Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)
1968-06-02 / 128. szám
4 Dtmantttti naoto 1968. június 2. Miért szomjas város Pécs? Kevesebb ivóvizet az iparnak! Olcsóbb vízzel is megoldhatná gondjait az ipar Én is azok közé tartozom, akik érdeklődéssel olvasták dr. Szabó Lajos Pécs vízproblémáiról szóló őszinte hangú cikkét, majd pedig Dulánszky Nándor, a városi vízügyek nesztorának hozzászólását. Újságcikkről, szűkre szabott terjedelemről lévén szó sajnos én is csak vázlatosan tudok utalni arra, hogy milyen megoldások kínálkoznak a jelenlegi helyzetben — de megpróbálom. Először is azt vizsgálnám, hogy mit tehetnénk rövid távon. A tisztított szennyvíz is kincs A rövid távú elképzelések közül is azt szeretném először megvizsgálni, hogyan nyerhetnénk több vizet az ún. visszaforgatás révén. Az ipari fogyasztók közül elsősorban ott célszerű befolyásolni a vízfogyasztást, ahol a vízigény a legnagyobb. Tehát nem azért kell elsősorban a Pécsi Hőerőműre gondolnunk, mintha az ottani kollektíva vagy vezetés közönyös lenne e téma iránt, hanem azért, mert a város jelenlegi adottságaival nem tudja e téren jól ellátni a feladatát. A Hőerőmű viszont jól dolgozhat meglévő adottságaival is, hiszen csak egyet kell néznie: a saját üzembiztonságát. Ez pedig a vízellátás szempontjából zavartalan. A tárgyilagossághoz tartozik, hogy a Hőerőműnek is érdekében áll a dunai vízfogyasztás csökkentése. Ezt legalább olyan jól tudják, mint mi, s értek is el eredményeket ezen a területen. A Hőerőmű jelenleg zavgytavainak vízutánpótlására hasznosítja szükség szerint a tisztított szennyvizet. Pedig a szennyvíztelepet és Hőerőművet ösz- szekötő vezetéken (amelyet egyébként a Hőerőmű épített meg) tudomásom szerint akár napi 15 ezer köbméter tisztított szennyvizet is el tudna szállítani. Így merült fel az ötlet, hogy ha a Hőerőmű nem igényli további, energetikai célokra a tisztított szennyvizet, akkor szabadítsuk fel azt más fogyasztók számára. Ezt az indítványt vetettem fel egy kb. két hónappal ezelőtt megjelent hivatalos kiadványban. A város ugyanis nem nyugodhat bele abba, hogy ekkora — ipari, vagy akár mezőgazdasági célra is hasznosítható — vízkontingens kihasználatlan maradjon Pécs területén. Meg is neveztem néhány olyan vállalatot, üzemet, ahol a jelenleg használt ivóvíz minőségű nyers Duna- víz helyett kívánatosnak látszik a tisztított szennyvíz technológiai célú hasznosítása. Sokkal olcsóbb vizet kapnának így e vállalatok, csökenthetnék termékeik önköltségét, s ugyanakkor jót tennének a város lakosságával is. Ebben az esetben ugyanis nemcsak 10 ezer köbméter nyers Du- na-vizet tisztíthatnánk ivóvíz céljára Üszögön, hanem 20 ezret, s ehhez nem is volna szükség aránylag nagy beruházásra. Ide kívánkozik még, hogy milyen is a szennyvíztisztítóból kikerülő víz? Színre, szagra nézve talán kedvezőbb, mint a Mohácson kiemelt Du- ná-vízé. Ipari célra, s kellő közegészségügyi ellenőrzéssel igazán felhasználható. Van még Pécs környékén víz Lássuk most a Pécs környékén kitermelhető ivóvíz meny- nyiségi növelésének lehetőségeit! Mindenekelőtt azt a javaslatot, hogy fúrjanak újabb kutakat a pellérdi területen illetve árasszák el azt a térséget. Szerintem is ez a leghatékonyabbnak tűnő lehetőség az ivóvízhozam gyors növelésére. További lehetőséget jelent a tortyogói kutak rekonstrukciója is. A tortyogói beruházásokat még a századforduló tájékán kezdték meg, az utóbbi 14 évben azonban a város nem fejlesztette tovább a tortyogói vízhálózatot, elsősorban azért, mert az a Mecseki Érc- bányászati Vállalat érdekeltségi körébe esett. Attól is tartottak, hogy a MÉV működése, tevékenysége következtében a tortyogói kutak vize nem felel meg az egészség- ügyi követelményeknek. A fejlemények azonban bebizonyították, hogy alaptalanok voltak az aggodalmak. Hála a MÉV intenzív vízgazdálkodásának, a vállalat ipari vízigénye annyira csökkent, hogy a tortyogói kutak termelésének jelentékeny részét nélkülözni tudják. Egyes szakvélemények szerint a tortyogói terület rekonstrukciójával mintegy 50 százalékos vízhozam növekedés érhető el. A tortyogói kutak mai teljesítőképessége egyébként napi 10 ezer köbméter. Mindemellett nem szabad megfeledkezni a Tettye-forrás- ról és karsztaknáról sem! Ezt a forrást a múlt század vége felé állították a mai értelemben vett vízellátás szolgálatába. A harmincas-negyvenes években létesített tettyei karsztakna azonban máig sem készült el tulajdonképpen, mindössze 40 méter mély. A beruházás folytatásához ugyanis sem a régi, sem a még régebbi városvezetés nem tudott elegendő pénzt biztosítani. Éppen ettől a karszt-ak- nától várták a hidrogeológu- sok, hogy megfoghatóvá válik az a vízkészlet, amely jelenleg csak csekély részben hasznosítható. A Tettye-forrás vízhozama ugyanis rendkívül ingadozó, napi 1000 és 10 000 köbméter között mozog. Köny- nyelműség lenne mai ismereteink alapján azt állítani, hogy a tettyei terület érdemtelen a további kutatásra, hiszen egyetlen valamire való mélyfúrás sem történt még ezen a területen! A MÉV geológusai szakszerű és tudtommal kedvező ismeretekkel rendelkeznek a Pécshez viszonylag közel eső, újabb vízadó területek szolgálatába állításának lehetőségeiről. Ügy érzem feltétlenül meg kell említenem még azt a tározó tavat is, amelyet a Tüskés réten kívánnak létesíteni. Ez utóbbiról Majorlaki és Szilágyi főmérnökök szolgálhatnának bővebb információkkal. Vegye igénybe szolgáltatásainkat Megbízható, gyors, pontos. Tanácsok, szövetkezetek intézményei és szervei mezőgazdasági nagyüzemek és magánszemélyek! Vállalunk parketta, hajópadló, cserépkályha építést, átrakást és karbantartást. Szobafestő és mázoló munkát. Megrendeléseket: Damjanich Mg. Tsz Kozármisleny címre kérjük küldeni. Víz, pénz, idő E fejlesztésekhez mindenekelőtt pénz, idő és kivitelezői kapacitás szükséges, s ezek egyike sem áll valami bőven rendelkezésünkre. Felvetődik: elkerülhetetlenül szükséges-e a negyedik ötéves terv időszakában egy új, óvatos becslések szerint is inkább egy- milliórd, mint félmilliárd forintos beruházást igénylő távolsági vízellátó rendszer létesítése? Szerény véleményem szerint nem, ha az ennél sokszorta kisebb, de mégis tetemes beruházásokat igénylő környékbeli vízadó területek fokozott mérvű hasznosítását biztosítjuk, ha az ipar felhasználja a tisztított szennyvizet. Ennyit hát a rövidebb távlatokról. Ami a nagyobb távlatokat illeti, némileg módosul a helyzet. Biztosra vehető, hogy a civilizáció fokozódásával egyre nagyobbak lesznek a vízigények, ezért nyugodtan állítható, hogy potenciálisan mind több távolsági Vízre lesz szüksége a városnak. Látnunk kell azt is, hogy a meglévő mohács—pécsi vezeték sem örök életű. A vezeték hasznosítható keresztmetszete az idő múlásával csökken, s az egy szál vezetéknek nincs is tartaléka. Igaz, hogy — tudtunkkal — a Hőerőmű felkészült egy számára is kritikus körülményeket teremtő csőtörés gyors rendbehozatalára, az öregedő vezeték azonban így is legalább annyi gondot jelent a Hőerőműnek, mint Pécs városának. A távolabbi perspektívában létesítendő, a már említett regionális vízellátó rendszernek talán a Hőerőművet is ki kell majd szolgálnia. Eszerint a Hőerőmű is érdekelt lenne abban a beruházásban. Érdekelt volna az Országos Vízügyi Főigazgatóság és Baranya megye Tanácsa is, elsősorban a súlyos vízgondokkal küzdő Komló és a nyomvonal mentén fekvő mezőgazdasági területek öntözése miatt. Előre kell néznünk, meg kell sejtenünk, hogy mit követel tőlünk az idő, az élet 10—20 év múlva. Szükség van tehát a távlati tervekre. Semmiféle távlati terv szövögetése nem menthet fel bennünket viszont ama követelmény alól, hogy rövid távon is átgondolt, programszerű és hatékony legyen a fejlesztés. Dr. Krassó Sándor, a Statisztikai Hivatal csoportvezetője. Június 8—9 Várfeszüvál Siklóson Fényárban úszik majd a siklósi vár... Felvételünk a műszaki főpróbán készült Az idei siklósi várfesztivál június 8-án szombaton Pécsett katonai zenekaroknak a Szent István téren megrendezendő hangversenyével kezdődik. — Ugyancsak szombaton Siklóson a vár udvarán rendezik meg az országos fúvós-zenekari minősítő hangversenyt. Az ünnepségek tulajdonképpeni kezdete a siklósi vár északi bástyáján szombaton este 9 órákor hallható toronyzene és tárogató-zene lesz. Vasárnap reggel 9 órától zene köszönti Siklós főútvonalain a várfesztivál résztvevőit és a lakosságot. Tíz órakor a barbakánon és a vár udvarán harsona jellel és zászlófelvonással kezdődik az ünnepélyes megnyitás. Takács Gyula, Baranya megye Tanácsa vb-elnökhelyettese mond ünnepi beszédet. Az ünnepi műsorban az V. Fúvószenekari Találkozón résztvevő zenekarok játszanak. A vár lovagtermében 11 órakor Petőh Sándor, a KISZ Siklási Járási Bizottságának titkára nyitja meg a fiatal képzőművészek kiállítását. 11, 12, 13 órakor a várkápolnában kápolna-hangversenyek lesznek. Ugyancsak délelőtt 11 órakor rendezik meg az ifjúsági és úttörő fúvószenekarok hangversenyét. Ifjúsági írók és olvasók műsoros délelőttje lesz 11 órakor a Gelencsér Sebestyén Művelődési Házban. A földművesszövetkezeti né- pitánc-együttesek műsora a szabadtéri színpadon lesz délután 2 órakor. Ugyanekkor kerül sor a vár udvarán a kamara fúvósegyüttesek hangPedagógus képzőművészeti kiállítás A hagyományos pedagógus képzőművészeti kiállítást, sorrendben a negyediket, tegnap délelőtt nyitotta meg a Technika Háza nagytermében dr. Vok- sán József, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára. A kiállítást a szokásoknak megfelelően a pedagógusnapon rendezték. Dr. Voksán József, a szépszámú egybegyűlt közönség, kulturális vezetők, pedagógusok, érdeklődők jelenlétében bevezetőben köszöntötte a Baranya megyei rajzpedagógusok hasznos és sikeres vállalkozását. Elmondotta, hogy a Pedagógus Szakszervezet feladatának érzi az alkotómunka feltételeinek biztosítását a pedagógusok számára. Nyári művésztelepek szervezésével, stúdiók fenntartásával és pedagógus képzőművészeti kiállítások rendezésével egyaránt. A megnyitó beszéd után a jelenlévők megtekintették a kiállítást, amelyen 51 pedagógus-képzőművész összesen 92 alkotása szerepel. Az anyag zöme festmény és grafika, de van művészi kerámia, ötvösmunka, szőnyeg és zománcterv is. A kiállítás június 10-ig tart nyitva, minden nap reggel 9-től este 6-ig, kivéve a déli szünetet, 12 és 2 óra között. Fúvószenekari találkozó ♦ Fiatal képzőművészek kiállítása versenyére. Az V. Fúvószenekari Találkozó ünnepi hangversenye délután 4 órakor kéz dődik a vár udvarán. A serlegeket ugyanitt este 7 órakor adja át dr. Vida Sándor, a Siklósi Járási Tanács vb-el- nöke. Ekkor közös zenekari műsort ad a Szovjet Hadsereg zenekara és a Magyar Néphadsereg központi zenekara, Karlen Melikszitján és Jávor Zoltán alezredes vezényletével. A vár ünnepi kivilágítására és a tűzijátékra este fél 9 órakor kerül sor, majd tábortűznél címmel 9 órakor a szabadtéri színpadon mutatja be műsorát a Pécsi Mecsek Egy üt tes. Napközben nemcsak Siklóson, hanem Harkányban is adnak térzenét a résztvevő fúvószenekarok. A hagyományoknak megfelelően szombaton és vasárnap az V. Siklósi Várfesztivál mindkét napján megrendezik az ifjúsági írók konferenciáját. Ezúttal a vitatéma „Cselekményesség, feszültség, katarzis az ifjúsági irodalomban”. A konferencia megnyitóját Lukács János, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára mondja, a bevezetőt pedig Földes Péter. A várfesztivál egyik programja Siklóson az Ifjúsági Klubban rendezendő karnagytanácskozás. Ugyancsak vasárnap délután az MHSZ a vár nyugati oldalán műrepülő és ejtőernyő-ugrás bemutatót ren dez. Délután a sportpályán labdarúgó-mérkőzés lesz a siklósi Magyar Bolgár Testvériség Tsz sportköre és a Na- sicei Zeljeznicar között A látogatók megtekinthetik a XX. századi magyar kerámia, a XVII—XIX. századi bútorok, valamint a bolgár katonai kiállítást a várban. Ezenkívül a barbakán előtti téren az MHSZ szemléltető eszköz- és modellkiállítást rendez hajó-, repülő-, autó-* rakétamodellekből, könnyűbúvár felszerelésekből, vitorlázó repülőgépekből, ejtőernyőkből és gépjármű kiképzési szemléltető eszközökből. Éva a tükör elé lépett, könnyed mozdulattal megigazított egy fekete haj tincset a homlokán. — Na, milyen vagyok? — kérdezte Magdától. — Vadító szivecském, vadító — válaszolta Magda a másik szobából, miközben felkattintott púderdobozából sminkelte magát. — Ma hol kezdjük? — kérdezte Éva. Magda az órájára pillantott. — Csak kilenc óra, még korai az idő — mondta. — Először talán vacsorázunk a Borostyánban ... Otthonos mozdulattal léptek be az étteremajtón, az egyik zenész széles mosollyal biccentett feléjjük, a pincér a törzsvendégnek kijáró megkülönböztetett udvariassággal kínálta az asztalt. — Vacsorát hölgyeim? — Igen, étlapot — mondta Éva. — Csak óvatosan rendelj, legalábbis egyelőre — súgta' Magda. — Bízzál bennem, valaki majd kifizeti. És valaki mindig kifizette az italt, a vacsorát. Idézek egy férfi vallomásából: — Évát és Magdát is régen ismerem. Nap mint nap találhatók voltak Pécs szórakozóhelyein. De csak pénzes palikra buktak. Emlékszem, ‘ Halkan szólt a dzsessz... egyszer barátommal voltam a Pannónia bárban. Ok egy asztalnál ültek, mi is melléjük húztuk a széket. Iszogattunk, táncoltunk. Azt tudtam, hogy Magdának lakása van. — Felmehetünk hozzád? — kérdeztem. — Ha van pénzetek. — Nekem yan, de a barátom lerobbant. — Akkor a barátod menjen haza — mondta Magda. Körülbelül tízszer voltam Magda lakásán, hol ezzel, hol azzal a barátommal, illetve nőismerőseinkkel. Esetenként 50—100 forintot kért Magda a lakásért. Magda, azaz K. Istvánná Malomszeg utcai lakása a pécsi alvilág közismert találkahelye volt. Nemcsak ő és Éva indultak esténként gyors ismeretséget szerezni, hanem K. Etel és F. Istvánná is ezt a lakást használta alkalmi férfiismerősei „megvendégelé- sére”. Mind a négy nőt ismerem — vallotta egy másik férfi. — Bármelyikükkel felmehettem K. Istvánná lakására. Előre be kellett jelenteni Magdának az időpontot, akkor elegáns kiszolgálásban volt részünk. A szobában az ágy melletti kis asztalra tálcára készítette a vermutot, feketét, Ö aztán diszkréten kivonult a másik szobába. Alkalmanként 50—100 forintot adtam a lakáshasználatért. Igen, a nők, K. Éva, K. Etel és F. Istvánná sem ingyért szórakoztattak bennünket. — Többször fizettem ki vacsorájukat, italukat. A pénzemért kaptam is valamit. A nemi- beteg-gondozó intézetbe kellett utána járnom ... A négy nő széles ismeretségi köréből egy vájár ezeket mondja: „Az egyik presszóban ismerkedtem meg Etellel. Beszélgettünk, panaszkodtam, hogy egy lakás kellene nekem, már olyan két- három órás lakás ... — Majd én elintézem — mondta Etel. Én csodálkoztam legjobban, amikor néhány nap múlva kiszálltam a bányából, a lámpamárkámon egy borítékot találtam. Felbontottam, a borítékban egy cédula. „Kedves Magdi. Küldök hozzád egy férfit, engedd, hogy nálad találkozhasson valakivel”, volt rá írva. Alatta Magdi pontos címe. Utóiratként ez állt: „Remélem ezzel megoldódik lakásproblémája. Etel”. Felkerestem a címet. Magas, szőke nő nyitott ajtót. Magda vagyok, mutatkozott be. Átadtam a borítékot. „Minden rendben van — mondta, aztán megkérdezte: — Mindig jöhet, de mit nem sokall a szobáért? Végül 50 forintban alkudtunk meg. Többször vettem igénybe szolgálatait. K. Istvánná, K. Etel, K. Éva és F. Istvánná alkotta a kvartett üzletszerű kéjelgés, illetve közveszélyes munkakerülés bűntette miatt áll majd bíróság elé. Munkahelyük nem volt, nem is kerestek. „Gyors- és gépírás a szakmám. Munkakönyvem eléggé ronda, három önkényes kilépésem van. Nincs mit tagadnom. Jól jövedelmeztek a férfiak” — mondja K. Etel. — Az egyik ismerősömtől havonta rendszeresen 1000 forintot kaptam. Kezével beletúr vörösre festett hajába. — Eléggé fakó ugye? — kérdi. Bólintok. — Mit gondol, mikor fest hetem meg ismét? — A bíróságtól függ ... Feláll a székről s amikoi kifelé megy a szobából magr elé dúdolja: „... és halkan szól a dzsessz...” Garay Ferenc
