Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

4 minonmti nctpio 1968. július 21. A rászorultság sorrendjében! Rendkívüli vb-ulésen tárgyalják meg a III. kerületi lakáselosztó társadalmi bizottság sérelmét Kovács Ervin lakásigényé­nek jogosságát senki sem vi­tatja. Hét éve laknak albér­letben, nehéz körülmények között, kislányuk is ott szü­letett, ősszel megy iskolába. Mindkét szülő beteges, a férj november óta táppénzes állo­mányban, jelenleg kórházban van. Tavaly, végső kétségbe­esésükben levelet írtak Gás­pár Sándornak, a SZOT fő­titkárának, megyénk ország- gyűlési képviselőjének. A kép viselő megbízásából válaszol­tak is nekik, nehéz helyzetü­ket megértik, problémájukat figyelemmel kísérik. Ezt meg­előzően kaptak választ az SZMT-től is. E levélben köz­ük velük, hogy 1968-ban a lakásigények kielégítése köny- nyebb lesz, de kötelező ígére­tet ők sem tesznek Kovácsék- nak: „A lakások elosztásánál a társadalmi bizottság javas­latát veszik figyelembe, amely elsősorban a rászorultságot vizsgálja. A lakáselosztásnak ezt a formáját helyesnek tar­juk”. Kovács Ervin néhány héttel ezelőtt szerkesztőségünkben előadta, hogy bár a társadal­mi bizottság javasolta, idén sem jutott számukra szövet­kezeti lakás. Azt is hozzátet­te, nem ő az egyedüli, aki így járt, tudomása szerint számos családot mellőzatek méltánytalanul, olyanokat, akik a társadalmi bizottság listáján már szerepeltek. Nemcsak az SZMT, egész társadalmunk helyesnek tartja a társadalmi bizottságok be­vonását a lakások elosztásá­ba. E bizottságok 1963-ban történt megalakítását a szo­cialista demokrácia kiszélesí­tésének jelentős alttusaként könyveljük el ma is. Amíg nincs lehetőség minden jogos lakásigény azonnali kielégi- k» tésére, az egyedüli, ami meg­nyugtathatja a lakosságot, ha azt látja, hogy a rászorultság kérdésében a dolgozók legkü­lönbözőbb rétegeiből kiválasz­tott, köztiszeteletben álló em­berek javaslata alapján dönt a tanács vb-a. Kovács Ervin panaszának kivizsgálása során azonban azt kellett megállapítanunk, hogy a III. kerületben egyes vezetők nem becsülik kellően a társadalmi bizottságot, ne­vében saját elképzeléseiket próbálják megvalósítani. Szeri Béla honvédőmagy, helyőrség kommendás, aki 1963-ban kapcsolódott be a bizottság munkájába és ha­marosan annak tikára lett, tudomásunkra hozott néhány konkrét esetet, melyekből vi­lágosan kiderül, hogy a kerü­let vb-elnöke, és vb-titkára személyes befolyását, hivatali hatalmát felhasználva olyan személyek besorolására kí­vánta rávenni a társadalmi bizottságot, akik lakásra nem igényjogosultak, ö ezeket a kísérleteket — más bizottsági tagokkal együtt — minden al­kalommal visszautasította, megközelilhetetlenül látta el funkcióját. Idén aztán, köz­vetlenül a szövetkezeti laká­sok elosztása előtt fáradságot nem ismerő társadalmi mun­kájáért megdicsérték — és megköszönték eddigi műkö­dését ... Patartics Mátyás, a társa­dalmi bizottság elnöke, vala­mint a bizottság tagjai úgy látják, hogy Szeri Béla „leg­főbb hibája” az volt, hogy mindig kiállt a véleménye mellett. Az idei szövetkezeti lakás­elosztásnál aztán a húr pat­tanásig feszült. A társadalmi bizottság tagjai május 20-án, a III. kerületi Tanács hiva­tali helyiségében megtartott munkaértekezletükön elhatá­rozták, hogy nem azonosítják magukat olyan döntésekkel, melyek egy része nem felel meg a lakásgondokkal küzdő lakosság érdekeinek. Tiltako­zásuk kifejezésére a munka- értekezleten azt a megoldást választották, hogy a kialakult helyzetről tájékoztatják az il­letékes állami és pártszerve­ket, s addig nem kívánnak részt venni további lakásügyek intézésében, míg az értesített szervek döntése meg nem születik. Azt jelentené ez, hogy a társadalmi bizottság nem elég szik meg javaslattevő szere­pével, hanem a döntés jogát igényelné magának? Szó sincs róla. A bizottság azt sérel­mezi, hogy az általa javasolt 75 család közül 18-at kihúz­tak a listáról — eddig rend­ben is lenne, de — helyettük olyanokat soroltak be, akik kevésbé vannak rászorulva. Ugyancsak sérti, és joggal sérti a bizottság tagjait az a tény, hogy bár véleményüket meghallgatták, de válaszra rnár nem tartották érdemes­nek, egy szóval sem indokol­ták meg a javaslat megvál­toztatásának okát, szükséges­ségét. Érthető, hogy a bizott­ság ebből azt a következtetést vonta le, hogy munkáját nem becsülik, nem tekintik vita­partnernek őket. De, ami en­nél is jobban aggasztja a bi­zottság tagjait, úgy érzik, hogy ilyen körülmények kö­zött nem tudják betölteni társadalmi szerepüket, nem tudják megfelelően képvisel­ni a lakosság érdekeit Pénteken délután a városi tanács hivatalos helyiségében Horváth Lajos, a Városi Ta­nács vb-elnöke fogadta a tár­sadalmi bizottság tagjait, hogy panaszukkal személyesen is megismerkedj ék. A társadalmi bizottság tag­jai elmondották, hogy jegy­zőkönyvbe foglalt véleményük a közben eltelt Idő óta sem változott s csak akkor tud­ják vállalni a további mun­kát, ha ehhez a kerület veze­tői is biztosítják a lehetősége­ket. Egyben kérték a Városi Tanács vb-elnökét hogy a városi végrehajtó bizottság határozat formájában rendez­ze a társadalmi bizottság mű­ködésének szabályait Horváth Lajos ígéretett tett erre. A tanácskozáson végül az a meg egyezés született, hogy a Vá­rosi Tanács vb-elnöke rend­kívüli vb-ülést hív össze a kerületben, a társadalmi bi­zottság pedig addig is részt vesz a további lakásügyek intézésében. Frissen szedett áruk a boltokban nak, hogy nem tekinti köte­lező érvényűnek a mellékle­tet. A fegyelmi bizottság azon ban azt is fegyelmi vétség­nek tünteti fel, hogy dr. Fe-1 renczi István nem tekintette' kötelező érvényűnek a mel­lékletet ... A társadalmi bizottság sé­relmétől elválaszthatatlan dr. Ferenczi István igazgatási osz­tályvezető ügye. A ül. kerü­leti tanács vb igazgatási osz­tályvezetője anélkül, hogy a társadalmi bizottsággal erre „szövetkezett” volna, .maga is azon a véleményen volt és van, hogy a társadalmi bi­zottság javaslatában szereplő tizennyolc család rászorultsá­gi sorrendben megelőzi azokat a személyeket, akiket a vb sorolt be később a üstára. Ennek a véleményének vb- ülésen hangot is adott. Saj­nos, jogos észrevételeit érdemi válaszra nem méltatták. Kiál­lását a társadalmi bizottság és ezen keresztül a rászorul- tabb lakásigénylők mellett a vb munkájának akadályozá­saként értékelték a kerületi vb függetlenített vezetői és fegyelmi eljárást indítottak eüene. Erősen érezhető a fegyelmi megtorlási célzata az elnöki levél ürügyén történő felelős- ségrevonásban. A Városi Ta­nács vb-elnöke, 1968. március 1-én kelt levelének mellékle­tében 14 személyt név szerint szerepeltetett ás ajánlott be­sorolásra a III. kerületi tár­sadalmi bizottságnak. Amint informálták arról, hogy a tár­sadalmi bizottság e 14 személy közül csak kilencet javasolt, ráírta a tájékoztató jelentés­re, hogy a bizottság állásfog­lalását tudomásul veszi, e2zel utólag is tanújelét adva an­Megnyugtató a jövőre néz­ve, hogy a Városi Tanács ha­tározat formájában fogja ren­dezni a társadalmi bizottság működésének szabályait, s bí­zunk abban is, hogy az ille­tékesek levonják e konkrét ügy tanulságait. Ehhez azon­ban az is szükséges, hogy alapos vizsgálat tisztázza a szövetkezeti lakáselosztással kapcsolatban a III. kerület­ben történteket, és felelősség­re vonják azokat a személye­ket, akik a rászorultság sor­rendjét megszegve, a s társa­dalmi bizottságot mellőzve juttattak lakáshoz egyeseket! Kéri Tamás Megfelelő a zöldségellátás Az árak alacsonyabbak, mint az ipari nagyvárosokban Pécs burgonya-, zöldség-, gyümölcselíátását vizsgáltuk meg a napokban Görcs Ká­rollyal, a MÉK igazgatójával. Több MÉK-boltot meglátogat­tunk, tegnap pedig a piaco­kat is felkerestük. Általános tapasztalatunk: az aszály el­lenére teli kosárral mehetnek haza a vásárlók. A MÉK Pécset látja el áruval. Ehhez nyolc körzeti és az ezekhez tartozó kisebb üzlethelyiségek állnak rendel­kezésére. A körzeti boltokban általában megfelelő raktártér van, kivéve a Kossuth Lajos utcait A MÉK boltvezetői ál­talában „standbeli” emberek, sikerült kialakítani a vállalat törzsgárdáját. Számos üzlet­ben a boltvezetők egyéni kezdeményezéssel is segítik a jobb kiszolgálást. Ujm-ecsekal- ján például a Hajnóczy utcai üzletben, ha a vásárló ba­romfit vagy halat vesz, kivá­lasztja és kívánságára egy-két óra múlva tisztítva „tálalják”. Évenként több mint ezer va­gon árut adnak el a MÉK pécsi boltjai. Ezen felül a város közületeit is zömmel ők látják el. — Tíz évvel ezelőtt — mondja Görcs Károly igazga­tó — az áru felét az ország más területeiről szereztük be, ma a megyei termelésből nemcsak a helyi igényeket tudjuk kielégíteni, hanem még jelentős mennyiséget exportálunk is. — De a MÉK nemcsak el­adó, hanem termeltető is. — Igen, a termesztés fej­lesztését alapvető feladatunk­nak tartjuk. Ennek érdekében öt-hat évvel ezelőtt elősegítet­tük a tápkockás termesztés meghonosítását. A tsz-ek ma már több mint 8 millió pa­lántát ültetnek tápkockával. Ezzel a módszerrel a termé­kek két héttel korábban je­lennek meg a piacon. Az utóbbi két évben a fóliás ter­mesztést szorgalmaztuk, a fó­liát mi adtuk a tsz-eknek, árát a megtermelt áruk el­adása után fizették meg. — Megfelelőnek tekinthet­jük-e a pécsi piac ellátottsá­gát? — Pécs zöldségigényét az elmúlt évben kötött szerződéi sekkel sikerült „lefedezni”. Az aszály miatt azonban mintegy 30 százalékos kiesés­sel kell számolnunk. Ennek ellensúlyozására nemrég 400 hold másodvetésre kötöttünk szerződést az öntözésre beren­dezkedett tsz-ekkel. Úgy gondoljuk: ha lesznek is ki­sebb zökkenők az eüátásban, a legalapvetőbb cikkekből fo­lyamatosan tudjuk ellátni a lakosságot. — A tegnapi „piacszemlén’' is azt- tapasztaltuk, hogy elég drágák az áruk ... — Szabad legyen elmonda­nom, hogy a zöldséget értéke­sítő sok szervezet közül ml nem az egyiknek tekintjük magunkat, hanem olyan szer­vezetnek, amelyik alapvetően meghatározója és irányítója tud lenni a zöldségforgalma­zásnak, hatni tudunk az árak­ra. Ami a drágaságot illeti — én is drágállom a piacot. De mint igazgató, aki össze­függéseiben látom az árak alakulását, azt mondom, hogy a pécsi zöldségpiac még min­dig olcsóbb, mint a budapes­ti, vagy más ipari városok piacai. Ezt a pécsiek nehezen akarják elhinni, de mondok egy példát a sok közül: Pécsett július 13-án a pap­rika kilója a mi boltjainkban 20 forint volt, Miskolcon 26, Győrött 26, Debrecenben 20, Tatabányán 24, Salgótarján­ban 24, Veszprémben 28, Bu­dapesten 21 forint. Drága, igaz, mert az aszály miatt a termesztés is költségesebb, az öntözés több munkát igényel. Amikor ml például 20 fo­rintért adtuk a paprikát, a felvásárlási árunk zömmel 19 forint volt! Csak emlékezte­tőül: tavaly július 13-án Pé­csett a paprika 30 forint volt! — Néha most is előfordul, de már nem jellemző, hogy az österm.elők áruja, frissebb. Minek az eredménye a minő­ségi javulás? — Ma már a megyéből, tehát közeli területekről lát­juk el a várost Megszervez­tük, hogy a termelők, a tsz-ek közvetlenül a földről a bolt­jainkba szállítják áruikat. Ezzel kiküszöböltük a raktá­rozást, frissen szedett árukat árusítunk. Tudom azt, hogy — A Mohácsi Révátfeelési Válla­lat értesíti a Dunát és kör­nyékét kedvelő kiránduló csopor­tokat, országjáró csoportokat, hogy a 40 személyes Üjmohács és a 100 személyes Bendegúz, korsze­rű kishajókkal sétahajó-járatokat indít a megrendelők kívánsága ‘szerint Dunaszekcső és Baja kör­nyékére. Használati díj üzemórán­ként fizetendő, mely a kisebbik hajónál 150 forint, a nagyobbik­nél SS* forint. AHásdij mindkét hajónál 100 forint óránként. Cso­portos utazásnál — ha a vezető­vel együtt legalább 20 fő utazik — a KISZ tagjai és az iskolai tanu­lók részére 50 százalékos díjked­vezményt nyújt a vállalat. Séta­hajót az igénybevétel előtt leg­alább 3 nappal kérjük írásban igényelni az alábbi címre: Mohá­csi Révátkelési Vállalat. Mohács. Ságvárl E. «. l. Telefon: 228. (x) tőlünk a vásárló a nap min­den órájában teljes választé­kot akar, nekünk pedig ter­mészetesen rendelkezésre kell állnunk. Ha nem kap, rek­lamál és joggal. Ha az őster­melőknek a piacon elfogy az árujuk, hazamennek, ezért nem szól senki sem. Ez a do­log másik oldala. Ehhez még csak annyit: lehet, hogy egy- egy áruféléből az őstermelő­től a vásárló frissebbet kap, mint a miénk, az alapvető cikkekből azonban a mi áruink minősége is az utóbbi két-három évben versenyké­pes az őstermelő áruival. — Általános igény: több MÉK-üzlet kellene. — Jelenleg 33 áüandó és 8—10 időszakos boltunk van. 1970-ig még hét új üzletet szeretnénk nyitni. A tegnapi „piacszemléken” tapasztaltuk, hogy érdemes a piacon vásárlás előtt alapo­san körülnézni. Láttunk egy ötméteres területet például, ahol különböző árusok azonos minőségű és nagyságú papri­kát árultak 15, 13 és 12 forin­tért A MÉK-üzletekbeír a II. osztályú paprika 9 forint, az első osztályú 12 forint volt. Dél felé az egyik őstermelő 8 forintért adta. Nocsak, ala­csonyabb mint a MÉK-nél? „Már csak nem cipelem haza, inkább így eladom most már ezt a keveset” — mondta a nénike. Néha ilyen „titka” is van az őstermelői olcsóbb ár­nak. Garay Ferenc Tízmilliókat érő találmány Hatalmas megtakarí­táshoz segítheti hozzá a szénhidrogén és vízkuta­tási az a találmány, amelyre a közelmúltban kért szabadalmat - a Bá­nyászati Kutató Intézet A Bányászati Kutató Intézet szakembereinek sikerült megtalálniuk a megoldást arra, hogy bármilyen mélységben, millimeter pontosan meg­határozható rétegekben minden roncsolás nélkül órák alatt eltávolítsák a bentonit-rsőnek azt a da­rabját, amely a kiterme­lést akadályozná. Az ed­digi számítások szerint pusztán azon a réven, hogy így a tíz, az ólak Illetve a földgáz akadály­talanul és teljes meny- nyiségben bejuthat a kútba, tehát, kevesebb fúrás keU ugyanannak a mennyiségnek a kiterme­léséhez, a forintok tíz­milliói takarít hatók meg. A® új módszer jelentős exportot Is megalapoz­hat. Az új eljárás a labora­tóriumi kísérletekben már teljes sikerrel letet­te a vizsgát. Most ennek az eredménynek az üze­mi ellenőrzése követke­zik. Bő választék szemléltető eszközökből Ax év első felében csaknem T5 millió forint értékben bocsátott a tan­intézetek rendelkezésére különféle- szemléltető eszközöket, a gyakorlati foglalkozásokhoz szüksé­ges gépeket, anyagokat, felszerelési tárgyakat éa bútorokat ,as Országos Tanszergyártó és Érté­kesítő Váüalat Ennek ellenére várható a meg­rendelések ugrásszerű megnövekedése. A válla­latnak ezek kielégítésére is elegendő, körülbelül 165 milüó forint értékű raktárkészlete van. Szemléltetés céljára az audiovizuális oktatási se­gédeszközök széles vá­lasztékát tudják ajánla- lani. A nyelvtanulás fo­kozott igényeinek kielé­gítésére szolgálnak a kis és nagy nyelvi laborató­riumok. Az idén először Írásvetítő készülékekből is kellő mennyiséggel rendelkeznek. Ez kivá­lóan alkalmas az Iskolai szemléltetés hatékonyab­bá tételére. Újdonság a mikrofilm leolvasó ké­szülék. \ félév befejeztél!: teljesítette éves tervének időarányos részét a V'csi Kesztyűgyár. A legváltozatosabb fazonban és méretben ké­szült férfi és nöl kesztyű, valamint a speciális kesztyűk 7? száza­lékát húsz országba, köztük Kanadába. Ujzélandba és Ausztráliába exportálta a gvár. A képen: az angol Dent cég megrendelésére IM4 pár sertés férfi kesztyűt csomagolnak a készáruraktárbaa

Next

/
Oldalképek
Tartalom