Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-02 / 27. szám
»6S. FEBRUAR 8. napló 3 Szfikgég van ennyi érdekképviseleti műszakra? Elkerülhetetlenek a sportkikérések Minden kikérést felülvizsgálnak — Illegális „összetartások“, táborozások — Jogtalanul senki se vehesse igénybe! Az új gazdaságirányítási rendszer óhatatlanul felvetette az érdekképviseleti műszakok. ezen belül a sportkikérések problémáját. Mint sportvezető ez utóbbi kérdés- tél kívánok foglalkozni. A magyar sport sajátos társadalmi felépitettsége. maga a bajnoki rendszer, az élsport nemzetközi kötelezettségei azok az összetevők, melyek elkerülhetetlenné teszik a «portkikéréseket. Megértést kérünk A milliósra tehető sportolói tábort szervezett keretek között foglalkoztatni kell. E célt szolgálják a különböző bajnokságok és versenyek. A «port természeténél fogva nemcsak hazai környezetben kell mérkőzni, hanem az ellenfél otthonában is. Ez viszont utazást jelent, sok esetben — egyrészt a földrajzi távolság, másrészt a verseny hosszabb időtartama miatt — a távolléti idő meghaladja a szombati fél és vasárnapi egész munkaszüneti napot. Ekkor kerül sor a sportolók és sportvezetők kikérésére. Hangsúlyozom azonban, hogy a spartegyesületek elnökei által ellenjegyzett sportkikérések szükségességét minden alkalommal felülvizsgáljuk és csak a valóban indokolt kérelmeket továbbítjuk a munkahelynek. Pécsett az elmúlt évben több. mint félszáz szakosztály szerepelt a különböző NB-s bajnokságokban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a versenyidényben hétről hétre háromezer pécsi sportoló utazott és lépett pályára idegenben. Az utazások zöme nem a szomszédos megyékbe történt, a legtöbb a fővárosba. de szerepeltek sportolóink az ország csaknem valameny- nyi nagyobb helyiségében. Az utazáshoz sportolóink legtöbbször a legolcsóbb és ott is Ml százalékos kedvezményt élvező vasúti közlekedést használják. Köztudott, hogy a MÁV nem igazíthatja menetrendjét az évenként legfeljebb két esetben megrendezésre kerülő sporteseményekhez. így marad a második lehetőség, a sportolók igazodnak a vonatközlekedéshez. Ezért sok az utazó csapatok holtideje, hiába alkalmazkodik a helyi együttes a vendégcsapat kéréséhez, a létesítményelfoglaltság, a műsortorlódás. a bevételi terv teljesítés mind oly tényezó, melyekkel az utazó csapatoknak «zembe kell nézniük. Így nem ritkaság, ha egy. maximum 1,5—2 óra hosszat tartó esemény „ráfordítási ideje” annak sokszorosa. 36, 48, sőt ennél is több óra, illetve másfél-két nap. Senki sem kívánhatja a sportolóktól, hogy a saját szabadságuk terhére vegyenek részt versenyeken és mérkőzéseken. Az sem szülne jó vért. ha a két-háromnapos távoliét után hétfőn hajnalban hazakeveredett sportoló azonnal munkahelyére sietne. Észszerű tehát, hogy indokolt esetekben a sportolót akár a verseny előtt, akár utána — kikérjék. E téren mindig is voltak és lesznek problémák. A magunk részéről eleve kizárjuk a visszaélés lehetőségét. Ezzel szemben a gazdasági vezetők megértését kérjük az ügyek elbírálásakor. Jóindulattal és a sportérdekek szem előtt tartásával „házi- kezelésben” is sok mindent lehet tenni nemcsak az egyesület, hanem Pécs város sportjáért. Megkerülnek bennünket Az MTS Pécs Városi Tanácsa által történt kikérések száma: 1963-ban 5000, 1965- ben 3800, 1967-ben 3600 munkanap. Megjegyezni kívánom, hogy a felsorolt „műszakmu- iMztásban” benne szerepel a sportoló diákok iskolai kikérése is (Pécsett az aktív sportolók közel 80 százaléka diák), valamint az. hogy a legtöbb kikérés szombatra esik. ami tulajdonképpen csak „fél műszakot” jelent. Nem ad reális képet a vitaindító cikkben „jellemzőként” szereplő, a Szénbányáktól 1967-ben kikért 2854 sportolói műszak. Nyilvántartásunk szerint az elmúlt évben a szénbányáktól mindössze 124 műszakot kértünk ki. ezeket általában a más egyesületben sportolók vették igénybe. Azt is meg kell mondani viszont, hogy Pécsett egyedül a Szénbányák vezetői tagadták meg néhány sportvezetőnek (Honvéd SE edzők) a rendkívüli fizetett szabadság igénybevételét mintegy 60 műszak erejéig. Még néhány példa 1967-ből: az Ércbánya Vállalattól 660. a Porcelángyártói 38. a Bőrgyártól 110 műszakot, a Nagy Lajos Gimnáziumtól 102. a Széchenyi Gimnáziumtól 47 iskolai napot kértünk ki. Sajnos, vannak még olyan esetek, amikor egyes szervek a sportolói kikéréseket bennünket megkerülve végzik, ezzel növelik az illegális és törvénytelen műszakmulasztásokat. Ilyenek például a labdarúgó mérkőzések előtti néhány napos, úgynevezett „ösz- szetartások”, az alacsonyabb osztályokban szereplő csapatok téli-nyári „edzőtáborozásai” stb. Az ilyen fajta „bum- lizással” a jövőben sem tudunk semmiképpen sem egyetérteni és nem is vagyunk hajlandók támogatni az ez irányú kikéréseket. Ha azt vesszük alapul, hogy Pécsett szinte hetente közel nyolcezer sportoló vesz részt az országos versenyeken és bajnokságokon. a vidéki sporttalálkozókon, amikor az el múlt évben e célra igénybe vett sportműszakok száma nem is magas. (Átlagban minden második sportoló évi egy napot vesz igénybe!) Ettől függetlenül további erőfeszítéseket kell tenni, hogy csak a legindokoltabb esetben kérjék a sportegyesületek a sportolók rendkívüli sportszabadságát. Hétközi versenyek Helyzetünket nehezíti az is, hogy az MTS Országos Tanácsa még nem tett hathatós intézkedést egy — a gazdasági élet körülményeit is messzemenően figyelembe vevő — új bajnoki és verseny- rendszer bevezetésére. Bár az MTS II. kongresszusa határozata szerint is „a verseny- rendszer járjon kevesebb munkaidőkieséssel”. mégis szinte nap-nap után tapasztaljuk. hogy különösen az országos szakszövetségek hétközi vagy hétvégi két-három napos versenyeket, mérkőzéssorozatokat írnak ki, melyeken a részvétel a vidéki aktív sportolók számára kötelező. A fennálló rendelkezések szerint napi négy órás munkaidő-kedvezményben része- sithetők. az élsportolók. (NB I-es labdarúgók és magyar válogatott kerettagok.) Sajnos, gazdasági vezetőink sem következetesek abban, hogy a fennmaradó kötelező munkaidőt sportolóinkkal ledolgoztassák. Így fordulhat elő, hogy az ilyen „munkanélküliek” egyre többet fordulnak meg napközben a szórakozó helyeken. s munkahelyüket pedig egyszerűen csak mint „kifizetőhelyet” ismerik. Szerencsére ez a jelenség is már csak elvétve tapasztalható. Az érdekvédelmi műszakokra tehát végülis szüksége van társadalmunknak, csak arra kell ügyelnünk, hogy jogtalanul senki se vegye igénybe ezeket, hogy az e téren előfordulható visszaéléseknek gátat vessünk. Ezért szükség van az állami, párt. tömegszervezet és gazdasági vezetők harmonikus együttműködésére. A munkaidőkiesések további csökkentése érdekében javaslom még, hogy a munkahelyeken oldják meg — a lehetőségekhez képest — a sportolók délelőtti műszakbeosztását. mivel különben a délutáni edzések, versenyek és mérkőzések zavart okoznak a zökkenőmentes termelő mun- j ka megszervezésében. Rózsahegyi Mátyás, az MTS Pécs városi Tanács elnöke. Influenzajárvány Baranyában Enyhe lefolyásúnak ígérkezik Az Egészségügyi Minisztériumban a következőkről tájékoztatták a magyar sajtót. — A múlt év novemberében Japánból és az Egyesült Államokból elindult influenza- járvány január végefelé hazánkat is elérte. A járvány — valószínűleg Olaszországból — Jugoszlávián át érkezett hozzánk. Az első nagyobb számú megbetegedést január 18-án jelentették az egyik jugoszláv—magyar ha- tárbelépőhelyről. a Baranya megyei Udvar községből, ahol 54 beteg jelentkezett a körzeti orvosnál influenzás tünetekkel. Másnap a Jugoszlávia felé nagy forgalmat leSzerdán Kaposszekcsőn a községi tanács nagytermében tartott választási gyűlést a községi népfront-bizottság. — Ha csak fele eljön, akiknek ma személyesen szóltam, akkor is sokan leszünk — mondotta Kerecsényi Márton, a községi népfront-bizottság elnöke. S valóban negyed nyolcra majdnem tele lett a jól fűtött tanácsterem. Köztük sok fiatal. Mogyorósi Ferenc vb-titkár elnökletével foglalta el helyét a választási gyűlés elnöksége: Kovács Jenő, a HNF járási titkára, Kerecsényi Márton, a HNF községi elnöke, Soós Nagy Szabolcs, a HNF községi titkára — a tsz-ben mindketten fontos tisztséget viselnek — Bocz Sándorné községi tanácstag és Nagy Béla, a HNF volt községi elnöke, aki idős kora és egészségi állapota miatt nemrég mondott le tisztségéről. Kerecsényi Márton beszámolójában az elmúlt négy év munkájának elemzése mellett külpolitikai eseményekkel és az új gazdaságirányítási rendszerrel is foglalkozott. — A kaposszehcsői községi népfront-bizottság kivette a részét a tanácsválasztósok szervezéséből, a választások lebonyolításából. A népfront aktívái — idős elnökükkel az élen — részt vettek a községben a járdaalapok lerakásában. Szorgalmazták a község csinosítását, parkosítását. Szoros kapcsolatot tartottak fenn a tanáccsal, tanácstagokkal. a vb-üléseken, kulturális megmozdulásokon mindig képviseltették magukat. A kaposszehcsői népfront szervezésében az elmúlt év végén politikai oktatás indult be, amelyen harmincán vettek részt. Az új mechanizmussal kapcsolatban eddig három előadást tartottak. A népfront-bizottság elnöke a jövőt illetően elmondta: a jövőben jobb kapcsolatokat kell kiépíteni a Vöröskereszttel, a Nőtanáccsal és a különböző társadalmi szervekkel. A Hazafias Népfront tevékenységi területét illetően újabb kedvező lehetőség nyűt meg. Kitűnő lehetőség kínálkozik, hogy a Népfront segítse a tsz-tagjait szakmai műveltségük bővítésében, a bonyolító Beremenden mutat-. kozott járvány, 190 megbete- gedéssel. Az influenza 20-án j már Mohácsot is elérte, ahol j egyetlen napon 250 beteg ke- ; reste fel orvosát. Pécsett 22- j én tört ki a járvány 2614 megbetegedést okozva. A múlt hét végéig tehát egyetlen hét alatt a megyében háromezer megbetegedés fordult elő, Pécsről viszont 16 514 esetet jeleztek. A hiányzó gyermekek száma a bölcsődékben és óvodákban 20-tól 40—50 százalékra, az iskolákban 7—8 százalékról 15— 20 százalékra emelkedett. 1 A járvány aránylag lassan halad észak felé, újabban Somogy megyében is több helyen felbukkant. Az érintett helyeken a járvány erősen megterhelte az egészségügyi hálózatot. A körzeti orvosok napi betegforgalma a szokásos 40—60 betegről 140—240-re nőtt. Több kórházi osztályt is kiürítettek, hogy szükség esetén fenn akadás nélkül lehessen elhelyezni a rászoruló betegeket. Eddig azonban mindössze 26 beteget kellett kórházba szállítani. Az egészségügyi szolgálat munkáját nehezíti, hogy az érintett harminc Baranya megyei körzetből eddig hat körzeti orvos is megbetegedett, és így a helyettesítésekkel is számolni kell. A pécsi és a baranyai megyei KÖJÁL elrendelte a kórházakban a látogatási tilalmat és bizonyos számú ágyak tartalékolását. A szülészeti osztályokon külön részleget jelöltek ki az influenzások ellátására. Egyúttal bevezették a kórházakban ilyenkor szokásos higién és járványügyi rendszabályokat. A járvány miatt az Egészségügyi Minisztérium az egész ország területére kiterjesztette a jelzőszolgálatot. Utasította az egészségügyi hálózatot, készüljön fel a járványtól nem érintett helyeken is az influenza jelentkezésére, a megbetegedések számának fokozódására. A kórházak, a KÖJÄL-ok, a szakrendelők és a körzeti orvosok megkapták az influenza-járvánnyal kapcsolatos munkára vonatkozó részletes irányelveket. Gondoskodás történt • zökkenőmentes gyógyszerellátásról, valamint azokon * zsúfoltabb helyeken, üzemekben, munkásszállásokon a betegség megelőzésére teendő intézkedésekről. A minisztérium még jóval a várható influenzaveszély előtt intézkedett a rendelkezésre álló oltóanyag Időben történő fel- használásáról. Erre a célra az Országos Közegészségügyi Intézetben a korábbi éveknél jóval több. összesen mintegy háromszázezer oltásra elegendő oltóanyagot készítettek. Az Országos Közegészség- ügyi Intézetben és a Baranya megyei KÖJÁL vírus-laboratóriumában folyamatban lévő laboratóriumi munka kb. a hét végéig befejeződik, elkészülnek a vírus-izolálással és akkor pontos képet kapnak a kórokozókról. A külföldön folytatott vizsgálatok alapján azonban valószínű, hogy nálunk is a már korábbi években jelentkezett A—2 vírus okozza a megbetegedést, amely teljesen típusos és enyhe lefolyású. Magas, 39—40 fokos lázzal, elesettséggel, végtagfájdalmakkal. esetleg hasmenéssel kezdődik és rend szerint néhány nap alatt gyógyul. Általában nem veszélyezteti a beteg életét. Ezt mutatja, hogy eddig az esetek csupán egy százalékában jelentkeztek szövődmények és haláleset nem történt. A megelőzésben a legnagyobb szerepet az általános egészségügyi szabályok kapják: kerüljük a zsúfolt helyeket, fokozott gondot fordítsunk a tisztálkodásra, a gyakori kézmosásra, a zsebkendő használatára. Tartózkodjunk a járvány idején az otthon fekvő betegek látogatásától és lehetőleg különítsük el a betegeinket. A szervezet ellenállóképességének fokozására a C-vitamin- ban gazdag táplálkozáson kívül a tapasztalatok szerint hasznos a szakértő ellenőrzésével folytatott kvarcolás. Javaslat Bolyból: Oktatógépek járási központja tsz-demokrácia fejlesztésében. Ezért továbbra is szem előtt tartják a politikai és ismeretterjesztő előadások szervezését. Kerecsényi Márton közben köszönetét mondott Nagy Bélának., A vitában elsőnek a köszöntött szólalt fel. — Valaki egyszer megkérdezte tőlem, miért dolgozom én kitartóan reggeltől estig. Szeretem a földet, mondtam. Hát így voltam és vagyok a Népfronttal is, Nem a kötelességemet végeztem. A munkát magától érthetödően önkéntesen és természetszerűleg láttam el. A párttitkár elvtárs a Népfrontnak a mezőgazdaság szocialista átszervezése idején végzett munkájáról beszélt. A Népfront eredményes munkát végzett a községpolitikai tervek megvalósításában is — állapította meg. — Mindig a lakosság álláspontját, a helyes álláspontot képviselik. Mozgósítják, a község lakóit a szocializmus építésében. Szerény volt a beszámoló — jegyezte meg Kovács Jenő, a HNF járási titkára — A ka- posszekcsői népfront-bizottság ennél sokkal többet tett. Megtalálták a mezőgazdaság szocialista átszervezésekor sajátos feladataikat, örvendetes, az utóbbi időben az értelmiség is bekapcsolódott a Népfront munkájába. A mostani feladat, a szocialista brigádmozgalom segítése a termelő- szövetkezetben. A beszámoló vitája után megválasztották a 25 tagú népfront-bizottságot, a megyei küldöttet, Soós Nagy Szabolcs, és a járási bizottsági tagokat Kovács József, Fábián Agnes és Soós Nagy Szabolcs személyében. A kaposszekcsői népfront-bizottság elnöke ismét Kerecsényi Márton, titkára Soós Nagy Szabolcs lett. Figyelemre méltó javaslatot hallottunk Bolyban: Puskás Bálint, az általános iskola igazgatója ajánlja, hogy létesítsenek náluk járási központot az audiovizuális oktatás tanulmányozása céljából. — Kaptunk a Művelődés- ügyi Minisztériumtól egy úgynevezett Didaktomat III. oktatógépet — mondja. — Ez körülbelül hat-hétezer forintos készülék, s nyilván nem minden iskolának adnak belőle. Ekkor gondoltam arra, hogy szívesen elvállalnánk ezzel a géppel, de valamenynyi oktatásra alkalmas készülékkel a jcísérleteket, mégpedig az egész járás javára. A Didaktomatot például rövidesen beszereljük a fizika-kémia előadóba, s használatát a járás iskolaigazgatóinak munkaközössége tanulmányozhatná. Ugyanezt minden gépre vonatkozóan megtehetnénk, s lassan egy járási központot alakíthatnánk ki a korszerű oktatás kísérleti céljából. Az ötlet kitűnő. Ki kellene valahol a megyében próbálni, s ha már Bólyban született, hát miért ne ott?! i Kik és mikor kaphatnak jubileumi jutalmat? Gerzson Pál kiállítása Február 2-án, ma délután 6 órakor nyílik meg a Tudomány és Technika Háza nagytermében Gerzson Pál festőművész kiállítása. A megnyitó beszédet Losonci Miklós mondja, a rendező szervek: a Városi Tanács művelődési osztálya, a MaA Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének a munkaviszonyról szóló rendelkezése nyomán sokan érdeklődnek az iránt, hogy a könnyítéseket figyelembe véve kik és mikor kaphatnak jubileumi jutalmat. Ezzel kapcsolatban a Pénzügyminisztériumban utalnak arra, hogy a munkaviszonyban eltöltött idő — függetlenül a megszakítások tartamától — most már egybe számítható. Ilyen szempontból már jelentős könnyítést jelentett az 1965. január 1-én életbe lépett 33-as számú kormány- rendelet. amely — bizonyos kötöttségekkel — ugyancsak lehetővé tette, hogy a jubileumi jutalmaknál figyelembe vegyék a régebben munka viszonyban eltöltött időt. Az ott előírt feltételeknek jelentős része ma már nem érvényes. Nem szükséges például a két évi folyamatos munkaviszony ahhoz, hogy a régi, munkában eltöltött időt is elismerjék. A kormányrendelet egyes rendelkezéseit azonban az új jogszabályok is átvették. Továbbra is érvényes, hogy akiknek 1965. január 1-én legalább 15 évi folyamatos munkaviszonyuk volt, legkorábban 1968- ban kaphatnak jubile imi jutalmat. Akiknek a folyamatos munkaviszonya az említett időpontban ennél kevesebb volt, de a 10 évet elérte, az legkorábban 1969-ben, akinek 1965. január 1-én a tíz folyamatos éve sem volt meg, annak legkorábban 1970-ben jár jubileumi jutalom. Akinek 20 éves folyamatos munkaviszonya volt 1965-ben, az már 1967-ben igényt tarthatott az egy hónapi alapbérének megfelelő összegre. A folyamatos és nem folyamatos munkaviszonynak együttvéve természetesen minden esetben el kell érnie a 25, a 40 vagy az 50 évet; jutalom ezeken a jubileumokon jár. Az idén tehát az igényelheti a pénzt, akinek 1965. január 1-én legalább IS évi folyamatos munkaviszonya volt. ösz- szesen pedig 25, 40 vagy 50 éves munkaviszonnyal rendelkezik. Ha valaki az esedékes évben elmulasztotta, vagy elmulasztja a jutalom Igénylését, ezt három éven belül még pótolhatja, három év elteltével azonban a munkajogi elévüléssel együtt ez a lehetőség is elévül. Ha például valakinek 1968-ban járna a 25 éves jutalom és ezt három éven belül nem kéri. akkor majd csak a A't éves munkaviszony után igényelheti azt. A 25 éves jubileumi összeg esedékességétől számítva a 40 éves szolgálat utáni jutalmat csak 15 év múlva, az 50 évest pedig újabb 10 év elteltével köteles a vállalat kifizetni. Ha a dolgozónak nyugdíjazása égében legalább 35, vagy 45 évi munkaviszonya van, úgy nyugdíjazáskor ki kell neki fizetni a 40, lile ve az 50 éves jubileumi jutalmat. Szerepet játszottak a község életében Népfrontbizottsági választási gyűlés Kaposszekcsőn
