Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-04 / 155. szám

1 1963. július 4. puna mau tiapio Miért szomjas város Pécs? Mi már felhasználjuk a tisztított szennyvizet Ma már a jogi és árproblémák jelentik a legnagyobb akadályt Már hetek óta vita folyik a Dunántúli Naplóban a város vízgondjairól, a tisztított szennyvíz felhasználhatóságá­ról. A vita nálunk, a Pécsi Bőrgyárban is újólag felvetet­te a tisztított szennyvíz hasz­nosításának témáját, s arra ösztönzött bennünket, hogy levelet írjunk a szerkesztő­ségnek s hozzászóljunk a prob­lémához. Három nap alatt 5 tűzeset A szigetvári állami tűzoltó­ság a hét folyamán öt tűzeset­hez vonult ki. Elsején a dél­utáni órákban a Somogy me­gyei Kastélyosdombó község­ben búzatáblában keletkezett tűzhöz hívták segítségül.- Be­vonulás közben kapták az ér­tesítést, hogy a szigetvári járásban Szentlászló község­ben avartűz keletkezett. Szent- lászlóról még be sem vonul­tak, mikor újabb tűzesethez hívták őket, a Csatai Állami Gazdaságba, ahol tarló- és avartűz keletkezett. A tarló- és avartüzeknél a gyors be­avatkozás következtében je­lentős anyagi kár nem volt. Harmadikén, a hajnali órák­ban a barcsi fűrészüzemben keletkezett tűzhöz, a délutá­ni órákban pedig a Sarolta pusztai erdőtűzhez hívták se­gítségül a Somogy megyeiek a szigetvári tűzoltókat. — A Ul. KÉR. TANÁCS VB. egészségügyi csoportja értesíti a III. kerület lakóit, hogy bölcsödéi felvételi kérelmüket július 31-ig adják be a in. kerületi egészség- ügyi csoporthoz. A kérelemhez mellékesük mindkét szülő fizetési Hozzászólás cikkeinkhez „ Közönségivén y, tánczenészek, vendéglátóipar^ Földessy Dénes cikkéhez szól hozzá Zsoldos Jens' hege­dűtanár, a Savages együttes vezetője: Ma a városban működő együttesek legalább egynegye­de nem éri el a hagyományos és külföldi, vagy pesti szem­mel nézve a nemrég magas könnyűzenei színvonalat. Kü­lönösen áll ez a megállapítás egyes beat-zenekarokra — írja a cikkíró. Nem vagyok érzékeny, különben is, akinek nem inge, ne vegye magára, de tudomásom szerint jelen­leg Pécsett mi játszunk rendszeresen beat-muzsikát. Repertoárunk széles skálájú. Aki nem hiszi el kérem, jöjjön el egy este a Rózsa­kertbe, óránként változtatjuk a repertoárt. A szalonzenétől a beatig mindent játszunk, mindegyiket egyformán sze­retjük. Szeretjük a magyar szövegű tánczenét, habár év­közben hetenként egyszer-két- szer lépünk fel és kimondot­tan beat-számokat játszunk. Ehhez tudni kell, hogy nem [Megyénk népművészei Nem állhat le a gyár Ez év június 20-án kritikus helyzetbe kerültünk. Eltört az a vezeték, amely a nyers Du- na-vizet juttatja el hozzánk. Rútjaink, illetve saját víznye­rő helyeink hozama a száraz­ság következtében már koráb­ban is vészesen csökkent. Alig maradt vizünk, a napi 4500 köbméter iparivíz-szükséglet helyett 2 ezer köbméterrel kellett beérnünk. Meg kellett szüntetni a nyersbőr feldolgozást. Három nap múltán már az a veszély fenyegetett, hogy az egész feldolgozó részleget, tehát 400 —500 embert kényszerszabad­ságra kell küldeni. Ha továb­bi 2 hétig szünetel a nyersbőr feldolgozása, akkor már az egész gyárat kellett volna le­állítani', tehát mind a kétezer dolgozó kényszerszabadságra mehetett volna, nem beszélve a leállásból származó sok milliós népgazdasági kárról. Szorult helyzetünkben a Víz- és Csatomaművekhez fordultunk segítségért. A vál­lalat azonban nem tudott a szokott módon segíteni, illetve azt a választ adta, amire már számítottunk: semmiféle víz­kincs, tartalék nincs, csak a tisztított szenny-víz. Javasolta: hívjunk össze gyorsan egy ér­tekezletet, s ezen vegyen részt a tisztított szennyvíz felhasz­nálója, a Pécsi Hőerőmű és természetesen a Városi KÖJÁL is. A Hőerőmű úgy nyilatko­zott, hogy minden nap átad nekünk 2000—2500 köbméter tisztított szennyvizet, a Víz- és Csatornaművek csöveket és más szerelvényeket ígért, s kedvezően nyilatkozott a KÖ­JÁL is. Csupán azt kötötte ki, hogy a vízkivételi helye­ken állítsunk fel ilyen táblá­kat: „Ipari víz, ivásra nem használható!” Ezen kívül még azt, hogy oktassuk ki a dolgo­zókat, mondjuk meg nekik, hogy étkezés és cigarettázás előtt feltétlenül mossanak ke­zet. Kristálytiszta, szagtalan Most már minden akadály elhárult, csak egy volt még: az egyes gyári dolgozók elő­ítélete, idegenkedés^ ettől a víztőL Meg kellett győznünk őket Kicsi mennyiséggel kezd­tük: először csak két öntöző- autónyi, tehát 15 köbméter tisztított szennyvizet hoztunk be, mint mondottuk, kísérlet­re. Már az első percek is kelle­mes csalódást okoztak. A vi­zet ugyanis még a kétkedők is olyan kristálytisztának, s — az enyhe klórtól eltekintve — olyan szagtalannak találták, hogy kétségbe vonták: tisztí­tott szennyvíz-e egyáltalán? Csak akkor hittek nekünk, amikor a szennyvíztisztítóműt felhívták telefonon, s ellen­őriztél! állításaink igazát. Ma már közhely, hogy a kísérlet kitűnően sikerült, s feketén-fehéren bebizonyoso­dott, hogy a tisztított szenny­vizet minden további nélkül felhasználhatjuk a nyersbőr feldolgozására. Sürgősen meg­építettük tehát azt az ideig­lenes vezetéket, amellyel a szennyvíztisztító és Pécsi Hő­erőművet összekötő vezetéket megcsapoljuk. A Hőerőmű, Víz- és Csatornaművek és mások segítségével két nap alatt sikerült. Azóta is tisztított szenny­vizet használunk a nyersbőr feldolgozásnál, s könnyen el­képzelhető, hogy beválik majd a rostműbőrgyártásnál is. Ezt egy újabb kísérlettel kellene tisztázni. Ha kedvezők lenné­nek a tapasztalatok, akár napi 2000 köbméter ivóvíz minősé­gűvé átalakítható, nyers Du- na-vizet is átadhatnánk a vá­rosnak, ha... Ez a „ha” okozza nekünk most a legnagyobb problémát. Bizonytalanra nem építhetünk A Pécsi Hőerőmű egyik hoz­zánk küldött leveléből, illetve dr. Krasső Sándor, a Statisz­tikai Hivatal csoportvezetőjé­nek egy közelmúltban napvi­lágot látott' tanulmányából tudjuk, hogy a Pécsi Hőerőmű a jelenleg felhasználható mind a 15 ezer köbméter tisztított szennyvízre igényt tart. Igaz, hogy több más írásos forrás szerint ritkán fordul elő, hogy mind a 15 ezer köbmé­tert felhasználja, de néha megtörténik. Nem szándékszunk támadást indítani a Hőerőmű ellen, hi­szen még ott sem lennénk a segítsége nélkül, ahol ma va­gyunk. Megértjük azt is, hogy ragaszkodik a vízhez, hiszen biztosítani szeretné magát. Érthető viszont a mi helyze­tünk is. Mi történik azokon a napokon, amikor a Hőerőmű minden tisztított szennyvízre igényt tart? Akkor mivel dol­gozzunk? Sajnos, erre a kér­désre még senki sem adott választ. Teljes bizonytalanság­ban vagyunk, erre pedig nem leh$t alapozni egy nagy gyár termelését, több mint kétezer ember kenyerét. Ügyszólván semmit sem tehetünk, még- csak állandó vezetéket sem építhetünk a tisztított szenny­víz behozatala végett (pedig ha felhasználjuk, nem tudunk meglenni ilyen vezeték nélkül), Sajgó János Ott, ahol a budapest-pécsi vonat belenyargal az abali- geti alagútba, attól nem mesz- sze áll egy kis vasúti őrház. Abban lakik egy ember a fe­leségével és kisfiával... Az őrházban Sajgó János sípos citerás vasúti őr lakik, aki sajátos népi hangszert „talált fel” és szólaltat meg: a sípos-citerát. — Hogy lett magából sípos is meg citerás is? — Hosszú annak az útja. Édesapám cselédember volt. A mikrofon előtt Béres Jánossal, a furulya nagymesterével Dolgozókat felvesznek __Ércbányászat! vállalat I V. tz. Bányaüzeme felvételre ke­res földalatti munkára vájárokat, segédvájárokat, csilléseket, vil­lamos gépkezelőket. Munka díj­szabása teljesítménybérben törté­nik. Jelentkezés IV. sz. Bánya­üzem Petőc (Légakna). (32GS) A Pécsváradl Gépjavító Anomás felvételre keres hegesztő, forgá­csoló, gépszerelő szakmunkáso­kat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a gépjavítónál. (3211) Szerelésben Jártas épületlakato­sokat alkalmaz a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat Pécs, Rákóczi út 56. Jelentkezés á lakatosüzem vezetőjénél. (3126) Éjjeliőrt munkakörbe egy hely­beli férfit felveszünk. Cím: AG- ROKER V. Pécs, Megyeri út 90. (3550) Cipőfelsőrész-készítő szakmun­kásokat, betanított férfi és női dolgozókat felveszünk, Kossuth *Sp4sz Ktsz, Madách I. u. 10. sz. (118) DT—34-es lánctalpas erőgépre gépkezelőt felveszünk, azonnali belépéssel mezőgazdasági munká­ra. Fizetés teljesítmény szerint. Vörös Lobogó Tsz Patapoklosí. (3512) Női Iskolasegédet alkalmazunk azonnalra. Illetmény 5561/b kulcs­szám szerint. Jelentkezni Szé­chenyi Gimnázium gazdasági iro­dájában délelőtt 9—12-ig. (3591) * Szállítási munkakörben jártas férfit felveszünk. Ajánlatokat az eddigi tevékenység részletes le­írásával, szakképzettség megjelö­lésével „Kereskedelem” jeligére kérjük leadni a Sallal n. hirde­tőbe. (3106) Közgazdasági technikumot vég­zett gyors- és gépírókat felve­szünk. Számítástechnikai és Ügy- vltelszervezői Vállalat Pécs, Tüzér u. 3. (3714) # Érettségizett gyors- és gépíró női munkaerőt felveszünk. Dél- dunántúli Textil Nagyker. Vállalat Lerakata, Megyeri út 18. (US) Segédfütői munkakörbe olaj fűté­se* kazánhoz heti 43 őrás mun­kaidővel férfi munkaerőt kere­sünk. Pécs, Tejüzem, Tüzér u. 15. (882) * A Pécsi Állami Erdőrendezőség Pécs, Bét u. 8. III. e. azonnal alkalmaz szerződéses munkavi­szonnyal gépírókat. (880) * Borpalackozáshoz, kizárólag férfi munkaerőt felveszünk. Állami Pin­cegazdaság, Batthyány u. 2. (804) * Központunkhoz fűtői és hivatal- segédl munkakörre férfi dolgozót keresünk. Állami Pincegazdaság, Szt. István tér 12. Gondnokság­nál. (805) Lakatos szakmunkásokat és se- gédhiunkásokat keres felvételre a Pécsi Sütőipari Vállalat. Jelentke­zés Pécs, Zsolnay Vilmos u. 61. (191) * Senye és Vidéke Építő Ktsz há­rom lakatos szakmunkást vesz fel. azonnali belépéssel és egy bádogos szakmunkást. Jelentkezés Sellye, Ságvári u. 8. szám alatt a Munkaügyön. (798) Városi Rendelőintézet alkalmaz­ni kíván egy nyugdíjas kőművest havi 500,— Ft bérrel. Jelentkezni lebet munkanapokon délelőtt 8— 16 Aráig a gazdasági hivatalban. (802) A komlói Viz- és Csatornamű Siklós és környékére felvételre keres hegesztői vizsgával rendel­kező vízvezetékszerelőt és két se­gédmunkást, karbantartási hiba­elhárítási munkákra. Jelentkezni lehet a vállalat siklósi kirendelt­ségénél. (125191) * Pécsi Bőrgyár karbantartási munkák végzéséhez (egyműsza- kos) keres géplakatosokat és se­gédmunkásokat. Jelentkezni a karbantartó műhely Irodában. (3569) * Felveszünk azonnali belépéssel két jól képzett cipőipari tech­nikust, továbbá nagyüzemi terme­lésben jártas cipőipari szakmun­kásokat. Bérezés: megállapodás szerint. Munkásszállást biztosí­tunk. Jelentkezés a vállalat fő­mérnökénél. Komlói Helyiipari Vállalat, Komló, Kossuth L. n. 21. Tel.: 20-92. (125196) Pusztám laktunk. Apám nem­csak víg kedélyéről, hanem citora-játékáról is híres volt. Tőle tanultam meg citorán játszani. Süldő gyerek korom­ban már magam Is húztam a talpalávalót vasárnap dél­utánonként a pusztán. — Mikor ismerkedett meg a meggyfa-síppal? — 1945-ben Jágónok köz­ségbe költözködtünk. Ott egy pásztorembertől hallottam meggyfa-sípoir sípolni. Kér­tem tőle egy sípot. Adott és elmondta, hogy hogyan kell készíteni ilyet. — Egyszerű különben az egész. A meggy- faágról lehúzzuk a héját és fél centi széles, öt centi hosz- szú nyelvet faragunk belőle. Ezután késhegyre tesszük és meghajlítjuk. Ha azt a lehaj­lított részt az ember megfog­ja, a másik részét a szájába teszi és megfújja, szépen szól. Amikor szántani mentem, de sokat sípoltam a nagyvilág­ba... — Értem. Sípolni megta­nult, de még nem volt meggy- fasípos-citerás. — 1950-ben a vasúthoz ke­rültem. El vittem magammal szolgálatba a hangszereimet is. Vonatmentes időben, ami­kor nem zaklatott senki, el­kezdtem a fejemet törni azon, hogyan lehetne egyszerre ját­szani mind a kettőn. — Kita­láltam. Vágtam egy orgona­bokrot és meghajlítottam. Egyik végét a citora nyaká­ra erősítettem, a másik végé­re rászereltem a meggyfasí­pot. Aztán hosszú órák múl­tak el, amíg mind a kettőn tudtam egyszerre játszani, egyforma áriával. — Hogy fedezték fel? — Néhány évvel ezelőtt a kisfiam árulta el a tanító bá­csijának, hogy tudok muzsi­kán játszani. Meghívtak tánc­csoportot kísérni és attól kezdve sokat muzsikálok. La­kodalomba is hívtak már. A szomszéd faluban szilveszter­kor én szolgáltattam a zenét a bálban. Többször játszottam a rádióban. Egyszer a tévé­ben is. Kitekint az ablakon. Vonat robog el a kis ház előtt. Vál­tótársa már lehúzta a sorom­pót. Sajgó János, a vasutas népművésznek nóta jut az eszébe: Ez a vonat, ha elindul, hadd menjen, Én utánam senki ne keseregjen. Keseregjen minden lány a babája után, Én is kesergek a magamé után. (Várnai F.) vagyunk főfoglalkozású zené­szek, napközben dolgozunk és szerződésünk csak nyárra szól. Szeretnénk beszélni lehetősé­geinkről is' Nincs összhang­ban a város színvonaligénye és a pécsi zenekarok valódi színvonala. Mert az igény: állandóan magas színvonal — írja a cikkíró. De kinek az igénye? Más az igénye a ven­dégnek, a vendéglátónak és a zenésznek. Szerintem két le­hetőség van. Tömegszórakozó­hely, tele fiatalokkal, beat­zenekarral, igényes repertoár­ral — de akkor nincs a ven­déglátónak bevétele. A másik: odamegyek a vendéghez, akár egyszál hegedűvel és fülébe húzom. Az nem érdekes, hogy milyen színvonalon, csak az, hogy az ismerős melódiát hallja. S akkor van bevétel Kinek az igényeit elégítsük ki? „Halovány Balokány“ Miklósvári Zoltán glosszá- jára válaszol a Pécsi Viz- és Csatornaművek: A Balokány-tó nemcsak je­lenleg halovány, hosszú éve­ken keresztül, fokozatosan halványult. 1933-ban a Balo- kány-fürdő megnyitásakor a Balokány-ligetet és -tavat tel­jesen újjávarázsoltuk. A régi pécsiek, akiknek emlékezete nem halvány, emlékeznek ar­ra, hogy 1933-tól 1945-ig az egész Balokány-liget — ami­kor a Pécsi Víz- és Csatorna- művek kezelésében állt — Pécs egyik gyöngyszeme volt, festőién szép környezettel, pázsittal, gondozott sétányok­kal. 1945-től kezdődően a tó és környéke kikerült a Víz- és Csatornaművek kezelésé­ből és azóta a környék álla­pota lassan, de fokozatosan süllyedt le a jelenlegi nívóra. Vezetőségünk, látva a fürdő közelében uralkodó tarthatat­lan állapotokat, valamint ab­ból a célból, hogy a fürdő befogadóképességét növeljük, az I. kerületi Tanácstól a tó és környékének saját kezelés­be való átadását kérelmeztük. Az átadás ez év tavaszán meg is történt. Elhatározott szándékunk, hogy anyagi áldozatok árán is az egész környéket a 30 évvel ezelőtti nívóra emeljük. A tavat már ideiglenesen ki­tisztítottuk, fertőtlenítettük, poshadt szagát megszüntettük. Az omladozó kőpárkányt rövi­desen felújítjuk, a kerítést újjáépítjük, a pázsitot és a bokrokat rendbehozzuk. Fe­lesleges hangsúlyozni, hogy a tervbevett nagy munkát rövid idő alatt elvégezni nem tud­juk. Kapacitáshiány, vala­mint az állandó létszámhiány miatt csak a legsürgősebb munkákat tudjuk elkezdeni és elvégezni. Ezúton kérjük a tanácsot és a vállalatokat, legyenek segítségünkre a tó és környékének felújításában, valamint megóvásában, hogy a Balokány ismét Pécs város dísze, gyöngyszeme legyen, v Motorostalálkozó A PTTE Motoros Turaklub vezetősége a fonyód-bélatcle- pi motoros találkozóra túrát szervez. Találkozás: a 48-as téren. 1 csoport: 1968. július S-cn 6.30 órakor. (Vezető: Hantos). 2. csoport: július 6- án 6.30 órakor. (Vezető: Köhler). 3. csoport: július 6- án 14.00 órakor. (Vezető: Tóth). 4. csoport: július 7-év. egyénileg. A sátrakat és a gumimatracokat a sportkör elnökénél lehet felvenni. Pécs, Megye u. 21., de. 7—12 óráig. Program: július 5-én: megnyi­tó, 6-án: vízisí-bemutató. 7-én: motor ügyességi verseny, s egyéb vetélkedő, filmvetítések 8-án: hajókirándulás Bada­csonyba. záróünnepély. Visz- szaindulás: 8-án és 9-én, cso­portosan. 1 : hiszen 700—800 ezer forintba ■ kerülne az a vezeték! Amíg nem kapunk biztosítékokat, ■ nem költekézhetünk! . A legfontosabb még hátra ’ marad. A gyár csak akkor ér- . dekelt a tisztított szennyvíz felhasználásában, ha olcsób- ! ban hozzájut, mint a nyers i Duna-vízhez. Egyelőre azon­ban még nem tudjuk, meny- [ nviért adják majd köbméte- . rét. Reméljük, hamarosan dönt I majd az árhatóság, hiszen I pontos ár nélkül teljesen ta- . nácstalanok vagyunk.- j Amint látjuk, a tisztított • szennyvíz felhasználhatóságá- 1 ról folytatott szakmai vita már • eldőlt. Ma már a jogi és ár­■ problémák jelentik a legna­• gyobb akadálvt, s előre ha- i ladni csak akkor tudunk, ha ■ ezeket megoldják. Reinisch Béla, 1 I a Pécsi Bőrgyár főenergetikusa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom