Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-12 / 110. szám
1966. május 12. DimanTmi napto 3 Változások a vámkezelésben Tájékoztató az új vámjogszabályokról Száz szovjet szőlőfajta A Mecsek napsütötte déli lejtőjén, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet pécsi kísérleti telepén a hazánkban termesztett valamennyi borszőlőfajta megtalálható, sőt Európa minden bortermő országa képviselve van. Németh Márton, a kutatóintézet tudományos főmunkatársa másfél évtizedes kutatómunkával alakította ki ezt a különleges szőlőskertet. Most újabb száz „múzeumi tárggyal” gyarapító, taa gyűjteményi: száz szovjet szőlőfajta került ki- ülteiésre a Mecsek lejtőjén, a nálunk zömmel ismeretlen fajták tulajdonságait gondosan figyelik, és így döntik el hogy érdemes-e valamelyiket köz ermesztés- be adni, illetve felhasználni a nemesítés során. A most érkezett szovjet fajtákkal együtt csaknem 600 borszőlő fajta díszük már a „múzeumban”. Jól halad a földtörvény végrehajtása Már 31 tsz-ben folyik felmérés Most kell érdeklődni — Sok a ,,zsebszerződés(í November közepéig összeír, ják, felmérik azokat a földeket, amelyeket a tsz-ek használnak, de a kívülállók tulaj- donában vannak. A felmérés a megye és Pécs város mind a 109 termelőszövetkezetére kiterjed. Kaposszekcsőn, Pata- poklosiban, Palotabozsokon és Cserkúton, tehát a megye négy fsz-ében már végeztek evvel a munkával, újabb 31 tsZ-be pedig a közelmúltban „szálltak ki” a földtulajdont megállapító bizottságok. Amint dr. Csernus József, a Megye; Földhivatal vezetőjének rövid tájékoztatójából kiderül. a felmérés eddigi faAz első hónapok tapasztalatai Fan-e sikerük a szigetvári cipőknek? Éleződő verseny a piacokon — Egymillió pár az idei program Nagyobb választékot kérnek a kereskedők Ez év január 1-én új vám- jogszabály lépett életbe, s most az idegenforgalmi idény kezdetén elsősorban az érdekli a közönséget, hogy az új rendelkezések milyen mértékben érintik az utazási forgalmat. Dr. Terpitkó András, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka elmondotta, hogy az új jogszabályok nagyrészt a külkereskedelmi forgalomban beérkezett áruk vámkezelésének rendjét változtatták meg az új mechanizmus követelményei szerint. A lakosságot érintő kérdésekben a régi jogszabálynak csupán egy-két rendelkezését módosította E változások elsősorban az utasok érdekeit szolgálják. Meghatározott keretek között Mint ismeretes, az utasforgalmi vámtarifa a behozható árukra mennyiségi kereteket szab meg. Meghatározza például, hogy a felsőkabátszövet- ből három métert, felsőkabátból férfi, nő és gyermek részére egy-egy darabot lehet behozni. Korábban, ha ennél többet hozott be valaki, a többletet még vámfizetés ellenében sem tarthatta meg. A mennyiségi keretek továbbra sem változtak, az új jogszabály azonban lehetővé tette, hogy a meghatározott mennyiség kétszeresét hozhatják be az utasok egy-egy áruféléből. Az új kedvezmény alapján a meghatározott mennyiségen felül behozott . áru után 80 százalékos vámot kell fizetni. Egyébként azt, hogy milyen cikkből mennyit szabad behozni. pontosan feltüntetik a vámnyilatkozat hátlapján levő tájékoztatón. Ajánlatos ezt a tájékoztatót elolvasni, mert az ott meghatározott mennyiségek kétszeresénél több árut a jövőben sem vámkezelhetnek. Nem engedik meg azt sem, hogy egy-egy fajta, 1000 forinton felüli értékű tartós használati tárgyból egynél többet hozzon be az utas. Az utasforgalomban behozható tárgyak értékkeretében nincs változás. Az egyéni útlevéllel utazók személyenként továbbra is 8000, a társasutazásokban, csoportos útlevéllel részvevők pedig 2000 Ft értékű áru behozatalára jogosultak. Ebből az egyéni útlevéllel utazók 4000, a csoportos útlevéllel utazók pedig 1000 forint összértékű árut vámmentesen hozhatnak be az országba. A többi után vámot kell fizetni. Nemcsak a jelenlegi, hanem már az ezt megelőző jogszabály is kimondta, h'bgy a 16. életévét be nem töltött és az útlevél szerint együtt utazó, családtagnak feltüntetett gyermek nem kaphat vám- kedvezményt. Ütiholmijukat természetesen a gyermekek is vámmentesen hozhatják be. Mennyi a vám? A már említett 80 százalékos vámtétel kivételével a vám továbbra is 40 százalékos. A vámot nem kell a határon azonnal megfizetni, erre a vámhivatal 30 napos kamatmentes haladékot engedélyez. Ha az utas ez idő alatt sem fizet, a késedelem minden napja után egy százalék kamatot számítanak fel. Azt az árut, amely után a vámot kifizette az utas, szabadon értékesítheti. A 4000, illetve 1000 forintos kedvezmény alapján vámmentesen behozott árut csak akkor adhatja el, ha a vámot előzetesen ezután is megfizette. Már határátlépéskor kérheti az egyébként vámmentes áru utáni vám megállapítását. Ha az eladásra később szánja rá magát, akkor a vámárunyilatkozat bemutatásával ugyanezt bármelyik vámhivatalnál vagy vám- és pénzügyőri szakasznál megteheti. Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi tekinthető útiholminak. Útiholmiként viheti ki az utas mindazokat a személyes használatára szólgáló tárgyakat (alsó- és felsőruha, ta- ‘ karó, sátorlap, hordozható rádió, fényképezőgép, ékszer stb.) amelyekre az utazás, a külföldi tartózkodás folyamán szüksége lehet. Természetesen ilyenkor figyelembe kell venni az utazás célját, évszakát, időtartamát is. Ezeket a tárgyakat külföldön eladni vagy elajándékozni nem szabad. Élelmiszerből legfeljebb három napra elegendő mennyiséget, borból két litert, egyéb szeszesitalból egy litert, továbbá 250 cigarettát vihet magával az utas. Személyes használati tárgyaikon kívül az egyéni útlevéllel utazók ajándékot is ,vihetnek a külföldön élő rokonaiknak, ismerőseiknek. Mégpedig 1000 forint értékig. Az iparművészeti és képzőművészeti alkotások, valamint a tartós használati tárgyak egyedi értéke az 500 forintot nem haladhatja meg. Ajándék címén élelmiszer, ital, dohánynemű, bélyeg és muzeális tárgy nem vihető külföldre. A csoportos útlevéllel utazók, akiknek külföldi ellátásáról, programjáról szervezetten intézkednek, ajándéktárgyakat engedély nélkül nem vihetnek magukkal. És ha több? Ha az utas a megengedettnél nagyobb mennyiségű vagy értékű árut akar behozni, a többletet a vámhivatal visszatartja, és legfeljebb hat hónapig raktározza. Az árut a beraktározást követő 15. naptól kezdve napi 5 forint raktárdíj terheli. Az ilyen árut az utas személyesen visszaviheti külföldre, vagy állami vállalatnak értékesítésre ajánlhatja fel. Az utóbbi esetben a felajánlott áru eladási árának 80 százalékát vám címén kell elszámolni, és az utast terhelik a raktározással és az értékesítéssel kapcsolatos költségek is. Hasonló az eljárás a belföldi áruk visszatartása esetén is azzal az eltéréssel, hogy ilyenkor a raktározás időtartama legfeljebb három hónap. S a raktárdíjat már a raktározás napjától kezdve kell fizetni. A kiviteli engedély hiánya miatt visszatartott belföldi árut a vámhivatal a raktározási elismervényt bemutató részére a raktárdíj kifizetése esetén a háromhónapos határidőn belül kiadja. Gyakran problémát jelent gz utas számára annak megállapítása, hogy külföldről behozott áruinak belföldi forgalmi értéke a 4000 forintot megha- hadja-e vagy sem. Ennek eldöntése a hatóság feladata. Az utas csak akkor mellőzze a tételes árufelsorolást, ha biztos abban, hogy áruinak együttes értéke az előírt értékhatárt nem haladja meg. Ha ebben bizonytalan, célszerű minden behozott árut felsorolni, és az értékét a vizsgálatot végző pénzügyőr állapítja meg. A csoportos utazásban részvevők semmiképpen sem mellőzhetik a külföldön beszerzett vagy ajándékba kapott áruk részletes felsorolását Új határátkelők Dr. Terpitkó András a továbbiakban elmondotta, hogy a vám- és pénzügyőrség felkészült a várható utasforgalomra; az érdekelt minisztériumokkal egyetértésben' új átkelőhelyeket nyitottak a jugoszláv és román határon. A külföldiek részére ötnyelvű írásbeli tájékoztatót készítettek. amely a legfontosabb vám- és devizarendelkezéseket ismerteti. Üj vámárunyilatkozat-űrla. pokaf is nyomtattak, s ezekben valamennyi utassal ismertetik, hogy mely árukból mennyit lehet behozni Magyarországra. Rövidesen tájékoztató irányárjegyzéket is kibocsátanak, az utazási forgalomban leggyakrabban előforduló áruk belföldi fogyasztói árának feltüntetésével. Van-e sikerük, rangjuk a Szigetvári Cipőgyár termékeinek az európai piacon? Nehéz lenne erre egyértelmű választ kapni. A divatot még mindig az olaszok és a franciák diktálják, erősen tartják pozíciójukat, de az angol cipőipar is gyorsan felfejlődött az utóbbi öt esztendőben. A magyar cipőipar tehát tőkeerős, tapasztalt versenytársakkal találja szemben magát. Az iparágon belül az egyik legnagyobb vállalat a Minőségi Cipógyár, amely három budapesti, illetve a szegedi és Szigetvári gyáregységekkel rendelkezik. A szigetvári gyár igazgatójaj Oszaczky László elmondja, hogy idei termelésük 950 ezer pár női divatcipó lesz, s ennek a mennyiségnek körülbelül 70 százaléka kerül külföldi piacra. A partnerállamok: Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, NDK, Románia, Svédország, Dánia. — Hogyan alakultak a kapcsolatok a külföldi partnerekkel? — Kapcsolatunk közvetett: a partnerektől szerzett információkat a külkereskedelmi vállalat juttatja el a Minőségi Cipőgyárnak, ezzel az áttétellel kerül hozzánk. Ennél jobb lehetőséget is elképzelhetne az ember, de a termékeinkkel kapcsolatos véleményekről azért így is értesülünk. Az igazgató elmondja, hogy egyik legfőbb feladatuk: fokozni a kisebb tételek gyártását. Nemcsak nyugati, hanem szocialista relációban is a nagyobb választékot igénylik, kisebb tételekre elosztva. A legnagyobb tételt eddig a Szovjetunióba szállították és ez bizonyos mértékben biztonságérzetet is keltett. De már a szovjet megrendelők is — a tétel-nagyságok meghagyása mellett — több modellt kérnek s ehhez hozzá kell számítani még azt is, hogy — ahogy értesültek — a szovjet kereskedelem olasz és francia cipőket is importál. Versenyezniük kell tehát a szigetváriaknak is a legerősebb cipógyárakkal. A megváltozott piac viszonyokról a Szigetvár; Cipőgyár már az utóbbi három évben erőteljesen reagált. 1965, 1966, 1967. évekre vetítve az éves átlagszérianagyság így alakult: 15 400 pár, 14 300 pár és 13 500 pár — tehát csökkent — míg a termelt modellek száma 38, 43, 55 volt — tehát emelkedett. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy az említett három esztendőben miképpen növekedett az éves termelés (580 ezer, 615 ezer, illetve 739 ezer pár cipő), akkor az idei, közel egymillió párás termelés feltételezi a modellek számának még gyorsabb emelkedését. — Ezek a tények meghatározzák a részletfeladatok pontos és gondos végrehajtását is — folytatja Oszaczky László igazgató. — A kisebb szériák gyártásához az átállást, vagyis az újbóli felszerszámozást, az új technológia alkalmazását, a műszaki feltételek biztosítását együttesen kell meggyorsítani. Anélkül persze, hogy a minőség ezt megsínylené, sőt, ezen még javítani is kell. Az elmúlt évben például termékeink összmennyiségének 0,4 százalékára érkezett reklamáció. Ez ugyan nem sok, viszont ez egyáltalán nem vigasztalja azt a fogyasztót, aki épp>en egy hibás cipőt vásárol meg. Másrészt gyártmányaink hírnevét is sérti a selejtes lábbeli. Többnyire a saroktörésre panaszkodtak, de előfordult a talpleválás is. Gyakran okoz problémát a bőr úgynevezett „elsárgulása”, ami általában a pasztellszínű bőröknél jelentkezik. Ezért ugyan nem mindig minket kell elmarasztalni, bár őszintén szólva, előidézhetjük mi is az el- sárgülást, ha szigorúan előírt technológiát hanyagul végezzük. központ köti meg az alapianyaggyártó vállalatokkal. Azonban amikor a szállítás ilyen vagy olyan okok miatt késik, a mi anyagbeszerzőnk hiába lép fel sürgetően a bőrgyáraknál, ők nem reagálnak erre, mert a szerződés értelmében közvetlen kapcsolatuk a központtal van. A központi anyaggazdálkodás rendszere nem rossz, de — legalábbis a szállítási határidők sürgetésénél — bizonyos jogkörrel kellene felruházni a gyáregységeket is. A termelés folyamatossága megkívánná ezt. Az említett gondokat, problémákat nehezíti még az, hogy a szigetvári gyár rekonstrukciója most folyik és ez elkerülhetetlenül megosztja a gyár vezetőinek figyelmét, tevékenységét. Igaz, „valamit valamiért”, hiszen a gyár 1970- ben már készen áll arra, hogy évi több. mint kétmillió pár cipőt gyártson. De ehhez meg kell szerezni a piacot is, hiszen a verseny egyre szigorúbb feltételeket szab. Rab Ferenc pasztalatai nagyon ellentmondásosak. A földhivatal dolgo. zói ugyanis az előzményekből ítélve arra számítottak, hogy igen nagy érdeklődés kíséri majd a tsz-ekben tevékenykedő bizottságok munkáját, s amikor közzéteszik a felmérés eredményét a községi tanácsokon, egymásnak adjál majd a kilincset, hogy személyesen is meggy őződhéssenel annak helyességéről. A vára. kozással ellentétben azonbar elég kevés érdeklődő kopogtál be a tanácsra ezért. Nincs még ugyan késő, hiszen minden földtulajdonos írásos értesítést kap a felmérés eredményéről, s ha úgy érzi, hogy az téves, reklamálhat. Most azonban egyszerűbb Később ugyanis csak írásban lehet fellebbezni, be kell Utazni a járási tanácsra stb.. ma viszont szóban is el lehet intézni a dolgokat, s azonnal orvosolják a jogos panaszt. Ezzel az érdektelenséggel pontosan ellenkező előjelű az a felfokozott várakozás, amely a kívülállók egy — számban nem nagy. de annál aktívabb — csoportjára jellemző. A négy tsz-ben történt felmérés tapasztalatai arra mutatnak, hogy vannak olyan emberek, akik már 15—20 éve elhagyták a földjüket, az már réges- rég az állam tulajdonába szállt s most mégis követelnek, s úgy tesznek, mintha nem tud. nának semmiről. Magától értetődik. hogy nem lehet visz- száállítani a régi tulajdonviszonyokat, következésképp nem lehet eleget tenni az ilyen óhajoknak. Az állam, illetve a tsz-ek csak olyan földekért fizethetnek, amelyek még ma is a kívülállók tulajdonában vannak. Más földekért nem jár megváltási ár. A felmérés, összeírás érdekessége, hogy elég sok az ún. zsebszerződés is. Vagyis: a bizottság megállapítja, hogy X- dűlőben Kovács Pálnak két hold föld van a tulajdonában. Megjelenik azonban a bizottság előtt egy személy — nevezzük Nagy Mihálynak —, s hiteles, tanúk által aláírt szerződést mutat, miszerint ő még 1952-ben megvette azt a két holdat Kovács Páltól, övé már a föld. következésképp nem Kovács Pál, hanem ő lesz jogosult a megváltási árra. — Az egész bonyodalom onnan származik, hogy e változásokat a szerződő felek annak idején nem vezettették be a telekkönyvbe — mondotta dr, Csernus József. — Mi nem rövidíthetjük meg a szerződő felek egyikét sem. ezért nincs más választásunk, minthogy bírói letétbe helyezzük a megváltási árat. A bíróság majd eldönti, hogy kit illet meg sf összeg. Két ötös a lottón A Sportfogadási és Lőtté Igazgatóság közlése szerint a 19, játékhéten 5-ös találata két fogadónak volt. Nyereményük egyenként 923 543 forint. Négy találatot 215 fogadó ért el, nyereményük egyenként 8491 forint. Három találata 11 567 fogadónak volt, nyereményük egyenként 160 forint. A két- találatos szelvények száma 227 ezer 024 darab, ezekre egyenként 10 forintot flmtnok. — Honnét szerzik be az alapanyagot? — A Bőripari Vállalattól, többnyire két gyáregységétől a simontornyai és a Pécsi Bőrgyártól. Nagyon szép lakkbőrt kapunk a pécsiektől, az utóbbi időkben érkezett szállítmányok minősége pedig ösz- szehasonlíthatatlanul jobb a korábbiakénál. Csupán az a baj, hogy az igényelt mennyiséget nem mindig tudják biztosítani. Azt hiszem, ennek az az oka, hogy a festékanyag beszerzése nem megy simán. — Milyen mértékű a Szigetvári Cipőgyár önállósága? — Említettem, hogy gyáregység vagyunk és ezzel mindent megmondtam. A piackutatást, a szerződések megkötését és a programozást a központ bonyolítja le, az ezzel járó nem is kevés gondoktól tehát mentesítve vagyunk. De az anyagellátást és elosztást — amelyet szintén központunk végez — már rugalmasabb megoldásban is elképzelhetném. A szerződést • — Befejezéshez közeledik a pécsi kényszervágóhíd építése a régi sertésvásártéren. Az 1 millió 800 ezer forintos költséggel épülő kényszervágóhíd- nak egészségügyi szempontból igen nagy jelentősége van. Még a nyáron átadják rendeltetésének. Országszerte nagy gondot és pusztítást okoz a tartós szárazság. A tikkasztó, perzselő idő tönkre, e te, kiégette a pécsváradi termelőszövetkezet hatalmas lucernatábláját Is. amll ezért fel kell szántani. A felszántott területet háztájiként hasznosítják és az esőben reménykedve kukoricával vetik majd be. I Egy hasznos tanács az úti- ! poggyászról: ha az utas a kül- j földön beszerzett vagy aján- [ dékba kapott tárgyakat útipoggyászként vagy postán adja fel, előnyös számára, ha I utazáskor a vámárunyilatko- j zaton feltünteti a feladott csomagok számát. Ha ezeket elmulasztja, akkor a később megérkező útipoggyászt az ajándékvámtarifa szerint vámkezelik, ami magasabb az utasforgalmi vámtarifánál. A saját gépjárművel utazók figyelmét pedig arra kell felhívni, hogy a Magyar Autóklub által kiállított gépjárműnyilvántartólap Szelvényét gondosan őrizzék meg. gépkocsi visszakozásakor ugyanis ezt fel kell mutatni. Sok utánjárástól mentesül az autótulajdonos, aki e tanácsot megfogadja.
