Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

1963. április 6. Dunammi napin i I krónika ▼ A Janus Pannonius Mú­zeum Évkönyve megjelent. A 35 ív terjedelmű kiadvány számos értékes tanulmányt, cikket tartalmaz. Példány- száma 250. Az évkönyvet be­vonják a hasonló jellegű ki­adványok nemzetközi cseré­jébe. ♦ A Bartók klub programja Holnap, március 5-éu délután 6 órakor rendezik meg a Mun­kácsy Mihály Szabadegyetem közlekedési tagozatának záró­előadását, összefoglalják az ed­digi ismereteket, vetélkedőt ren­deznek. Március 7-én, vasárnap délelőtt 9 órakor pedig a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társu­lat V. megyei küldöttgyűlését rendezik meg a Pécsi városi Ta­nács dísztermében. Ugyanazon a napon délután 1 órakor meg­nyitják a küldöttgyűlés tisztele­tére rendezett grafikai kiállítást. @ A Költészet napja or­szágos megnyitó előadását április 10-én este 7 órakor rendezi a Könyvkiadók és -Terjesztők Tájékoztató Köz­pontja és az Országos Fil­harmónia Budapesten a Thália színházban. Az ünne­pi előadást a televízió áp­rilis 11-én közvetíti majd. A gazdag műsorban fellép Bá­lint András, a Pécsi Nemze­ti Színház tagja is. ^ KÉT ANTOI^OGIA. A költészet napja alkalmából két vers-antológia is megje­lent. A tnár hagyományos Szép versek, 1967. mellett egy érdekes kezdeményezésnek számító antológia is a köny­vesboltokba és könyvsátrak­ba került: az Első ének. Ez harmincnyolc pályakezdő költő verseit gyűjti egybe. o A Múzeumi körlevél, a Pécs-Baranyad Múzeumbará­tok Köre időszaki kiad­ványának megjelent a 11. és 12. száma. A körlevél sok apró érdekes írást közöl, el­sősorban Pécs és a megye történetéről, néprajzáról. Megjelent a Baranyai Művelődés A Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának rendsze­res módszertani és tájékoztató kiadványa, amely korábban a Művelődési Tájékoztató címet viselte, ismét megjelent Bara­nyai Művelődés címmel. Az idei első szám a hét végén hagyta el a nyomdát. Szerkesztő; An­tal Gyula, népművelési csoport- vezető. Az első számot Lemle Géza emlékének szentelték, a méltatások és megemlékezések mellett kiadták utolsó, töredéke­sen megmaradt tanulmányát A népművelési apparátus' korszerű­sítése címmel. A kiadvány ok­tatás-nevelési rovatában a pe­dagógus-pályázatok értékelése, a népművelési rovatban az újtí­pusú népművelési intézmények­kel foglalkozó cikkek szerepel­nek. ▼ ÍRÓ-OLVASÓ TALÁL­KOZÓ. A költészet napja alkalmából április 11-én Komlón Pákolitz István, Arató Károly és Makai Ida költők találkoznak olvasóik­kal. • KABAR FERENC, a Pécsi városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága művelődés­ügyi osztályának helyettes vezetője a svéd—magyar kulturális egyezmény kere­tében 2 hétig tanulmányoz­za a svédországi audiovizuá­lis oktatóeszközök használa­tát, valamint az ottani fel­nőttoktatást. V Faragó kiállítás nyílott tegnap, április 3-án a bikali művelődési otthonban. T POKOLJÁRÁS címmel mutatja be április 10-én es­te 7 órakor új műsorát a Pécsi Balett. A Pécsi Nem­zeti Színház 1967—68-as évadjának ez lesz a tizen­negyedik premierje. © BALATONSZÁRSZÓN szavalóversenyt rendeznek ez idén is április 10—11-én, József Attila születésének napján. A hagyományos és színvonalas versenyen két baranyai versmondó is indul: a pécsváradi Pólón Erzsé­bet és a szigetvári Vérén Éva. ♦ Két hétfőn nem lesz szünnap a múzeumban Április 15-én és 22-én, hétfőn, tehát a különben szünnapnak számító napokon a Janus Pan­nonius Múzeum Modern Ma­gyar Képtára, természetrajzi és néprajzi osztálya, valamint a Zsolnay kerámia kiállítás nyit­va lesz. A múzeum, a pécsi Állami Levéltár és a Dunántúli Tudományos Intézet dolgozói ugyanis vietnami műszakot vál­laltak: ezeknek a napoknak a bevétele a vietnami szabadság- harcosok megsegítéséhez jelent hozzájárulást. Április 5-én már megkezdték a soronkívüli nyit­vatartási, s a tapasztalatok sze­rint a további két napon is jelentős forgalomra lehet szá­mítani. ♦ Főiskolai színjátszó fesz­tivál. Április 7. és 10. között rendezik meg az első ma­gyar egyetemi és főiskolai színjátszó fesztivált Budapes­ten, az egyetemi színpadon. Három kategóriában mutat­koznak itt be a hazai egye­temek és főiskoláik: a szín­játszó, az Irodalmi színpad és a versmondó kategóriá­ban. A Pécsi Orvosegyetemi Színpad a színjátszók között a Szilárd István által írt és rendezett Profán játék-kai indul, az irodalmi színpadok kategóriájában pedig a nem­régiben bemutatott Gilga­mes feldolgozással. Három pécsi orvosegyetemi vers- mondó szerepel a fesztivá­lon: Marton Piroska, Szoko- la Judit és Raák Endre. O SZOVJET KÖLTÉSZET. A szovjet költészet köréből rendeznek április 11-én dél­előtt 9 órakor megyei sza­valóversenyt a Nevelők Há­zában. A rendező a Megyei Tanács művelődésügyi osztá­lya, a zsűriben Pákolitz Ist­ván József Attila-díjas köl­tő, a Jelenkor szer kesztője is ott lesz. Bemutató a pécsi Pince- színházban Minden rosszban van vala­mi jó. Tatarozzák a pécsi Doktor Sándor Művelődési Házat, s így lakói csoportjaikkal és szakköreikkel együtt ideigle­nesen a Technika Házának alagsorába kényszerültek. Itt tartotta bemutatóit a műve­lődési ház irodalmi színpada is, s így jött létre a pécsi Pinceszínház. A pinceszínházaknak sajátos hangulatuk van. A néző, ta­lán csak azért, mert lefelé és nem fölfelé haladó lépcsőkön kell végigmennie, valami kü­lönöset, valami szokványostól eltérőt vár. A pécsi Pinceszínház már­cius 31-i bemutatóján ezt meg is kapta. Két egyfelvoná- sos drámát mulatott be a Bé­csy Tamás által vezetett ama­tőr együttes, egy tragédiát és egy komédiát. Mindkettő a mai nyugati drámairodalmat reprezentálja, mindkettő a múltból kölcsönöz szereplő­ket, s mindkettőnek a szerep­lői olyan kérdésekkel játsza­nak, mint élet és halál. A különbség csak annyi, hogy Jean Anouilh Médeia c. tra­gédiájának hősei halálosan ko­molyan veszik ezt a játékot, Cristopher Fry Nem ritka a főnix c. komédiájának hősei viszont jót mulatnak az egé­szen. Anouilh Médeia történetének ürügyén a szabadság, élet és halál összefüggéseit vizsgálja. Médeia szenvedélye mindent elsöprő, vad és kíméletlen. Szenvedélyével tulajdonkép­pen önmagát és önnön sza­badságát hajszolja, de éppen szenvedélye akadályozza meg abban hogy elérje azt. Buká­sa törvényszerű. A halál szá­mára az egyetlen lehetőség, mely biztosítva szabadságát, megszabadítja őt szenvedélyé­től. Cristopher Fry darabjának hősnője szintén tragikus alap­Szombaton és vasárnap es­te a pécsi Mátyás király ut­cai ének-zene tagozatos álta­lános iskola énekkara és néptáncosai bemutatták Ko­dály Zoltán: Székelyfonó cí­mű daljátékának gyermek- színpadi változatát. A zenei általános iskola ezzel az elő­adással emlékezett a Mester­re halálának első évfordulója alkalmából. A megjelent nagyszámú kö­zönség részére kellemes meg­lepetést jelentett Pécs gazdag hangversenyéletének ez az ér­dekes és nem mindennapi színfoltja. A mű nem hangverseny-do­bogóra és nem gyermekek számára készült, így tehát ter­mészetes, hogy a kórusveze­tőnek — Szesztay Zsoltnak — a művet ehhez az együtteshez ás előadásmódhoz kellett al­A Székeiyfonó gyermekszínpadon kalmaznia. A nagy hangterje­delem núatt egyes részeket transzponálni kellett, a szín­padi játékot kis csoportokra alkalmazni, míg az énekkar mozdulatlanui állta végig az előadást. A zenekar sokszínű hangzását pedig zongorakísé­rettel kellett helyettesíteni. Többen föltettük azt a kér­dést, hogy a közismert művek ilyen átalakítása helyes-e és megengedett-e, és vártuk a választ az előadástól. A hang­verseny után úgy éreztük, hogy — ha az előbb felvetett kérdésre nem is tudunk egy­értelmű választ adni — az előadás mégis teljesen meg­győző és élményszerű volt. A mü előadása a kórus szá­mára nagy feladatot jelentett, melyet a gyermekkar tiszta intonálásban, érett hangzásban, átélt előadásmódban kitűnő­en oldott meg S ez nemcsak a gyermekkar produkciójára, hanem a szólisták előadására is vonatkozik. Az ő érdemük ezen felül még az is, hogy a szép éneklés mellett átélt szín padi alakítást nyújtottak, ho­lott a mű témája életkoruk­tól távol áll. Itt kell kiemel­ni Selymes Évát, alti a házi­asszony szerepében a legne­hezebb feladatot oldotta meg. A többi szereplő is — Páli Kálmán, Bukszár Márta, Far­kas Ágnes, Rihmer Melinda és Zahetbauer Gabriella kitű­nő produkciót nyújtott. A szép előadáshoz hozzájá­rultak a néptáncosok is, kü­lönösen Siptár Péter élményt nyújtó szólótánca. A néptán­cokat dr, Siptár Ernőné taní­totta be. Az előadásnak alapja volt az igen nehéz feladatot jelen­tő zongorakíséret, melyet Té- nyi Zoltán elsőrangúan oldott meg. A színpad képét teljesebbé tette a .szereplők öltözete, a székely népviselet. A sikeres, stílusos, átélt elő­adás Szesztay Zsolt karvezetőt dicséri. Az együttes a közeljövő­ben Kecskeméten, majd Bu­dapesten is megismétli a Szé­kelyfonó előadását. Vállalko­zásukhoz sok sikert kívá­nunk. Vönöczky Endre Országos kamarakórus fesztivál Pécsre kerü tek az első díjak Pillanatképek A népművelés szempontjából országos jelentőségű III. pécsi kamarakórus fesztiválo n több olyan együttes lép fel, amelyet a pécs—baranyai közönség nem ismer. Ezeket kívánjuk bemutatni. 1966. április óta működik az Er­kel Ferenc Mű­vészegyüttes ke­retében. Karna­gya Csík Miklós. A tagok nagy ré­sze a volt Falu- di kórusban éne­kelt. Első önálló hangverse­nyüket 1967-ben tartották. Azóta igen sok alkalommal léptek fel. Kiemelkedő sze­replésük Bulgáriában és a bu­dai vár „zenélő udvarában” volt. Az utóbbi helyen bemu­tatták Monteverdi: Orfeo cí­mű operáját és Eszterházy: Harmónia coelestis című kantátáját. További terveik között is a barokk muzsika ápolása szerepel. A szintén 1966-ban alakult, a nagy énekkar tagjaiból. MíináeT „Tagjai — írják miHCM _ mint hallga­tók jelen voltak a pécsi II. orszá­gos kamarakórus fesztiválon. A né­hány hónappal azelőtt meg­indult munkának szárnyakat adott az itt szerzett élmény és tapasztalat”. Első fellépé­sűk a Fészek Klub „Séta Amszterdamban” című estjén volt, ahol — mint most Pé­csett .— németalföldi szerzők műveit énekelték. Repertoár­juk legnagyobb részét (a né­metalföldin kívül olasz, fran­cia, német, angol, lengyel) a reneszánsz kor kórusmuzsiká­ja alkotja. Az együttes veze­tője Vass Lajos. A quartett 1964. óta működik. El­ső jelentős fellé­pésük még az alakulásuk évé­ben, a Nemzetkö­zi Ifjúsági Szö­vetség záróhang­versenyén volt. Tevékenységükre, a szakma­beliek figyelmét is 1965 tava­szán, a Nemzetközi Rene­szánsz Konferencián vonták szereplésükkel. 1966-ban a Német Demokratikus Köztár­saságban hangversenyeztek. 1967-től a KISZ Központi Művészegyüttesében fejtik ki munkájukat. Tagjai tanárok Célkitűzésük: az énekes ka­marazene megszerettetése. A a soproni Ady Endre Művelődé­si Ház együttese. 1965-ben alakult. — „Megalakulá­sunkra — írják nagy hatással volt a pécsi fesztivál, annak szellemi atmoszférája, magas művészi színvonal.“ A kórus vezetője Tözsök Béla. Az 1966-os or­szágos minősítésen „aranyko­szorú diplomával” fokozatot kaptak. Szőkébb hazájukban (Győr, Kapuvár, stb.) rend­szeresen és nagy sikerrel sze­repelnek. Az esztergomi ez évben ünnepli fennállásának 5. évfordulóját. Az együttest a Ko­márom megyei KISZÖV tartja fenn. A 29 tagú kórusban zömmel az Esztergomi Ta­nítóképző Intézetben végzett tanítók énekelnek. önálló hangversenyeiken kívül első­sorban múzeumi és Irodalmi jellegű rendezvényeken mű­ködnek közre. Budapesten a Lengyel Kultúra rendezésé­ben adtak hangversenyt. Kar­nagyuk Hunyadi Zoltán. V. F. helyzetből indul. Dynamené- nek halott férjéhez való ra­gaszkodása azonban nem ér­het tragikus véget, mivel csu­pán a világ előítéleteinek en­gedelmeskedő, de saját élni- akarásának ellentmondó, s így öncélú, értelmetlen áldo­zat. Dynamené szenvedélye nem egyéniségének mélyéről, hanem csak konvenciókból fa­kad, s így érthető, hogy az első lehetőségre, mely az ér­telmetlenül vállalt halál he­lyett az életet kínálja számá­ra, eltér eredeti szándékától, s nemhogy követné férjét a halálba, de annak általa eddig oly becsben tartott földi ma­radványait gyalázatnak kiten­ni is képes... az életért. A valóságosnak vélt így egyik percről a másikra ha­missá válik, s a legmélyebb­nek látszó érzelemről is kitű­nik, hogy álszentség csupán. Szünet nélkül követik egy­mást Fry komédiájában a szellemesebbnél szellemesebb ötletek, s elsősorban a reme­kül komédiázó Szöllősi Mar­gitnak (Dynamené) köszönhe­tő, hogy mindegyik „talál”. Bécsy Tamás rendezése át­gondolt és mértéktartó. Oko­san alkalmazkodik a pince- színház nyújtotta lehetősé­gekhez, sőt kihasználja azo­kat. A díszletek és jelmezek jelzésszerűségét jól ellensú­lyozza a színészvezetés poen- tírozása, a kevés, de kifeje­zően alkalmazott gesztus és mozgás. A csoport tagjai közül Szöl- lósi Margiten kívül ki kell még emelnünk Abai Ilona já­tékát, aki néhány túlzott gesz­tustól eltekintve hitelessé tud­ta tenni Médeia önemésztő szenvedélyét, és Rákossy La­jost, aki Tégeus alakításában remek karikirozó képességét bizonyította. Végül még csak annyit, hogy örömmel üdvözöljük ezt a kezdeményezést. A Pince- színház a maga 80 férőhelyes nézőterével nem kényszerül arra, hogy a legdifferenciál­tabb igényeket is figyelembe vegye, s így lehetővé válik, hogy egy következetesen al­kalmazott műsorpolitika kere­tében sorra bemutassa a mai drámairodalom nálunk ke­vésbé ismert alkotásait. Havas Gáborné Középiskolai fotókiállítás Harmadízben kerülnek nyilvánosság elé a közép­fokú oktatásban részesülő fiatalok legjobb képei a Nagy Lajos Gimnáziumban. A világhírnévnek örvendő magyar művészfényképezés utánpótlása évenkénti se­regszemléjének szükséges és hasznos voltát igazolja töb­bek között az Is, ■ hogy az itt felűnt tehetségekkel ma már a legnívósabb hazai és nemzetközi kiállítások kata­lógusaiban találkozhatunk. Móra Gábor, az egyik tava­lyi díjnyertes például a „Szocialista Fotóművészei­ért” pályázaton idén több mint 35 000 kép közül el­nyerte a harmadik díjat, megelőzve ezzel a sokezer közismert fotóművészt. A hazai és nemzetközi kiállítások állandó bírálói­ból alakult zsűri a nyilvá­nos értékelés során igen szigorúan válogatott: az öt­száznál több beküldött kép­ből mindössze 86 került a nyilvánosság elé. A nagyfo­kú igényességre jellemző, hogy számos ismert foto mellett még a tavaly ősz­szel Bécsben rendezett ifjú­sági világkiállításon bemu­tatott egyik kép is kihullott a rostálás során. Az értéke­lés mércéjét az egyéni te­hetség, az újszerű látásmód, a korszerű foto nyelvén va­ló megszólalás képezte a látványos technika, a biztos közönségsikerre számító ru­tinsémák helyett. Az igen értékes és szép­számú tiszteletdíj felajánlá­sa egyébként azt bizonyí­totta, hogy az illetékesek felismerték a kiállítás je­lentőségét és nagy nevelő erejét. Végignézve a jutal­mazott képeket, megnyug­vással állapíthatjuk meg, hogy valóban a legjobbak részesültek díjazásban. A már tavaly is kiemelkedően szereplő Rácz Károly képei ezúttal a legjobbak voltak; lányportrréjáf egyébként a Mecseki Fotoklub legutóbbi negyedéves pályázatán is megvették, megelőzve szá­mos „felnőtt” alkotását. A másik három pécsi díjnyer­tes fiatal — Szász László. Régiese Péter és Margittay Miklós — képei ígéretes te­hetséget jeleznek; nevükkel Szász László felvétele remélhetőleg még gyakran . találkozhatunk kiállítási be­számolókban. A budapesti ipari tanuló, Tulok András díjazott képe mellett nem sokkal marad el remekül komponált, markáns pohár­csendélete, de másik két ké­pe is jószemű fotósra vall. Ugyanezt mondhatjuk el a debreceni Pap p Gáborról, a győri Markó Kamilláról, vagy a mindhárom eddigi kiállításon sikerrel szereplő Göcs Vincéről és az idén feltűnt pécsi Sellei Saroltá­ról. A szegedi Porszász Já­nos bravúros szolarizációk- kal hívja fel magára a fi­gyelmet, míg Kolecsányi Jó­zsef kifogástalan technikájú, nagyméretű képei kompozí­ciójukkal is ki tűn teli. A legeredményebbnek bi­zonyuló iskolai szakkört ju­talmazó kiállítási vándor­serleget ezúttal a Nagy La­jos Gimnázium nyerte el a tavalyi védő, a budapesti Táncsics Gimnáziumtól, míg a Magyar Ifjúság szerkesz­tőségének vándorserlegét a szintén pécsi 500. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet fiataljai nyerték, ifjúságunk életét legjobban bemutató képeikért. Ez az igen ör­vendetes és megérdemelt! — kettős pécsi siker azonban nem feledtetheti a szintén helyi vonatkozású problé­mákat. A köztudottan nagy­számú pécsi (és baranyai) középfokú iskolából a ren­dezőn kívül mindössze 3 (!) tanintézetet képviselnek a kiállítók — ami azonban még elgondolkodtatóbb, a beküldők száma is alig volt magasabb. Hihetetlennek tűnik, hogy az ismert nagy hagyományokkal rendelkező középiskolák (Széchenyi, Ja­nus, Leöwey stb.) fotóköri tagjai egyetlen esztétikai igénnyel mérhető képpel sem rendelkeznek — ha mégis így van, annál szomo­rúbb .. A kiállítás jelentőségére felfigyelt a megyei KISZ Bizottság is. Petőházi Szil­veszter megyei titkár ün­nepi megnyitójában kijelen­tette, hogy ez a seregszemle jövőre hivatr.’osan is helyet kap a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvényei sorá­ban. Dr. Szász János \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom