Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-01 / 51. szám
ms. március 1. 3 Dunontmt napto A nyereségrészesedés — 20 napi kereset Hetvennyolcmiilió forint az áliami gazdaságok nyeresége Bányászpark Komlón Komlón, a Lenin tér felett, a ma még elhanyagolt domboldalon, rövidesen megkezdik a város szocialista brigádjai által kezdeményezett bányászpark építését. A park gerincét a Szilvásba vezető — mintegy 300 méter hosszú — lépcsősor képezi majd. mely a kivitelezés első szakaszában valósul meg. A tanács az építkezéshez 900 ezer forintot biztosított, melyből körülbelül 110 ezer forintot a közvilágítás megteremtésére fordítanak. A rendkívül nehéz terepen felépítendő park földmunkáinak jelentős részét társadalmi munkások végzik majd el. A Mecseki Szénbányák hat komlói üzemében máris megkezdődött a szervezés: minden üzemben összekötőt neveztek ki. akik az építésvezetőség igényeinek megfelelően menetrendszerinti pontossággal mozgatják az embereket. Márciusban — szinte egyidő- ben a feljáró építésével — megkezdődik a leendő park sétányainak kialakítása is. Erre 200 ezer forintot szán a tanács. A Magyar Nemzeti Bank és | a Magyar Beruházási Bank együttes tájékoztatóban szabályozta a fejlesztési hitelkérelmek összeállításának és benyújtásának módját, továbbá az elbírálás rendszerét. A tájékoztató utal arra, hogy a vállalatok beruházásaikhoz és forgóalapjuk bővítéséhez közép- és hosszúlejáratú bankhitelt igényelhetnek. Középlejáratú hitelt általában egyidejűleg meg nem jelölt beruházásokhoz, forgóalapbővítéshez nyújtanak. A lejárat ideje a hitelnyújtástól számítva legalább 36 hónap lehet. Ha nagyobb összegről, vagy konvertibilis valutáról van szó, akkor a bank ragaszkodhat ahhoz, hogy a konkrét fejlesztési célt is jelöljék meg. Ilyenkor a 36 hónapos határidő kezdetét későbbi időponttól, a beruházás tervezett befejezésének napjától is számíthatják. Középlejáratú hitelekhez konvertibilis devizát — a népgazdasági tervben jóváhagyott kereteken belül — letéti kötelezettséggel vagy anélkül biztosítanak. A beruházási devizahitelekkel kapcsolatos kérelmek benyújtásáról és a döntés rendszeréről egyébként külön tájékoztató intézkedik. 35 ezer előadás, másfél millió hallgató Idén ül össze a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 5. küldöttközgyűlése, s a felsőfokú népművelők nyár Az átszervezés előtt megyei igazgató volt, 1967. július 1. óta főosztályvezető Dudás József, akitől az iránt érdeklődünk, ez az átszervezés milyen változást hozott az állami gazdaságoknál. Közismert, hogy korábban tröszt- szerűen működtek, minden megyében volt egy önálló megyei igazgatóság. Ma van egy budapesti központ, két pesti főosztállyal és sok területi főosztállyal, ezek nem alá, hanem mellérendeltjei a központi főosztályoknak. A létszám a korábbi mintegy 30 Hosszúlejáratú hitelt csak olyan konkrét fejlesztési célra adnak, amely megfelel a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott feltételeknek. A nagyobb jelentőségű beruházások esetén a kérelmek elbírálásához a bankok igénybe veszik a központi és egyéb gazdaságirányító szervek közreműködését. A beruházások telepítése szempontjából elsősorban az Országos Tervhivatallal konzultálnak, a minisztériumokkal pedig azt beszélik meg, hogy a tervezett fejlesztés összhangban van-e a népgazdasági terv követelményeivel, az iparág fejlesztési irányvonalával. A megalapozott hosszúlejáratú hitelkérelmeket rangsorolják, mégpedig aszerint, hogy az mennyi idő alatt térül meg és mennyi idő alatt tudja visszafizetni a vállalat. A fizetési mérleget javító beruházásokat nagymértékű kedvezményben részesítik. A bankok a középlejáratú hitelkérelmeket folyamatosan bírálják el. A hosszúlejáratú hitelkérelmeket ugyancsak folyamatosan vizsgálják felül és a hitelezési lehetőségeknek megfelelően döntenek a kérelmekről. Bár a hiteligények elbírálása általában csak ezután kezdődik meg, 24 vállalat kérelmét soron kívül máris jóváhagyták. összesen 360 millió forint hitelt kap a 24 vállalat, a legnagyobb összeget — 140 millió forintot — a Hajtómű- és Felvonógyár kapja nyíregyházi telepének igen hasznos beruházásaihoz. főről nyolc főre csökkent itt Pécsett. A baranyai főosztály is két részből, a közgazdasági és az üzemfejlesztési csoportból áll, mindkét csoport létszáma 3—3 fő. Kérdés: ilyen kis létszám el ] tudja-e látni a felügyeletet a tíz állami gazdaság felett? — Ma még nem, később igen. Tudniillik ezekben a hónapokban az a különös helyzet állt elő, hogy a régi és az új mechanizmus egyaránt érvényesül. s ez kettős munkát rótt a főosztályra. Ez volt az utolsó alkalom, amikor felül kellett vizsgálni és jóváhagyni a gazdaságok mérlegét. 1968-tól már nem feladatunk ez. Minden állami gazdasági igazgató önmaga hagyja jóvá a mérlegét, s ezt egyedül a Pénzügyminisztérium Bevételi Igazgatósága revideálja. — Mif mutat az 1967-es mérleg? — Mind a tíz baranyai állami gazdaság nyereséggel zárt, már 1966-ban sem volt deficites gazdaságunk. A vállalati eredmény vagyis nyereség megyei szinten 78,3 millió forint, közel azonos a tavalyival, és 42 millió forinttal több a tervezettnél. Ennek megfelelően a nyereségrészesedés is tartja az előző évi meglehetősen magas szintet, összesen 12 millió forint nyereségrészesedést fizetnek ki az állami gazdaságok dolgozóiknak. ami 20 napi keresetüknek felel meg. — A 42 millió forint többletnyereség a terven felüli áruértékesítésből adódott. Kenyérgabonából 430 vagonnal, sertéshúsból 8 vagonnal, vágómarhából 57 vagonnal, halból 10 vagonnal, tejből 4.7 millió literrel, tojásból pedig Dr. Tompa Béla, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kertészeti osztályának vezetője csütörtökön tájékoztatta a sajtó képviselőit a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés főbb fejlesztési irányairól. Elmondotta többek között, hogy az utóbbi 20 év alatt a mezőgazdasági ágazatok közül a kertészet fejlődött a legerőteljesebben. Az ország szántóföldi területének 6,7 százalékát elfoglaló I kertészet — a fűszerpaprika-, I 3 millió darabbal értékesítettek többet a tervezettnél a I gazdaságok. A többleláru a hozamnövelésből származott, ami búzánál, lucernánál, tejnél és sertéshizlalásnál volt igen jelentős. — Ez év január 1-el megszűnt a kötelező tervlebontás. A korábbi sok-sok előírásból három maradt meg mindössze: a kenyérgabona mennyisége, a jövedelmezőségi szint és a munkabér tömege. Ha nem a tervvel, akkor mivel mérik a jövőben az egyes állami gazdaságok munkáját? Milyen felügyeletet gyakorol a főosztály a gazdaságok feleit? — A mérce a továbbiakban nem a terv lesz, hanem az, hogy a gazdaságok hogyan élnek lehetőségeikkel, önállóságukkal, a főosztály a jövőben operatíve nem szól bele a gazdaságok munkájába. De beleszólunk továbbra is abba, hogy a gazdaságok hogyan használják fel eszközeiket állami hitel, állami támogatást stb. kapacitásukat. Teljesítik-e az elérhető árutermelést. Feladatunk továbbá vizsgálni, hogy a gazdaságok alkalmazzák-e az új agró- és zootech- nikát, megfelelő-e a társadalmi tulajdon védelme, a gazdasági belső ellenőrzés, hogyan alakul a vezetők és dolgozók kapcsolata, valamint az állami és párthatározatok végrehajtása. S végül a főosztály hangolja össze a távlati fejlesztési terveket. — A tsz-eknél már három éve így van, az állami gazdaságoknál 1968 az első év, hogy nem tervkötelezettek. A saját használatra készített önálló tervekben azonban rendre visszajönnek a népgazdasági szükségletek, sőt húsból kifejezetten növelik termelésüket 1968-ban a gazdaságok. dísznövény-, magnövény- és gyógynövény-termesztés nélkül — az összes szántóföldi növénytermesztés 1966. évi össztermelési értékének 22,6 százaléka volt. A kertészet részesedése a mezőgazdasági exportból 1965-ben 37,4 százalék volt, s a tervek szerint 1970-re eléri a 46,5 százalékot. A lakosság egy főre jutó zöldségfogyasztása az 1965. évi 76,7 kilóról az előirányzat szerint 1970-ig 90—95 kilóra emelkedik. Rangsorolják a kérelmeket Szabályozták a fejlesztési hitelkérelmek elbírálásának rendszerét 50 százalékos termésnövelés a zöldségféléknél Tavaly készült el a virágos—bólyi út újjáépítésének első, mintegy öt kilométeres szakasza. Az útépít5k most az új útszakasz padks- és árokrendezését végzik. „Törvényhozó“ közgyűlés Szederkényben elfogadták az új alapszabályt Csütörtökön rendkívüli közgyűlésre ültek össze a szederkényi kultúrotthonban a Karasica Gyöngye Termelő- szövetkezet tagjai. A közgyűlés egyetlen napirendi pontja az új alapszabály megvitatása és elfogadása volt. A fsz belső törvénye, az új alapszabály hosszú időre megszabja a közös gazdaság működését. A szederkényi közgyűlésen — első volt a megyében — Czinege József tsz-elnök olvasta fel az alapszabály-tervezetet, amely az új termelőszövetkezeti törvény szellemében készült, sok fontos pontjában a helyi körülményekhez igazodva. Ezek körül élénk vita alakult ki, jelezve az ügy fontosságát. Az új alapszabály egyik legjellemzőbb eltérése a régitől a kötelezően előírt munkaminimum emelkedése. Nőknél évi 100, férfiaknál 150 tíz órás munkanapot kell kötelezően ledolgozni ahhoz, hogy a tagot törvényes jogai megillessék. Ehhez kötik Szederkényben is a juttatásokat. Csütörtökön a közgyűlés úgy döntött, hogy 1968. január l-től fizetett szabadság illeti meg a tsz-tago- kat, évi 250 ledolgozott munkanap után 12 nap alapszabadság és a megfelelő pót- szabadság. Ezt a tsz-törvény is kimondja. Szederkényben ezt annyiban bővítették, hogy a 250 napnál kevesebbet teljesítő tsz-tag is kaphat fizetett szabadságot, minden ledolgozott 210 óra, tehát havi 21 nap után egy napot. Ezt a szabadságot azonban csak utólag vehetik fel a tagok, ha a 100. illetve a 150 munkanapot már teljesítették. Vitára az adott okot, hogy a növény- termesztésben dolgozó nők, nehezen tudják teljesíteni a fizetett szabadság feltételeit. Kérték a vezetőséget, hogy a holtszezonban is biztosítson az eddiginél több munkaalkalmat a nőknek. Ez különösen a külső, tehát máriaké- méndi és monyoródi üzemegységekben vetődik fel élesen, Szederkényben a tsz ker- tészéte jelenleg is 100 asz- szonynak ad munkát. A másik fontos döntés a háztáji odaítélésében történt. A tsz-törvény kimondja, hogy háztáji földet a továbbiakban nem az egyes családok, hanetA az egyes tagok kapnak, feltétele szintén az évi 100. illetve 150 munkanap minimum teljesítése. Ez esetben 800 négyszögöl jár tagonként. A Karasica Gyöngye Tsz alapszabálya ezt úgy rögzíti, hogy nőknél a 100-on felül szerzett 20 munkanaponként 100 négyszögöllel emelkedik a háztáji és 240 munkanapnál éri el a maximális egy holdat Férfiaknál 150 munkanap a minimum — aki ezt nem teljesíti, egyáltalán nem kap háztájit — a terület nagysága itt is arányosan nő a munkanapok számával, s 256 munkanapnál éri el az egy ka- tasztrális holdat. Előnybe kerülnek azok a családok, amelyek nagyobb létszámmal dolgoznak a tsz-ben, mert minden családtag megkaphatja akár a maximális egy holdat is jó munkája után. A közgyűlés végül is egyhangú szavazással fogadta el az új alapszabályt, mely március 20-án a mohácsi járási tanács v. b. jóváhagyása után lép érvénybe. Ablakuk az égbolt végére meghirdetett „parlamentjének” előkészületeként megkezdődött a társulat országos választmányainak tanácskozás-sorozata. Elsőként a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi választmány tartotta meg plenáris ülését — csütörtökön, a Kossuth klubban. Dr. Gergely István választmányi alelnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitóját követően dr. Szilágyi Géza, a választmány titkára vont mérleget a Tudományos Ismeretterjesztés fontos szakterületének az elmúlt négy évben — a TIT legutóbbi közgyűlése óta — született eredményeiről, számba vette a további tennivalókat. Rendkívül szerteágazó területet, témakört fog át afc agrár-ismeretterjesztés: a növénytermesztés, az állattenyésztés, az állategészségügy, a kertészet, a háztáji gazdálkodás, a mezőgazdasági üzem- szervezés, a vízgazdálkodás, az erdészet, az agro-biológia és az agro-kémia tartozik ide. 1964. és 1967. között összesen 55 ezer előadás hangzott el ízekből a témákból, a hallgatók száma együttesen megközelítette a másfél milliót A májusi bőséggel zuhogó eső szinte rájuk csirizelte már az inget, a pantallót, de a világért sem hagynák félbe a vagonokat. Még ha téglát vagy cserepet ürítenének, hagvján, mert az kevésbé szívja magába az esőt, nem úgy mint a sóder, amely ilyen időben mázsákkal tetézi meg „normájukat”. S hogy mégsem zúgolódtak, azt azonmód bebizonyították, amikor vezetőjük után érdeklődtem. — Az odafönt van — mutatott fel egyikük a felhős égre. — Éppen dirigál is, azért sietünk ennyire. — Azért van egy földi főnökünk is — harsogta valaki egy másik vagonból. — Hu- dák Gábornak hívják, de jobban hallgat a Döbrögi névre. Odalenn találja a panelcsár- nokban, éppen most ment be szárítkozni... Még tréfásan utánam kiáltotta, nehogy összetévesszem egy panelfödémmel, mert ha formában kevésbé is. de súlyban nagyon hasonlít hozzá. Hát ilyen „részletes" eligazítás után valóban nem volt nehéz rátalálnom az emberektől nyüzsgő, fedett lovarda nagyságú csarnokban sem Levetett ingét csavargatva ott állt robusztus félmeztelenség-, ben a fűtőtest mellett és ránézésre bizony inkább a Herkules nevet érdemelte volna, mint a Döbrögiét. Nem is csoda, hogy ő fejezte be leghamarabb a vagonporcióját. — Hát igen, itt valameny- nyiünknek megvan a maga beceneve, de azér szeretném egy kicsit megropogtatni a csontját annak aki így föladott —, mondta cseppet sem mérgelődve, majd kérdésemre arról beszélt, hogy szerencséjük is, pechjük is ez az időjárás. — Szerencsénk, mert pu- fajka nélkül könnyebb a mozgás, de annál nagyobb bajjal jár a ruhaváltás, öltözőnk csak a reptéren van, a munka viszont Patacs és Pécs- bányarendező között öt telephelyre szólítja a brigádunkat. „A főnök” — ahogy az imént odakint mondták —, nem kiabálással tartja tekintélyét a többiek előtt, akik különben hasonlóan erős fizikumú emberek, hanem ... — Nem szabad sohasem mutatnom, hogy hamarabb fáradok, mint bármelyikük, de nem virtusból csinálom. Nem erőpróba ez, hanem szorító muszáj, mert sem a MÁV-nak, sem a vállalatnak, de nekünk sem mindegy, hogy meddig vesztegelnek a vagonok. Ha zsebre akarjuk tenni a havi 2800—3000 forintos borítékot, bizony nagyon meg kell fognunk a lapát nyelét. Elmondta, hogy a múlt évben csak úgy kíváncsiságból kiszámították, mennyit kell teljesíteniük egy év alatt. — Tavaly 7744 vagonból 158 687 tonnát raktunk ki huszonhatan, de volt olyan napunk is amikor ezer tonna volt a teljesítményünk. Perszie hozzá tette, hogy mindezt nem csupán kézierővel, hanem daruval, „Clark lapáttal”, szalaggal váltogatva érték el, attól függően, hogy vasat, cementet, téglát, folyamkavicsot vagy egyebeket kellett kirakniuk a vagonokból. — De azt is tedd hozzá Gábor, hogy ilyen gépek csak a reptéri és a Vasút utcai telepünkön vannak, mert a töb- bieken kenyérmotorral dolgozunk^*, Ezt Czuni Zoltán mondotta, aki rakodó társaival éppen az ebédszünet ajánlatával érkezett be a panelcsarnokba. Nem is tudott már válaszolni rá Hudák Gábor, mert közben beállt az autóbuszuk és csak odakint újmecsekaljai központi telepük ebédlőjében kerülhetett sor a beszélgetés folytatására. Nem tudom, hogy az esős időre, vagy éppen az aznapi vékony ebédjükre fogjam a nem éppen rózsás hangulatot, de ahány kanál gulyásleves, ahány villa dióstészta, szinte ugyanannyi panasz váltogatta egymást az asztal körül. Csak annyi kellett hozzá, hogy Mák János „irodás menünek” titulálja az ebédet és már a többiek is előhozakodtak sérelmeikkel. — Ha ír rólunk, akkor először a fürdőnket említse meg. Az, hogy nyolc ember után rendszerint újra kell fű- tenünk a kazánt, hogy a többiek is a tus alá állhassanák. És, azt, hogy öltözőnkben is csak akkor van meleg, ha magunk gondoskodunk róla™ Legtöbben a telephelyek közötti személyszállításokat kifogásolták. Részben azt, hogy huszonhetüknek túlzsúfolt a „fakarusz”, de még ennél is nagyobb baj, hogy nem egyszer „kint felejtik” őket valamelyik távoli telepen. Ez olyankor fordul elő, mondták, ha a másik telepekről nem jeleznek teli vagont. Ha viszont másutt is szorít a munka, olyankor már órákkal előbb ott áll a sarkukban a kocsi, nehogy kötbérezzék a vállalatot. — Nem tudom, mire vélni mindezt, — foglalta össze a panaszokat Hudák Gábor, — de annyi bizonyos, hogy nincs egálban a dolog. Igaz, megígérték, hogy lesz egy korszerű telepünk, de azért a „vannal” is többet kellene törődniük. Az újságíró eleget tett a kérésükre azzal, hogy nem csak az ezer vagonokkal, a százezer tonnákkal és a takaros átlagkeresetekkel mért teljesítményekről adott számot. hanem a problémáikról is. Olyan problémákról, amelyek minimális ráfordítással, jobb szervezéssel, szinte egyik napról a másikra megoldhatók. r, g-*„ ♦
