Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-01 / 51. szám

ms. március 1. 3 Dunontmt napto A nyereségrészesedés — 20 napi kereset Hetvennyolcmiilió forint az áliami gazdaságok nyeresége Bányászpark Komlón Komlón, a Lenin tér felett, a ma még elhanyagolt dombol­dalon, rövidesen megkezdik a város szocialista brigádjai ál­tal kezdeményezett bányászpark építését. A park gerincét a Szilvásba vezető — mintegy 300 méter hosszú — lépcsősor ké­pezi majd. mely a kivitelezés első szakaszában valósul meg. A tanács az építkezéshez 900 ezer forintot biztosított, mely­ből körülbelül 110 ezer forintot a közvilágítás megteremtésére fordítanak. A rendkívül nehéz terepen felépítendő park földmunkáinak jelentős részét társadalmi mun­kások végzik majd el. A Me­cseki Szénbányák hat komlói üzemében máris megkezdődött a szervezés: minden üzemben összekötőt neveztek ki. akik az építésvezetőség igényeinek meg­felelően menetrendszerinti pon­tossággal mozgatják az embe­reket. Márciusban — szinte egyidő- ben a feljáró építésével — megkezdődik a leendő park sé­tányainak kialakítása is. Erre 200 ezer forintot szán a tanács. A Magyar Nemzeti Bank és | a Magyar Beruházási Bank együttes tájékoztatóban sza­bályozta a fejlesztési hitelké­relmek összeállításának és be­nyújtásának módját, továbbá az elbírálás rendszerét. A tá­jékoztató utal arra, hogy a vállalatok beruházásaikhoz és forgóalapjuk bővítéséhez kö­zép- és hosszúlejáratú bank­hitelt igényelhetnek. Középlejáratú hitelt általá­ban egyidejűleg meg nem je­lölt beruházásokhoz, forgó­alapbővítéshez nyújtanak. A lejárat ideje a hitelnyújtás­tól számítva legalább 36 hónap lehet. Ha nagyobb összegről, vagy konvertibilis valutáról van szó, akkor a bank ra­gaszkodhat ahhoz, hogy a konkrét fejlesztési célt is je­löljék meg. Ilyenkor a 36 hó­napos határidő kezdetét ké­sőbbi időponttól, a beruházás tervezett befejezésének napjá­tól is számíthatják. Középle­járatú hitelekhez konvertibi­lis devizát — a népgazdasági tervben jóváhagyott kerete­ken belül — letéti kötelezett­séggel vagy anélkül biztosí­tanak. A beruházási deviza­hitelekkel kapcsolatos kérel­mek benyújtásáról és a dön­tés rendszeréről egyébként külön tájékoztató intézkedik. 35 ezer előadás, másfél millió hallgató Idén ül össze a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat 5. küldöttközgyűlése, s a felsőfokú népművelők nyár Az átszervezés előtt megyei igazgató volt, 1967. július 1. óta főosztályvezető Dudás Jó­zsef, akitől az iránt érdeklő­dünk, ez az átszervezés mi­lyen változást hozott az ál­lami gazdaságoknál. Közis­mert, hogy korábban tröszt- szerűen működtek, minden megyében volt egy önálló me­gyei igazgatóság. Ma van egy budapesti központ, két pesti főosztállyal és sok területi fő­osztállyal, ezek nem alá, ha­nem mellérendeltjei a köz­ponti főosztályoknak. A lét­szám a korábbi mintegy 30 Hosszúlejáratú hitelt csak olyan konkrét fejlesztési cél­ra adnak, amely megfelel a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott feltételeknek. A nagyobb jelentőségű beru­házások esetén a kérelmek elbírálásához a bankok igény­be veszik a központi és egyéb gazdaságirányító szervek köz­reműködését. A beruházások telepítése szempontjából első­sorban az Országos Tervhiva­tallal konzultálnak, a minisz­tériumokkal pedig azt beszé­lik meg, hogy a tervezett fej­lesztés összhangban van-e a népgazdasági terv követelmé­nyeivel, az iparág fejlesztési irányvonalával. A megalapozott hosszúlejá­ratú hitelkérelmeket rangso­rolják, mégpedig aszerint, hogy az mennyi idő alatt té­rül meg és mennyi idő alatt tudja visszafizetni a vállalat. A fizetési mérleget javító be­ruházásokat nagymértékű ked­vezményben részesítik. A bankok a középlejáratú hitelkérelmeket folyamatosan bírálják el. A hosszúlejáratú hitelkérel­meket ugyancsak folyamato­san vizsgálják felül és a hite­lezési lehetőségeknek megfe­lelően döntenek a kérelmek­ről. Bár a hiteligények elbí­rálása általában csak ezután kezdődik meg, 24 vállalat ké­relmét soron kívül máris jó­váhagyták. összesen 360 mil­lió forint hitelt kap a 24 vál­lalat, a legnagyobb összeget — 140 millió forintot — a Hajtómű- és Felvonógyár kap­ja nyíregyházi telepének igen hasznos beruházásaihoz. főről nyolc főre csökkent itt Pécsett. A baranyai főosztály is két részből, a közgazdasági és az üzemfejlesztési cso­portból áll, mindkét cso­port létszáma 3—3 fő. Kér­dés: ilyen kis létszám el ] tudja-e látni a felügyeletet a tíz állami gazdaság felett? — Ma még nem, később igen. Tudniillik ezekben a hó­napokban az a különös hely­zet állt elő, hogy a régi és az új mechanizmus egyaránt ér­vényesül. s ez kettős munkát rótt a főosztályra. Ez volt az utolsó alkalom, amikor felül kellett vizsgálni és jóváhagy­ni a gazdaságok mérlegét. 1968-tól már nem feladatunk ez. Minden állami gazdasági igazgató önmaga hagyja jóvá a mérlegét, s ezt egyedül a Pénzügyminisztérium Bevételi Igazgatósága revideálja. — Mif mutat az 1967-es mérleg? — Mind a tíz baranyai ál­lami gazdaság nyereséggel zárt, már 1966-ban sem volt deficites gazdaságunk. A vál­lalati eredmény vagyis nye­reség megyei szinten 78,3 mil­lió forint, közel azonos a ta­valyival, és 42 millió forint­tal több a tervezettnél. Ennek megfelelően a nyereségrésze­sedés is tartja az előző évi meglehetősen magas szintet, összesen 12 millió forint nye­reségrészesedést fizetnek ki az állami gazdaságok dolgo­zóiknak. ami 20 napi kerese­tüknek felel meg. — A 42 millió forint több­letnyereség a terven felüli áruértékesítésből adódott. Ke­nyérgabonából 430 vagonnal, sertéshúsból 8 vagonnal, vá­gómarhából 57 vagonnal, hal­ból 10 vagonnal, tejből 4.7 millió literrel, tojásból pedig Dr. Tompa Béla, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kertészeti osz­tályának vezetője csütörtökön tájékoztatta a sajtó képvise­lőit a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés főbb fejlesz­tési irányairól. Elmondotta többek között, hogy az utóbbi 20 év alatt a mezőgazdasági ágazatok közül a kertészet fejlődött a legerőteljesebben. Az ország szántóföldi terüle­tének 6,7 százalékát elfoglaló I kertészet — a fűszerpaprika-, I 3 millió darabbal értékesítet­tek többet a tervezettnél a I gazdaságok. A többleláru a hozamnövelésből származott, ami búzánál, lucernánál, tej­nél és sertéshizlalásnál volt igen jelentős. — Ez év január 1-el meg­szűnt a kötelező tervlebon­tás. A korábbi sok-sok elő­írásból három maradt meg mindössze: a kenyérgabona mennyisége, a jövedelmező­ségi szint és a munkabér tömege. Ha nem a tervvel, akkor mivel mérik a jövő­ben az egyes állami gazda­ságok munkáját? Milyen felügyeletet gyakorol a fő­osztály a gazdaságok feleit? — A mérce a továbbiakban nem a terv lesz, hanem az, hogy a gazdaságok hogyan él­nek lehetőségeikkel, önállósá­gukkal, a főosztály a jövőben operatíve nem szól bele a gazdaságok munkájába. De beleszólunk továbbra is abba, hogy a gazdaságok hogyan használják fel eszközeiket ál­lami hitel, állami támogatást stb. kapacitásukat. Teljesítik-e az elérhető árutermelést. Fel­adatunk továbbá vizsgálni, hogy a gazdaságok alkalmaz­zák-e az új agró- és zootech- nikát, megfelelő-e a társa­dalmi tulajdon védelme, a gazdasági belső ellenőrzés, hogyan alakul a vezetők és dolgozók kapcsolata, valamint az állami és párthatározatok végrehajtása. S végül a fő­osztály hangolja össze a táv­lati fejlesztési terveket. — A tsz-eknél már három éve így van, az állami gazda­ságoknál 1968 az első év, hogy nem tervkötelezettek. A saját használatra készített önálló tervekben azonban rendre visszajönnek a népgazdasági szükségletek, sőt húsból kife­jezetten növelik termelésüket 1968-ban a gazdaságok. dísznövény-, magnövény- és gyógynövény-termesztés nél­kül — az összes szántóföl­di növénytermesztés 1966. évi össztermelési értékének 22,6 százaléka volt. A kertészet ré­szesedése a mezőgazdasági exportból 1965-ben 37,4 szá­zalék volt, s a tervek szerint 1970-re eléri a 46,5 százalékot. A lakosság egy főre jutó zöld­ségfogyasztása az 1965. évi 76,7 kilóról az előirányzat szerint 1970-ig 90—95 kilóra emel­kedik. Rangsorolják a kérelmeket Szabályozták a fejlesztési hitelkérelmek elbírálásának rendszerét 50 százalékos termésnövelés a zöldségféléknél Tavaly készült el a virágos—bólyi út újjáépítésének első, mintegy öt kilométeres szakasza. Az útépít5k most az új útszakasz padks- és árokrendezését végzik. „Törvényhozó“ közgyűlés Szederkényben elfogadták az új alapszabályt Csütörtökön rendkívüli köz­gyűlésre ültek össze a sze­derkényi kultúrotthonban a Karasica Gyöngye Termelő- szövetkezet tagjai. A közgyű­lés egyetlen napirendi pontja az új alapszabály megvitatása és elfogadása volt. A fsz bel­ső törvénye, az új alapsza­bály hosszú időre megszabja a közös gazdaság működését. A szederkényi közgyűlésen — első volt a megyében — Czinege József tsz-elnök ol­vasta fel az alapszabály-ter­vezetet, amely az új termelő­szövetkezeti törvény szelle­mében készült, sok fontos pontjában a helyi körülmé­nyekhez igazodva. Ezek körül élénk vita alakult ki, jelezve az ügy fontosságát. Az új alapszabály egyik legjellem­zőbb eltérése a régitől a kö­telezően előírt munkamini­mum emelkedése. Nőknél évi 100, férfiaknál 150 tíz órás munkanapot kell kötelezően ledolgozni ahhoz, hogy a ta­got törvényes jogai megilles­sék. Ehhez kötik Szederkényben is a juttatásokat. Csütörtökön a közgyűlés úgy döntött, hogy 1968. január l-től fizetett sza­badság illeti meg a tsz-tago- kat, évi 250 ledolgozott mun­kanap után 12 nap alapsza­badság és a megfelelő pót- szabadság. Ezt a tsz-törvény is kimondja. Szederkényben ezt annyiban bővítették, hogy a 250 napnál kevesebbet tel­jesítő tsz-tag is kaphat fize­tett szabadságot, minden le­dolgozott 210 óra, tehát havi 21 nap után egy napot. Ezt a szabadságot azonban csak utó­lag vehetik fel a tagok, ha a 100. illetve a 150 munkanapot már teljesítették. Vitára az adott okot, hogy a növény- termesztésben dolgozó nők, nehezen tudják teljesíteni a fizetett szabadság feltételeit. Kérték a vezetőséget, hogy a holtszezonban is biztosítson az eddiginél több munkaal­kalmat a nőknek. Ez különö­sen a külső, tehát máriaké- méndi és monyoródi üzem­egységekben vetődik fel éle­sen, Szederkényben a tsz ker- tészéte jelenleg is 100 asz- szonynak ad munkát. A másik fontos döntés a háztáji odaítélésében történt. A tsz-törvény kimondja, hogy háztáji földet a továbbiakban nem az egyes családok, hanetA az egyes tagok kapnak, felté­tele szintén az évi 100. illetve 150 munkanap minimum tel­jesítése. Ez esetben 800 négy­szögöl jár tagonként. A Ka­rasica Gyöngye Tsz alapsza­bálya ezt úgy rögzíti, hogy nőknél a 100-on felül szer­zett 20 munkanaponként 100 négyszögöllel emelkedik a háztáji és 240 munkanapnál éri el a maximális egy holdat Férfiaknál 150 munkanap a minimum — aki ezt nem tel­jesíti, egyáltalán nem kap háztájit — a terület nagysága itt is arányosan nő a munka­napok számával, s 256 mun­kanapnál éri el az egy ka- tasztrális holdat. Előnybe ke­rülnek azok a családok, ame­lyek nagyobb létszámmal dol­goznak a tsz-ben, mert min­den családtag megkaphatja akár a maximális egy holdat is jó munkája után. A közgyűlés végül is egy­hangú szavazással fogadta el az új alapszabályt, mely már­cius 20-án a mohácsi járási tanács v. b. jóváhagyása után lép érvénybe. Ablakuk az égbolt végére meghirdetett „parla­mentjének” előkészületeként megkezdődött a társulat or­szágos választmányainak ta­nácskozás-sorozata. Elsőként a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi választmány tartotta meg plenáris ülését — csütörtö­kön, a Kossuth klubban. Dr. Gergely István választmányi alelnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes megnyitóját követően dr. Szilágyi Géza, a választmány titkára vont mérleget a Tu­dományos Ismeretterjesztés fontos szakterületének az el­múlt négy évben — a TIT legutóbbi közgyűlése óta — született eredményeiről, szám­ba vette a további tennivaló­kat. Rendkívül szerteágazó terü­letet, témakört fog át afc ag­rár-ismeretterjesztés: a nö­vénytermesztés, az állatte­nyésztés, az állategészségügy, a kertészet, a háztáji gazdál­kodás, a mezőgazdasági üzem- szervezés, a vízgazdálkodás, az erdészet, az agro-biológia és az agro-kémia tartozik ide. 1964. és 1967. között összesen 55 ezer előadás hangzott el ízekből a témákból, a hall­gatók száma együttesen meg­közelítette a másfél milliót A májusi bőséggel zuhogó eső szinte rájuk csirizelte már az inget, a pantallót, de a vi­lágért sem hagynák félbe a vagonokat. Még ha téglát vagy cserepet ürítenének, hagvján, mert az kevésbé szívja magába az esőt, nem úgy mint a sóder, amely ilyen időben mázsákkal tetézi meg „normájukat”. S hogy még­sem zúgolódtak, azt azonmód bebizonyították, amikor veze­tőjük után érdeklődtem. — Az odafönt van — mu­tatott fel egyikük a felhős égre. — Éppen dirigál is, azért sietünk ennyire. — Azért van egy földi fő­nökünk is — harsogta valaki egy másik vagonból. — Hu- dák Gábornak hívják, de job­ban hallgat a Döbrögi névre. Odalenn találja a panelcsár- nokban, éppen most ment be szárítkozni... Még tréfásan utánam kiál­totta, nehogy összetévesszem egy panelfödémmel, mert ha formában kevésbé is. de súly­ban nagyon hasonlít hozzá. Hát ilyen „részletes" eliga­zítás után valóban nem volt nehéz rátalálnom az emberek­től nyüzsgő, fedett lovarda nagyságú csarnokban sem Levetett ingét csavargatva ott állt robusztus félmeztelenség-, ben a fűtőtest mellett és rá­nézésre bizony inkább a Her­kules nevet érdemelte volna, mint a Döbrögiét. Nem is csoda, hogy ő fejezte be leg­hamarabb a vagonporcióját. — Hát igen, itt valameny- nyiünknek megvan a maga beceneve, de azér szeretném egy kicsit megropogtatni a csontját annak aki így föl­adott —, mondta cseppet sem mérgelődve, majd kérdésemre arról beszélt, hogy szeren­cséjük is, pechjük is ez az időjárás. — Szerencsénk, mert pu- fajka nélkül könnyebb a moz­gás, de annál nagyobb bajjal jár a ruhaváltás, öltözőnk csak a reptéren van, a mun­ka viszont Patacs és Pécs- bányarendező között öt telep­helyre szólítja a brigádunkat. „A főnök” — ahogy az imént odakint mondták —, nem kiabálással tartja tekin­télyét a többiek előtt, akik különben hasonlóan erős fizi­kumú emberek, hanem ... — Nem szabad sohasem mutatnom, hogy hamarabb fáradok, mint bármelyikük, de nem virtusból csinálom. Nem erőpróba ez, hanem szo­rító muszáj, mert sem a MÁV-nak, sem a vállalatnak, de nekünk sem mindegy, hogy meddig vesztegelnek a vagonok. Ha zsebre akarjuk tenni a havi 2800—3000 fo­rintos borítékot, bizony na­gyon meg kell fognunk a lapát nyelét. Elmondta, hogy a múlt év­ben csak úgy kíváncsiságból kiszámították, mennyit kell teljesíteniük egy év alatt. — Tavaly 7744 vagonból 158 687 tonnát raktunk ki huszonhatan, de volt olyan napunk is amikor ezer tonna volt a teljesítményünk. Perszie hozzá tette, hogy mindezt nem csupán kézi­erővel, hanem daruval, „Clark lapáttal”, szalaggal váltogat­va érték el, attól függően, hogy vasat, cementet, téglát, folyamkavicsot vagy egyebe­ket kellett kirakniuk a vago­nokból. — De azt is tedd hozzá Gábor, hogy ilyen gépek csak a reptéri és a Vasút utcai te­lepünkön vannak, mert a töb- bieken kenyérmotorral dolgo­zunk^*, Ezt Czuni Zoltán mondotta, aki rakodó társaival éppen az ebédszünet ajánlatával érke­zett be a panelcsarnokba. Nem is tudott már válaszolni rá Hudák Gábor, mert köz­ben beállt az autóbuszuk és csak odakint újmecsekaljai központi telepük ebédlőjében kerülhetett sor a beszélge­tés folytatására. Nem tudom, hogy az esős időre, vagy éppen az aznapi vékony ebédjükre fogjam a nem éppen rózsás hangulatot, de ahány kanál gulyásleves, ahány villa dióstészta, szinte ugyanannyi panasz váltogatta egymást az asztal körül. Csak annyi kellett hozzá, hogy Mák János „irodás menünek” titu­lálja az ebédet és már a többiek is előhozakodtak sé­relmeikkel. — Ha ír rólunk, akkor elő­ször a fürdőnket említse meg. Az, hogy nyolc ember után rendszerint újra kell fű- tenünk a kazánt, hogy a töb­biek is a tus alá állhassanák. És, azt, hogy öltözőnkben is csak akkor van meleg, ha magunk gondoskodunk róla™ Legtöbben a telephelyek kö­zötti személyszállításokat ki­fogásolták. Részben azt, hogy huszonhetüknek túlzsúfolt a „fakarusz”, de még ennél is nagyobb baj, hogy nem egy­szer „kint felejtik” őket va­lamelyik távoli telepen. Ez olyankor fordul elő, mondták, ha a másik telepekről nem jeleznek teli vagont. Ha vi­szont másutt is szorít a mun­ka, olyankor már órákkal előbb ott áll a sarkukban a kocsi, nehogy kötbérezzék a vállalatot. — Nem tudom, mire vélni mindezt, — foglalta össze a panaszokat Hudák Gábor, — de annyi bizonyos, hogy nincs egálban a dolog. Igaz, meg­ígérték, hogy lesz egy kor­szerű telepünk, de azért a „vannal” is többet kellene tö­rődniük. Az újságíró eleget tett a kérésükre azzal, hogy nem csak az ezer vagonokkal, a százezer tonnákkal és a ta­karos átlagkeresetekkel mért teljesítményekről adott szá­mot. hanem a problémáikról is. Olyan problémákról, ame­lyek minimális ráfordítással, jobb szervezéssel, szinte egyik napról a másikra megoldha­tók. r, g-*„ ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom