Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

Dunomau napio 6 WW. mórchn 17. Magyar áruk a világpiacon Keresettek szerszámgépeink és híradástechnikai termékeink Száztíz országgal kereskedik a HUNGAROTEX Hol a helyük a világpiacon a magyar ipari és mezőgazda- sági termékeknek? Erről tar- ■ tott előadást pénteken este Siklóson dr. Éliás András kandidátus, a Külkereskedel­mi Minisztériufn osztályveze­tője. A rendkívül érdekes előadás bevezetőjében utalt arra, hogy termékeink jelen­tős százalékát kénytelenek vagyunk külföldön értékesíte­ni. Ugyanis ez egyik feltéte­le annak, hogy a szükséges nyersanyagot importálhassuk, ami egyben záloga a gazdasá­gi egyensúly megtartásának. Az össz-export termelés ágazati részesedése ez: 1. gép­ipar, 2. mezőgazdaság, 3. könnyűipar. Ezen belül a tő­kés . államokba irányuló ex­port-termelésünk már rész­ben fordított sorrendet mutat: a mezőgazdaság aktív, aköny- nyűipar is aktív — bár ki­sebb mértékben — de a gép­ipar már passzív. Gépipari exportunk növelése bizonyos értelemben behatárolt, de szerszámgépeink és főleg híradástechnikai termékeink iránt tőkés relációban is nagy a kereslet Könnyűiparunk kitűnő exporttevékenységét bizonyítja, hogy például a HUNGAROTEX jelenleg vagy 110 országgal tart üzleti kap­csolatot. Mezőgazdasági ter­mékeinkkel betörtünk az olasz, francia, osztrák, svájci piacra: az említett országok­ba irányuló exportunkból a mezőgazdaság részesedése ál­talában 60—70 százalékos. A számszerű adatok mögött azonban nagyon bonyolult külkereskedelmi munka fo­lyik. Gépiparunknak még mindig sokat kell javítania a minőségen, hogy versenyké­pes legyen, mert a „mezőny” nagyon erős. Ezenkívül — például a gépjárműiparnak — meg kell szerveznie a szer­viz-szolgáltatást is, vagy — és ez az egész gépiparra vo­natkozik — a folyamatos pót­alkatrész-ellátást. A könnyű­iparnak is megvan a maga sajátos kockázata: követnie kell a külföldi divatot, ízlést, szokást még akkor is, ha ezek néha ellentétesek a hazai fel­fogásokkal. A mezőgazdasági, élelmiszer ipari termékek ex­portjánál már több bizonyta­lansági tényező is közbeszól­hat: hiszen e termékeket csak akkor tudjuk kint értékesíteni — főként jó áron —, ha azok­ból a partner-országokban rossz az ellátás, tehát van kereslet. De ha ezzel egyidő- ben itthon is nagy a kereslet egyes mezőgazdasági terrrié­Megkezdődött a zöldövezet kialakítása a Pécsi-tónál. A Mecseki Erdőgazdaság készí­tette el a terveket 50 hold fásítására. Már megkezdték a talaj előkészítését és a fe­nyőcsemetéket is kiszállítot­ták a helyszínre. Egyidejűleg az abaligeti termelőszövetke­zet ugyancsak a Pécsi tó kör­kekre, akkor már a hazai fo­gyasztói igényt is figyelembe kell venni. Ilyen esetben a döntést nagyon alapos gazda­ságpolitikai meggondolások előzik meg. Egy sor problémát okoz a különböző termékek átfutási idejének változatossága is. A gépiparban az átfutási idő — a megrendeléstől a szállításig — hat—nyolc—tizenkét hó­nap, esetleg több is, tehát meglepetés a szállítót aligha érheti. De a könnyűiparban — éppen a divat rohamos vál­tozása miatt — nem egyszer előfordult, hogy a megkötött ügyletet törölni kellett. Itt már az öt-hat hónapos átfu­tási idő is gyakran sok. A közízlés meghatározza a me­zőgazdasági termékek elhelye­zését is. Világszerte közis­merten jó boraink vannak (Tokaj, Badacsony, Siklós-Vil- lány), a nemes boroknak min­dig jó piacuk van. De erős a konkurrencia is. Az utóbbi években a bolgár és a román borok is jelentős területet hó­dítanak Európában és egyál­talán nem biztos, hogy a szo­cialista országok közül — bo­rainkkal — még sokáig mi tartjuk az első helyet a vi­lágpiacon. A mezőgazdasági termékekkel kapcsolatosan az előadó elmondotta, hogy tá­rolóterületünket állandóan bő­víteni kell, még hozzá gyor­sított ütemben. A szabolcsi almának van piaca, de jó áron főleg a téli hónapokban tud­nánk értékesíteni. Az elmúlt évben viszont annyi alma termett Szabolcsban, hogy a tárolóhelyek csak egy töredé­két tudták befogadni. A kö­vetkező esztendőkben többezer hold újonnan telepített gyü­mölcsterület jelentkezik első gyümölcstermésével a piacon és az értékesítés ismét prob­lémát okoz majd, ha nem áll rendelkezésünkre megfelelő kapacitású tárolótér. Magyar- országon az egy fóré eső évi gyümölcsfogyasztás 50 kilo­gramm átlagosan, ez több is lehetne, de a felgyülemlett többtízezer tonna almát alig három-négy hónap alatt a belkereskedelem sem tudja „teríteni”. A megoldás megint csak a tárolóhelyek fejlesz­tésével következhet be. A kishatárforgalommal kap­csolatosan dr. Éliás András kandidátus elmondotta, hogy ezt a jövőben is szabályozza majd az idevonatkozó több megállapodás és rendelkezés. Továbbra is fejlesztik a kis- határforgalmat, ha az nem nyékén 27 hold fásítására adott megrendelést az erdő gazdaságnak. Ezek a munká­latok is elkezdődtek és a cse­meték kiültetése április végé­re fejeződik be. A 77 holdas festői zöldövezet létesítése mintegy másfél millió forint­ba kerül. sérti a népgazdaság és a part­ner állam érdekeit. De saját szakállára senki se kössön ügyleteket. A külkereskedelem végül is állami monopólium, az is marad, éppen ezért még szigorúbban ellenőrzik az ex­port-import engedélyek meg­adását. Csak néhány — kife­jezetten nagy üzem — kapott bizonyos külkereskedelmi ön­állóságot, de kis termelőegy­ségek közvetlen export és im­port tevékenységét gazdaság- politikai okok miatt nem szabad megengedni. Rab Ferenc Házibulin alakultak, 35 le­mezük van, maguk szerzik számaikat, zenéjükben a har­mincas évek katonazenéjéből is van, példaképeik a Beatles és a Bee Gees, havonta há­romezer levelet kapnak és jól érezték magukat, máskor is szívesen jönnek Pécsre — ez­zel nagyjából már be is mu­tattam a népszerű Illés zene­kart. A forradalmi ifjúsági napok péntek délelőtti főpróbája és az esti megnyitó közötti szü­netet a Fenyves szállóban al­vással töltötték. Hívásunkra Bródy János jött le — ezek szerint ő az együttes „sajtófő­nöke” — hogy a zenekar ne­vében válaszoljon kérdéseim­re. Bródy a Budapesti Műszak; Egyetem negyedéves hallgató­ja, a többieknek a zene a ke­reseti lehetőségük. ahogy mondják: profik. — Zenekarunk 1965-ben alakult, de Illés zenekar már korábban is volt. Azóta vál­tozatlan az összetétel. Büszkék vagyunk arra, hogy amikor Szörényi Szabolcs tavaly ősz­szel bevonult katonának, meg tudtuk várni. Négyen játszot­tuk le a szerződéseket, de az­tán nem játszottunk. Szabolcs azóta leszerelt... 1965-ben Nógrádverőcén, a nemzetközi ifjúsági táborban dugtuk ösz- sze fejünket. Kellene valami magyar zene. Veszélyes kor­szakot éltünk akkor: Luxem­burgot, a nyugati adókat hall­gatták a fiatalok. Jó zenekar­nak kellett lennie, aki le tudta másolni. A zenét mi is átvet­tük, de a szöveget „lefordítot­tuk” magyarra. A következő nyáron a fesztiválon megették a kikapart gesztenyénket. Döm pingben jelentkeztek azzal, amivel mi. De a fesztivál után végre a fiatalok is kezdték megszeretni a magyar tánc­zenét. Ettől kezdve magunk írtuk számainkat, amire oda­figyeltek a fiatalok. Egy év­vel ezelőtt a zenekarok ezzel még nem törődtek, most fej­vesztetten írják saját számai­kat. Óvjuk erdeinket! A tavasz beköszöntésével or­szágszerte megkezdődött a ker­tek, földek tiszt oga ása. Ilyen­kor égetik el a szárai gyomos bozótot. Az erdőszéli égeté­sek nvom.in keletkező erdő­tüzek helyenként súlyos nép- gazdasági kárt okoztak az el­múlt években, A gondatlan tűzgyújtók ellen büntető el­járás indult. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi MinisztéHum felhívja a lakosság figyelme' hogy az erdő szélétől — még szélcsen­des időben is — csa’ száz mé­teres távolságon túl szabad tüze* gyújtani és a tüze* ál­landó feliigyele' alat' kell tar­tani Széles időben erdő kö­zelében a tűzfrvújtás tilos A kirándulók erdőben tüze* csak a kijelölt helver» és csak meg­felelő óvintézkedések melleit gyújtsanak, égő gyufát eiga- reitavéget ne dobjanak el. Milyen irányzathoz sorolják magukat? Bródy ezt válaszol­ja: „Egyikhez sem, legalább is nem tudom”. A kor szel­lemének megfelelően mai élet­érzést akarnak kifejezni. Ze­néjükben ugyanúgy van a harmincas évek katonaindu­lóiból, mint a szerb és román népdalokból, vagy a dzsesszből. Zenéjük tehát eklektikus. Nem kozmopolita. A magyar zene része a nemzetközi zenének, benne van forgatagában, s nem szabad elszakítani a nyu­gati zenétől. De hozzá kell adni a magyar sajátosságokat. Műfaji kérdés egyébként Bró­dy szerint nincs, csak jó vagy , rossz zene. — Körülbelül 35 lemezünk van. s csak egy-kettő, amit nem mi szereztünk. Külföl­dön még nem készítettek ve­lünk felvételt. de kantunk már jelzéseket, hogy valame­lyik külföldi adó sugározta lemezünket. Az a célunk hogy színpadképes zenét állítsunk elő. Nem szeretjük, ha tán­colnak. miközben játszunk. Legalább is a fiatalokat ne a tánc érdekelje elsősorban, ha­nem a koncert. — Hol jártak külföldön? — Bécsben voltunk tavaly a magyar napok alkalmával Crázban egyet, Becsben két koncertet adtunk. Hívtak egy beat-klubba, szerződést aján­lottak. de nem mentünk Azok miatt, amiket az előbb mond­tam. Nekik bár jellegű zene kellett. Bródy szerint az orgona a jövő hangszere, amely szinte egymaga zenekart jelent. — A technika világában ezzel az egyetlen hangszerrel olyan összhangzást lehet létrehozni, hogy nem igen lesz többé szükség 20 tagú zenekarokra. Ezek szerint a példaképük: — A Beatles és a legújab­ban feltűnt Bee Gees, akik Beatles-hagyományokat kö­vetnek. A beatlesek op-art zenét játszanak, fantasztikus hangulatok teremtésére igye­keznek. A magyarok közül szép sikereket arat számaival az Omega zenekar; az Echot, Bajtaláékat és a Tolcsvai triót említhetem még. akik egészen sajátos módon dol­gozzák fel népdalainkat. A magyar énekeseket nem na­gyon szeretjük. — Sok levelet kapnak? — Havonta körülbelül há­romezret. A legtöbben fény­képet, autogrammot kérnek. Nem tudunk sajnos a levelek­re válaszolni. Azoknak a le­veleknek örülünk amelyekben a fiatalok saját magukról ír­nak. — Hogyan tetszett Pécs, hogyan érezték magukat? — Sűrűn járunk Pécsre, Pécs és Szeged tetszik a leg­jobban a vidéki városok kö­zött. Sokan kértek autogram­mot. Jöttek a lányok csapa­tostól, s mi mondtuk nekik, menjenek oda. ott vannak a fővárosi művészek, kérjenek tőlük is. De nem tágítottak. (M—z) Másfélmillió forintos költséggel Pécsett a Kossuth Lajos utcában a Líceum templom mellett egyemeletes új székhazat építtet az Állami Biztosító. Az új létesítményt október 1-ére adja át Hg a Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat. Zöldövezet a Pécsi-tónál ,Szívesen jövünk Pécsre4 Illések játszanak Harmincöt lemezük van Maguk szerzik számaikat Színpadképes zenére törekszenek Költészet napja: április 11-én Ünnepi könyvhét: május 25-től június 2-ig Az idei tavaszon ötödik al­kalommal rendezik meg a költészet napját: április li­án, József Attila születés­napján. A Magvető Könyv­kiadó erre az eseményre megjelenteti a „Szép versek — 1967” című kötetét. A ki­adványt a költészet napján 50 százalékos árkedvezmény nyel árusítják. Költészeti ün­nepi estet rendez a Könyv­kiadók és Terjesztők Tájé­koztató Központja a Thália színházban, ahonnan a tele­Mi okozta | a zavarokat a tv-vételben?í 14-én és 15-én feltűnően í rossz volt a képminőség } a tv-nézők képernyőjén. < Ezzel kapcsolatban szá- < mos jelentés érkezett \ szerkesztőségünkbe, me- ) lyek nyomán szombaton S délelőtt felkerestük Su- í gár Gusztávot, a misinai < tv-állomás vezetőjét. Kér- < désünk: mi okozta a kép- ! ernyőn jelentkező titok- j zatos csíkokat? 5 Tudunk ezekről a pa- < nászokról. noha az adó- > állomás ellenőrző bérén- ) dezésein ezekben a na- j pókban is kifogástalan ! volt a képminőség. ! Ugyanakkor 14-én este ? saját készülékem előtt — í mint tv-néző — magam ! is bosszankodtam a za- ] varó csíkok miatt. Tér- < mészetesen azonnal neki- t láttunk a jelenség oká- ) nak vizsgálatához, s ez . rövid időn belül annyi- í ban eredményes volt, j hogy eldöntöttük: nem X adáshibáról van szó, ha- ! nem egy, a tv-adáshoz S közeli hullámhosszon dől- \ gozó adó sugárzása okoz- ! za a csíkokat. í — S az adó monitor- í ján miért nem jelentkez- í tek ezek a csíkok? j — A magyarázat egy- < szerű: mi nem a levegő- X bői vesszük az adást, ha- í nem az adó kimenetén S lévő jelet — mint a gyár ( kapujában a minőségei- ' lenőrző —, közvetlenül \ vezetjük vissza az ellen- t őrzökészülékre. í — A zavar oka tehát > megvan... 5 — Pénteken 18 óra kö- < rül kezdtük meg a fel- 5 kutatást, majd segítséget ! kérve felsőbb szerveink- i töl, műszeres méréseket S is végeztünk. Ezek a mé- < rések igazolták azt, hogy valóban egy idegen adó ) zavar, de kimutatható > volt az is, hogy a kü- \ lönleges időjárási viszo­nyok okozta hullámterje- í dési zavarok is közreját- > szottak abban, hogy az i adás szinte élvezhetetlen s volt. < — Mindezek után mit < ígérhetünk a tv-tulajdo- í nosoknak? S — Bízom benne, hogy l ma már teljesen zavarta- ( lan lesz a vétel. Remél- X jük, hogy ebben a lég- >. köri viszonyok is segít- S ségünkre lesznek, de ter­mészetesen illetékes szer- i veink is megtették a í szükséges intézkedéseket. í B. S. vízió is közvetíti a műsort. Az írószövetség és a rádió költészetnapi rendezvényét április 11-én a VI-os stúdió­ból sugározzák. Országszerte ünnepi estek, műsoros elő­adások, költő-olvasó találko­zók adnak tartalmat a köl­tészet napjanak. Már hozzá kezdtek a programok kidol­gozásához az ország minden részén megalakult előkészítő bizottságok. A hagyományos ünnepi könyvhét ideje ezúttal: má­jus 25—június 2. A tervek szerint mintegy 30 mai ma­gyar író szépirodalmi alko­tását tálalják friss termés­ként a kiadók. Prózai kötet­tel jelentkezik Barabás Tibor, Benedek István, Goda Gábor, Mocsár Gábor, Móricz Virág, Thurzó Gábor és Tersánszky Józsi Jenő. Uj verskötettel Benjámin László, Illyés Gyu­la, Garai Gábor, Keszthelyi Zoltán. Simon István, Ta- káts Gyula, Weöres Sándor. Két érdekesnek ígérkező kö­tet: Nagy László műfordítá­sai és Örkény István egy­perces novellái Közös kötet­ben jelennek meg Déry Ti­bor és Illyés Gyula költői oratóriumai. Raffai Sarolta nemrégiben bemutatott drámá ja is megjelenik. Hol indulnak vasúti szakközépiskolai osztályok Több olvasónk kérésére kö­zöljük, hogy az ország terü­letén számos oktatási intéz­mény várja a vasutas pá­lyát élethivatásul választó fiatalokat, akik sikeresen el­végzik az általános iskola VIII. osztályát. A Művelődési Miniszté­rium felügyelete alá tartozó középiskolák közül Dombó­várait az Apáczai Csere Já­nos Gimnázium- és Szakkö­zépiskolában indul szeptem­bertől egy vasútíorgalmi szakközépiskolai osztály 40 tanulóval. Győrben a Mayer Lajos Általános Iskola, Gim­názium és Szakközépiskola egy pályafenntartási és va­sútépítési szakközépiskolai osztályt indít az idén, ahová a Pécsi Igazgatóság területé­ről 14 fiú és 3 leánytanuló jelentkezhet felvételre. A Közlekedés- és Posta ügyi Minisztérium felügyele­te alá tartozó Pályafenntar­tási és Vasútépítési Techni­kum- és Szakközépiskolá­ban (Budapest, VI., Rippl- Rónai u. 26.) két szakkö­zépiskolai első osztály indul 1968-ban. Ugyancsak a fenti cím alatt található a Vasúti Távközlő- és Biztosítóberen­dezési Szakközépiskola, ahol egy első osztály indul, s en­nek növendékei a vasúti elektroműszerész szakra nyernek képesítést. Szege­den, a Marx tér 14. szám alatt működik a Bebrics La­jos Vasútíorgalmi Techni­kum és Szakközépiskola, ahol négy első osztállyal kez­dik az új tanévet. Ugyanitt szervez két első évfolyamos osztályt a Vasútgépészet: Technikum. A Vasútíorgalmi Techni kum egyébként Budapesten (VII., Damjanich utca 4 ugyancsak két első osztállyá kezdi az 1968-as tanévet. Baranyai partizánokat tüntettek K A Lengyel Népköztársa­ság „A ti szabadságotokért és a miénkért” kitüntetést adományozta a spanyol sza­badságharc Jaroslaw Dab- rowski Nemzetközi Brigád­ja magyar tagjainak. Baranya megyéből Bien János nyugdíjas bányászt, Fenyvesi Rezsőt, az Ércbá­nya Vállalat főaknászát <: Nagy Sándort, a Baranya megyei MÉSZÖV elnökét tüntették ki. Mindhármuknak Jal Kiljahczyk, a Lengyel Né- köztársaság budapesti rer kívüli és meghatalmaz nagykövete adta át a tüntetést március 15-én v

Next

/
Oldalképek
Tartalom