Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

IMS. FEBRUÁR 4. napló 9 Közlekedési balesetek, áramütés esetén UjraéleszAés a klinikai halálból Szervezzenek taniolyamot minden vállalatnál 1 Négy hónapja érkezett meg Norvégiából és egyenesen a Pécsi Orvostudományi Egye­tem I .sz. Sebészeti Kliniká­jára, ahol azonmód nagyon fontos „beosztást” kapott. Mi­előtt azonban rátérnénk erre, mutassuk be „Annit”! A kék-fehér melegítőbe öl­tözött, szőke hajú, 165 cm ma­gas, teltkarcsú „hölgy”, kü­lönös ismerte tőjele: rendkí­vül halvány arc, félig nyitott ajakkal, csukott szemekkel, ami persze mind szorosan összefügg beosztásával. Anni ugyanis műanyagból konstru­ált kísérleti modell, „akivel” ár. Török Endre sebészorvos naég 1965-ben ismerkedett meg a koppenhágai ANAEST- HESIOLOGIAI kongresszuson, ahol a korszerű érzéstelení- tési módszerek mellett az új­raélesztés legmodernebb elmé­leti és gyakorlati módszereire képezték ki a világ minden tájáról érkezett szakorvoso­kat De a továbbiak ismerte­tésére adjuk át a szót dr. Török Endre klinikai adjunk­tusnak * — Tulajdonképpen a világ­szerte agasztóan megnöveke­dett közlekedési balesetekből illetve áramütéstől életveszé­lyes sérülést szenvedett bete­gek hatásos elsősegélynyúj­tásban való részesítése hívta életre „Annit”, a kísérleti modellt, amelyet kizárólag «oktatási célokra használunk fel. Segítségével szemlélete­sen bemutatható és viszony­lag könnyen elsajátítható a súlyos sérülés okozta úgyne­vezett klinikai halál állapotá­ból való újraélesztés szaksze­rű alkalmazása — mondotta, rnajd orvoskollégája dr. So- mody László tanársegéd és a jelenlévő asszisztencia közre­működésével be is mutatta az újraélesztés módszereit. — Az úgynevezett zárt mell kason végrehajtott külső szív­masszázs lényege az, hogy a mellkasra, pontosabban a szegycsont alsó harmadára fektetett keresztezett tenyér­rel a szív normális ütemének megfelelő ritmusban erélyes és gyors nyomást gyakoro­lunk. Ezzel elérjük, — ma­gyarázta —, hogy a szivet *» gerincoszlophoz nyomva a benne lévő vért mesterséges úton az érpályákba présel­jük. mintegy pótolva ezzel a szívpumpa működését. — Persze ezzel egyidőben nagyon lényeges a légzés helyreállítása is, amelynek egyik leghatásosabb formája az úgynevezett száj a szájhoz, Illetve száj az orrhoz lélegez­m mi tetős, amelynek eredményes­ségét tudomásyos mérések, statisztikák bizonyítják. Eze­ket az alapvető módszereket tanítjuk az egyetem tanfolya­main, amelyeken orvosok, or­vostanhallgatók, nővérek sa­játítják el e legkorszerűbb elsősegélynyújtást... Bemutatta még „Anni” útipoggyászát is, amely az I imént szemléltetett újraélesz- j tés néhány igen lényeges se- ; gédeszközét tartalmazta. Pél- j dául egy úgynevezett fej-nyak : hosszmetszetet, amelyen a ko- ! ponya különböző elhelyezése- j kor. előre illetve hátrahajtá- | sakor jól láthatók a légutak ’ és a nyelvgyök helyzete, ami szintén nagyon fontos útmu­tatást ad az újraélesztési, lé- í legeztetési műveletek szak-, szerű végzéséhez. Másik na-j gvon hasznos szemléltető esz-í közük . a szintén műanyagból <; készült mellkas-harántmetszet,< egy belehelyezhető szívmodel-S lel, amelyen nagyszerűen be- \ mutatható a külső szívmasz- száz® eeész mechanizmusa. i Dr. Török Endre befejezésül < még elmondotta, hogy mind- j ezt nemcsak a szakmabeliek: oktatására, hanem az üzemek. > vállalatok dolgozói számára; is mielőbb hasznosítani szeret- ; nők, tehát a vállalatok veze- í tőire, üzemorvosaira vár a i feladat, hogv megteremtsék S a tömeges oktatás feltételeit, s Jubileumi pályázaj {{gSZIIOSititatÓ közgazdas gi "avaslatok A Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei csoportja és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Pécs városi Bizottsága, a KIMSZ és a KMP megalaku­lásának 50. évfordulója alkalmából pályázatot hirdet a közgazdasági végzettségű, megyében dolgozó fiatalok (35 éven aluliak) részére. Pályázni lehet a népgazdaság bármely terű’étét érintő közgazdasági tárgyú dolgozattal, amely a feldol­gozott területre vonatkozóan hasznosítható javaslatot tartalmaz. A pályamunkákat, témájuktól függően, szakembe­rekből álló bizottság bírálja el és dönt a díjak odaíté­léséről. A bíráló bizottság a pályázatot bíráló szervek szak­véleményétől függően az I. díj ki nem adásának jogát fenntartja. I. díj: Moszkva—leningrád—moszkvai utazás + 25C0,— Ft. II. díj: 3000.— Ft. III. díj: 2000,— Ft IV. díj: 1500,— Ft. V. díj: 1000,— Ft. Beküldési határidő: 1968. október 20. Beküldendő: 3 gépelt példányban, kötetlen terjede­lemben. (Pályázni lehet 1968-ban a szaksajtóban meg­jelent tanulmánnyal is.) Eredményhirdetés: 1,968. november 7. A pályázat jeligés, ezért a dolgozat jeligéjével azo­nos címzésű borítékot kell mellékelni, amely tartalmaz­za pályázó nevét, címét és munkahelyét. Az arra érde­mes dolgozatok további hasznosításáról, esetleg szak­sajtóban történő közzétételéről gondoskodunk. DR. NAGY 1ŐZSEF, a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Csoportjának elnöke, NOVAK SZILVESZTER, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Pécs városi Bizottságának titkára. Átadták, de hogyan?“ 99 címmel lapunk január 18- | án megjelent számában ír­tunk a Tettyén, a Kalinin út 52. szám alatt épülő kesztyűgyári társasház la­kásainak átadásáról. A cikkben foglaltak "gyrésze miatt a kivitelező Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat reklamált. Egy 1967. szeptember 23- án felvett jegyzőkönyv sze­rint a vállalat nem volt köteles a lakások teljesen kész állapotban való átadá­sára és a kesztyűgyari épí­tőközösség vezetői hozzájá­rultak ahhoz, hogy a laká­sokban a lakók beköltözé­se után is végezhessenek különféle munkákat. Ez a jegyzőkönyv nem tesz em­lítést a lakások átadásá­nak az eredeti szerződés­ben kikötött határidejéről, amelynek elmaradása kény­szerhelyzetbe hozta a kesz­tyűgyári építőközösség tag­jait. Az eredeti lakásátadá­si határidő. 1967. november 30. lejártával ugyanis — amint azt cikkünkben meg­írtuk — a társasház lakás­tulajdonosainak meg kellett kezdeniük OTP kölcsönök törlesztését. Az építőközös­ség intézőbizottsága a szep­temberi jegyzőkönyvbe fog­lalt 1967. december 31-i be­költözés! határidőt elfogad­ta. Akik korábban beköl­töztek. azoknak szómolni- ok kellett a nehézségekkel. A Pécsi Építő és Tata­rozó Vállalat három dol­gozója: Várnai Rudolf, Wágner János és Sinkó András jegyzőkönyvet vet­tek fel a cikkünkben nyi­latkozó Hódos! Mátyásáé­val, aki a munkatársunk­nak elmondottakat részben visszavonta. Eszerint január 5-én a vállalat csak Hó- dosiék lakásában zárta el a vizet, a cikkben említett vízvezetékszerelő kijelenté­se pedig már munkaidő után hangzott el. HaEátas baleset Zobkon Nem gázkitörés okozta a január 25-i szénkifolyást — Betonüzemet Indított a beremendi Dózsa Tsz. Az új üzemben főlég hiánycikknek számító betonelemeket, etető- vályúkat. kerítés oszlopot, jár­dalapot és kútgyűrűket gyár­tanak. Tavaszra nyitja meg a tsz szénporos téglaégetőjét is, ahol az Idén félmillió téglát gyártanak majd a közös épít­kezések és a tagság részére. Megkezdődtek Pécsett a népfrontválasztások Baranya községeiben már javában folynak, Pécs körzeti népfrontbizottságaiban ma kez­dődnek meg a választások. Pécsett az eddigi 22-vel szem­ben 28 körzeti népfrontbizott­ság lesz, tehát újak is ala­kulnak. Elsőnek ilyen új kör­zetben, Urögön, a művelődési házban tartanak ma délután J órakor választási gyűlést. {Urögön egyébként eddig sem­miféle társadalmi vagy tömeg­szervezet nem működött.) A választás előtt dr. Takács Jó­zsef, a HNF pécsi városi tit­kára tart előadást a Népfront szerepéről, Jelentőségéről. Négy éves ciklus végére ér­vén, milyen eredményekről adhat számot a népfrontmoz­galom Pécsett? A városban jelenleg 101 tagú városi bi­zottság, 15 tagú városi elnök­ség és 22 körzeti bizottság működik 701 választott taggal. A kerületi tanácsok állandó bizottságai mellett öt-öt fős, szakemberekből álló aktíva- csoportokat Is találunk. A ke­rületi tanácsok mellett ezen kívül 30-30 fős szociális munka­bizottság működik. Az a fel­adatuk, hogy területükön se­gítsék és ellenőrizzék az el­tartási szerződésben élő öre­gek, valamint a veszélyeztetett környezetben élő fiatalkorúak helyzetét. Mindemellett a moz­galmi munkával több mint 1100-an állnak kapcsolatban. Az elmúlt négy évben a Népfront egész sor barátsági estet, tiltakozó gyűlést, szám­talan akciót, ezenkívül családi esteket, gyermeknapi ünnep­ségeket, öregek napi, családi jubileumi ünnepségeket, vá­rosépítészeti. városfejlesztési, gyermeknevelés! ankétukttt, pedagógiai előadásokat szerve­zett. A kisajításl jogszabályt 1500 ember előtt ismertették, az öregek eltartási szerződését 1000 ember részvételével vitat­ták meg. Csak az elmúlt év­ben a város területén üze­mekben és lakóterületeken harminc esetben szervezett közvetlen találkozást több mint ezer szovjet emberrel, ötven az élménybeszámolók száma és ennyire tehető a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára rendezett kiállítások száma Is. Csak a Mecseki Szénbányák területén tartott kiállításokat több mint tízezren, az MTS-sel közösen rendezett „Szovjet sport 50 éve” című kiállítást több mint ötezren látták. A Népfront ezenkívül önálló képzőművé­szeti kiállításokat, egész sor különböző propaganda Jellegű kiállítást, három napos, tizen­két előadásból álló várospoli­tikai ankétot, az egyetemi vá­rosok népfront-titkárainak vi­taülést rendezett. „Európa biz­tonsága” címmel megrendezték a három megyére szóló tudo­mányos békekonferenciát, tmt lyen a felsőoktatási intézmé­nyek összes tanszékvezető pro­fesszora, tanárai és a tudo­mányos intézetek tudomá­nyos kutatói vettek részt. A felsorolás közel sem teljes. Az idei választások alkalmá­val az a törekvés, hogy a la­kosság minden rétege képvi­selve legyen, a népfront­bizottságokba elsősorban több fiatal kerüljön, és olyan te­kintélyes munkások, értelmi­ségiek, akik a későbbiekben akti sum dolgoznak a mozga­lomban. A Mecseki Szénbányák kom­lói Zobák bányaüzemében pénteken este 19 óra 13 perc­kor, szénszállítás közben, ha­lálos kimgaptelű üzemi sze­rencsétlenség történt. Az eset­tel kapcsolatban dr. Koncsag Károly bányamérnök, a Ke­rületi Bányaműszaki Felügye­lőség vezetője a következő tá­jékoztatást adta: — Zobák központi légakná­jának külszíni aknarakodóján a 4. számú szállítógép két­emeletes kasának felső eme­letéről történő kiszállítás köz­ben a szállítókas váratlanul el­indult és halálra zúzta a ki­felé igyekvő Koller János vá­járt A baleset a menetrend- szerinti népszállítás közben történt. A bányahatósági vizs­gálat eddigi megállapítása sze rint Schlutt János főcsatlós az első szintről indítási jelzést adott le az aknaszállító gé­pésznek anélkül, hogy a ki­szállás befejeztéről meggyő­ződött volna. A vizsgálat ter­mészetesen tovább folyik. Az eset szomorú érdekessé­ge, hogy a súlyos szerencsét­lenség a legkorszerűbb elekt­romos reteszelőbiztosítással ellátott aknánál következett be. Mint ismeretes, a Mecseki Szénbányák egy újító kollek­tívája — számos baleset ta­pasztalatain okulva —, a kö­zelmúltban kidolgozta a jel­zés nélküli indítás megakadá­lyozásának technikáját és ezt a berendezést a zobáki akná­ra is felszerelték. Visszaiga­zolt indítási jel nélkül a szál­lítógépész nem tudja mozgás­ba hozni a gépet — a korán leadott jelek ellen azonban a műszer sem tud védelmet nyújtani. A mostani baleset ismételten arra figyelmeztet, hogy maximális gondot kell fordítani a szállításnál alkal­mazott emberek reflexeinek megbízhatóságára és lelki ki­egyensúlyozottságára. A KBF vezetője munkatár­sunk kérésére nyilatkozott a január 25-i, kettős haláleset­tel járó, szénkifolyásos baleset okairól J*. A szerencsétlenség ügyében lefolytatott vizsgálat utolsó stádiumába érkezett és most már egyértelműen meg­állapítható, hogy a tragédiát — a közhiedelemmel és a Népszabadságban, illetve a Népszavában napvilágot látott híradással ellentétben —, nem gázkitörés okozta. — A kihallgatások alkalmá­val minden megkérdezett azt válaszolta, hogv a bajt meg­előzően semmiféle riasztó je­let nem észleltek. Az aknász 30 méternyire volt a baj szín helyétől, és még a megfolvás- ról is csak az egyik menekü­lőtől szerzett tudomást, már­pedig a gázkitörést számos jel vezeti be. Ilyenek: a szén ap- rózódása. a vájvég „dobálása”, porképződés, pattogás. A hely­színi ellenőrzések tapasztalatai — mindenekelőtt a lefolvt szén elhelvezkedése — azt bizonyították, hogy a baleset színhelvén észlelt gáz nem a szerenccéttónsé-’ kiváltója ha­nem utójelentőséffe volt. B. S. Mintha tegnap történt vol­na. Elébem lépett az esti fényben kavargó Kossuth Lajos utcán, s fiatalos hév­vel mutatta a hóna alatt szo­rongatott könyvcsomagot: po­litikai kiadványok, most ugyanis ez a munkám — se­gítek terjeszteni... A munkám ... Közel egy évtizede, hogy hivatalosan nyugdíjba ment, de dolga mindig volt. fontos, olyan, amit csak ő végezhetett el. A múlt nyáron azzal dicse­kedett. hogy egy irattárat segít átrendezni, azelőtt meg, hogy egy KISZ-szervezetnéí politikai oktatást vezet... 1883-ban született. Apja napszámos volt — őt a betű vonzotta. Nyomdászinas lett, de nem azért, hogy szak­mát tanuljon, hanem, hogy lehetőséget kapjon a kezébe. A reformkor betű­öntő. könyvnyomtató, vita­cikkeket író vándornyomdá­szai voltak a példaképei. Ti­zennégy éves korában tün­tetni megy az öreg szakik­kal. tizenhét éves korában éjszakákat tölt Marx művei mellett, húsz évesen belép a Szociáldemokrata Pártba, két évvel később pedig szer­kesztőbizottsági tagja lesz a Munkás című lapnak. Élete egy darabka a hazai munkásmozgalom történeté­ből. Agitál, cikkeket ír — és a két kezével is sokat dolgozik. Munkatársa a Bá­nyamunkás. a Bergarbeiter című lapoknak, s aztán 1911- től a Szigetváron megjelenő Dél-Somogyot szerkeszti. A Tanácsköztársaság napjaiban Latinka Sándor küld neki papírt, hogy megjelenhessen a lap. A bukás után 23 évi emigráció következik, de ott is munkások között van, te­hát otthon érzi magát. Lap­tördelő és újságíró: a Test­vériség és a Novi Sadi Mun­kásújság című lapokat szer­keszti. A munkástestvériség minden cikkének alapgondo­lata. A felszabadulás hírére 1944-ben gyalog jön haza. s mindjárt új munkát talál: dolgozik a demokratikus rendőrségnél, a pártban, a kultúrmérnöki hivatalban, a vízügynél — mindenütt szí­vesen. ahová csak küldik. Aztán elérkezik a nyug­díj. A búcsúztatón azt kér­dezi a párttitkár: örülsz, öreg? ö meg azt mondja: Nagyon mert már hiányzik a nyomdaszag ... Korrektor lesz. Elsőnek érkezek a nyomdába és az utolsók között megy haza. Apró gvöneybetűkkel javít­ja a szedők hibáit, de néha nem tud ellentállní a belső kényszernek és néhány vi­tázó megjegyzést is oda­biggyeszt az olvasott mű tartalmával, mondanivalójá­val kancsolatban. Szerdán, február 7-én bú­csúztatják. 85 éves volt. Mi­kor utoljára találkoztunk, azzal eresztett el: olvastam a cikkedet arról a szabolcsi veteránról. Szód. de ti fia­talok pey kicsit mindig el­túlozzatok a mikorunkbeli öregek érdemeit.. Február 14—16 Szakfelügyelők konferenciája Minden évben a második félév elején szokta meg­rendezni Budapesten a Mű­velődésügyi Minisztérium és az Országos Pedagógiai In­tézet az ország vezető szak- felügyelőinek értekezletét. Ebben az évben ez az ér­tekezlet elmarad, helyette február 14. és 16-a között Pécsett rendezik meg az országos tanfolyamot és tapasztalatcserét Ezúttal azonban nemcsak a vezető szakfelügyelők, hanem a megyékből és a megyei jogú városokból az újonnan ki­nevezett történelem szak- felügyelők is részt vesznek a találkozáson. A szakfelügyelők konfe­renciáján három pécsi pe­dagógus tart bemutató órát a résztvevőknek, Sipos Kor­nélia és Zsoldos Tibomé » történelmi kabinetben. Vass Ottóné a Köztársaság téri iskolában. A tanácskozás február 14- én reggel Gábriel József­nek, a Városi Tanács Mű­velődésügyi Osztályvezető­jének megnyitójával kezdő­dik, majd az OPI munka­társának előadása követ­kezik az általános iskolai történelemtanítás reformjá­nak következő feladatairól, végül beszámoló a Pest me­gyei és szegedi tapasztala­tokról. A tanácskozás más­napján kerül sor a már em­lített bemutató órákra, va­lamint a szakfelügyeleti munka módszereinek meg­vitatására. Az utolsó napon a szertár és kabinet szere­péről lesz szó, ennek ke­retében számol be dr. Békéi Lászlóné is a pécsi kabinet munkájáról. t, \ i Társíts Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom