Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)
1968-06-09 / 134. szám
(948. Június 9. DUTiAntmi napio 3 Kelendők a termékeink Megállt a készletfelhalmozás — A baranyai ipar eladta termékeinek 99,3 százalékát — Erősödő tendencia a választékbővítés Az első negyedévi tapasztalatokból messzemenő következtetést nem lehet levonni, hiszen a megye ipara a reform három hónapjában csupán a kezdeti lépéseket tette meg. A minisztériumi ipar egymilliárd 408 millió, a tanácsi ipar 150 millió, a szövetkezeti ipar pedig 67 millió forintért értékesítette az I. negyedévben legyártott termékeit. Ez összesen egymilliárd 625 millió forint, azaz majdnem azonos az időszak befejezett termelésének értékével: a gyártott termékek 99,3 százalékát tehát eladták. Különösebb változás nem volt észlelhető a termelés és értékesítés már megszokott rendjében sem, a megrendelő partnerek összetétele szintén nem változott. Változó kereslet Az azonban feltűnt, hogy a korábbi években tapasztalt készletnövekedés és túlzott mértékű raktárra-termelés megállt. Hiszen ismert az a régebbi gyakorlat, hogy az üzem akkor is megkapta pénzét gyártmányaiért, ha az árukészletét a raktárban halmozta fel egy későbbi szállítás — gyakran bizonytalan — időpontjáig. Most azonban az ipar igyekszik minél gyorsabban túladni termékein, mert csak a realizált árbevételből tudja fedezni kiadásait, illetve adóznia kell az elfekvő árukészlet után. A megrendelő is tartózkodott a nagyobb készletek felvásárlásától, az eszközlekötési járulék vagy más pénzügyi terhek csökkentése végett. Az ipar a megrendelések apadása okozta termeléskiesést választék- bővítéssel vagy új termékek gyártásával igyekezett ellensúlyozni. Ez a tény — bár kedvezett a fogyasztónak — némely iparágnak nem kis gondot okozott. Példa erre a Mecseki Szénbányák esete. Az első hónapokban körülbelül 50—60 ezer tonnával több szenet értékesített volna, azonban a partnerek a nagyobb készletek átvételétől óvakodtak. Később azonban felengedett a megrendelők tartózkodása, de a hirtelen beérkezett igényeket a bánya már nem tudta teljesen kielégíteni és ezért például mintegy 50 ezer tonna mosottszén-igényt kénytelen volt elutasítani. A Mohácsi Farostlemezgyárnál pedig a gyárfmányféleségek egyensúlyában mutatkozott bizonytalanság. Mert amíg az alapüzem termékeire olyan nagy a kereslet, hogy teljes kapacitással sem képes fedezni a piacot (közbevetőleg: évi 46 •ser köbméteres termelés mellett legalább 10 ezer köbméter lemezt még mindig importálnunk kell), addig a la- minátus üzem gyártmányait illetően csökkent az érdeklődés és emiatt csak szakaszos termelés folyik. Kapacitás felesleggel küszködik a Komlói Helyiipari Vállalat, hasonlóképpen a Pécsi Minőségi Szabó Ktsz is, mert a textilkonfekcióra nem tudtak elegendő szerződést kötni. Ennek a következménye nemcsak a munkaidő kényszer-csökken. tése. hanem néhánynapos leállás is volt A ktsz egyébként majdnem három hónapon át nem tudott munkát adni bedolgozóinak sem. Tapasztalat, hogy a konfekció iránti kereslet az év első három-négy hónapjában mindig csökken, a készruhák vagy méretes ruhák piaca inkább a nyár végi, őszi időszakokra fehető. De alapjában mégis az a baj, hogy ezek a termelőegységek nem végeztek alapos piackutatást. Kapacitáshiány Érdemes felfigyelni egy másik tünetre is az első hónapok tapasztalata alapján. A már ismert építőipari kapacitáshiány miatt a kivitelezők több tízmilliós nagyság- rendű beruházást voltak kénytelenek elutasítani. A téglaipar is a mintegy 40 milliós téglaigény ellenében csak 28 millió darabot gyártott le. A Pécsi Dohánygyár jól indult az év elején, de arra képtelen ma már, hogy a hihetetlen mértékben megnőtt igényeket a nyári szezon kezdetére filteres cigarettából kielégítse. Nem ismeretlen „tünet” ez, hiszen hosszú évek óta nem képes iparunk kilábolni a kapacitás-, a létszámhiány és a bizonytalan alapanyagellátás okozta bajokból. Legföljebb csak reménykedhetünk, hogy az új gazdasági mechanizmusban, ha nem is egyik napról a másikra, de egyszercsak megszűnnek ezek az alapvető problémák. Az élelmiszeriparban e három visszahúzó tényező talán kevésbé érezhető. Az iparág szorosan összefügg a mező- gazdasági termeléssel. A nyersanyag viszonylag elérhető közelségben van és ha egyes termékféleségek termesztésében gyorsabb ütemű a fejlődés, akkor kedvezően hat az iparra is. Az első negyedévben például a vágómarha-felvásárlás 9,1, a vágósertés-felvásárlás pedig 64,5 százalékkal haladta meg a múlt évit Ezért növelhette meg termelését a húsipar is, aminek kézzelfogható eredménye az, hogy a boltokban van elég hús. Pécsett például heti 100 mázsa tőkehússal több jut a fogyasztóknak, mint az előző év azonos időszakában. A jobb húsellátás következtében csökkentek a szabadpiaci baromfiárak is. Értékesítési nehézségek nak csökkentése megnövelte a fogyasztást, de még így is a vállalat kénytelen napi 25 ezer liter tejet feldolgozatlanul átadni a fővárosnak, mert bár feldolgozására lenne kapacitása. magára a termékre nincs igény. Talán az áraknál lehetne megoldást találni. Mert az árlistát nem lehet minden esetben — minden körülménytől elszigetelten — szentírásnak venni. Emlékezetes a tejtermékek három évvel ezelőtti áremelése. Nem tudni mi indokolta, az viszont tény, hogy abban az évben annyi tej volt, hogy a vállalat egyszerűen nem győzte a feldolgozást. A boltok tele voltak tejtermékekkel, nem egy helyről romlást is jelentettek, és csak a kereslet növelése húzta volna ki a csávából a tejipart, ám ezt gátolta éppen az áremelkedés. Igaz persze, hogy a közelmúltban viszont csökkent a tejtermék ára, de ha a tejipar még mindig értékesítési gondokkal küzd, felmerül a kérdés: ezt a rugalmasságot nem kellene-e folytatni újabb ármegállapításokkal? Nehéz és bonyolult ügy ez. hiszen ez esetben számolni kell a gazdaságossági tényezőkkel, kihatásokkal is. de hát éppen arról van szó, hogy az új mechanizmusban néha a kockázatot is vállalni kell. * B. F. A Tejipari Vállalatnál viszont az értékesítés okoz nehézséget. A tejtermékek áráKülönvonat Debrecenbe A vasutas, postás és közlekedési fiatalok XIII. ifjúsági béketalálkozóját június 30-án, vasárnap a debreceni Nagyerdőben tartják, amely egyben az ifjúsági kultúr és sport csoportok nagy seregszemléje is lesz. A találkozón a fiatalok újításaiból, a legjobb Szakma Ifjú Mestere vizsgaanyagból kiállítás nyílik. A debreceni ifjúsági béketalálkozóra a Pécsi Vasútigazgatóság területéről indított különvonattal mintegy 650 vasutas, 250 postás és 150, az AKÖV-nél dolgozó fiatal utazik. A különvonat június 29-én, 23 óra 30 perckor indul Pécsről, a baranyaiakhoz Szentlőrincen a Zala megyei, Dombóvárott a Somogy megyei, Sárbogárdon a Tolna megyei és Rétszi- lason a Fejér megyei fiatalok csatlakoznak. A különvonat külsőségeiben, a mozdony és a szerelvény díszítésében is kifejezi majd a fiatalok békeakaratát, az imperialista agresszió elítélését és a szófiai VIT-re való felkészülést. Visszaindulás Debrecenből: június 30-án, vasárnap délután 17 óra 05 perckor, Pécsre érkezés: július 1-én 1 óra körül. A vonatot, a korábbi évekhez hasonlóan ifjúsági szocialista brigádok fogják továbbítani. A részvételi jegy ára 15 forint, hozzátartozóknak 40 forint. A BCM gyártelepén dolgoznak a földg épek. Kerítésünk a horizont Földgépesek közt Beremenden Az utolsó tanítási napon tegnap az általános iskolák nyolcadikosai búcsúztak az iskolájuktól. A képen: a Jókai utcai általános iskolában a hetedikesek útjukra bocsátják a nyolcadikosokat, bátyút és virágot adnak útravalónak. Jómódra valló, tomácos, sokablakos, hosszú parasztház itt Beremend elején. Tiszta, tágas, zöld pázsitos udvar, amelynek felső felén hatnyolc lakókocsi áll glédában, kipányvázva. A fák alatt für- dőnadrágos férfiak heverész- nek, újságot olvasnak, alusznak, kártyáznak: a váltó műszak. — Pista bácsi? A második kocsiban... Ladányi István kotrómester. Inas, sovány, barnára sült, széles állkapcsú férfi. A lakókocsi konyhájában ül egy hokedlin, rádión hallgatja az amerikai eseményeket A konyhában tűzhely, egy szekrény, linóleummal letakart asztal, jobbról és balról a hálófülkék, emeletes ágyakkal. Nyolc fekhely van, de a kocsit hatan lakják, Ladányi brigádja A FÖLDGÉP nagy vállalat Oj gyárak, gyártelepek, lakótelepek földmunkáját végzik, minden nagyobb építkezés „első fecskéi”, Beremenden is ők kezdtek, nehéz szkréperekkel, pulokkal, dömperekkel és kotrókkal. Mindenütt néhány hónapos munka, aztán odébb állanak. — Találhatott volna közelebb is munkát... — Debrecenben? Ez igaz. De nem ennyi pénzért — Itt mennyi? — Tisztán háromezer. Ebből lemegy talán hat-hétszáz, havonta háromszor megyek haza, utazok tizennyolc órát. Meg enni is kell, bár az ebéd olcsó. Itt egy háznál veszem a tejet is, négy forintért, az igaz, de jó tej. Csak az utazás fárasztó. Vasárnap este ült vonatra Debrecenben, hétfőn este tizenegy fele ért Beremendre. És Pestig állni kellett mert a szabolcsiak is ezrével utaznak vissza a fővárosba, ülőhely nincs. Ladányi — talán magányos természete miatt is — elköltözött a hajduszoboszlói bérházból Debrecenbe, ott vett egy telket, házat épített rá. ott él feleségével és Lenke lányával, aki a golyóscsapágy- gyárban dolgozik. Amennyiben lehet „együttélésről” beszélni, persze hiszen 15 esztendeje dolgozik a vállalatnál, de mindig messze a szülővárostól és az utazgatást, a távollétet megszokni soha nem lehet. — És az ember meg úgy van az ilyesmivel, hogy ragaszkodik a vállalatához. Menjek máshová? Üjra kezdjek mindent? Megint nem csináltam semmit... Ügy érti, hogy része van neki is abban, hogy felépült Dunaújváros, Szászhalombat- ta, a Dunai Finomító, a Pécsi Hőerőmű és egyéb mammut- létesítmény, amelyekkel Ladányi István munkássága, sorsa-élete már végérvényesen ötvöződött. Pedig szidja a kotrót, az E—652-est, amely most a hajdani „vérvölgyben”, kanalával óriás-falatokat tép ki a talajból. Minek szidja? Gyomorfekélyt kapott, mert ül a „pléh-kaszniban” kissé görnyedten —, mert figyelni kell ugye ... nyolc órán keresztül megállás nélkül és ez semmi, mert két lábbal pedáloz, és két karja is foglalt, emelni, fordulni, kiönteni, megint fordulni kell ezzel a 26 tonnás gép-szörnnyeL — Nézze meg a lábamat... Felhúzza a nadrágszárát, a lába visszeres. — No de... dolgozni mindig kell — mondja. — Megszokja az ember a gépét. Esetleg meg is szereti... — Biztos szereti maga is... — Persze. Pedig néha, visz- szaél a barátsággal. — Hogyan? — Nézze. A kotró nem egy finom műszer, de néha rakon- cátlankodik és ha leáll, nincs termelés, nincs pénz. Ilyenkor aztán nekiállni, megcsinálni, ha van alkatrész kéznél, akkor még istenes, de ha nincs, várni kell, míg Fehérvárról megérkezik. A kotró a nap 24 órájából 22 órán át termel, kapacitása 1000—1100 köbméter föld. Ha van elég szállítóeszköz persze. Tegyük fel, hogy van. Akkor tisztán háromezret megkeresnek, de ha a gépnél üzemzavar van, akkor a kotrómester is csak a biztosított 5,30 filléres órabért kapja. Itt aztán sem a művezetőnek, sem az építésvezetőnek nem kell haj- taniok a kotrósokat, kijavítják ők a gépet a lehető leggyorsabban. — Feltételezhető, hogyezek- után a brigád összetart — jegyzem meg. — Nincs kecmec. Volt régebben egy brigádtársunk, eldolgozgatott, de éppen hogy csak. Hamar kikopott közülünk. Nálunk egyformán kell húzni. Hét-nyolcezer forintot hatunknak kell megkeresnünk, ez a prémium havonta, így jön ki az elfogadható kereset. — Sokféle munkának megvan a maga vonzóereje. Ebben mi a szép? — Nem tudnék gyárban dolgozni. Itt nincs kerítés, ha van, akkor az a horizont. Szabadabb az ember. Nyáron meleg van, télen majdnem odafagyok a kasznihoz, de mégis jobb. Itt nincs bélyegzőóra, ami engem például idegesítene. Pedig itt is pontos a kezdés. Sőt, ma például reggel hatkor telt le a műszakom, mégis nyolc óra volt, hogy otthagytam a masinát. Mindig van valami. Az udvaron összeszámoltam kilenc motorkerékpárt és egy Skoda személygépkocsit. — Nem vesz motort? Vagy autót? Vállatvon: — Minek? Nem tudom kihasználni. Vonaton hazautazni olcsóbb. Otthon meg..., ha sikerül az asszonynak engem elcsalnia, akkor kimegyünk a Nagyerdőbe. Járt ott? Nem? Nagyon szép hely. Meg meccset nézek. Oda meg az asszony kísér el szolidaritásból, egyébként unja. De vehettem volna már. Ha fel tudtam építeni a házamat, autót is vehettem volna ... Rab Ferenc Lakóbizottsági választások hétfőn Pécsett hétfő délután az alábbi helyeken tartanak tanácstagi beszámolót és lakóbizottsági választási gyűlést: 17 órakor: Felső- Balokány utca i2 sz. ház udvara Lippai Ferenc, Káposztásvölgy 10 sz. ház előtt Gálos! József, 17.30 órakor: Petőfi utcai általános iskola Havasi István, Aüsády úti általános iskola Mecseki József- né, ÉPFU Vállalat Szabó György- né. 18 órakor: fehérhegyi régi iskola dr. Ambrus Lászlóné, alsó- meszesi iskola Schneider György, újhegyszőlői munkáskluo Ecken- íels Jánosné, Búzavirág út eleje Posgay József, Kiskőszeg út térsége Bérezés Jánosné, kokszműi kultúrotthon dr. Kopcsányi Ig- nácné, Felső-Balokány u. 45 számú ház udvara Lippai Ferenc, Vadász utca 24 sz. Vida Tibor, Zsigmond és Mező utcák térsége, Grassi Ferenc. Mátyás király úti iskola, Balogh Pálné, Köztisztasági Vállalat Csorbics József, délszláv iskola János Sándor, Zöldfa vendéglő Kostyál Elemérné, kertvárosi munkásklub Nemes Attila, Málomi iskola Pirdoffer István, kertvárosi iskola Varga Lajosné, Tiborc úti iskola dr. Tóth István. 18.30-kor: újhegyszőlői munkásklub Eckenfels Já- nosné. 19 óra: D^bó Katalin utca 4 sz. ház előtt Tavaszi Ti- borné, új hegy szőlői munkásklub Horváth József. F’első-Balokány utca 55 sz. ház telke Lippai Ferenc. 39.30 órakor: újheg.yszőKH munkásklub Horváth József.
