Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-25 / 173. szám
1968. július 23. Dunontmi nap 10 A Koronától a Fehér farkasig Hajdan volt kocsmák, kávéházak, éttermek Amikor még csak mokkát, szörpöt, kakaót fogyaszthattak a nők lAhol örök a kánikula Figyelemre méltó tanulmányt készített a pécsi vendéglátóipar területi elhelyezkedésének változásairól dr. Er- dősi Ferenc, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének kutatója. A helyismereti tanulmány a XIX. század közepétől napjainkig tartó időszak, tehát az utolsó száz év vendéglátóipari változásait foglalja össze. A pécsi city A múlt század második felében Pécs vendéglátó és szórakoztató intézményeinek nagy része a közigazgatásiüzleti centrumban, a pécsi city-ben, a mai Kossuth utca elődjében a Nagy utcában és a Széchenyi téren helyezkedett el. A téren már állott az 1845-ben épült Nádor-fogadó és étterem, mellette a mai bírósági épület helyén a Polgári Casino működött, a Mária utca felé eső oldalon pedig az 1839-ben épült színházba 1887-ig járt a pécsi közönség, de színházi előadásokat az Elefánthoz címzett vendéglő emeletén is tartottak. A Széchenyi téren a mai központi gyógyszertár épületének elődjében a Zenélő órához címzett vendéglő állott. A Nagy utcában a városházával ferdén átellenben működött az Aranyhajó szálló és étterem, a mai Fegyveres Erők Klubja épületében pedig az 1838-ban alapított Nemzeti Casino, amelyben a házirendet és a szórakozás módját a nemesség diktálta. Állott már a Hattyú ház is, ezt hangversenyek tartására és táncpalotának használták. A földszinten az 1880-as évek végén orfeumot í-endeztek be. Á Nagy utca keleti szakaszán a Felsőmalom utca nyugati sarkán a Magyar király nevű szálloda- étterem-kávéház kapott helyet. Itt mértek Pécsett először zona-adagokat és ez a cég nyújtotta a legolcsóbb étkezési lehetőséget. A Kazinczy utcában a mai étterem helyén állott Tomanek Károly ámyaskerttel rendelkező vendéglője. Caffe restaurant volt a Férencziek utcájában a Her- mann-féle ház földszintjén, a Pécsi Rádió Stúdiójának helyén pedig öt szobával és tágas kerttel a Gambrinushoz címzett vendéglő. A többi pécsi vendéglátó intézmény elhelyezkedésében a forgalmi tényező játszotta a főszerepet, a fogadók és vendéglők egyrésze a városba befutó országutak, valamint vásárterek mellé települt. Híres volt az Irányi Dániel tér alatti hatalmas marhavásártér, Fehér farkashoz címzett vendéglője, az előkelőbb vendégek által látogatott Hét fejedelem (a mai Borostyán) és a mai sétatér helyén lévő búzapiacon a Kőnig-féle vendéglő. A városba tartó egyik legforgalmasabb országút a siklósi volt. Itt volt a Bagóféle kocsma, a jelenlegi jogászkollégium helyén a híres Vadember szálloda. A Szigeti országút melletti disznópiacra érkezőket a mai Kórház tér északi peremén működött Korona szálloda és kávéház látta vendégül. Az intelligencia találkozóhelye A XIX. század végére az egyre jobban fejlődő városban jóhangzású és előkelő kávéházak, sörcsarnokok, újabb szállodák nyíltak. A városközpont újdonsága a Széchenyi téri Nemzeti sörcsar- nok, a jelenlegi megyei tanács épületének helyén megnyílt Ribay-féle kávéház. Ez volt az első nyilvános szórakozóhely, ahol pécsj hölgyek is megjelenhettek, de csak mokkát, kakaót és szörpöt fogyaszthattak. 1898-ban a Ribay kávéház helyén épült palotában nyílt meg a Royal kávéház, a „város és vidék intelligenciájának találkozási helye”, ahol időnként hangversenyeket is rendeztek. A megélénkült vasúti forgalom hatására építette meg Ráth Mátyás a pályaudvar melletti nagy vendéglőjét, majd később étteremmel is rendelkező szálloda épült fel a pályaudvar északi előterében. Az Indóház utcában a mai Baldauf Gusztáv evangélikus szociális otthon helyén az Excelsior szálloda várta a pályaudvar utasait. A vendéglátóipar legszembetűnőbb fejlődése ekkor a Rákóczi és a Siklósi út kereszteződésénél tapasztalható. Itt épült fel a mostani lakástextil szaküzlet helyén a Mátyás király szálloda, az 1880- as években kialakított Maj- láth tér sarkán a Vadászkürt szálloda és a jelenlegi bútorbolt helyén a hatalmas ablakokkal rendelkező, terasszal rosi kisvendéglők és a főútvonalak mentén fekvő beszálló vendéglők. Ég ina? A szocialista vendéglátóiparnak is megvannak a maga nevezetességei. Az idegen- forgalmi látványosságnak is beillő Olympia étterem és bár esetenként reprezentatív fogadások és speciális nagybálok színhelyévé válik. A felszabadulás óta több új étterem épült az új városrészekben, újonnan létesített cukrászdák, presszók tömege nyílt meg (Művész, Hangulat, Misi, Kuba, Delicates), a városperem lakói számára pedig több régi kocsmát kisvendéglővé, eszpresszóvá alakítottak át. Klímamérések a pécsi üzemekben — De jó, hogy a kánikula elmúlt! — mondjuk már másfél hete. — De nem mindenütt múlt el, van ahol örök a kánikula! — mondják néhány pécsi üzem munkásai. — Igazuk van! — vélekedik dr. Meláth Ferenc, a Pécs városi KÖJÁL állami közegészségügyi felügyélője, aki a munkaegészségügy felügyeletét látja el. Beszéljünk tehát az üzemi dolgozók hőmunkájáról. A téma érdekes és nehéz. Ugyanis többféle összetevője van, így a fizikai munka közben az izmok által termelt, valamint az üzemi munkafoMi a vízinérgezés? — A gyógyír: konyhasó Műszaki szemlélet helyett biológiai szemlélet A Royal kávéház északi terme Fónay Márta a Szőlőskertben Erre táncol Pest és Pécs címmel lyétfőn műsort adott Pécsett a Pécs és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Szőlőskert kisvendéglőjében Vámosi János, Záray Márta és Keleti Pál. A kisvendéglő ugyanis neves művészeket hoz le rendszeresen, hogy ezzel színvonalas kőny- rtyüzenei műsort adjon vendégeinek. így hétfőn, július 39-én magyamóta-est lesz, ezen Gál Gabriella, Jákó Vera és Keleti Pál lép fel. Majd augusztus 5-én sanzon-estet szerveznek, mégpedig Géczj Dorottya, Mednyánszky Ági és Gálcsiki János felléptével. Augusztus 12-én a Szőlöskert zenekarvezetője. Hajas Béla, a rádióban elhangzott szerzőt estjét ismétli meg. Az augusztus 19-i népdal-est előadói: Bojtot- Imre, Orbán Katalin és dr. Németh József. Végül augusztus 2«-án táncdal-estet szerveznek. Főnay Márta, Pécsi Ildikó, Keleti Pál és Kardos Beáta részvételével. A Pécs városi KÖJÁL évekkel ezelőtt kezdte el az üzemi klímaméréseket. Azóta pontos adatai vannak a pécsi üzemek klímaviszonyairól. Ezeket az adatokat az úgynevezett kom tört viszony okhoz hasonlítja. A komfortnak felel meg I például mínusz 2—3 (télen I mínusz 3—4) katafok hősugárzás, 40—-60 százalék közötti relatív nedvesség és 20 —24 (télen 18—22) fok effektiv hőmérséklet. Ez utóbbi a levegő hőmérsékletének, pára- tartalmának és mozgásának viszonyából számítható ki. Hogy végül is milyenek a pécsi üzemek klímaviszonyai, azt dr. Meláth Ferenc így foglalja össze: — A hőkomforttól különösen a következő üzemekben van lényeges eltérés: a Patyolatnál a relatív nedvesség magassága miatt, a mészke- mencéknél dolgozó üzemekben, valamint a Porcelángyárban, továbbá a Bőrgyár kikészítő üzemének szárító egységeiben a magas hőmérséklet miatt. Ellenőrzéseink, méréseink után írásban hívjuk fel az érdekelt üzemek figyelmét a kapott eredményekre. Ennek nyomán a Bőrgyárban két év óta igen sokat javítottak a helyzeten a szellőző-berendezésekkel. A Patyolatnál elkészült egy átalakítási terv, de nem kapnak kivitelezőt. Végül a Porcelángyárban sajnos teljesen új gyárépületre van szükség. • De a hőmunka ártalmai ellen — az említett beruházások szükségessége mellett — igen egyszerű védekezési formák is léteznek: — Először is a védőitalba egytized százalék konyhasót kell tenni. Egyébként védőitalként azért jött divatba a szikvíz, mert abban nem lehet érezni a só ízét. De sajnos, még a köztudatban él az a hiedelem, hogy nyáron kevés sót szabad fogyasztani.. E helyett azonban a szokottnál kissé sósabb, de azért még ízletes étel fogyasztása^ szükséges, főként a hómunkásoknak, de általában az erősen izzadékony embereknek. Aztán jó módszer — ezt a Porcelángyárban vezették be — ha a hőmunkaigényes és nem hőmunkaigényes munkahelyeket egy műszakidőn belül gyakrabban cserélik. Esetleg a pihenő szoba is megvalósítható, méghozzá zuhanyzóval. Földessy Dénes Egy Kis I kiegészített pompás Hungária - kávéház. A sarkon lévő csemegebolt területét a Pannónia kávéház foglalta el. Ernster Erdélyi Dőli muzsikál Az első világháború alatt lényegesein visszaesett Pécs polgári idegenforgalma. A kisebb hoteleket felszámolták, több étterem is megszűnt. A szerb megszállás idején ismét megélénkült a forgalom. Megnyílt a Pannónia szállodában a Pannónia varieté, sőt a nyári hónapokban még három másik varieté is működött. A Nyári orpheum a Siklósi út 11—13, Ameri Icai szalon a Felsőmalom utca 15- ben, az Aranyforrás a Kaposvári utca 14-ben kapott otthont. A Deák utcai Polgári kávéházat — a mai bútorraktár helyén működött és Foj- togatónak nevezték — egymillió koronás költséggel bárrá alakították át. A bárnak néger mixere, parkettáncosai és táncosnői voltak. Százezer koronáért vásárolt zongorá- j ján a hangszervirtuoz Ernstér | Erdélyi Dőli játszott. A szerb megszállás után '• hirtelen visszaesett Pécs idegenforgalma. A vendéglátó- I ipái- még jobban, mint az el- ; ső világháború előtt, a belvá- ; ros ban összpontosult. Többek ; között átalakult a sétatér is, i a rendezés után megszűnt a 1 búzapiac és a felső sétatéren ; a nyári korzón megnyílt a ; Kioszk. Kávéházak ebben az ! időben csak a city-ben vol- ! tak (Nádor, Royal, Corsó, ' Hungária). A mai SZMT < székházban a Lóránt palota < Perczei utcai oldalán üzemelt < a Belvárosi Kávéház. S A 30-as évek végén, a 40- ; es évek elején ismét nőve- j kedett az idegenforgalom, s ( ezzel egyidőben látogatottab- < bak lesznek a Király utca 14- i ben lévő Korzó kávéház és étterem, a Ferenc József út elején az Iszlay kertvendéglő, a Perczei utca 4. sz. alati ? Belvárosi vendéglő és forgal- i masabbakká válnak a külvá- ; fiivá sóink közül többéi ^ panaszolják, hogy dr. Fritz Kahn: A szerelem is kólája című, idén megjelen könyvéhez alig lehet hozzá jutni. — A Ki mit tud is vége ért — mondják —, mive töltsük szabadidőnket ilyei körülmények között? Mi eredetileg azt tervez tűk, hogy az Anyák iskolá jával foglalkozunk, azonbai belátva, hogy az már eg\ kövtkező fokozat és hozzá jutni is könnyebb, átpártol tunk a szerelemhez. A fülszöveg szerint „Errö a könyvről fenntartás nélkü elmondhatjuk, hogy ez ma c korszerű szerelem- és házasságtudomány alapvető forrásmunkája.” írásunkban ez\ a bizonyos korszerűségei szeretnénk érzékeltetni a könyvtől és tőlünk telhetőén, s miként a kiadó a mű előszavában, mi is az olvasóra bízzuk, hogy a most megszerzett ismereteket hogyan kívánja hasznosítani... EGY KIS TÖRTÉNELEM ,,Ábrahám házassága a többnejüség és az egynejű- ség keveréke. Voltak ágyasai, szolgálói, de mindezek mellett Sárával egynejűség- ben élt. Sára terméketlen volt, ezért érthető, hogy féltékeny volt a többi nőre, akik Abrahámnak gyermekeket szültek”. Dr. Fitz Kahn fenti meg- állapításai több szempontból i is figyelemre méltóak. A csa- j podár férj a jövőben tudó mányos alapon érvelhet Sá rájának: Igaz, hogy van né hány nőcském, de izgalomri semmi okod, tudhatnád, hogy ' egynejűségben csak velet élek. Ráhel, a bibliai Jákob sze reime is sokat szenvedet a terméketlenségtől, Enny már elég is a tanulékoni olvasónak, hogy kitalálja kimondhatatlanul féltéként volt Leára, Jákob feleségére pusztán azért, mert Lea ti zenegy gyereket szült Jákob rak. Ezeket a nőket nagyot nehéz kiismerni. Az igazsát. az, hogy Jákob Ráhelt sze rette jobban. A bizonyítél ereje mindenkit lenyűgöz halála után Jákob síremié két emelt neki, „mely még ma is áll”. EGY KIS „ANATÓMIA” „A férfi magasabb, combjai hosszabbak, termete a nő üldözésére teszi alkalmassá” — nyilvánítja ki Fritz Kahn. Már-már ideírnám a kézenfekvő következtetést, hogy karja pedig azért vastagabb, mert másképi: nem tudna mihez kezdeni a. nővel, ha utoléri, de nem, vagyok szakember, még kinevetnének az anatómusok.- Egyébként is, Fritz Kahn- doktor nincs rászorulva az- én ötleteimre: A férfi „erő- a sebb, izmosabb, hogy a hoszszú lábaival könnyen utol- 1 ért nőt let eperbe sse". Nem szokásom az olvasó- val bratyizni, ne is úgy ve- t gyék, de fogadjunk A sze- i velem iskolája egy példányá- ] ba, hogy nem találják ki, : miért világos és szőrtelen a ) nő bőre? Azért, „hogy a fér- , fi — mint őzbak az előle • menekülő őzt — fák és bok- rok között szürkületkor is i észrevegye”. 1 Néger nőt ne üldözzünk- szürkületkor. ■’EGY KIS „LÉLEKTAN” Sok asszony szenved a házasságban. mert férje nehezen kezelhető. Szenvedései egy csapásra megszűnnek, ha tartja magát Fritz Kahn- doktor tanácsához: „Ha a i férfit nem könnyű irányí■ tani, az asszonynak az áldo- i zat szerepét kell magára vál■ lalnia. Tudja, hogy a vihar ■ az adóhivatalnak szól, de ő ■ a feleség, a béketűrő, a láb- i nyomásra automatikusan nyt ló szemétkosár. Csak tombolja ki magát a férfi/ A leves el van sózva, a sör meleg, a krumpli odaégett, — s az asszony nem szól egy szót sem. Még igazat is ad a férfinak. Tökéletesen igazad van; nem vigyáztam ... buta voltam... mi nők mindig olyan ostobák vagyunk... — Ezt szívesen hallgatja”. Ne higgyük azonban, hogy ez már elég is a boldog házassághoz. ..Ha házasságunkat úgy akarjuk alakítani, hogy abban boldogok legyünk, erre csak egy mód van: ha szeretjük egymást. Meg úgysem érthetjük egymást, mert alapvetően különbözőek vagyunk. Minden házaspár szobájában nagybetűkkel álljon a jelszó: SZERETNI!” Az új gondolatok mindig zavarba ejtik az embert. De tárgyilagosan el kell ismernünk tényleg ritka az olyan boldog házasság, melyben a felek nem szívelik egymást. Csak azt a bizonyos SZERETNI jelszót nem tudjuk hova tenni. Szó szoros értelmében véve. Mert mi van akkor, ha a férj a kocsiban, a feleség pedig a gyerekágyban akarja elhelyezni? De Fritz Kahn gondolat- menetébe beilleszkedve erre is könnyen válaszolhatunk: Ilyen esetekben célszerű a jelszót !:ét példányban elkészíteni. Kéri Tamás lyamat következtében kialakult hő, végül az időjárás. Ezek együtthatójaképpen alakulnak ki az olt tevékenykedő ember hőmunka-körül- ményei. Az egészségügynek tehát nemcsak az emberi szervezetet kell ez esetben figyelemmel kísérnie, hanem a technológiát, az üzem építészeti sajátosságait és a meteorológiát is. Mindezek ellenére a magyar közegészségügy eddig elkerülte azt a veszélyt, hogy műszakiassá váljék. E helyett i a sokféle tényező együttható- | sában is az embert tartja ! vizsgálata céljának, tehát vé- ! gül mégiscsak biológiai szemléleten alapszik. A dolgozó ember persze nem ismeri a közegészségtan tudományát. Csak annyit tud, hogy a meleg néha kibirha- tatlannak tűnik, máskor az udvarról a belső helyiségekbe ki-bejárkál és megfázik, avagy kánikula idején elájul. Pedig az úgynevezett hőbetegségeket már tudományosan vizsgálják. Így az ájulást, amelynek oka a keringési rendszer károsodása. A hőség következtében ugyanis a vér besűrűsödik, a szív nehezen tudja körülhajtani a testben, s ez különösen a központi idegrendszerben okoz kárt, ami legtöbbször ájulásban nyilvánul meg. A két héttel ezelőtti kánikulában például hét dohánygyári asszony ájult el. Másik tipikus hőbetegség a vízmérgezés. Ennek sóhiány az oka, aminek következtében felbomlik a szervezet só- és vízháztartása. Az emberi test ugyanis csak sóval tudja feldolgozni a vizet. Ha a víz sószegény, akkor a sejtekbe kerül és azokat rombolja, esetleg tönkreteszi. Tünetei: az izmokban, főleg a lábikrában görcs, azon kívül fejfájás, szédülés, hányinger, szívgyengeség, esetleg — bár ilyen még nem tordult elő Pécsett — halál.
