Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

a napló 1968. FEBRUAR 4. Város a tenger fenekén Olyan elektronikus ké­szüléket szerkesztettek Amerikában, amely rez­géseket kibocsátva, majd a visszavert rezgéseket felfogva kétezer méter mély víz fenekének min­den részletét pontosan le­tapogatja, szinte lefény­képezi. A Földközi-ten­gerben akarják meg­keresni Cesareát, ame­lyet a XIII. században földrengés pusztított el. Azt tételezik fel, hogy ez a gazdag város, illetve romjai valahol Izraeltől nyugatra vannak a ten­gerben. Nemzeti park a Bajkál-fó vidéke A természet sok csodálatos alkotása vonzza a földön a turistákat. Az egyik ilyen a Szovjetunióba^ a Bajkál tó. Itt teremtik meg a Szovjet­unió első nemzeti parkját. A park képet nyújt majd Szibé­ria legjellegzetesebb növényi és állatvilágáról. A tó vizét érintetlen tajga veszi körül, fehér hósapkás hegyek övezik, amelyek értékes ásványokat rejtenek. A Bajkál ősidők óta vonzot­ta azokat az embereket, akik jobban meg akarták ismerni bolygónkat, amelyen élünk. Milyen lelkes meglepetéssel írta le ezt a tájat a XVIII. századi nagy utazó, Marco Po­lo. Sok kutató és utazó, geo­lógus és aranyásó, kalandor és bűnöző fordult meg ezeken a tájakon. A Bajkál vidékét úgy ismerték Pétervár arannyal díszes márványtermeiben, hogy az ide száműzöttek közül alig került valaki élve haza. A foglyok építették puszta kéz­zel, jóformán szerszámok nél­kül a Bajkál—Szljugyánszk vasútvonalat amelynek száz kilométer hosszú pályája 50 alagúton fut át. A Bajkál tó sarló alakú és mélyebb, mint a világ bár­mely más tava. A legmélyebb helyen 1620 méter. Bár felszí­ne a Baltikumnak csak egy- tizede, annyi víz van benne, mint a Balti tengerben. Szi­geteinek száma 47. A legna­gyobb közöttük az Olhony. — 336 folyó és patak táplálja a Bajkált, és csak egy ered be­lőle, a mindig bővizű, gyors folyású Angara. A tó partjá­nak őslakosai — a burjátok még ma is mesélik unokáik­nak az ősi legendát. Valami­kor réges-régen élt itt az öreg, ősz szakállú Bajkál sok-sok feleségével és még több fe­hérarcú lányával. A legszebb és a legkisebb lányát Angará- nak hívták. A lány egyszer hallott a nagyhírű ifjú vadász­ról, Jeniszejről. Megszerette őt, de mert apja hallani sem akart a fiúról, elszökött ott­honról, senkitől el nem búcsú­zott, elment atyai áldás nél­kül. Megharagudott az öreg, megátkozta a lányát és egy követ dobott utána. r'.' Anga­ra elkerülte a követ, utolérte JenLs'zejt. és azóta is állandóan hozzásiet, aztán vizüket egye­sítve futnak északra, hogy megnézzék a távoli tájakat, rénszarvasra vadásznak. Csak a kő, a Sámán-kő áll ma is sd Angara eredeténél, de hiába, mert nem tudta megsemmisí­teni a szerelmet. Az öreg Baj­kál pedig azóta is állandóan dühös haragszik a lányára. Sokszor felborzolja a ló vizét, megidézi a szelet és dühöng napokig. A Bajkál élővilága rendkí­vül gazdag. ,1220 fajta hal él benne, s több mint a. fele egyedül itt található, sehol, egyetlen más tóban sem forr dúl elő. A tó legismertebb ha­la az omula maréna. Aki a Bajkál-tavon hajózik, megismerkedhet a tó állat- és növényvilágával, hiszen a föl­dön alig van víz. amely át­látszóbb, mint a Bajkál-tó. Valóságos szenzációként ha­tott a nyáron Rigában meg­tartott VIII. összoroszországi általános algebrai tanácskozá­son az a beszámoló, amelyet Grisa Csudnovszkij, egy 15 éves kijevi iskolás terjesztett elő. B. Plotkin professzor, a fizikai-matematikai tudomá­nyok doktora azt mondottta, hogy Grisa Csudnovszkij „rendkívüli jelenség a mate­matikában”. Grisa hosszú idő óta súlyo­san beteg. Körülbelül két évig fel sem kelhetett az ágyból. Most már járkál, bár nem könnyen, de látogatja az isko­lai órákat. Apja a mechanika és épü­letszerkezeti tudományok szak- tekintélye. professzor, több fő­iskolai tankönyv szerzője. Anyja hosszú ideig a Kijevi Építészeti Főiskola tanára volt, anyagszilárdságtant adott elő. Fia betegsége miatt kénytelen volt otthagyni a főiskolát. Bátyja, David a Kijevi Egye­tem matematikai szakának harmadéves hallgatója. Grisa maga a 131-es iskola nyolca­dik osztályába jár, feketesze­mű. vékony kamasz. A város központjában lak­nak. Lakásukban könyvtár, külön íróasztal mindenkinek. Az asztalokon könyvek, tudo­mányos folyóiratok orosz és angol nyelven, a felső mate­matika különböző területéről. A tizenöféves tudós A fiúk jól tudnak angolul és ismerik a külföldi szakirodal­mat is. » Hogyan kapott kedvet Grisa a matematikáhoíz? Grisa bátyja három évvel ezelőtt iratkozott be az egye­temre és asztalán megjelent egy csomó matematikai tan­könyv, folyóirat, cikk. Grisa ezekben a napokban ágyban- fekvő beteg volt. A könyvek egymás után átkerültek hozzá. Matematikai érdeklődése, elemző gondolkodásmódja vá­ratlanul nyilvánult meg. Gri- sát érdekelte a felső algebra. Bátyja azóta az őt érdeklő munkákat hazahozza. — Megpróbáltuk elszedni tőle a könyveket és a füzete­ket — mondja édesanyja — de el lehet-e venni a gondol­kodás képességét? Rájöttünk, hogy ami örömet szerez neki, az nem gyengíti, hanem se­gíti leküzdeni a betegséget. Tavaly augusztusban Moszk­vában volt egy felső matema­tikai kongresszus. Anyja ek­kor éppen konzultációra vitte Moszkvába Grisát. Moszkvá­ban bemutatták Szergej Ko- galovszkijnak, a fizikai—ma­tematikai tudományok kandi­dátusának. Azóta is levelez­nek. A professzor javasolta, hogy Grisa próbáljon megol­dani néhány bonyolult tudo­mányos feladatot. Az egyik téma éppen az volt. amelyről a rigai általános algebrai ta­nácskozáson beszámolt. Grisa Csudnovszkij tudomá­nyos munkája B. Plotkin pro­fesszor szavai sze.rint eléri a kandidátusi disszertáció szín­vonalát. „Szegény” maharadzsák Az angol uralom alatt a maharadzsák fejedelemségei, amelyek India területén fek­szenek, a brit korona fennha­tósága alá tartoztak ugyan, de forma szerint félig függetle­nek voltak. Amikor India füg­getlenné vált. a fejedelmek különböző ígéretek, fenyegeté­sek és rendőri akciók hatásá­ra lemondtak igen problema­tikus, de papíron meglévő szuverenitásukról az indiai kormány javára: aláírták az úgynevezett csatlakozási ok­iratot. Cserébe meghagyták egész magánvagyonükat és ki­váltságaikat, azonkívül állan­dó dotációt ígértek nekik csa­ládjuk, udvartartásuk és szol­ganépük fenntartására. A 284 indiai maharadzsa, nábob és más herceg közül hatan évente több mint egy­millió rúpiát (133 OOO dollárt) kapnak, 99-en százezei'—egy­millió rúpiát a többiek száz­ezer rúpiánál kevesebbet. A lista végén .szerénykedő volt katódiai herceg csupán évi 192 rúpiát kap, ezzel szem­ben Baroda hercegének, Fa­teh Singovinak az államkincs­tár évi 2,6 millió rúpiát fizet ki, Vijaji Scindiának, Gvalior herceg nejének pedig 2,5 mil­liót. Valamennyi herceg mentes az adófizetéstől, egy garast sem fizet a villanyért, vízéit és orvosi ellátásért, elsőbbsé­ge van a különféle jegyek ren­delésénél. telefonkapcsolásnál, joga van, hogy saját ágyúiból díszlövéseket adjon le és sa­ját zászlaját 'tűzze ki házára. Természetesen valamennyi volt herceg minden skrupulus nélkül él is ezekkel az előjo­gokkal. A haidarabadi maha­radzsa palotájának villany- számláját Andhra Prades ál­lam kormánya fizeti. A szám­la 700 000 rúpia körül van. Az egyik hercegnő, akit nemrég kórházba szállítottak, kijelentette, hogy nincs meg­elégedve a kórház belsejével. Átépíttette a kezelőtermet és átfesttette különszobáját. Min­den kívánságát teljesítették. A Kongresszus Pártban már az ötvenes évek óta sok szó esik arról, hogy a mahara­dzsák állami dotációja és ki­váltságai feudális anakroniz­musok, amelyekkel az állam gúnyt űz az egyenjogúság el­véből. Nehru azonban jobbnak látta nem háborgatni a herce­geket, különösen mivel jó ré­szük lojális volt a Kongresz- szus Párttal szemben, nem egy közülük a párt parlamenti képviselője volt a központi parlamentben. Később azonban a maha­radzsák és a Kongresszus Párt útjai is kezdtek különválni. A hercegek egy része belépett a reakciós Szvatandra Pártba. Sokan mások pedig a választá­sok előtt álltak át az ellenzék oldalára. Így aztán 1967-ben a Kong­resszus Párt országos bizott­sága azt javasolta a kormány­nak, hogy vizsgálja felül a privilégiumokat és a magán­dotációt, tegyen lépéseket ezek megszüntetésére. A maharadzsák erre kijelen­tették, hogy nem nézik közö­nyösen „az alkotmányos ígé­retek gyalázatos megszegését”. A haidarabadi nizám augusz­tusban Madrasban összedugta a fejét Dél-India volt maha­radzsáival. A nizám, akinek vagyonát legalább 200 millió dollárra becsülik, nyugodtan kijelentette, hogy azt követeli a kormánytól: emeljék ma­gándotációját, mivel a jelen­legi évi 2 millió rúpia (266 000 dollár) nem elegendő 12 OOO szolgájának, gárdistájának és hivatalnokának eltartásához. A kormány és a mahara­dzsák ártatlanul indult konf­liktusa drámai erőpróbának bizonyulhat. A legmélyebb tenger a'atti kanyon Egy amerikai kutató a Föld legmélyebb tenger alatti ka­nyonját fedezte fel: Floridá­tól indul ki és a Bahama-szi- getek irányába folytatódik. A felfedező a 4500 méter _ mély és 360 kilométer hosszú ka­nyont Nagy-Bahama kanyon­nak nevezte el. A kanyon ér­dekessége még, hogy környé­kén az óceán fenekét úgy bo­rítják a hatalmas mangánrö­gök, mint a patakmedret a kavics. A hegymászók paradicsoma Tél a Magas-Tátrábcn A Magas Tátra az utóbbi években Európa turistái és hegymászói figyelmének köz­pontjába került. Az elmúlt időszakban kiváló és nemzet­közileg ismert hegymászó lá­togatta meg a Magas Tátrát, így Sir John Hunt, a Mont Everest megmászója, Pierre Allain és Andre Contamine francia alpinisták és E. A. Be- leckíj, a híres szovjet hegy­mászó. Csodálatát fejezte ki a Tátra magas hegyeinek termé­szeti szépsége és hegymászó útjai változatossága felett Markus Schmuck, a neves osztrák hegymászó, aki már az Atlas hegységben, a Spitz- bergákon, a Karakorumban a Hindokusz és a Himalája hegyláncain is vezetett expe­díciókat. A Tátra völgyeiben és út­jain a nyári és téli szezonban összesen évente átlagosan egy­millió a látogató. A külföldi vendégek száma évről évre növekszik. A Magas Tátrában a leg­szebb a Kriván-hegy. a Ger- lach falvi csúcs és a Lomnid csúcs. Csodálatos szépségűek a vízesésekkel és tengerszemek­kel tarkított völgyek. A tél nagyobb részében szép, napos idő van, s a mintegy 300 kilométer hosszú tátrai hegyiösvényeken rengeteg tu­ristacsoporttal találkozhatunk. A legkedvezőbb irányvonal ezek számára az úgynevezett Magistral o, amely valamivel a törpefenyő-zóna felett, mint­egy 1800 méter magasságban vezet A téli turisztika és hegymá­szás szempontjából rendkívül előnyös, hogy egyetlen nap alatt is szép túrát lehet lebo­nyolítani. Sokan keresik fel a gyönyörű Velka és Mala Stu- dena völgyeket Ezeken a tú­rákon a tátralomnici hegy­mentő szolgálat képzett hegyi­vezetőket is bocsát rendelke­zésre. A hegyi turisták külön en­gedély mellett sátrakkal is fel­kereshetik a Tátra völgyeit. A Magas Tátra 750 négyzetkilo­méteres területe ugyanis vé­dett terület, tehát az enge­délyt a Tátrai Nemzeti-Park vezetősége adja' meg. Seregély­invázió Amerikában 1890-ben kezdődött a seregélyek „karrierje” az Egyesült Államokban. Egy jószándékú, de nem túl előrelátó ember eb­ben az évben bocsátott szabadon néhány pár európai seregélyt New- Yorkban, a Central- parkban, majd ezt né­hányszor megismételte. A madarak néhány évti­zed alatt olyan gyorsan elszaporodtak, hogy va­lóságos csapássá lettek. Ma már eljutottak a Csendes-óceán partjáig is és az általuk okozott kárt évi 28 millió dollár­ra becsülik. Ennek kö­vetkeztében valóságos irtóhadjárat kezdődött a seregélyek ellen Elfogá­sukra olyan nagyméretű csapdákat használnak, amelyekkel 24 óra alatt 1500—2000 madarat lehet megfogni. i a nézem szolgáé

Next

/
Oldalképek
Tartalom