Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

4 Dunantmi nmtia 1968. március 31. Gyorsított büntető eljárások A* egyes büntető rendel­kezések módosításáról és ki­egészítéséről szóló 1966. évi 16. sz. tvr. részben az eljá­rásjogot módosította és egé­szítette ki, részben anyagi Jogi szabályozást tartalmazott. 1967. évi január hó 1. nap­ján történt hatályba lépése óta eltelt időben a gyakor­lati jogásznak volt alkalma lemérni, hogy a törvényhozó által elérni kívánt főcélt — egyes kisebb jelentőségű bűn­cselekmények elbírálásának meggyorsítását — az új tör­vénynek mily mértékben si­került megvalósítania. A törvényerejű rendelet­nek a most említett főcél szol gálatába állított új rendelke­zései, illetve új jogintézmé­nyei kiállották a próbát. Ezért tartotta a legfőbb ügyész Időszerűnek, hogy 1968. már­cius hó 1. napjával kezdődő hatállyal a törvényerejű ren­deletben kapott felhatalmazás alapján — az igazságügymi­niszterrel és a belügyminisz­terrel egyetértésben — a tvr. 18. §-ába bevezetett új el­járást az ország egész terü­letére bevezesse. Ez az eljárás a büntető el­járások hatékonysága és idő­szerűsége érdekében lehetővé teszi a bűntett elkövetésével alaposan gyanúsítható szemé­lyeknek vádirat és tárgyalás kitűzése nélküli bíróság elé állítását. Ennek az eljárásnak Budapesten és a Balaton- menti járásokban szerzett ta­pasztalatai szerint e jogintéz­mény hatékonyan szolgálja a bűnözés elleni küzdelem fel­adatainak végrehajtását. Az előállításos eljárás a (elszabadulás előtti büntető eljárási jogban sem volt is­meretlen. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930: XXXIV. tv. ide vonatkozó szabályozása azonban több vo­natkozásban eltér a jelenlegi­től. Hogy csak a leglényege­sebbeket említsem: a múlt­ban csak fagyaiévá terheltet lehetett előállítani, — most szabadlábon lévőt is; régen a terhelt ügyészi kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet nem volt szabad a bíróság elé ter­jeszteni —, most kötelező; a vád ténybeli elemeinek bi­zonyítására szükséges tanú­kat az ügyész, a védelem ta­núit a vádlott, illetve védője hallgatta ki, — most a rendes eljárás szabályaival megegye­zően a tanúkat a bíróság hallgatja ki; a múltban az előállításos eljárásban nem volt kötelező védő kirendelé­se, — jelenleg védő nélkül a tárgyalás nem tartható meg. Részben a múlt és jelen el­térő szabályozására, de ettől függetlenül is bizonyára töb­bekben felvetődik a kérdés, hogy a szocialista jogi elfogással nem ellentétes-e a vádirat és tárgyalás kitűzése nélkül ter­heltek bíróság elé állítása. Ha a törvény e jogintézmény alkalmazását általánosságban, minden korlátozás nélkül megengedné, akkor ez az ag­gály helytálló lenne. A tör­vény által állított feltételek azonban olyanok, hogy betar­tásuk az eljárás törvényessé­A MOHÁCSI JÁRÁSBÍRÓSÁG TILTOTT HATÁR­ÁTLÉPÉSI KÍSÉRLET MIATT RÉVÉSZ EMILT GYOR­SÍTOTT ELJÁRÁSBAN VONTA FELELŐSSÉGRE. A TÖBBSZÖRÖSEN BÜNTETETT VÁDLOTT A HATÁR­ÁTLÉPÉST 1968. MÁRCIUS 26-ÁN KÍSÉRELTE MEG. A JÁRÁSBÍRÓSÁG MÁRCIUS 29-ÉN 2 ÉVI SZABAD­SÁGVESZTÉSRE ÍTÉLTE, AMELYET SZIGORÍTOTT BÖRTÖNBEN KELL LETÖLTENIE. ELTILTOTTA A VÁDLOTTAT 3 ÉVRE A KÖZÜGYEK GYAKORLÁ­SÁTÓL ÉS 1 ÉVRE KITILTOTTA MOHÁCSRÓL. gére nézve biztosítékot jelent. Melyek ezek a törvényi elő­feltételek? A bűncselekmé­nyek meghatározott körében lehetséges csak az előállítás: még pedig járásbírósági ha­táskörbe tartozó olyan bűn­tettek miatt, amelyeknek bűn tetési tétele az 5 évet nem haladja meg. Ebből követke­zik, hogy a törvényhozó, de a közvélemény által is leg­súlyosabbnak ítélt bűncselek­mény-kategóriákban, részben mert megyei bírósági hatás­körbe tartoznak, részben mert büntetési tételük az 5 évet meghaladja, előállításnak nincs helye (pl. emberölés, összeesküvés, stb.). De az em­lített körön belül is csak ak­kor van helye előállításnak, ha a konkrét ügy ténybeli és jogi megítéséle egyszerű és a bizonyítékok rendelkezésre állnak. Ha a cselekmény több mozzanatú, összetett, csupán közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésre, a jogintézmény alkalmazására ugyancsak nem kerülhet sor. További feltétel a bizonyítékokkal kapcsolat­ban, hogy a gyanúsítottat a bűntett elkövetésén érjék tet­ten, vagy, ha tettenérés nem forog fenn, ismerje be a bűn­tett elkövetését. Végül a tör­vényhozó által felállított biz­tosíték az időbeli korlát, il­letőleg feltétel, mely szerint a bűntett elkövetése és a bí­róság elé állítás időpontja között három napnál hosz- szabb idő nem telhet el. (Eb­be a három napos határidőbe a kezdő nap nem számít be­le, s ugyancsak figyelmen kívül kell hagyni a határidő utolsó napját, ha az munka­szüneti napra esik.) Ha az eljárás lefolytatására kevés idő is áll rendelkezésre, ez nem lehet akadálya a tényállás pontos felderítésé­nek s mindazon adatok be­szerzésének, amelyekre a bí­róságnak az ítélet meghozata­lánál szüksége van. Nem le­het tehát mellőzni ebben az eljárásban sem a korábbi el­ítélésre vonatkozó iratok be­szerzését, mert a bíróság a terhelt egyéniségére, a vissza­esés okaira itt fellelhető ada­tok birtokában tud csak he­lyesen dönteni a feltételes szabadságra bocsátás kérdé­sében, nem különben a bün­tetésvégrehajtási fokozat ki­jelölésében. A tényállás felderítése eb­ben az eljárásban általában alakszerű bizonyítás felvétele nélkül történik, csupán azok­nál a nyomozati cselekmé­nyeknél kell büntető eljárás­jogi törvényünk rendelkezé­seit betartani, amelyek egy­felől a terhelt alapvető jo­Befr’eződött a KGST növényvédelmi munkacsoportjának ülése A KGST mezőgazdasági állandó bizottságának nö­vényvédelmi állandó munka- csoportja befejezte hazánk­ban tartott 9. ülésszakát. A munkacsoport megvitatta és elfogadta a KGST orszá­gok növényvédelmének főbb irányára és fejlesztésére vo­natkozó beszámolókat, s ezek végrehajtásásra aján­lásokat készített. Az ülésszak jegyzőköny­vét a delegációk vezetői szombaton írták alá a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. HÚSVÉTI JUTALOMSORSOLÁS A CJNTRUM ÁRUHÁZBAN ÁPR. 1 ÉS 15-E KÖZÖTTI VÁSÁRLÁSOK BLOKKJAIRA AJÁNDÉKUTALVÁNYT SORSOLUNK KI 1 ____ V Á^ÁROIJUN A CbNTRUM ÁRUHÁZBAN ÉS ŐRIZZE MEG BLOKKJAIT! gait érintik, másfelől sar­kalatos bizonyítékok felvéte­lére vonatkoznak. (Lefog­lalás, őrizetbevétel, szemle, és szakértői vizsgálat.) A fővárosi, továbbá So­mogy és Veszprém megyei kedvező tapasztalatok alapján reméljük, hogy az új jogin­tézmény alkalmazása révén a törvényhozó célját Baranyá­ban is megvalósítjuk. Dr. Szalmásy Lajos megyei főügyész A szakma kiváló tanulói A szakma kiváló tanulója verseny országos döntőinek befejeztével szombaton a MOM művelődési házában került sor a díjkiosztó ün­nepségre. Megjelent az ün­nepségen Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Ve­res József munkaügyi mi­niszter is. Méhes Lajos, a KISZ KB első titkára el­mondotta, hogy az országos versenyt hazánk felszabadu­lása évfordulójának tiszte­letére most rendezték meg tizedik alkalommal. Az idei versenyeken mintegy száz­ezer fiatal vett részt, a te­rületi és országos döntő­kön pedig 30 szakma utolsó éves tanulóinak legjobbjai, csaknem kétezer fiatal adott számot felkészültségéről. A jutalmakat Veres Jó­zsef munkaügyi miniszter osztotta ki a verseny leg­jobbjainak, s a győztes ta­nulók oktatóinak. Az első helyezettek megkapták a KISZ KB díszoklevelét és aranyplakettjét, átvették a szakmunkás-bizonyítványt és beutalót kaptak kéthetes külföldi jutalomüdülésre. A szakma kiváló tanulója ver­seny országos döntőjének győztese az építő és vas­ipari szakmában Balogh Márton és Kiss Miklós kő­műves, Kovács Béla víz- és gázvezetékszerelő, Földesi Lajos központi fűtésszerelő, Jelencsics Ferenc géplaka­tos, Siszer Lajos karosszé­ria-lakatos, Kelemen Ta­más autószerelő, Laczó Pál villanyszerelő, Farkas Fe­renc szerszámkészítő és Fü- lap István elektrolakatos. Kora tavasszal a Balatonon Lírai helyzet­/ jelentés szívbetegeket, a móló mögötti öbölben meghúzódó uszályo­kat, amelyek a siói áteresztő­re várnak, és a sétány öreg fáit, amelyeket az idős em­berek aggodalma vesz körül, mióta szóba került, hogy sor­suk megpecsételődött. Most csend van. A megyei idegen- forgalmi hivatal váratlan el­határozással beköltözött a megyeszékhelyre, Veszprémbe, a Blaha Lujza utcában most nem ácsorognak sorban a kül­földi rendszámú gépkocsik, nincs még látnivaló, hiányzik a nyári mozgás, amely mint egy furcsa, ellentmondást nem tűrő áramlat, oly könnyen ma­gával sodorja az embert. A kérdések szokottak. A válaszok is. Mindenki szokása szerint tele van lendülettel, biztonsággal, eltökéltséggel, hogy az idei szezon jobb lesz, mint tavaly volt. A két par­ton összesen több, mint há­romezerrel több lesz a férő­hely a fizetővendég-szolgálat­ban és a kempingekben. A keszthelyi kemping érdekes nádházait az osztrákok már lefoglalták, a balatonfüredibe az idén bevezetik a melegvi­zet. Azt mondják: az idén több lesz a külföldi. Több gondot fordítanak a hazai vendégekre is. Javul az autó­szerviz-szolgálat, több megle­pő újdonság várható a szol­gáltatásban. Május végétől el­tűnnek a Balaton mellől az izzadó és izzasztó gőzmózdo- nyok. Változatosabb lesz a kultúrprogram. S majd októ­ber ötödikén a keszthelyi mű­soros évadzárón, köszörttve a VIT-ről hazatérőket, begom­bolt kabátban pillantva a víz elszürkülő tükrére mindenki sóhajt egyet-kettőt, ki mélyeb­ben, ki felszabadultan, ki pe­dig egy kevés nosztalgiával fűszerezve — túl a szezonon. Jó lesz, vagy sem? Ez annyi mindentől függ. Időjárástól. Ellátástól. Udvariasságtól. Teltházaktól. Kinek-kinek a saját ízlésétől, pénztárcájá­tól... A hajó lassan távolodik a mólótól, mintha valami oknál fogva észrevétlenül szeretne távozni. Elmaradoznak a köny- nyű vitorlások a füredi öböl­ben. de messze látszik az ed­▼Mtmszok sorfala a slAfokl klkOtffbeo zettarcú vitorlázók sárga, víz­hatlan ruhája, azután egyszer csak palaszürke színek eresz­kednek a partra, a vízre, elő­ször a hegy zöldes, barnás foltjai tűnnek el, majd. az Annabella kék erkélysorai, már csak sejteni lehet, hogy mi hol van, csak a hajó ma­rad a vizen néhány lézengő utasával, lelakatolt büféjével, fedélzetén a kényelmesen vé­dett bőrülésekkel, s az egész olyan, mint egy északias táj a kis átkelőhajóval. Ráadásul elered az eső. A hangulatok törvénye szerint el kellene szomorodni, beleértve a vá­ratlanul zordra fordult időt, beleértve a dolgok hasonla­tát — hogy ezer méh életének összmunkája alig fél kiló méz — dehát, erre most nem gon­dolhatunk. Legfeljebb majd a végén. Hisz a természetben az a legszebb, hogy időről időre megújul, elfeledteti az ember­rel saját és mások múlását és iődőről időre bizakodásra han­gol. Most ez következik. Thiery Árpád Pályázat Országos kerámiai biennálé Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, Pécs m. j. város Tanácsa Vég­rehajtó Bizottsága a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsa, mint rendező- szervek, a Magyar Kép­zőművészek Szövetsége, a Kiállítási Intézmények és a Janns Pannonius Múzeum közreműködésével Pécsett 1968 őszén megrendezi az I. Országos Kerámiai Bienná- lét A kiállításon a Magyar Képzőművészek Szövetsége, illetve a Magyar Népköztár­saság Képzőművészeti Alap­ja tagjai vehetnek részt a legutóbbi két évben készült olyan kerámiai alkotásokkal (morális művek és a lakás- kultúra körébe tartozó mü­vek), melyek csoportos ki­állításon nem szerepeltek. Egy művész 10 alkotást küldhet be. Készlet egy mű­nek számít. A művek legnagyobb mé­rete: térplasztika magassá­ga 120 cm, falkép 13 négy­zetméter. A falképet összeszerelhető állapotban kell beküldenL A műveket 1968. június 17—18—19-én kell bekülde­ni: Budapest, XIV„ Dózsa György út 34. (Kiállítási In­tézmény), vagy Pécs, Janus Pannonius vl 11. A kiállítással kapcsolat­ban felvilágosítást ad: Ki­állítási Intézmények, Buda­pest, XIV„ Dózsa György út 34., és Baranya megyei Ta­nács VB művelődésügyi osztálya, Pécs, Széchenyi tér 9. A kiállítás ideje: 1968. október 1-től október 31-ig. A művek kiállításáról, dí­jazásáról zsűri dönt. A leg­kiemelkedőbb művek, mű­fajoktól függetlenül, díja­zásban részesülnek: L díj: 10 000 forint, IL díj 7000 forint, III. díj: 5000 forint, ezen kívül több külündíj kerül kiosztásra. A díjazott művek alkotói­nak a Biennálé plakettjét, a kiállított művek alkotói­nak oklevelet ad az I. Or­szágos Kerámia Biennálé Rendező Bizottsága. Az I. Országos Kerámiai Biennálé Rendező Bizottsága Vízre vágyódnak talán a csónakok Is. , i Mostanában mindenki a ta­vaszról beszél, s az embert ebben a hangulatban könnyen eltöltik a tavalyi emlékek, amelyeket — már-már úgy tűnik — nem is lehet felül­múlni. Felélednek a részeg hajók a hullámokban, a nád nyugtalan, sodródó illata, a kedves esti órák a csöndben, a percek, amikor mindenki halálos biztonsággal érezte, hogy csakis ő oldhatja meg azt, amire mások egyszerűenj képtelenek, fölélednek a fá- j radhatatlan s végtelennek tű- j nő utazgatások, az emberek, akik egy időre mintha meg-1 változtak volna, s jó volt ! megfigyelni gyerekességüket, ' és mindent átvilágítva tűnik elő a sötét víztükör az emb- i lémaszerű, sokszorosan kisajá­tított, aranyszínű fénycsíkkal: j a Balaton. A Balatonról már készül­nek az első helyzetjelentések. Az átmenet, a készület, az iz- ■ gatottság időszaka ez. Bala­tonalmádi öreg szállodájának emeleti ablakából ma még mintha egy álmos francia kisváros mini-főterére pillan­tana le a korai vendég, az idő sem valami tökéletes, hisz az este még be kellett fűteni a kályhába, de délelőtt tíz óra után a füredi vonatra várók elégedetten sütkéreznek az ál­lomás peronján, és a szálloda bejáratán már ott a hirdetés: Felveszünk a nyári idényre felszolgálót, mosogatólányt, kenyerest... stb. Siófok tü­relmesen ázik. Az esős csön­det a kishajók ritka tülkölése rebbenti fel. Az öböl túlsó fe­lén, mint a tollászkodó fehér vízimadarak sorakoznak a ví­zibuszok. A kígyó hosszúságú móló végén, a viharkosár alatt egy magányos vadember hor­gászik rendületlen nyugalom­mal, s dacolva a realitások­kal. A parti üzletsor lehúzott rácsokkal rideg és barátságta­lan. A part közelében nincs nyitva egy presszó, egy kocs­ma, de bent, az újjáépített siófoki beltéren a cukrászdá­ban fagylaltot mérnek, és a főtéma a közeledő szezon. Az idegenforgalmi hivatal, két beépítésre váró telek között szinte a semmiből magasodik föl. A földszinten és az eme­leten már javában folyik a tervszerű előkészítés, itt már „főidény” van. ötvennégy üzleti ágban a maximumot akarják nyújtani a 120—130 napos idényben, s ez már kö- | zeljár az attrakcióhoz. Bala- j tonfüred hűvös, kissé arisztok- I ratikus nyugalommal figyeli a I közeledő és távolodó hajókat, 1 J?'l_ 1 •• itu IJ. J ___álálá

Next

/
Oldalképek
Tartalom