és a zágrábi egyetem jogi karával is. E kapcsolatok szerződéseken alapulnak, de ezek többszörösét teszik ki egyes oktatóink Európa legkülönbözőbb egyetemeivel fennálló személyes kapcsolatai. Földessy Dénes SZÜNIDEI VIDAMSÄQOK Wilfred Riskln sydney-l (Ausztrália) tanító lelkes híve a szemléltető oktatásnak. Gyakorlatban akarta tavasszal bebizonyítani kisdiákfainak, hogy a tiz több az egynél, a száz a tíznél, az ezer a száznál, és így tovább. Minthogy egyrhillió almát — anyagiak miatt — nem tudott beszerezni, egymillió gyufaszálat vitetett a gyerekekkel az iskolába. Az iskola előtt állandóan őrködött egy tüzoltókocsi. . . 1. Tanár: Mii tudsz fiam, a XVII. század nagy vegyészeiről mon- dani? Okos Orbán: Mind meghaltak, tanár úr kérem ... • • t Tanár: Mondj nekem valamit John Miltonról. Okos Orbán: Khm ... Megházasodott és megírta az Elvesztett paradicsomot. Azután meghalt a felesége, és megírta a Visszaszerzett paradicsomot. Tanár: Gondolom, emlékszel még Julius Caesarral Okos Orbán: Igen, tanár úri Tanár: Akkor mondd el, mi történt vele? Okos Orbán: Julius Caesart március idusai ölték meg, és utána díszes temetést rendeztek számára. Octavianus és Antonius elosztották a birodalmat, Octavianus kapta Nyugatot és Rómát, Antonius pedig Keletet és Cleopatrát. Octavianus később Augustus néven császár lett. Halálát érezve visszavonult a mauzóleumba. i. Agt az iskolaév végén érdeklődve forog a konyhában édesanyja körül. Csodálkozva nézi, hogy anyja ma másképp tisztítja a burgonyát, mint eddig. — Anyu — kíváncsiskodik —, miért igy pucolod a krumplit? A mama felvilágosítja: — Azért szivecském, mert ez új krumpli. f gi az orrocskája hegyére temutatóujját. aztán rövid gondolkodás után megkérdezi: — Nem értem. Hát eddig használtat ettünk? A kiváló bizonyítványt kapott Ágit szünidőre meghívja falun élő nagynénje. A néni első nap estefelé kiviszi Ágit az istállóba, és megmutatja neki a tehénfejést. — Gyere kislányom — * intőiéi ja —, próbáld meg te is a fejést. Ági húzódozik: — Olyan nagy ez a tehén. Nem lehetne inkább a bocit? 5. Figyelmes Ferdinánd a különös iskolai dolgozatokat bújja és a furcsaságokat feljegyzi az utókor számára. íme, ez évi gyűjteményéből a legérdekesebbek: New York azért maradt el az időszámításban a greenwichitől, mert Amerikát később fedezték fel. Az Északi-sarkon jégsapka van. Körülötte helyezkedik el az _ Északi-Jeges-tenger. Az élőlények közül csak pingvinek és sarkkutatók élnek itt. Az utóbbiak úgy fáznak, hogy még mosdáskor Is kesztyűt húznak. i • • • A pápák mindig Rómában laktak, agglegények voltak, s ez a szokás apáról fiúra szállt... A kör sarkok nélküli zárt görbe vonal, azért zárt, hogy ne tudjuk, hol kezdődik. • SS Földünk nappal a nap körül, éjjel a hóid körül kering.. A piramisok a fáraók sírjai voltak. Egy sirterem meg egy étterem volt bennük, és számtalan folyosó, hogy a későbbi kutatókat megtévesszék. Politikai folyóirataink júliusi számaiban tovább folyik az eszmecsere a gazdasági reform bevezetésének eddigi tapasztalatairól. A Társadalmi Szemlében Keserű Jánosné miniszterhelyettes a reform eddigi tapasztalatait a kereskedelem működésében vizsgálja. Cikkében a lakosság áruellátásának és a kereskedelmi vállalatok munkájának alakulásával foglalkozik. Többek között megállapítja, hogy néhány árucsoport (vállalati termékek, korszerű ruházati cikkek, háztartási és vegyi cikkek, kozmetikai áruk, tartós fogyasztási cikkek) kínálata érezhetően megjavult. Ugyanakkor továbbra is gondok vannak az építőanyag, bútor, lakásfelszerelési cikkek háztartási vasáruk biztosításában. összegészében azonban sikerült a gazdasági reformot a belső piac viszonylagos nyugalma mellett bevezetni. Cikkének második részében részletes áttekintést ad a kereskedelmi vállalatok eddigi munkájának tapasztalatairól, problémáiról és a soronlévő feladataikról. Ugyancsak a Társadalmi Szemlében olvashatjuk Somoskői Gábornak, a SZOT titkárának cikkét, melyben Nyers Rezső elvtársnak korábban megjelent írásához kapcsolódva, a reform várható társadalmi és politikai hatásával foglalkozik. A szak- szervezetek szerepét vizsgálva, annak érdekvédelmi feladataival, az üzemi demokráciát fejlesztő tevékenységével, az iparági szervezkedés helyes értelmezésével foglalkozik. A Pártéletben Ballai László cikkében az anyagi érdekeltség érvényesítésével foglalkozik. Változatlanul az érdeklődés középpontjában áll az anyagi ösztönzés és az erkölcsi megbecsülés kérdése. Abban ma már megvan az egyetértés, hogy a szocialista elosztás elveit következetesebben kell érvényesíteni, az elvnek megfelelő gyakorlat kialakítása azonban nehéz. A reform szellemének érvényesítése megköveteli az egyéni, a személyi ösztönzés fokozását, melyet^ megfelelő rendelkezések lehetővé is tesznek. Ezeknek érvényesülése csak akkor biztosítható, ha az egyenlősdihez ragaszkodó szemlélet ellen minden szinten fellépnek. Ez a szemlélet visszafogja az embereket, nem serkenti őket arra, hogy megfelelő erőkifejtésre törekedjenek, nagyobb teljesítményeket érjenek eL A tőkés világban az osztályharc általános kiéleződése mellett az utóbbi időben az ifjúsági és diákmozgalom megélénkülése figyelhető meg. A Pártélet L. Szegyin cikkét közli, mely a Novoje Vremjában jelent meg. A szerző a nyugat munkásosztálya és a diákság mozgalmai közötti összefüggéseket igyekszik feltárni. Rámutat arra, hogy „a nyugati diákság körében megnyilvánuló erjedést mindenütt a kapita- liamus torz szüleményei, a gazdasági nehézségek és az erkölcsi zsákutca elleni elégedetlenség, heves tiltakozás váltja ki”. Ez a diákság nem maradhatott közömbös napjaink égető politikai problémái iránt A nyugati ifjúság mozgalmai közelednek a forradalmi munkásmozgalomhoz, felvázolódik a diákok és a többi demokratikus, haladó társadalmi erők, elsősorban a kommunisták szoros szövetségének perspektívája, mely napjainkban erőteljesen nyugtalanítja a nyugati reakciós köröket. Az elmúlt hónapokban a nyugati diákság saját tapasztalatai alapján győződhetett meg arról, hogy a maga harcában csak a munkás- osztályra támaszkodhat, ugyanakkor a nyugati munkásmozgalom is egyre inkább felismeri, hogy milyen erős szövetségesre találhat a diákokban és az ifjúságban. A Nemzetközi Szemle a Spiegel cikkét közli, mely a franciaországi események kapcsán foglalkozik a diákmegmozdulásokkal. Különösen azt a sajátos vonását emeli ki e megmozdulásoknak, hogy a francia diákság nem maradt magára, mert oldalára álltak a francia ellenzéki pártok, a szakszervezetek. Így jelenteje meg a párizsi utcán „A diákok, a tanárok és a munkások szolidárisak egymással!” — feliratú transzparensek. Ez eredményezhette, hogy a diákmegmozdulások már-már népi felkeléssé nőttek. Kovács István a Társadalmi Szemlében értékeli a franciaországi eseményeket, széleskörű áttekintést adva a tízmillió embert megmozgató általános sztrájkról, mely alapjaiban rendítette meg az ötödik francia köztársaságot A szükséges és jogos egyetemi reformkövetelésekkel szembeni rendőrterror váltotta ki az általános szolidaritási mozgalmat Ez egyben azt is eredményezte, hogy határozott fordulatot, új tartalmat, szélesebb, szilárd bázist adtak a mozgalomnak, melynek súlypontja ezután az egyetemekről az üzemekbe tevődött át Így következett be Franciaország történetének ez a legnagyobb sztrájkmozgalma, mely heteken át magára vonta a világ figyelmét. Különösen a pedagógusok, de minden bizonynyal sok szülő kíséri figyelemmel azokat a kezdeti lépéseket, melyek a középiskolai világnézeti oktatás fejlesztése terén történtek. A Társadalmi Szemlében Katona Éva az eddigi tapasztalatok alapján néhány olyan kérdésből indul ki, melyek e tantárgy eddigi, kísérleti oktatása során hangzottak el: Vajon nem jelenti-e az új tantárgy beiktatása a diákok további megterhelését? Mit kell tanítani e tantárgy keretében? Milyen legyen a számonkérés formája? Hogyan, milyen módszerekkel lehet a marxizmust tanitani élettapasztalattal alig rendelkező középiskolai diákoknak? Az eddigi kísérletek során kialakult az a nézet, miszerint a világnézeti tantárgy oktatásának az a célja, hogy elrendezze, ösz- szefoglalja, szintetizálja a középiskolában oktatott tantárgyak világnézeti elemeit A továbbiakban az érdekes, személyes hangvételű cikk azokkal a kívánalmakkal foglalkozik, amelyeket az ifjúság általános erkölcsi, politikai nevelésének segítésében a világnézeti tantárgy oktatásán keresztül el lehetne, és el kellene érni. Minden bizonynyal Katona Éva írása további vitára, eszmecserére ad majd lehetőséget M. E. A gazdasági ] reformról A diákmegmozdulásokról A világnézeti oktatásról Kaposvári és Kaposvári és pécsi grafika címmel kiállítás nyílik július 19-én, pénteken délután 6 órakor a Technika Háza nagytermében. A megnyitót Várady Géza, a városi tanács népművelési előadója mondja. Ez a kiállítás Kaposvárott nyílt meg június 2-án. Ta- káts Gyula költő, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum igazgatója szervezte a kiállípécsi grafika tást, személyes meghívás alapján. A 64 rajzot tartalmazó anyagot, amelyben kaposvári és pécsi képzőművészek mellett néhány vidéken élő művész művei is megtalálhatók, a Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Területi Szervezete kérésére most Pécsett is bemutatják.
