Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

4 a nttm n 1968. május 12. Mikrobiológiai konferencia Láthatáron a mesterséges antigen Nagy lépésekkel halad előre a lipopolysaccharida kutatás és nincs messze az idő, amikor pontosan meg­ismerjük a be:egségokozás mechanizmusának kémiai okait és mesterségesen elő­állítjuk a lipopolysacchari- dokat. a mesterséges anti­géneket. A lipopolysachari- da kutatással foglalkozó szakemberek Pécse t az új klinikai tömb egyik rep­rezentatív helyiségében má­jus 14 és 15-én konferen­ciát tartanak, amelyre az NDK-ból, Franciaországból, Angliából, az NSZK-ból és az USA-ból tíz-tizenkét tu­dós, magyar részről — mi­vel hazánkban egyedül a pécsi Mikrobiológiai inté­zet foglalkozik a szó szo­ros értelmében vett lipopo­lysaccharida kutatással — négy-öt konzultatív vendé­get hívtak meg. Hogy kü­szöbön áll az antigének mesterséges úton való elő­állítása. azokból az össze­foglalókból tűnik ki, ame­lyeket e konferencián részt­vevő tudósok előre küld­tek be. A külföldiek tíz előadást jelente tek be. ' A modem biológia újabb ágazatának tekinthe<jük az úgynevezett molekuláris biológiát, amely az élet­jelenségeket kormányzó ké­miai folyamatokért felelős legkisebb szerkezeteket ku­tatja. A baktériumok felü­letén elhelyezkedő úgyne­vezett lipopolysaccharidák irányítják a baktériumsejt legfontosabb immunbioló­giai funkcióit, mint a be­tegségokozó képességet. A védettséget is ez a sejt­alkatrész hozza létre. Ez a komplikált összetételű anyag, nevét két fontos al­katrészétől: a zsírnemű anyagoktól, lipoidoktól és a sokszorosan összetett szénhidrátoktól, a poly- saccharidáktól (egyszerű cukrok) kapta. A kémiai összetevők meg­ismerésére világszerte lá­zas kutatás folyik. A lipo- polysaccharida kutatással foglalkozó szakemberek időközönként összeülnek és megvitatják az aktuális problémákat. A személyes megbeszélés élményszerűsé­ge mellett tájékozódnak a legújabb eredményekről és részletkérdésekről, amelye­ket egyébként a közlemé­nyekből csak késve, néha éves elmaradással ismerhet­nek meg. A szűk körű kon­ferenciát, amely újabb im­pulzust adhat e kutatási te­rület fejlődésének, ezúttal hazánk (a Pécsi Orvostu­dományt Egyetem és a MOTESZ) rendezi tekintve, hogy mint említettük, a pécsi Mikrobiológiai Inté­zetben is folynak ilyen ku­tatások, melyeket a nem­zetközi fórumok is nyilván­tartanak. Helytállni a versenyben! K ü mi y íí ír ni tá m ok a Mecseki Szénbányáknak Befejeződött a harkányi bányagépesítési konferencia Az elmúlt héten Harkány, ban megrendezett bányagépe­sítési konferencián a bánya­gépészet vezető szakemberei is megyénkben • tartózkodtak. Élve a kedvező alkalommal, munkatársunk tájékoztatást kért a Nehézipari Miniszté­rium műszaki fejlesztési fő­osztályát képviselő Ary Ká­roly főmérnöktől és Jutás Ti­tusz főmérnöktől, az Országos Bányagépgyártó Vállalat mű­szaki igazgatójától a szénbá­nyászat további gépesítésében várható újdonságokról. —r Elöljáróban szeretném ki­emelni a most megtartott bá­nyagépesítési konferenciánk jelentőségét — kezdte Ary Ká­roly. — Minden bányaüze­münkben előtérbe kerül a szállításgépesítés korszerűsíté­se, az egyenáramú hajtások be­vezetése és az automatizálás megalapozása. A szénbányák gazdaságosabb termelése dön­tően attól függ. mennyire tud­ják megvalósítani üzemi kon­centrációjukat. A cél az, hogy egy-két fejtésből biztosítsák azt a szénmennyiséget, me­lyet eddig 3—4 fejtés produ­kált. — Milyen új gépek segítik ezt elő? — Nagy teljesítményű maró­tárcsás jövesztőgépeket szer­zünk be az idén a Szovjet­unióból, Csehszlovákiából, il­letőleg Lengyelországból. Az NSZK-ból két széngyalu alap­egységeit vásároljuk meg, s ezeket hazai berendezésekkel kombinálva a Közép-dunán­túli Szénbányáknál helyezzük üzembe. Rendkívül jelentős, hogy a frontfejtésekben gyor­sabb ütemben térünk át az önjáró hidraulikus biztosító szerkezetekre. — Hogyan növelhető ezek révén a fejtési sebesség? — Az egyedi acéltámos biz­tosítással naponta átlagosan 1,8 métert halad a fejtés, míg az önjáró biztosítás naponként háromméteres haladást tesz le­hetővé. Rekordnak számít,’ hogy az egyik borsodi bányá­ban 120 méteres fronton hét­méteres fejtési sebességet ér­tek el. Az idén 90 millió fo­rintot fordítunk a beszerzésre kerülő kilenc önjáró hidrauli­kus biztosító szerkezetre. Mindegyik berendezés egy-egy 100 méter hosszúságú front­fejtéshez lesz felhasználható. A berendezéseket az angliai Dobson • céggel kooperálva gyártja az Országos Bánya­gépgyártó Vállalat. — Jut ezekből a Mecseki Szénbányáknak is? — Sajnos a kedvezőtlen te­lepdőlési viszonyok mellett dolgozó mecseki üzemekben ezek az önjáró szerkezetek nem használhatók — válaszol­ta Ary Károly. — A Mecseki Szénbányák ezért ajánlati fel­hívással fordultak a gyártó cé­gekhez, hogy készítsenek a me­redek dőlésű telepekben is használható „lépegető” bizto­sítóberendezést. Ha a felhívás kellő visszhangra talál. 1969- ben a mecseki üzemekben is megjelenhetnek ezek a rend­kívül hasznos berendezések. — Hogyan segíti a Mecseki Szénbányák sajátos műszaki problémáinak megoldását az Országos Bányagépgyártó Vál­lalat? — tettük fel a kérdést Jutás Titusz műszaki igazga­tónak. — A fejtésbiztosítás korsze­rűsítésére kitűnően beváltak itt a KL—65-ös, nyugatnémet gyártmányú súrlódásos acéltá- mok, melyek felső csöve alu­míniumból készül. Mivel ezek rendkívül drágák, megállapod­tunk a nyugatnémet Schwarz céggel és „bedolgozásunkkal” egészítjük ki szállításaikat. Az első száz súrlódásos acélfám már elkészült és ezekből 85 üzemben van. — Mikor kezdik a sorozat- gyártást? — Máris folyamatban van — felelte a műszaki igazgató. — Az év végéig az igények­nek megfelelően 3500 könnyű támot gyártunk a Schwarz céggel kooperálva. Kaptunk már ezerdarabos megrende­lést a jövő évre is. A dolog érdekessége az, hogy ezek a 41—49 kilogramm súlyú, 35 tonna teherbírású könnyűtá- mokat is nehéznek tartják a mecsekiek. Ismerve kedvezőt­len geológiai viszonyaikat, ezen nem is csodálkozunk. Ké­résükre most megkezdtük olyan 30—35 kilogrammos könnyűfémtámok kísérleteit. — Augusztusra várható a szénbányászat műszaki fejlesz­tésére 1964-ben kidolgozott távlati tervek felülvizsgálata — vette át a szót Ary Károly. — Nagyobb szerepet kap a műszaki fejlesztés. Ennek szükségessége abból adódik, hogy a jelenleg működő 116 bányaüzem helyett 1980-ban csak 50—55 bányaüzemünk dolgozik majd, s nekik kell nyújtaniok az előirányzott ma­gas teljesítményt, hogy sze­nükkel méltó versenytársai le­hessenek a szénhidrogének­nek. A gépesítés fejlesztése nélkül pedig e versenybon va­ló helytállásunk elképzelhetet­len. Lőrinc/ János A Mecsek egyik legszebb kirándulóhelye az óbánya-klsújbányal völgy. A vizeséses, plsztrángos patak vidékét a hét végeken több százan keresik fel és már sokan érdeklődnek a jövőben kiárusí­tásra kerülő vfkendtelkek lránt t* Villány, Pécsvárad és Sellye várja a fiatalokat Még százan jelentkezhetnek Kollégiumi elhelyezés, ösztöndíj, tanulóbér — Jelentkezni a járási tanácsokon lehet Ezekben a napokban Ba­ranyában is befejeződtek a középiskolai felvételek, s ma már nyugodtan kitehetnék a telt ház táblát az ipari szak- murrkásképző iskolák kapuira is. Annyi végzős fiatal egyet­len évben sem volt, mint az idén. Rövid egy hónapon be­lül 4750 gyerek fejezi be ál­talános iskolai tanulmányait megyénkben, 650-nel többen, mint tavaly, s nincs annyi férőhely a gimnáziumokban, szakközépiskolákban, iparita- nuló-intézetekben, hogy be­fogadhatnák a továbbtanulni akaró nyolcadikosokat. Nem zsákutca Ugyanakkor a villányi ker­tészeti, a sellyei gépészeti és A motorfűrésztől a rágógumiig Ha befut az autóbusz Csempészés rendelésre Két külföldi állampolgártól elkob zott, Illegálisan behozott áruk egy ré sze. A piacon nyüzsgő tarka so­kaság, eladók, vásárlók. A buszmegálló épülete mellett várakozók csoportja, minden­ki a Rákóczi út felé fordulva figyeli az utat. Még néhány perc és az eszéki busznak meg kell érkeznie. De már kanya­rodik is, aztán „behajózik” a kijelölt helyére. Az utasok ne­héz bőröndökkel szállnak le, ismerősök ölelgetik egymást. Az érkezők közül kiválik egy sötétkék ruhás férfi, de­geszre tömött sportszatyrot ci­pelve lépked egy mellékutca felé. Alig tesz néhány lépést, mellésodródik egy 30 év kö­rüli férfi, kezében üres nylon­háló. — Áruja van? — kérdi. A vendég csak bólint. Egy­más mellett mennek tovább, az egyik ház kapualjában megállnak, aztán amikor a nylonhálós férfi ismét kilép a kapualjból, a háló már üvegekkel, színes kis doboz­kákkal telve. „Klasszikus eset” — ez a tettenérés. A csencselésnek, üzérkedésnek immár törzstag­jai rendelik és rendelésre szállítják az árut — kijátszva a vámszabályokat. Mert sze­mélyi holmit mindenki behoz­hat magával, de nem eladás­ra. A „vendéggel” és a vásár- j lóval a vám- és pénzügyőrség egyik szobájában találkozom ismét. Már készül a jegyző­könyv. A sötétkékruhás férfi eszéki lakos. — Rokonoknak hoztam a négy üveg szeszt — mondja. — Rokona magának ez a férfi? — kérdik tőle a nylon­hálósra mutatva. — Nem. Nem szólva arról, hogy a szesz behozatalát rendelet tilt­ja, az pedig különösen nem szép tőle, hogy a rokonoknak szánt 96 százalékos „ajándé­kot” másnak adja el kész­pénzért. Meg a 10 csomag rá­gógumit is. Ütlevele szerint ebben az évben ez volt a hu­szadik beutazása. Heti vendég. — Száz forintért vettem a szesz literjét — mondja a rajtakapott vásárló. — Most aztán fizethetem a vámbírsá­got, a szabálysértési össze­get ... így nem éri meg. A rendszeres vásárlók közül vannak, akik bizományba ve­szik át az árukat és tovább­adják. A rendeletek az el­adást, a vásárlást is szabá­lyozzák. A BTK 249. §-ánal b) pontja így hangzik: „... ak csempészett vámárut vagyon haszon végett megszerez, el rejt vagy elidegenítéséber közreműködik, három évig tér jedhető szabadságvesztéssé büntethető...” A megyéber az elmúlt évben 325 személy vontak felelősségre „csencse lési” ügyek miatt. Egy „vendég” több ezer fo-, rint értékű holmit hozott be és értékesítés végett átadta megbízottjának. Amikor ismét megérkezett, hogy a pénzt be- kaszírozza, megbízottja két­ségbeesve várta. „Sajnos el­kapták” — mondta letörten és papírt vett elő, amelyben olvasható, hogy őt vámbűn­tettért a járásbíróság elítélte, az árut pedig elkobozta. „De örülj, mert azt, hogy kitől vettem az árut, nem árultam el, rólad nem tudnak” — mondta megnyugtatásul. És a külföldi örült, mennyire ren­des ember a bizományosa, aki csak arról hallgatott, hogy az egész „bírósági eljárást” ő ta­lálta ki, az „ítéletet” is ő gé­pelte. Ezek után az árut ér­tékesítette, a pénzt pedig zsebrevágta. A külföldi autóbuszjáratok rendszeresen érkeznek Pécsre is. Az elmúlt évben 1966-hoz képest például az udvari ha­tárállomás forgalma a tízsze­resére nőtt. Az utasok túl­nyomó többségével semmi baj nincs, de mindig akad né­hány, aki él a lehetőséggel. A kérdés: megéri-e? Higgyünk a most rajtaka­pott- vásárlónak és eladónak, ők fhondták: „Nem éri meg.” (—r) a pécsváradi állattenyésztési szakiskolák — a legfrissebb értesülés szerint — még elfo­gadnak jelentkezéseket. E szakmáknál a rendűség nem elsődleges követelmény, sok­kal inkább a rátermettség és a szakma iránti vonzalom. Sok fiatalt tart vissza még ma is az a téves hiedelem, hogy ha mezőgazdasági szak­mát választ, véglegesen el­zárja magát a továbbtanulás lehetőségétől. Ez tévedés, a mezőgazdasági szakiskola nem zsákutca, egyes tantárgyakból különbözeti vizsgákkal a ta­nuló a szakközépiskola har­madik osztályában folytathat­ja tanulmányait esti vagy le velező tagozaton. Ha a szak­munkástanuló a termelő üzem ben olyan magatartást tanú­sít és munkát végez, aminek alapján a tsz érdemesnek tartja rá, főiskolára is jelent­kezhet, esetleg mérnöki képe­sítést is szerezhet. A mezőgazdasági szakmák között is vannak már diva­tos szakmák, ide tartozik a zöldségtermelő vagy a ba­romfitenyésztő szakma, me­lyek főleg a lányokat vonzzák. E szakmákban az idén is túl­jelentkezés volt. Az utóbbi­nál bizonyos telítődés mutat­kozik már a gyakorlatban is. A fiúknál a növénytermelő gépész szak a divatosabb. — Sellyén tavaly annyi volt a jelentkező, hogy az iskola fel sem tudta venni valamennyit. Hogy most mégis benépesí- tési gondokkal küzd, annak az az oka, hogy tavaly óta négy új tanteremmel bővült az iskola, s így a már eddig jelentkezett 135 fiatalon kívül még további 55 fiatalt tud felvenni. Még százan jelentkezhetnek A villányi szakiskola szőlő- és gyümölcstermelő tagozatá­ra még 15—15 fiatal pályáz­hat. Pécsváradon a szarvas­marhatenyésztő és sertéste­nyésztő szakmákban még hu­szonhármán vehetők fel. A három iskolában összesén még 100—110 fiatal tanulhat tovább és kaphat kollégiumi elhelyezést. Az első osztá­lyosok ösztöndíjat és gyakor­lati idejük alatt tanulóbért kapnak, illetve egyes szak­mákban fizetést. A divatos szakmák kivéte­lével még mindig nem elég élénk az érdeklődés a mező- gazdasági szakmák iránt, és ami különösképp furcsa, a legjobban fizetett szakmák iránt a legkevésbé. Hisz a sertés- és szarvasmarhate­nyésztő szakmunkások a ter­melőszövetkezetekben megke­resik havonta a 2500—3000 forintot. . Elhelyezkedni is könnyű, hisz az üzemek két- kézzel kapnak a végzett szak­munkások után. Távlatilag sincs elhelyezkedési problé­ma. Sőt! Ez év Őszén 430 első osztályos kezdi meg a szak­iskolát, ugyanakkor 1970-ig háromezer mezőgazdasági szakmunkást kellene kiképez­ni. Tehát továbbra is számí­tani kell bizonyos szakmun­káshiányra. Az üzemek egyre inkább ráébrednek, hogy a fiatalokat az állattenyésztő szakmától a szabadidő hiánya, a korsze­rűtlen és kultúrálatlan mun­kakörülmények riasztják el. Forradalmi változások kez­dődtek e téren. A beindult rekonstrukciók során fokoza­tosan felszámolják a régi ál­lattenyésztési telepeket. 1970 végéig, mire a mostani első osztályosok kikerülnek, 12 új sertéskombinát épül a megyé­ben, ezek már korszerű mun­kahelyek lesznek, melyekben a fiatalok a tanultaknak meg­felelő munkát végezhetnek, olyan színvonalon, amit most csak a mintaüzemekben ta­pasztalhatnak. Univerzális szakmunkásokat Bizonyos változás várható a képzésben is. A mezőgaz­dasági kampány jellegéből adódóan és a mostanában egyre inkább előtérbe kerülő úgynevezett átállások — egyes ágazatok megszüntetése és az újakra való áttérés — miatt a gyakorlat, a termelő üzem mindinkább univerzálisan képzett szakmunkásokat igé­nyel, a specializálódást pedig gyors átképzésekkel kívánják megvalósítani. Minden jel ar­ra mutat, hogy a jövőben a szakiskolákban összevonják az egyes szakmákat és az eddiginél sokoldalúbb képzést adnak. Ez nemcsak üzemi érdek, de a szakmunkások érdeke is, főleg a termelőszövetkezetek­ben, ahol a ledolgozott nriun- kanapok számának egy sor függvénye van — nyugdíj, fizetéses szabadság, háztáji föld stb. — A ma gyorsan fejlődő nagyüzemében folya­matos munkalehetőség mind­inkább a sokoldalúan képzett munkásoknak ígérkezik. — Rné — i S

Next

/
Oldalképek
Tartalom