Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

WM. JuTfos 1«. Dunonttm napid 3 Koncepció és megvalósulás a Komlói Helyiipari \ állatainál Jövője van a középüzemnek Negyvenmilliós bútorrendelésük van jövőre — A ládaüzem kapacitását is lekötötték már 1969-re — Bővítik a bedolgozói rendszert, igazgatói tanácsot létesítenek Július 23-án érkezik hazánkba a VIT-láng A VIT-láng, amelyet a legutóbbi Világifjúsági Ta­lálkozó színhelyéről. Hel­sinkiből az idei VIT szín­helyére Szófiába különbö­ző nemzetek fiataljainak stafétája visz. hazánkon is áthalad. A VIT-láng július 23-án Hegyeshalomnál ér­kezik hazánk területére. Fogadására a KISZ Győr— Sopron megyei bizottsága ünnepségeket készít elő. A Győr megyei fiatalok kül­döttsége a határállomáson köszönti a VIT-lángot ho­zó külföldi fiatalokat, majd rövid ünnepség után mo­toros staféta viszi a lángot tovább a fővárosba. Győ­rött a VIT-láng áthaladása időpontjában a városi ta­nács épülete előtt ifjúsági békenagygyűlést tartanak. Nagy a lemaradás a tsz-beruházásokná Félezer létesítményből csak harminchét készült el Lassan és körülményesen indulnak be a beruházások, nagy a lemaradás az építke­zéseknél, a létesítmények zö­mét a második félévben kell elkészíteni, s félő, hogy egy részük 1968-ban már meg sem valósulhat. A Megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezési osztálya, valamint a Magyar Nemzeti Bank. július 1-i fordulónappal értékelte a tsz-beruházások állását, s állapította meg a fentieket. Pedig az év elején eddig soha nem tapasztalt ér­deklődés nyilvánult meg a a ft.am.ioi neiyirpan vál­lalat az első félévet jól zár­ta. Hat-hétmillió forint a nye­reségűit, kétszer annyi, mint a tervezett. A vállalat négyféle profilú terméket gyárt A konfekció- üzem tízezrével szállítja a különféle nadrágokat elsősor­ban a fejlődő országokba: Abesszinia, Kenya, Líbia, Tanzánia stb., azután az NSZK-ba, Csehszlovákiába, Svédországba. A HUNGARO- TEXT tárgyalásokat folytat, s amennyiben sikeresek lesz­nek, az év második felében százezres tételben egy holland megrendelőnek szállíthat a vállalat A cipőüzemet szintén kis szériákban több mint 200 ezer pár cipő és hulladékból 600 ezer pár házi cipő hagyja el az idén. A bútarüzem 'ka­pacitását a Budapesti Bútor- értékesítő teljes egészében le­köti, jövőre 40 millió forin­tos megrendelés van már a zsebükben. Pályázatot hirdet­tek praktikusabb, újvonalú bútorokra, a zsűrizés a na­pokban kezdődik. A jövő év elejétől áttérnek a kétmű- szakra, a létszámot duplájára növelik. A ládatermelésben a külkereskedelem igénye 1,1 millió. A jövő évi kapacitást is lekötötték. A számok tükrében így ala­kul a Komlói Helyiipari Vál­lalat első félévi gazdálkodása. Ez tehát a megvalósulás. És a vállalatvezetés koncepciója? A koncepcióval kapcsolatos kérdésekről beszélgettünk a vállalat új igazgatójával, Zse­ni Pállal. — Hogyan Ítéli meg a kls­és középüzemek jövőjét? — Középüzem szintjén mű­ködünk, kiegészítő termeléssel foglalkozunk. Komoly infor­mációs, üzleti és ügyleti munka, nagy technikai fegye­lem — ebben rejlik a közép­üzem létkérdése. Csak az ügyes, rugalmas, az informá­ciókat jól akkumuláló üzem él meg. Konfekció és cipő­üzemünk kis sorozatokat gyárt, amely a kereskedelem­ben a választékbővítést szol­gálja. Elsősorban a gyorsasá­got kell szem előtt tartani, és azt, hogy fantáziát tudjunk belevinni termékeinkbe. Az előbbi azért fontos, mert pél­dául a konfekcióban a keres, kedelem fix határidőkkel dol­gozik — ami 15-én még kell, ( 16-án nem kell —, az számit, ki milyen gyorsan tud meg­jelenni a piacon, a fantázia pedig elsősorban az export­nál esik latba. Létszámunkat nem növeljük tovább, exten- zív fejlesztési terveink a be­dolgozók vonalán vannak. Ehhez nem kell üzem, épület, gép. A falu az ipar perifériá­ja, jelentős munkaerő tartalé­kokkal rendelkezik, a falusi asszonyok munkábaállítását támogatjuk. Vegyük sorra ki­állításainkat! A gazdaságpoli­tika a jövőre nézve olyan le­hetőségeket teremt, amelyek között a kis- és középüzemek is megtalálják lehetőségeiket. A cipőfermelésben a negyedik ötéves tervben gyártelepités nélkül meg kell duplázni a termelést. A Szovjetunióba irányuló export szinte korlát­lan. A bútorgyártás a lakás- építési program igénye, óriá­siak a lehetőségek, a ládater­melés exportlehetőségei is ki- meríthetetlenek. A textilter- melésben telítettség van a piacon, a kereskedelem ügy­ködésétől sokminden függ. Nekünk itt nem szabad fej­lesztenünk. A textiltennelé- sünkkel. véleményem szerint az iparnak a szocialista ex­porton kívül be kell törnie a nyugati piacokra, gondolok itt például Kanadára, ahol sza­badpiac van. Ez súlyos állam­érdek. — Milyenek a műszaki fejlesz­tés lehetőségei? Gyártmány­fejlesztés? — Az új, nagyobb beruhá­zásainkat befejeztük, további cél a gépesítettség állandó fo­kozása, az idei fejlesztési alap akkumulációja is ide fog men­ni. Egy ágazatban lehet és ér­demes fejleszteni, a bedolgo­zóknál. Néhány fővel kezdtük, s ma több, mint kétszáz be­dolgozónk van, száz Komlón, száz a sásdi és a pécsi járás­ban. Falun sok asszony tud varrni, bár nincs szakmunkás bizonyítványa. A bedolgozói rendszert bővítjük tovább, mert a piac mozgásait így tudjuk gyorsan nyomonkövet- ni. Nemrég javaslatot, no­menklatúrát kértünk a Köny- nyűipari Minisztériumtól, hogy milyen cikket dolgoztassunk fel hulladékanyagból bedolgo­zóinkkal. Ősszel a mezőgazda- sági munkacsúcsok megszűn­tével újabb vidéki asszonyo­kat szeretnénk beállítani a bőr-, fa. és textilhulladékot felhasználva. A gyártmányfej­lesztés érdekében augusztus 15-ével kísérleti üzemet ho­zunk létre, ahol új anyagokból az új modelljeinket kísérletez­zük ki. Ezt követően a Cipő- nagykerrel közösen üzletet nyi tunk Komlón, ahol kísérleti üzemünk termékeit árusítjuk. Embereink most is sűrűn jár­ják a Váci utcát, figyelik a kirakatokat, ott voltunk há­rom héttel ezelőtt Budapesten az olasz cipők kiállításán. Mindent megnéztünk. Termé­keink közül kisebb kifogások egyedül cipőinket érték. Meg kell mondanunk, olcsó bőrö­ket használunk fel, a láb­belit ragasztjuk, s ezek a ra­gasztók sajnos, nem tökélete­sek. — Az üzemi demokrácia ha­tása a gazdálkodásraT — A fogyasztók versenye helyébe egyre inkább az el­adók versenye lép, ami kihat egész a munkapadig. Oda kell állni a dolgozók elé, ha nye­reség vagy veszteség van. Ha lefutott egy cikk, közöljük dolgozóinkkal a kereskedelem észrevételeit Vagy; odaállunk reggel a műhelybe: asszonyok, ennek a cikknek a határideje 15-e, ha nem megy el addig, a nyakunkon marad. Minden fontos döntés előtt vitára bo­csátjuk a kérdést A koncep­ciót a vállalat vezetői ülésén tárgyaljuk meg; a gazdaságve­zetés a párt, KISZ és szak- szervezettel. A koncepció alap elveit az ágazattól függően kiadjuk írásban az üzemek­nek. Az üzemvezetők, a mű­vezetők és brigádvezetők el­mondják véleményüket, amit hangszalagra veszünk (közben a KISZ-titkár behozta a mag­netofont az igazgató szobájá­ba és beindította a készülé­ket). Ezt mégegyszer lejátsz- szák. Feltárulnak ,a szűk ke­resztmetszetek. Csak ezután dönt a vállalatvezetés. így volt ez például most is, ami­kor elhatároztuk, hogy a bú­torüzemben bevezetjük a két műszakot Efbben a kérdésben egyébként előzőleg a Könnyű­ipari Szervezési Intézettől is kértünk szakvéleményt A továbbiakban az a tervünk — hiszen egy-egy üzemünknek tekintélyes, 30—40 millió fo­rint az évi termelési értéke —, hogy véleményezési joggal igazgató tanácsot hozunk lét­re, munkások, technikusok, brigád, üzém- és művezetők részvételével. Minden fontos kérdésnél egészen az üzletek realizálásáig, tehát hogy közö­sen értékeljük ki a kereske­delem véleményét, jelen lesz­nek. Az igazgató tanács fel­adata: „megérteni és megér­tetni”, levinni a közgazdasági szemléletet egészen a munka­padig. — Miben korlátozott még > vállalatvezetés cselekvési sza­badsága? — Az üzletpolitikában nin­csenek gátak. A bér- és ár­színvonal megkötöttségei 'fel­tétlenül lazulni fognak — nő az exportérdekeltség. Ha az ár- és bérszínvonal lazulni fog, akkor ml olyan cikkek­Tizennégy érdemes vasutas Kitüntetések a vasutasnap alkalmából A XVIII. vasutasnap alkal- inából tegnap délután ünnepi fogadást tartottak a MÁV Pécsi Igazgatóságának tanácstermében. A fogadáson az igazgatóság vezetői mel­lett részt vett a megye és a város számos vezetője, köztük Bogár József, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának vezető tit­kára, Wieder Béla, a városi pártbizottság titkára és Papp Imre, Pécs megyei jogú vá­ros Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának elnökhelyettese. A vendégeket Kinczli József, a Vasutas Dolgozók Szakszer­vezete Területi Bizottságának titkára üdvözölte, majd dr. Szabó Tibor, az Igazgatóság vezetője tartott ünnepi beszé­det. A MÁV eddig elért ered­ményeinek és soron követ­kező feladatainak ismertetése után dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi mi­niszter megbízásából dr. Sza­bó Tibor tizennégy vasúti dolgozónak adta át az „Érde­mes vasutas” cím viselésére jogosító jelvényt és okleve­let. A kitüntetettek nevében Rész Nándor, Pécs állomás raktárfőnöke mondott köszö­netét, majd Bogár József, az SZMT vezető titkára gratu­lált az ünnepeiteknek. Az ünnepi hangulatban, fe­hér asztal mellett, beszélget­tünk az igazgatóság újonnan avatott érdemes vasutasai kö­zül hárommal. A NAGY NEKIFUTÁS ELŐTT Balogh János közlekedési üzemmérnök, az Igazgatóság távközlési és biztosító szol­gálatának vezetője. Tizenkét év óta dolgozik a MÁV állo­mányában, s mint a műszaki emberek többsége, ő is szí­vesebben beszél munkájáról, mint saját magáról. — A mi osztályunk most áll a nagy nekifutás előtt: a vonatok egyre növekvő se­bessége és a mind nagyobb forgalmi sűrűség elengedhe­tetlenné teszi a távközlési és biztosítási berendezések kor­szerűsítését. Négyszázhárom ember — többségük mérnök, illetve technikus —, őrködik az utazó közönség biztonsága felett, s ha v,láthatatlanul” is, de mindig ott vannak, ahol a vonat jár. A következő években a legfontosabb vo­nalakon szeretnénk elérni, hogy automaták vegyék át a figyelés nehéz feladatát. A balatoni vonalon rövidesen ,. segítőtársakat” kapnak a mozdonyvezetők: ha a fáradt szem véletlenüt figyelmen ki­viül hagyná a tilos jelzést, a műszer azonnal közbelép... Szenvedélyesen, a fegye­lemhez szokott emberek tö­mörségével magyaráz. Villa- mosnénök akart lenni, vasutas „véletlenül” lett, néhány év azonban elég volt, hogy a végtelen sínpárok szerelmesé­vé legyen. T MILLIÓ 900 EZER KILOMÉTER Ughy János vonatvezető a dombóvári csomóponton dol­gozik. 1941 óta utazik. A havi „kvóta” átlagosan 6000 kilo­méter, az elmúlt huszonhét év or. Szab» Tibor, az igazgatóság vezetője három kitüntetett vas­utassal beszélget — Szokolai felv. — alatt tehát legalább 1 millió 900 ezer kilométert töltött tengelyen. Mosolyog, azt mond ja, nem a kilométer sok, ha­nem a családtól távol töltött ünnepnapok száma. Hogy mi­kor volt otthon karácsonykor? — Ezen bizony gondolkodni kell. A vasúti ember számára dupla munkát jelent az ün­nep ... Pályamunkásként kezdte, aztán fékező lett, majd kira­kó. De volt jegyvizsgáló és kezelő is. Most egy 64 fős szocialista brigádot irányit Ezt a kitüntetést is a kollé­gáknak köszönhetem — mond­ja —, mert tudja, a vasút az olyan üzem, ahol egy ember nem ember.... HETVEN VONAT NAPONTA Napbamította, szűkszavú, katonásan merev. A szabály­zat előírásai szerint jelentke­zik: Somogyi József pályaőr, Belecska 66-os őrházból... — Merre is van ez a Be­lecska? — Pincehely és Keszőhideg- kut között. — Mióta szolgál egy helyen? — 1950 óta. — Nem unalmas? — Egy huszonnégy óra alatt hetven vonat is áthalad ké­rem ... Somogyi József nemcsak kitüntetettje, de hőse is az idei vasutasnapi ünnepségek­nek. Június 30-án 4 óra 1 perckor ugyanis gyors hely­zetfelismeréssel és azonnali közbelépésével megakadályoz­ta, hogy két vonat összeüt­közzön. — Az 1063-as és a 69-es haladt egymással szemben. Nem volt gondolkodni való idő, durrancsokat raktam a sínre. Meg integettem is. Az ember ilyenkor olyan, mintha ő maga fuldokolna a vízben”. — A fizetés mennyi? — 1450. — És hogy bírja az éjsza­kázást? — Én még egyszer sem aludtam el, kérem. — Gyerek van? — Kettő. — Vasutasok? — Sajnos nem, pedig én mondtam nekik: ide gyertek, itt ember lesz belőletek ... B. S. Daranyaj közös gazaasagow részéről a beruházások iránt Az eredeti igény 400 millió forintot tett ki, mely a ké­sőbbiekben több visszalépés és törlés után 341 millió fo­rintra csökkent. De még e csökkentett összeg igénybevé­tele is lassúbbnak bizonyult a szokásosnál. A Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságának tájé­koztatása szerint eddig 165 millió forintot tesz ki a — sa­ját erővel, hitelből és állami támogatásból — lefedezett, tehát megnyitható összeg, de az első félév végéig ebből mindössze 61 millió forintot használtak fel a termelőszö­vetkezetek. Tehát igen nagy a lemaradás. Ezt a helyzetet tükrözi a létesítmények készültségi fo­ka is. Az 1968-as évre össze­sen 506 létesítményt tervez­tek a tsz-ek, ebből 91 az elő­ző évről húzódott át. Az át­húzódó építkezésekből az el­ső félév végéig 24-et fejeztek be. Az új beruházásoknál — 415 új létesítmény szerepel az 1968. évi jegyzéken — még ennél is kedvezőtlenebb a helyzet, mert ezeknek mind­össze 20 százaléka indult be. A 415-ből 13 létesítményt ad­tak át július 1-ig. s további 81 építését megkezdték. A felmérés szerint 321 beruhá­zás a mai napig sem indult meg, ebből 131-nek még a ki­viteli terve sincs készen. A 70 százalékos állami ked­vezmény hatására a szarvas- marha- és sertéstartás fej­lesztésével kapcsolatos beru­házások iránt nyilvánult me£ a legnagyobb igény, 63 ser­tés- és 75 szarvasmarha-istálló építése szerepel az idei prog­ramban, azonban éppen ezek a beruházások szenvedik a legnagyobb késedelmet. A ser­tésprogram keretében na­gyobb fejlesztést ez évben az alábbi tsz-ek terveztek; Sza- lánta, Beremend, Véménd, Somberek, Vajszló, Kétújfalu, Drávaszabolcs, Kaposszekcső, Mágocs, mohácsi Űj Barázda Tsz és Villány. A felsoroltak közül csak Szalántán, Bere- menden és Mágocson. illetve a mohácsi Űj Barázdában ad­tak át az első félévben épü­leteket, Vajszló és Kétújfalu visszalépett, a többi tsz-ben a második félévre tevődött át az építkezés. A szarvarmarha- tartási ágazatban nagyobb fejlesztést Szentlászló, Nagy­hajmás, Egyházasharaszti, Kaposszekcső, Véménd és Űj- petre tervez, az első félévben azonban egyetlen épületet sem adtak át A tsz-építési beruházások terén tapasztalható lemaradás okai közé kell sorolni a rossz építőanyagellátást is. Emiatt sok helyen állnak a megkez­dett építkezések. A hiánycikk­lista igen hosszú, kevés a tég la, a cserép, a hullámpala, a kavics, s nincs elegendő vas­huzal és betonvas. A boldogasszonyfai Győzelem Tsz farmján tizennégyezer kacsa van, az előnevelőben pedig hétezer. Az idén 40 ezer kacsát tenyészte­nek, jövő évi tervük már 60—80 ezer. A kacsákat a Kaposvári Ba­romfiipari Vállalatnak adják d Foto: Rácz Károly 4 nél, ahol a gazdaságosság jó, külön bért adunk. Ezek a haj­tóerők az eredményt fokozzák. Az ösztönzés normáit változ­tatjuk, a bérrel politizálunk. Bizonyos programokra, célfel­adatokra már most is bizto- j sítunk jutalomkeretet. Ezt a pénzt nem az igazgató osztja j el. hanem az üzemvezető és a főművezető. A „Jutalmazási | utalványon” a szakszervezeti bizalmi kézjegye is ott szere­pel. Miklósvári Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom