Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-17 / 65. szám
ntotl n 1968. március 17. 8 aotd Az agy két „nyomógombja" E gy lépéssel közelebb jutottunk ahhoz az időszakhoz, amikor az emberi tevékenységet külső parancsra gyorsítani vagy lassítani lehet, közölték Los Angelesben, a caliíorniai egyetemen. Az egyetem Agykutatást intézetének tudósai megállapították, hogy az agyban két rendszer verseng egymással a magatartás ellenőrzéséért, és e két rendszert elektromos ráhatással szabályozni lehet. „XLét nyomógombhoz hasonlíthatnánk. az egyik „gyors*’ és a másik „lassú” jelzésű — hangoztatta az intézet szakembere. —- Nyomjuk meg az egyik gombot és tevékenységünk meggyorsul, nyomjuk meg a másikat és lassabban cselekszünk.” Az tntézet szóvivője szerint az egymással versengő rendszereket macskákon végzett kísérletek során fedezték fel, de az embereknél ugyanezzel a két rendszerrel van dolgunk. A macskák tevékenységét gyorsították, vagy lelassították az agyuk különböző részein elhelyezett elektródákon ót vezetett elektromos árammal. Az intézet szóvivője elmondotta, megállapították, hogy a macskák milyen normális sebességgel haladnak valamely élelemforrás felé, majd elektromos ráhatást alkalmaztak. Amikor a „gyors” rendszert stimulálják, a macska , odarohant az élelemhez, a „lassú” rendszer stimulálásánál viszont lassan cammogott az ételhez. Öröklődő cukorbetegség ? A cukorbetegség öröklődéséről Francois professzor francia szakértő, a lyoni Edouard-Herriot- kórház orvosa az alábbiakat közölte a legújabb statisztikai vizsgalatok alapján: ha mindkét szülő cukorbeteg, a gyermekek egy- hannada 20. életévének betöltése előtt megkapja a betegséget, ha viszont a szülők közül csak az egyik szenved cukorbajban, a fiatalkori megbetegedés kockázata szinte a nullával egyenlő. Meddig tart az élet? Az ember halála — az agy halála Mikor lehet újraéleszteni? működése, a felhalmozódó mérgező anyagok az összes szerveket károsítják, s beállhat egy coma, ami a központi idegrendszeri zavar megÁramütés ért egy férfit a közelmúltban Pécsett Eszméletlen állapotban, megszűnt szívdobogással vitték be a mentők a 400 ágyas klinikára. Szívmasszázst alkalmaztak és a szívműködés megindult... A férfi még két hétig élt mesterséges lélegeztetéssel, de öntudata többé nem tért visz- sza. Dr. Török Endre adjunktus, az anaesthesiológiai részleg vezetője meséli el az esetet. A részleg azóta létezik, mióta az új klinikai tömbben lehetőség nyílt arra, hogy központosítsák az altatást végző orvosok és asszisztensek munkáját is. Az anaesthesiológia egyébként ma már nemcsak az altatással és érzéstelenítéssel foglalkozik, hanem ide tartozik a műtétre való előkészítés, a műtét köabeni ellenőrzés (a folyadékbevitel, a vérpótlás, a keringés és légzés ellenőrzése stb.) és a műtét utáni kezelés, például a mesterséges gépi lélegeztetés és a mesterséges táplálás, foglalkozik továbbá az újraélesztés problémáival, a szívműködés újramegindításával. Abban a kérdésben tehát, ami manapság nemcsak a tudományos és orvosi köröket, hanem a nagyközönséget is annyira foglalkoztatja, hogy ti. mikor következik be az „igazi” halál, — az anaesthesiológus áz „illetékes”. • . Dr. Török Endre fent említett példája a válasz bevezetése. — Felvetik újabban a halál kérdésének jogi megközelítését. Jogilag ugyanis ma a szívműködés megállása jelenti a halál pillanatát. Az áram ütött egyén jogilag halott volt, amikor behozták, s jogilag élt, mikor megindítottuk a szívműködését. Valójában azonban egy vegetatív lénnyel álltunk szemben, amelynek már nem voltak meg az emberre jellemző funkciói. Mi okozta a halálát? A központi idegrendszerben végbement irreverzibilis károsodások. — A halál szempontjából tehát az agy a döntő? — Igen. Az agy, a szervezet legérzékenyebb és legbonyolultabb része, normál hőmérsékleten három, maximum öt percig bírja az oxigénhiányt. Ez időn túl olyan helyrehozhatatlan változások következnek be, amelyek végérvényesen halált okoznak. A szív ezzel szemben oxigén nélkül 6—8 percig él. Az áramütött esetében tehát a következő történt: a szervezetet olyan trauma érte, amitől a klinikai halál állapotába jutott, de a biológiai halál csak kb. 5 perc múlva indult meg. amikor az agyban megtörténtek az említett károsodások. Néhány perc múlva, nagyjából egyidőben halt volna el a szív, máj, vese, aztán az izomzat, legvégül a csont, amelynek legkisebb az oxigén-igénye. Alacsony hőfokon akár évekig is eltartható, ezért van sokkal kevesebb baj ' csontátültetésekkel... Visszatérve példánkhoz, mi akkor avatkoztunk be, amikor a szív még nem halt meg, de az agy már igen, ezért a klinikai halál állapotából visz- sza tudtuk hozni a szervezetet, de a biológiai halál folyamata már megállíthatatlan volt. — Ha ezek a tények ismertek az orvosok előtt, vajon miért végezték el mégis a szívmasszázst? — Nem tudhatjuk ilyen esetekben, hogy pontosan mi a helyzet. Az emberek időérzéke megbomlik az ilyen baleseteknél. előfordulhatott volna. hogy a biológiai halál még nem indult meg .■.. — Velhasználható-e az ilyen egyén szive szivétültetésre 7 — Természetesen. Ilyenkor merül fel a jogossága egy konzíliumnak, amelyen eldöntik, hogy a szivet eltávolítják a biológiai értelemben már menthetetlen emberből. A szívátültetéseknél nyilván hasonló esetekről van szó, tehát olyanokról, hogy a trauma következtében az ép szervezetben olyan súlyos agyi károsodás jön létre, amely elkerülhetetlenné teszi a szervezet pusztulását és ugyanaltkor a szív még működőképes. — Hallani lehet olyan aggályokat, hogy a szívátültetés „antihumánus” dolog, hiszen élő emberből távolitják el a még dobogó szívet... — Azt hiszem, már az eddig elmondottak is cáfolják ezt a idézetet, amely az élettani folyamatok nem teljes ismeretéből fakad. De hogy még világosabb legyen a kérdés, vegyünk egy ellenpéldát Hepatitis esetén májsorvadás következhet be, kieshet a máj nyilvánulása. A beteg eszméletlen, de a szíve még működik, majd a mérgezettség bizonyos fokán a szívműködés is abbamarad. A szív megállásával konstatáljuk a halált, pedig a biológiai halál már előbb megindult Itt tehát a klinikai halál következik be később, a laikus azt hiheti, hogy ez esetben valóban a szív megállása jelentette a halál pillanatát. Az igazság azonban az, hogy a biológiai halál a coma beálltával nyilvánvalóan megindult. A központi idegrendszer irreverzibilis károsodása ellen nincs orvosság, az agy nem pótolható. Bármeddig is működjék utána megterséges támogatásra a szervezet, ha kiesett a központi idegrendszer koordináló szerepe, akkor a szervezet védekező reakciói megbénultak, a baktériumok (akár magában a szervezetben lévők) rövid időn belül elvégzik a maguk dolgát. Világos, hogy az utóbbi példánál sem az újraélesztésnek nem volna értelme, sem pedig a szívet vagy más szervet átültetni nem lehetne, mert egyetlen szerv sem ép többé. Más esetben, ha az újraélesztésnek bármilyen halvány reménye van, meg kell azt kísérelni. A halál tehát nem egy pillanat, lianem a szervezet bomlási folyamata, amely a központi idegrendszerben indul meg. A halai „pillanata” tehát tulajdonképpen az agy halála. Meg kell szokni a szív- átültetések korában azt a gondolatot, hogy az a halott agyú test, amelyben még szív dobog, nem élő ember többé, s így nem ..emberellenes” ezt a szívet felhasználni egy valóban élő ember megmentésére. Vitathatatlan azonban, hogy a kérdés jogi felvetése is szükségesnek látszik, s bizonyára meg is történik nemsokára. Kigyóméreg trombózis ellen Egy kígyóméregből nyert angol gyógyszer a trombózis gyógyításában különösen hatékonynak, bizonyult. A Lancet orvosi folyóirat jelentése szerint a gyógyszert, amely az Arvin nevet kapta, egy malájziai vipera mérgéből vonják ki. Az Arvint London és Oxford kórházaiban nagy sikerrel próbálták ki. A gyógyszer, amely az életveszélyes véralvadásokat akadályozza meg. gyógyszerészek és orvosok szerint az eddig leghatásosabb. Cucullia formosa Színt játszó lepke a Mecseken Évek óta kutatja a Mecsek lepkefaunáját Balogh Imre, a Pécsi Tanárképző Főiskola állattani tanszékének adjunktusa. Ennek során számos olyan lepkét írt le, amely elsősorban ezen a vidéken található meg. Közülük talán a legsajátosabb a Cucullia formosa. Ezt a nagyon szép bagolylepkét az eddigi kutatások szerint több mint száz évvel ezelőtt, 1858, vagy 1859-ben fedezte fel egy morva származású pécsi lep- kész: Haberhauer József. A Cucullia formosa a hazai lepkefauna egyik nevezetes tagja, nemcsak ritkasága, hanem szépsége miatt is. A színt játszó lepkét, mint új fajt aztán Haberhauer felfedezése után néhány évvel írta le a tudomány számára Rogenhofer bécsi muzeológus. Egy évszázadnak kellett eltelni ahhoz, hogy az eddig kizárólag a Mecsek hegységben talált Cucullia formosát megleljék a villányi hegységben is. Ott Balogh Imre találta meg 1959- ben. Kiderítette: a lepke szűk Altató szemüveg Nyugatnémet ' kutatók kis elektromos készüléket szerkesztettek az ideges, rosz- szul alvó embereknek — altató tabletták helyett. A tranzisztoros zsebrádió nagyságú készülék kis energiájú áramimpulzusokat állit elő. Az elektródát a szemhéjakra vagy a fül mögötti koponyarészekre kell helyezni (ezért „altató szemüveg”), így jutnak az idegrendszerbe a „jótékony” impulzusok. Hatásuk abban nyilvánul meg, hogy elernyesztik az izmokat, elmélyítik a légzést, s ezzel mély álmot idéznek elő. Ultrahangos biolokátor A szovjet tudósok az ultrahangot felhasználták az emberi szervezetben rejló -betegséggócok megállapítására azon esetekben, amikor a röntgen- elemzés nem segít. A Szovjet Tudományos Akadémia Biofizikai Intézetében ultrahangos biolokátort konstruáltak. Működési elve azon alapul, hogy a szervek szövetei különböző mértékben bocsátják át az ultrahang-hullámokat. A betegség gócát a visz- szavert és a rögzítő készülék által felfogott hullámok meny- nyisége alapján állapítják meg. A műszerrel kimutathatók az izom-, a csont-, vagy a zsírszövetbe kerüit fa-, üveg-, műanyagdarabkák, amelyeket a röntgenvizsgálat általában nem mutat ki. Az ultrahang-hullámokat a szemgolyó belsejében lévő daganatok is visszaverik. elterjedésének legfőbb oka, hogy hernyója csak az Artemisia alba nevű mediterrán növényen él. E növény fő elterjedési területe a Földközi- tenger északi vidéke. Ennek ellenére ez a ritka faj Magyarországon, tehát a Mecseken és a Villanyi hegységen kívül csak Dél-Franciaorezág- ban, valamint Tibetben ismeretes. Bár tibeti létezését sokan kétségbe vonják, éppen a magas felszín és a tápnövény hiánya miatt. Legújabban pedig az Alpokban találtak rá. A Cucullia formosa. csakúgy, mint a Mecsek többi sajátos lepkéje, egyre ritkább lesz, éppen a civilizáció terjeszkedésének következtében. Az itteni lepkefauna régi gazdagságát Balogh Imre adjunktus más jellegű kutatásokkal is bizonyította. Egyik tanulmányában leírja, hogy Pécsett sok lepkész élt. Ezek többsége nemcsak szenvedélyből gyűjtötte a lepkéket, hanem kereső foglalkozásképpen, mert külföldön jó pénzért adták el itteni fogásaikat. > 5 Rákkutató központ Lyonban s K'urópai rákkutató köz- < ? pont épül Lyonban s v 8000 négyzetméternyi elkü- S Lönített területen. A tízévié- ^ ) letes épület 30 laborató- ? < rlumában mintegy 100 rák- j S specialista dolgozik majd. ) ) A kiadások évi összegét az ^ < Egészségügyi Világszervezet £ S 6 millió francia frankban > ? állapította meg. Ehhez a ( J tagállamok — Szovjetunió, ( S Egyesült Államok, Német $ ) Szövetségi Köztársaság, £ ( Olaszország, Anglia, Fran- s ) viaország, Izrael, Ausztria j> — 750—750 ezer frankkal ja- c rulnak hozzá. Már meg- < kezdte működését a köz- ? pont tudományos tanácsa, ( amelynek tagja a moszkvai í Blohin tanár melleit Taylor (Torontó), Harnperl (Bonn) \ és Mathé (Párizs). A leggyorsabb állat Kevesen gondolnák, hogy a leggyorsabb állatot nem a szárazföldön, hanem a tengerek mélyén kell keresnünk. A polip, mely rakéta módjára, a köpenyüregébe beszívott víz kilövellésének reakcióereje révén közlekedik, másodpercenként 60 méteres (óránként több, mint 200 kilométeres) sebességet is elér. E teljesítményével az élővilág egyetlen más tagja sem versenyezhet, hiszen még a versenyló is „csak” . 25 méteres másodpercenkénti sebesség elérésére képes. A kobaltágyú A pécsi kobaltágyúra az egyetem vezetői is büszkék. Fél éve működik ebben a precízen modern, majdnem barátságos épületben. Magyarország negyedik ilyen intézménye négymillióba került, a Medicor Művek készítette, dr. Bozóky László fizikusprofesszor konstrukciója. A Röntgenklinika teleko- balt részlegének vezetője, dr. Kuhn Endre docens. Bevezetőben ő tájékoztat a kobaltágyú „személyi adatairól”. — A kobaltágyú kobalt 60 izotópot tartalmazó sugárforrás, sugárzásának áthatolóképessége kb. egy hárommillió voltos készüléknek felel meg — a röntgenkészülékek általában 200 ezer voltos feszültséggel dolgoznak. A sugárterápia számos lehetősége közül a telekobait besugárzás csak az egyik, megvan a szigorú javall&ta — de alkalmazásának szükségességét nem a betegség súlyossága, hanem a daganat elhelyezkedése határozza meg. A kobalt 60 izotóp gamma-sugarakat bocsát ki, ezek nagy áthatolóképességük révén a test mélyében fekvő daganatba is hatásos sugárzást juttatnak. Szemben a klasszikus röntgenterápiával kevesebb általános panaszt okoz, a daganatos szövetet elpusztítja, közben pedig az ép szöveteket nagyrészt megki- méli. Mielőtt körülnézünk a telekobait valamennyi helyiségében, ismerkedjünk meg a kezelés előtti teendőkkel. Az előkészítésnek egy orvosi és egy fizikusi része van. Az orvos megállapítja, milyen sugárkezelésre van szükség, milyen dózisokban, s általában vizsgálja a beteget, mert — és ez alaptétel — a beteget is kezelik itt, nemcsak a daganatot A beteget megröntgenezik, rögzítik a daganat helyét a testben (egy speciális szerkezettel mérik a test körfogatát), majd keresztmetszeti rajz készül minden egyes beteg esetében. A röntgenkép és más mérési adatok alapján teljes pontossággal ott a papíron a piros karika, amely a daganatot jelzi, körülötte pedig különböző színűre rajzolt mezők: a sugárzási mezők. A fizikus — Gyüdi Sándor — az izodózis görbék alapján minden egyes betegnél elvégzi a pontos számításokat. Mivel elkerülhetetlen, hogy ép szöveteken hatoljon át a sugár, úgy kell kiszámítani az irányt és időt, hogy a lehető legkevesebb károsodás történjék a szervezetben. Elkészült tehát a sugárterápiás terv. A beteget bevezetik a „Vigyázat, sugárveszély” táblával ellátott ajtón. Maximális biztonsággal megépített helyiség a kezelőte- rem, de emellett csaknem azt mondhatnám kellemes az itt- tartózkodás. A falak sárgák és rózsaszínűek. A sugárzó anyag nyugalmi helyzetben egy másfél méteres baritbetonfal mögött van, ólomárnyékolás is védi. Maga a kobaltágyú másféltonnás ólomszerkezet, a kívánt sugármező beállítása fénymező segítségével történik, az időtartam beépített automata kapcsoló órával. A beteget rögzítik a kezelőágyon, beállítják a gépet, majd a személyzet távozik a kezelőhelyiségből. A falon halványzölden világít a lámpa. Becsukják az ajtót, kivül az ajtó fölött úgyszintén zöld lámpa ég. Most bekapcsolják a vezérlőszerkezetet. Az ajtó fölött vörösre vált a lámpa, jelezve, hogy megindul a besugárzás, az ipari televízió képernyőjén látszik a beteg, de máskülönben semmi különös. Pedig a gépházban éles kattanással már megindult a csigarendszer, amelyen két súly és egy elektromágneses kapcsoló működik, ezek tolják be a sugárzó izotópot a sugárzó fejbe. A gyógyító sugár már roncsolja a daganat szöveteit. Beszólnak a betegnek, hogyan érzi magát — a beteggel állandó hangösszeköttetésben vannak. Berreg az automata órája — mindjárt vége a kezelésnek. A piros lámpa kialszik, kigyullad a zöld, a másfél méteres fal túloldalán — a gépházban — a csigarendszer súlyai visszahúzták a sugárzó anyagot védőbástyái közé. Megszűnik az ajtó automatikus reteszelése, most már a kezelőszemélyzet veszély néd- kül bemehet. Néhány hetes kezelés, közben állandó ellenőrzés — a telekobait részlegen levő röntgenberendezés segítségével — és az esetek túlnyomó részében gyógyultan távozhatnak a betegek. A kobaltágyú — azaz a telekobait sugárterápia — nem befejezett kérdés. A tudományos kutatás a kezelésekkel párhuzamosan folyik és perspektívái jóformán belálhatat- lanok. f i
