Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-28 / 99. szám
W68. április 28. Dunammi napio 3 Az első hónapok tapasztalatai Főleg exportra termel a Sopiana Több gondot fordítanak a gyártmányfejlesztésre Pótalkatrészeket gyártanak hárommillióért Szakmai körökben többször hangoztatták, hogy a Sopiana balszerencsés üzem. E véleményre az adott okot, hogy hosszú éveken át a termelést gyakran veszélyeztette a szakmunkáshiány, anyaghiány vagy a kooperációs kapcsolatok bonyolult rendszere, némely gyártmány kontsrukciós hibája és egyebek. A vezetők legjobb szándéka ellenére is az éves tervek teljesítése „ép- pen-hogy-csak” sikerültek az esztendő utolsó napjára. Nem sok változást hozott a gyár beolvasztása az ÉBGV-be sem. Javulást — feltehetően — csak a gazdasági mechanizmustól várhattak. A reform első négy hónapjának tapasztalatairól most Török László igazgató adott tájékoztatást. Jelentkezik a konkurrencia A múlt esztendőben nehéz helyzetben voltunk, mert több új gyártmány bevezetésével kísérleteztünk, illetve prototípusokat gyártottunk. Márpedig új konzervipari gépek összeállítása eléggé lassú folyamat, egészen addig, míg rá nem térünk a sorozatgyártásra. Tavaly az összes új gyártmányra 30 ezer munkaórát fordítottunk. Az idén már „nyugodtabbak” vagyunk, mert a sorozatgyártásokat megkezdtük és ezért is vállalkoztunk arra, hogy a tavalyi 53 milliós termelési értékkel szemben az idén — ha minden jól megy — 65,5 millió forintra növeljük termelésünket. Néhány apróbb konstrukciós hibát megszüntetünk például az EK—16 és az EK—17 típusú üvegzáró gépeinknél és reméljük, a szovjet megrendelő nem emel kifogást a héthét gép minőségére. Czakó János főmérnök egyébként jelenleg éppen Szovjetunióban tartózkodik az első ilyen gép beszerelése céljából. Egész évi termelésünk 85 százalékát az idén az export köti le, a tavalyi 79, illetve a korábbi évek 50 százalékával szemben. Export-kötelezettségünk tehát évről évre növekszik és ez bizonyára jelzi azt is, hogy konzervipari gépeink „megállják” helyüket. Az összexportunk 80 százalékát egyébként szovjet megrendelésre szállítjuk. Legjobb partnerünk tehát a szovjet konzervipar. De... meg kell itt jegyezni, hogy a gyártmányfejlesztésre sokkal több gondot kell fordítanunk a jövőben, exportpiacunk megőrzése végett. Mert például az EK—17 és 18. típusú géphez hasonlót tehát üvegzáró berendezést, a bolgár gépipar is gyárt és nyilvánvaló, hogy partnerünk a vetélytársak közül azzal köt szerződést, amelyik kedvezőbb feltételek mellett, jobb gépet szállít Mi a belföldi és a külföldi piacunkat nemcsak a gyárt- i mányok tökéletesítésével szeretnénk megtartani, hanem például az alkatrész-pótlás biztosításával is. A korábbi években általában évi félmillió forint értékű pótalkatrészt gyártottunk le, többre nem volt lehetőségünk. A múlt évben nagyot léptünk előre: alkatrészgyártásunk termelési értéke 3 millió forint volt, az idei sem lesz kevesebb. Az alkatrészpótlás nagyon lényeges dolog, hiszen mi a saját bőrünkön is éreztük, mennyi bosszúságot és gondot okoz az alkatrészhiány. Korszerűsödik a géppark Az anyagellátás témakörét össze kell kapcsolnom a kooperációs tevékenységgel. Az elmúlt évben körülbelül 40 ezer órára, jelentős összeget kellett kifizetnünk más vállalatok részére, amiért bizonyos munkálatokat megrendelésünkre elvégeztek. Különböző öntödékkel álltunk és állunk ma is kapcsolatban, de forgácsoló munkákat is végeztettünk, mivel a szükséges géppark nem állt rendelkezésünkre. Ez a negyvenezres szám ugyan az idén sem sokkal csökken, csak hogy a kooperációs megrendeléseket most szervezettebben tudjuk majd realizálni, ez pedig a határidők pontos betartását eredményezi. Másrészt végre megérkezik májusban egy csehszlovák gyártmányú kitűnő horizontál gép, több, mint egymillió forintos értékben. Nemrég az NDIC-ból egy marógépet is beszereztünk. A horizontál gép beállításával jelentős mértékben csökkenthetjük a kooperációs megrendeléseket. Természetesen gépparkunk ezzel még közel-sem lesz teljes, de hát a vállalatunk importlehetősége is korlátozott, egyelőre több gépre nem számíthatunk. Tökéletesebb konstrukciók Az önállóság adta jog alapvetően abban jelentkezik, hogy vállalatunknál megszűnt az úgynevezett bázis-gyári rendszer. Központosítva volt a kooperáció, a tervezés, az anyagbeszerzés, az összefogla- ) ló számviteli elszámolás. Koo- ' perációs igényeinket például a központnak be kellett jelentenünk, ott le is bonyolították, de késedelmesen. Ez érthető is volt, hiszen egy nagyobb szervezet kevésbé lehet operatív. Ma minden bejelentés nélkül közvetlen megkeresésre bonyolítjuk le a megrendeléseket. Szabad kezet kaptunk vállalatunktól az anyagbeszerzésben is. A legyártásra kerülő gyártmányokat persze továbbra is központilag határozzák meg, illetve osztják el, de a komplex tervdokumentáción kisebb-nagyobb változtatást mi önállóan végrehajthatunk, amennyiben az elképzelésünk megfelelőbb. Ezenkívül saját tervező részlegünk új konstrukciókat is „komponálhat”. Ilyen például a szalonna-kockázó gépünk. Az önállóságnak bizonyos motívumai már a múlt évben folyamatosan érvénybeléptek. Komoly jelentősége van annak is, hogy 1968-ban a megkötött szerződésekre az önálló gyáregységek írják rá a vállalási határidőt, hiszen a kapacitás adta lehetőségeket legjobban ők ismerik. Mindez persze felelősséggel jár. Ma már sem mi, sem a másik két testvérgyár nem hivatkozhat a „központra”, magyarán szólva nem mosakodhat, ha bármilyen oknál fogva nem tartja be a vállalt határidőt. Persze a felelősség nemcsak erre vonatkozik, hanem mindenkire és a gyár egész tevékenységére: ez már a reform íratlan, de szigorú törvénye. Kab Ferenc Május 5: anyák napja Az idén május 5-én ünnepük az édesanyákat, május 26-án pedig a nemzetközi gyermeknap rendezvényeire kerül sor. Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára szombaton a MNOT székházéban tartott tájékoztatójában elmondotta, hogy a két ünnepre a béke és a nemzetközi szolidaritás hónapjában kerül sor, s ezért az ünnepi beszédekben mindenütt megemlékeznek majd a háborútól és elnyomatástól szenvedő anyákról, gyermekekről. A MNOT által kidolgozott program lebonyolításából a Hazafias Népfront, a szak- szervezet, a KISZ, az Úttörő Mozgalom, a Vöröskereszt, valamint a tanács is részt kér. Tíz ország szakemberei Harkányban Eredményes munkát végzett a IV. gázkitörést kollokvium Az érdeklődés középpontjában a gázkitörésre hajlamos helyek geofizikai módszerekkel való felkutatása Tíz ország bányászati szakemberei tanácskoztak az elmúlt héten Harkányban: a gyönyörű fekvésű, reprezentatív berendezésű Bányászüdülő keddtől csütörtökig a IV. nemzetközi gázkitörési kollokvium színhelye volt. Tíz évvel ezelőtt három baráti állam — a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyel- ország és Magyarország —, együttműködési szerződést írt alá, melynek értelmében a három ország gázkitörésveszélyes szénmedencéiben dolgozó biztonságtechnikai szakemberek rendszeres időközönként tapasztalatcserére jönnek össze, tájékoztatva egymást a meglepetésszerű gázkitörések megelőzése érdekében tett legújabb intézkedéseikről. A mostani, IV. tudományos jellegű összejövetelt már Euró- pa-szerte nagy érdeklődéssel Baranyába került a SZŐ VOSZ vándorzászlaja Országos első a MÉSZÖV Szombaton délelőtt 10 órai kezdettel Pécsett a KPVDSZ kultúrotthonban megtartott ünnepi ülésen Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, a Központi Bizottság tagja adta át Nagy Sándornak, a Baranya megyei MÉSZÖV elnökének a SZŐ. VOSZ vörös vándorzászlaját az októberi forradalom 50. évfordulójára meghirdetett jubileumi versenyben elért országos első helyezésért. Az ünnepségen részt vett dr. Nagy József, a megyei pártbizottság titkára és Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese is. Ünnepi megnyitójában Szirmai elvtárs hangsúlyozta, hogy a magas kitüntetés ezúttal olyan megyébe került, amely sajátságos körülményei — sok kis községe — folytán hátrá. Ziilianyoznak | a tojások A bári haromflncmesftő gazdaságban nagy teljesítményű, automatikus tojásmosó berendezést helyeztek üzembe. Az amerikai Kuli! cég gyártotta berendezés az első ilyen hazánkban. A tojások négy perc alatt vonulnak át a 38—40 fokos „zuhany” alatt. Vegyszerekkel kevert vize óránként 12 000 tojást tisztít, fertőtlenít, kezeléséhez csupán két ember szükséges: egyikük felrakja a szállító láncra a tojásokat tartó tálcákat, a másik pedig leszedi róla. A mosás után az étkezési tojások héja steril lesz, a tenyésztojások ese:ében pedig kettő—négy százalékkal javult a kelési arány, s ami különösen érdekes: egészségesebbek lesznek a csibék A tojáshéjon ugyanis négyzetcentiméterenként körülbelül félmillió baktérium található, s ez egyrészt ételmérgezések forrása lehet, másrészt pedig a kelés után megfertőzheti a még gyenge kis kilátókat. nyos helyzetből indult el a versenyben. A Baranya megyei MÉSZÖV hosszú évekig ráfizetéssel működött. Annál értékesebb, hogy tavaly már az elsők közé tartozott, most pedig a zászlót őrző Komárom megyét 40 ponttal megelőzve országos legjobb lett. A legfontosabb — és a verseny szempontjából is legdöntőbb — tevékenység, a szövetkezeti kiskereskedelmi forgalom ugrásszerű növekedést mutat. Míg az állami kereskedelmi forgalom csak 10 százalékkal, addig a szövetkezeti 16,1 %-kal nőtt az előző évhez képest Baranyában, s első ízben haladta meg az egymil- liárd forintot. Ehhez olyan új — országosan is úttörő — módszereket kellett bevezetni, mint az úgynevezett bokrosí- tás, ami azt jelenti, hogy a nagyobb centrumokban lévő vasműszaki és ruházati szaküzletek látják el áruval az apró falusi vegyesboltokat. Csak ez az egy módszer kétmilliós forgalom növekedéshez vezetett a kisközségekben. Célravezetőnek bizonyult az árengedményes árusítás, a falusi kereskedelmi ügynöki hálózat kiépítése és az áru házhoz szállítása. A vendéglátó tevékenység 9,5 százalékkal, vagyis 21 millió forinttal nőtt. s ez összefügg egy másik fontos versenyfeltétellel, a kereskedelmi hálózat fejlesztésével. Az előírt ötvennel szemben tavaly összesen 73 egységet korszerűsítettek az fmsz-ek a megyében, ezen belül sok új bolt és cukrászda, vendéglő nyílott meg. Szabadszentkirályon, Üj- petrén és Lánycsókon eszpresszó, Dunaszekcsőn és Villányban korszerű vendéglő, Bolyban és Pécsváradon vas. műszaki és ruházati áruhá; stb. Hálózatfejlesztésre az el múlt évben összesen 43 millió forintot fordítottak. A mezőgazdasági termékek felvásárlását 34,8 százalékkal, a szövetkezeti ipari tevékenységet 98 százalékkal növelték, vagyis megduplázták egy év leforgása alatt. Űj üzemeket nyitottak: a pécsi fmsz Pécs- Golgotán kisbútorgyártó részleget, a bólyi fmsz csillagszóró- és szappanüzemet. A szövetkezetek gazdálkodási eredménye megyei szinten 42,3 millió forint volt az előző évi 27 millióval szemben. E tiszta jövedelem jelentős részét ismét hálózatfejlesztésre fordítják. 1968-ban, miután a területi elhatárolás megszűnt, a szövetkezeti kereskedelem bevonult a városokba is. Komlón ez évhen egy új áruház építését kezdik meg 10 milliós költséggel, ahol 1969-től évi 60 milliós forgalmat bonyolítanak le élelmiszerből és iparcikkekből. Mohácson, Siklóson és Pécsett a Ledinán új ABC áruházak építését kezdik meg. Egyidejűleg tovább fejlesztik, korszerűsítik a kis falvak bolthálózatát is. Az ünnepi ülést követően Szirmai Jenő elvtárs Duna- szekcsőre utazott, ahol az este 6 órai kezdettel megtartott ünnepségen adta át a Kiváló szövetkezet oklevelet. — Áramszünet lesz 29. 30-án 7— 16 óráig Basamalorn-dűlő, Basamalomi út, Rigó u., Fúrj u., Nagyhídi u., Dankó P. u. és környékén. 29. 30, május 2—10-ig fél 8— 16.30-ig Kossuth L. u. végén. Lánc u.. Katalin u.. Alsó-, Felső-Balo- kány u., Orsolya u., Ady E. u., Könyök u., Alsóhavi boldogasz- szony u. által határolt területen. Május 2. 3, 4-én 7—16 óráig a Hősök tere és környékén, Tol- buhin u., György-telep által határolt területen. Április 30-ig naponta fél 8—15.30-ig Rácváros, valamint a szigeti vám környékén. (X) várták a szakemberek, s a három alapító állam küldöttein kívül a Szovjetunió, Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Franciaország, Belgium és Luxemburg is elküldte megfigyelőit a harkányi tanácskozásra. Tizenkilenc külföldi és harminc hazai gázszakértő ülte körül keddtől csütörtökig a harkányi tárgyalóasztalt, hogy meghallgassák a téma tizenkét legnevesebb ismerőjének előadását. Kedden a tanácskozás első napján magyar részről dr. Masszi Dénes és dr. Szirtes Lajos tartott előadást. A nagy érdeklődéssel várt előadás címe: „A kritikus zörejszintek korrelációjának vizsgálata a gázkitörések előrejelzésével kapcsolatban”. — Ugyanezen a napon került sor Gyurkó László „Gázkitörések elektronmikroszkopikus vizsgálata" című előadására, amely a mecseki medencében lefolytatott, európai viszonylatban is egyedülállónak számító, kísérletek eredményeit tartalmazta. A kollokvium sok tekintetben különbözött az előző rendezvényektől — gyakorlatiasabb volt, sokrétűbb —, legfőbb jellegzetessége azonban az, hogy a gázkitörésre hajlamos helyek felkutatásának módszerei közül a geofizikai módszereket helyezte előtérbe. Az a szerény, de szívós munka, melyet a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának geofizikai csoportja már évek óta végez, most hivatalosan is igazolást és elismerést nyert. Mint ismeretes, a céllal alkalmazták a mecseki liaszbányászat egyik legjellegzetesebb sajátossága. Az ellene való eredményes küzdelem alapfeltétele, hogy a védekezési eljárásokat csak azokon a munkahelyeken alkalmazzák, ahol okvetlenül szükség van rájuk. (A felesleges beavatkozás sok ezer forintos többletkiadást jelent, a biztonságot azonban egyáltalán nem fokozza.) A geofizikai mérési módszereket hármas céllal alkalmazzák a mecseki szakemberek. Tisztázni akarták a gázkitörések mechanizmusát, módszereket kerestek a gázkitörésveszély megbízható előrejelzésére, s ezek alapján prevenciós eljárásokat kerestek a veszély leküzdése érdekében. Az 1966 óta tartó kísérleti időszak során az elméleti vonatkozású kérdéseket szinte teljes egészében sikerült tisztázni, s így a következő lépés a gyakori latban is közvetlenül felhas» nálható védekezési módok kidolgozása lesz. A kollokvium keretében t francia küldöttek, is ismertették elképzeléseiket, akik szintén geofizikai módszerekkel igyekeznek a bányászok e régi rémét egyszer és mindenkorra száműzni a föld alatti munkahelyekről. A mecseki és a francia szakemberek egymástól függetlenül kialakult elképzelései között számos hasonlóság tapasztalható, mint egy bizonyítva: a jövő a geofizikai, s azon belül is a mik- roszeizmikus méréseké. A IV. nemzetközi kollokvium vendégei pénteken megtekintették a mecseki szénbányászok György-aknai kísérleti telepét, s valamennyien nagy elismeréssel szóltak a látottakról. Többen egyértelműen leszögezték: Pécs az elmúlt néhány esztendő alatt szinte észrevétlenül Európa egyik legtekintélyesebb bányászati központjává nőtte ki magát. A következő kollokvium idő pontjáról és pontos helyéről még nem született döntés, az előzetes tárgyalások alapján azonban feltehetően az NDK- ban folytatódik majd a Harkányban megkezdett eredményes tanácskozás. B. S.
