Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-01 / 51. szám

2 Dtmontmi naf>t« 1953. március 1. Összeül a Varsói Szerződés tagállamainak értekezlete Március 6-án, szerdán Szó­fiában összeül a Varsói Szer­ződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé. ♦ SEATTLE: A Columbia folyó torkolatvidékén a csü­törtökre virradó éjjel össze­ütközött egy japán teherhajó és egy libériái tartályhajó. Az amerikai parti őrség je­lentése szerint mindkét hajó kigyulladt. ♦ OTTAWA: A kanadai parlament szerdán. 138 szava­zattal, 129 ellenében, bizal­mat szavazott Pearson kor­mányának. A liberális vezér pénteken vetette fel a bizalmi kérdést, miután a kormány egy pótadótörvény benyújtá­sakor kéf szavazatos veresé­get szenvedett, a kormány sorsa kilenc napig volt bi­zonytalan. + WASHINGTON: Jól értesült washingtoni források szerint az Egyesült Államok beszüntette a nukleáris fegyverekkel felszerelt B—52-es stratégiai bombázók 24 órás őrjáratát. Az Intézkedés — amelyet egyébként az amerikai hadügyminisztérium nem volt hajlandó sem cáfolni, sem meg­erősíteni — nyilvánvalóan össze­függésben van a közelmúltban történt szerencsétlenséggel ami­kor egy B—52-es négy hidrogén­bombával a fedélzetén, a grön­landi partok mentén lezuhant,-f MIAMI: Egy floridai bí­róság szerdán hatvan naptól négy évig terjedő börtönbün­tetéseket szabott ki hat vád­lottra, akik „szabadcsapato­kat” szerveztek — javarészt kubai disszidensekből — Du- valier haiti diktátor megbuk­tatására. A legsúlyosabb bün­tetést, a négy esztendőt, Ro­lando Masferrerre szabták ki, aki valamikor Batista titkos­rendőrségének főnöke volt + TASKENT: Szerdán reg­gel, helyi idő szerint 4 óra 2 perckor, ötös erősségű föld­rengést észleltek Taskentben. A földrengés epicentruma a város-központban volt. Az 1966. április 26-i földlökések óta ez volt a 809. földrengés Taskentben. + DELHI: Az UNCTAD-n»k ■ különböző társadalmi és gazda­sági rendszerű országok közötti kereskedelem kérdéseivel foglal­kozó bizottsága szerdal ülésén a fejlődő országok delegátusai fel­szólalásukban klmeleték a szocia­lista országokkal folytatott ke­reskedelmük hasznosságát. Nigé­ria képviselője hangoztatta, hogy országának a Szovjetunióval le­bonyolított kereskedelmi forgalma 1961—1966 között több, mint két­szeresére nőtt. A török küldött elmondotta, hogy Törökország a közelmúltban 20« millió dollár értékű szerződést kötött a Szov­jetunióval, ami lehetővé teszi, hogy az országban aluminium- gyárat és vízierőmdvet építsenek, kiszélesítsék az olajkutatást. Ma­gyarország és Bulgária küldöttei felszólalásaikban kijelentették, hogy kormányuk a kereskede­lem bővítését kívánja az összes fejlődő országokkal, hogy ilymó- don elősegítse nemzeti fejlődé­süket. ♦ BERLIN: Walter Ulbricht, az NSZEP első titkára, az NDK Államtanácsának elnö­ke, csütörtökön Weimar ban az új alkotmány-tervezettel foglalkozó gyűlésein beszédet mondott. Foglalkozott az NDK szocialista fejlődésével, mél­tatta az európai biztonság megszilárdítása érdekében ki­fejteti erőfeszítéseket és is­mételten felhívta a Német Szövetségi Köztársaságot: kös­sön megállapodást az NDK- val az erőszakos megoldások kizárásáról. ♦ BRÜSSZEL: Az európai közös piac minisztereinek ta­nácsa Couve de Murville fran cia külügyminiszter elnökleté­vel csütörtökön délelőtt ösz- szeült. Ez a külügyminiszterek első értekezlete december 19-e óta. amikor Franciaország másodízben vétózta meg Nagy- Britannia belépését a közös piacba. Csaknem 900 beszélgetés öt világrész szerkesztőségeivel Gyorsfénykép a konzultatív találkozóról hírt adó újságírók főhadiszállásáról Ritkán látott apparátussal vonult fel a kommunista és munkáspártok budapesti kon­zultatív találkozójára a világ­sajtó. öt világrész, 17 hírügy­nöksége, 28 rádió- és televízió társasága, valamint 102 lapja küldte el tudósítóit, kommen­tátorait a magyar fővárosba, hogy hírt adjanak a nemzet­közi élet e kiemelkedő ese­ményéről. összesen 203 új­ságíró ad napról napra hely­színi beszámolót. Közülük 109-en a kapitalista, 94-en pe­dig a szocialista országok ol­vasóit tájékoztatják. A legnépesebb újságíró­csoport Csehszlovákiából ér­kezett hazánkba: 26-an kép­viselik a prágai, a pozsonyi és az egyéb lapokat, illetve hírközlő szerveket Megkülön­böztetett figyelmet tanúsít a találkozó iránt a japán sajtó. A felkelő nap országába ha­tan küldenek tudósításokat s — mint ennek többször is ta­nújelét adták — nagy örö­mükre szolgál, ha európai időszámítás szerint a késő esti órákban kapják meg a közleményeket, mert így meg­előzhetik a kollegáikat. A kül­földi újságírók csoportjában ezenkívül egyebek között megtalálhatjuk a legnagyobb nyugati hírügynökségek, az UPI, a Reuter, a DPA, az AFP, az AP, s az olyan mam- fnutlapokat, mint a New York Times, a Washington Post, a Newswek. az Observer, a Frankfurter Allgemeine Zei­tung, a Die Welt a Der Spie­gel, a Le Monde, a Figaro, az II Messaggero, az Avanti, a Neue Züricher Zeitung, a Die Presse munkatársait. Termé­szetesen itt vannak a Nép- szabadság testvérlapjainak, valamint az európai szocialis­ta országok más újságjainak képviselői és sok kisebb or­gánum tudósítói. Jól példázza, a konzultatív találkozó súlyát és tekintélyét, hogy még Spa­nyolországból is három újság­írót delegáltak az eseményre. A Magyar Sajtó Házában, a külföldi tudósítók főhadi­szállásán a szó szoros értel­mében bábeli a nyelvzavar. A házigazdák mindent meg­tettek azért, hogy megfelelő munkakörülményeket teremt­senek a vendégeknek, önálló tv-stúdiót, telex és telefon­központot állítottak fel, dol­gozó-szobákat rendeztek be ahol írógépek állnak az új­ságírók rendelkezésére. Min denki számára hozzáférhetővé tették a világpolitika külön­böző eseményeiről, valamint a kommunista és munkáspártok képviselőinek tanácskozásáról szóló legfrissebb jelentéseket. Gazdag anyagot állítottak össze a Magyar Népköztársa­ság belpolitikai, kulturális, gazdasági életének különböző dokumentumaiból. Ezzel egy­idejűleg több alkalommal ne­ves szakemberek és közéleti személyiségek részvételével tájékoztatókat rendeznek egy- egy kérdésről. A sajtóközpontban rendsze­resen vendégül látják majd a konzultatív találkozó külön­böző delegációinak tagjait, akik nyilvános sajtókonferen­cián válaszolnak az újságírók kérdéseire. Ezzel egyidejűleg arra is lehetőség nyílik, hogy a Külügyminisztérium, vala­mint a MUOSZ nemzetközi kapcsolatok osztálya munka­társaiból álló titkárság köz­vetítésével megszervezzék egy- egy tudósító, vagy újságíró­csoport közvetlen eszmecseré­jét, interjúját a kommunista | és munkáspártok Budapesten tartózkodó vezetőivel. Ezekben a napokban esik át a tűzkeresztségen a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének idegenforgalmi szolgálata, a Budapress, amely a konzultatív találkozóra ér­kezett külföldi újságírók fo­gadtatásának napjaiban kezd­te meg munkáját. A Buda­press útján kocsit bérelhet­nek, színház- és vasúti jegyet válthatnak, különböző prog­ramok megszervezését kérhe­tik. s bankügyeiket is elintéz­hetik a vendégek. Az alkalmi telex- és tele­fonközpont csaknem 900 be­szélgetést bonyolított le hét­főn reggeltől szerda estig. A Magyar Sajtó Házát tíz köz­vetlen volna köti össze a Bu­dapesti Nemzetközi Távbeszé­lő Központtal, g ezeken ke­resztül öt-tíz perc alatt kap­nak kapcsolást Londonnal, Párizzsal, Rómával, és a töb­bi világvárossal. Ezenkívül 18 telex-gépet állítottak föl a tu­dósítások továbbítására. Kö­zülük hármat az AP, az UPI és az AFP bérel állandó jel­leggel, a többin az egyéb szerkesztőségek munkatársai­nak kívánságait teljesítik. A telex-központból közvetlen tárcsázással léphetnek érint­kezésbe lapjaikkal, hírügy­nökségeikkel az újságírók, s még annyit sem kell várakoz- niok, mintha Budapesten te­lefonálnának valahová. Még Tokiót is két-három perc alatt megkapják. Egyébként pedig a tárcsázás befejezése után jelentkezik a hívott fél. A 14 televízió társaságot képviselő kommentátorok ré­szére tv-stúdiót is berendez­tek a Magyar Sajtó Házában. Innen a nap bármely szaká­ban „egyenesben” közelíthetik beszámolóikat, illetve azokat a beszélgetéseket, amelyeket a konzultatív találkozón rész­vevő delegációk tagjaival folytatnak. Eddig a szovjet, a csehszlovák, az DNK-beli, a jugoszláv, az olasz és a francia televízió munkatársai jelentették be, hogy élni kí­vánnak a lehetőséggel, s 12 élő adásra már sor is került. A Magyar Televízió ezenkívül híradó-felvételekkel is segíti a külföldiek munkáját. Az NBC News megbízásából szí­nes filmen örökítik meg a különböző eseményeket. A konzultatív találkozó megnyi­tójáról szóló beszámolót egyébként mind az Intervízió, mind az Eurovízió közvetítet­te. Uiabb nagyszabású támadás várható Saigon ellen Mint az AFP jelenti, a dél­vietnami partizánok Saigon­ban és környékén folytatják „idegháborújukat”. Szerdán este a főváros utcáin röpla­pok jelentek meg. Ezek újabb nagyszabású támadást helyez­nek kilátásba Saigon straté­giai célpontjai ellen. Csütörtökön reggel a dél­vietnami hazafias erők a Khe Sanh-i támaszpont közelében megsemmisítettek egy ame­rikai óriás-helikoptert. A he­likopter felrobbant és a fe­délzetén tartózkodó huszonkét amerikai katona életét vesz­tette. A partizánok csütörtökön reggel ismét aknavetővel és rakétákkal lőtték a dél-viet­nami bábhadsereg helyi pa­rancsnokságának épületét is. A partizánok Saigon és Bien Hoa között már máso­dik napja tartják tűz alatt a Thu Duc-i katonai akadémi­át. Csütörtökön reggel az aka­démiára negyven lövedék zu­hant. Folytatódik a hazafias erők támadása a Mekong-folyó delta vidékén is. Itt a parti­zánok nehézfegyverekkel vet­ték tűz alá a Can Tho-i ame­rikai támaszpontot. Közben az amerikai B—52- es óriásbombázók a demili- tarizált övezettől délre eső területeken folytatják a par­tizánok feltételezett állásainak bombázását. Csütörtökön reggel ameri­kai repülőgépek a Vietnami Demokratikus Köztársaság több térsége ellen intéztek bombatámadásokat így Ha­noitól kilencven kilométerre északra egy vasútvonalat és Haiphongtól tizenegy kilomé­terrel északra raktárhelyisé­geket bombáztak. A VNA jelentése szerint ft VDK légvédelmi ütegei csü­törtökön reggel megsemmisí­tettek egy behatoló amerikai kalózgépet. Folytatódik a washingtoni haditanács" ír Maoyar—egyiptomi kulturális munkatér? aláírása Szerdán Kairóban aláírták az 1968—1969-re szóló ma­gyar—egyiptomi kulturális és tudományos együttműködési munkatervet A munkaterv aláírása alkalmából Rácz Pál ebédet adott a nagykövetsé­gen az EAK kulturális és tu­dományos életének képviselői tiszteletére. A munkaterv szerint a két ország tudományos kutatókat, tanárokat, író-, művész- és tudós-delegációkat cserél, köl­csönösen filmfesztivált ren­dez, népi együttesek vendég­játékát teszi lehetővé. Meg­állapodást készítenek elő a két ország diplomáinak és tu­dományos fokozatainak köl­csönös elismeréséről. 19G9-ben Kairó milleniumi ünnepsé­gei alkalmából magyar kiállí­tás nyílik, Magyarországon pe­dig könyvet adnak ki Kairó­ról. zottságának elnöke számolt be a dél-vietnami helyzetről és a Westmoreland tábornok­kal Saigonban folytatott ta­nácskozásairól. Jól értesült körök szerint a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke azt szor­galmazza, hogy a partizán of- fenziva letörésére az Egye­sült Államok 50—100 000 fő­nyi katonával növelje a Dél- Vietnamba vezényelt expedi- ciós hadseregének létszámát. Washingtoni megfigyelők hangoztatják, hogy Johnson elnök nem zárkózik el a kérés elől, amennyiben a Pentagon vezetői követelésüket „meg­felelő indokokkal tudják alá­támasztani”. A megfigyelők ezzel kap­csolatban utalnak Johnson mi nap Dallasban mondott be­szédére. Itt az elnök minden eddiginél agresszívabb hang­nemben szólott a vietnami helyzetről. Az Egyesült Álla­mok ellen intézett „halálos kihívásról” beszélt, és azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „kész minden áldo­zatra, hogy szembenézzen a I fenyegetésekkel”. 52. Galamb véresre csípetté magát a szúnyogokkal, és eldobta a kinint. Egyetlen grammot sem szedett még. Rikajev már kininsüketsé­get kapott a sok malária elleni védekezéstőL Galamb pedig csak hagyta, hogy csípjék a moszkitók, mert tudta, hogy ha kórházba ke­rül maláriával, az már annyi, mintha elpatkolt volna. De este a kantinban megint nem a láz kínozta, hanem tűr­hetetlen éhség. És mikor végre hozták a vacsorát, Rikajev egy­szer csak lebukott a székről, fél méterre dobta magát a hideg­rázásban, és összeszorított fogai úgy csikorogtak, mint amikor két érdes kavicsot dörzsölnek össze... Az orvos Csak ránézett a dánra: — Malária... — állapította meg legyintve. És Rikajevet vit­ték... „Becsületszavamra, a sors ug­rat” — mondta magában elke­seredettén Galamb. „Pedig meg kell halni! Meg kell halni!” — ismételgette ma­gában. és nagy falatokat nyelt le a vacsorájából. Szegény Troppau- er! A verseit eltette abba a via­szosvászon zsákba, amelyben Grf­son tárcáját őrizte és a cscnt- lapot a 88-as számmal. Most Hlavács vánszorgott be a kantinba. Éppen hogy felgyó­gyult lázrohamából, amit tífusz­nak hittek. Galamb összecsapta a bokáját az asztal alatt, és kacsintott. Most jutott csak eszébe, hogy Hlavá- csot nem látta, mióta megtudta, hogy ő íves őrnagy. Persze az állítólagos cipész ezt nem is sejti, mert lázas volt. Még egyszer rákacsintott a cipészre, aki hök- kenten nézte, azután közel hajolt, és a fülébe súgta: — Mindent tudok... Hlavács halálsápadt lett... Most jön at ingügy! — Nem értem... — hebegte. Galamb megint kacsintott, és csak ennyit mondott jelentősen, halkan: — Az ing...! Elszólta magát lázálmában... Hlavács ajkai remegtek, és megkapasriiodott a székben. — Könyörgök... én, én ... ha megtudják ... — Megbízhat bennem... én rendes fiú vagyok... És kitűnő nyomoző ... Ezt elhiheti... — Kérem... hebegte Hlavács —, nekem Spoliansky mondta ... én igazán nem tehetek... — Jó, jó... A fontos az, hogy ön adott esetben számíthat rám. Én kis híján francia tengerész­tiszt lettem. Pszt... — és szájára tette az ujját. — Én tudok hall­gatni. De megmondom: rám szá­míthat ... Viszontlátásra... őr­nagy úr! És kilebbent. Hlavács zsibbad­tan ült, és verejtékét törölgette. Istenem ... Milyen bajba jön, ha ez az ember csakugyan megőrüli Gardone kapitánynak Galamb valósággal mániája lett a sem­mittevésben, tehetetlen dühében, ingerlékenységében. Még a siva­tagban a fejébe vette, hogy „ezt a gyanús egyént” elpusztítja. És egyre azt jelentik, hogy megúszta a halálos büntetést! Dühöngött, hogy sok ráuszított altiszt dacára ez még él, itt, ahol olyan köny- nyen osztogatják a halál! Min­den elkeseredését levezette ebben a gyűlöletben, amit valami gya­nakvással magyarázott. Most is jön szemben. És fü- työrészik! Rárivallt: — Közlegény; Hol a derékszíja? Szemben áll vele a forráságtól izzó erőduvaron. — Nem vagyok szolgálatban, «lón commandant — felelte Ga­lamb. — Hol a derékszíja? — Paquetage után mindig szá­radni hagyom, hogy ne kenődjön el a viasz. — A szakaszvezetőnek jelenti, hogy derékszíj nélkül jött át az udvaron. Rompez! Kobienszkinek már sok kelle­metlensége volt azért, mert ez a légionista még itt lábatlanko- dik. Értette ő jól a kapitányt, és hogy Galamb még élt, az iga­zán nem az altiszt jóakaratán múlott. Dühtől eltorzult arccal hallgat­ta végig Galamb jelentését, az­után ez a torzulás átment egy ál­lati vigyorgásba. — Hát most majd elbánok ve­led. Huszonnégy óra en crapau- dine... Latouret őrmester a kapitány­hoz ment: ez a büntetés még két és fél órára is tilos volt. Huszon­négy óra, ezen a vidéken, volta­képpen kínhalált jelentett. Nem vállalhatta a felelősséget. A ka­pitány azonban nagyon lehordta: — Itt nem vagyunk a hadtáp­nál! Itt különleges viszonyok van­nak, és sok minden szabályelle­nes. De másképp nem megy. Latouret ment a fogolyért. Ez már a munkaruhába öl tűzve vár­ta ... és... vigyorgott! — Harrincourt! Huszonnégy órát kap en crapaudine. Meg kell mondanom, hogy ezt nem nekem köszönheti... És ha... Mit vi­gyorog! Maga barom! A huszon­négy óra alatt tízszer is meghal! „Csak egyszer add. Uram Isten, végre. Csak egyszer” — imádko­zott magában Galamb, és hatá­rozottan boldog volt. Vitték az őrségre. A kapu mel­letti őrházban laktak a goumier-k is. Spolianskyt, a gróf urat verte éppen az altiszt egy derékszíj csatos végével. — Te kutya! Elaludtál az őr­ségen? Te piszok... te... Engem büntet meg a hadnagy úr, te nyomorult... te alszol? (Folytatjuk) Johnson elnök és legfőbb tanácsadói csütörtökön a Fe­hér Házban folytatták a dél­vietnami hazafiak általános offenzívája nyomán kialakult helyzet megvitatását. A wa­shingtoni „haditanácson” Wheeler tábornok, a vezér­kari főnökök egyesített bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom